Dunántúli Napló, 1987. április (44. évfolyam, 90-118. szám)
1987-04-18 / 107. szám
Dunántúli Napló, Pannónia Innováció, TIT Segít a Technika Klub Várják az újítókat, feltalálókat, ötletgazdákat, a „nehéz embereket” Mire kell(ene) a pénz? Nő a vállalatok hiteléhsége Oda jusson a pénz, ahol jövedelem származik belőle A KAMAZ teherautómotorok olajszivattyújával sok gond- ja-baja van az üzemeltetőknek. Míg a korábbi konstrukcióknál nem is volt szükség javításra, addig ennél a típusnál általában minden tizedik egység meghibásodik. A legnagyobb galibát az okozza, hogy a törések nyomán sérül a motorblokk is, és nem újítható föl többé. Márpedig egy-egy motor ára meghaladja a negyedmillió forintot. Szükség volna tehát olyan megoldásra, mely megbízhatóvá, masszívvá varázsolná a szivattyúkat, és jelentősen meghosszabbítaná azok élettartamát. Ez a fölismerés vezette Kar- czagi Béla és Papp Ádám újítókat, amikor módosított változatot készítettek. Megújították oz alaptípus belső fölépítését, alakítottak a szivattyú önolajo- zási rendszerén és a motorolajzás mechanizmusán. Munkájuk gyümölcse a gyakorlatban is jól vizsgázott. Azokban a teherautókban, melyekbe eddig beszerelték, problémamentesen üzemelnek, javításukra nem volt szükség. Arra gondolva, hogy ötletük talán másutt is hasznosulhat, elhozták a mintapéldányt és a» teljes dokumentációt a Dunántúli Napló, a Pannónia Innovációs Közös Vállalat és a TIT műszaki szakosztálya technikai klubjába. A javaslatot most már a budapesti székhelyű Autókút, az Autóipari Kutató Intézet vizsgálja. Amennyiben ott is megfelelőnek találják, akkor egyrészt a belföldi forgalmazó, másrészt pedig a gyártó, a kámai autógyár számára indítványozzák a szivattyú átalakítását. A Technika Klubban bemutatott újdonság tehát — úgy tűnik - elindult a megvalósulás útján. Mint ahogy valamennyi hasznosítható ötletnek ezt a sorsot szánják a szervezők. Szerény tagdíj fejében bárki bemutathatja, elmondhatja elképzeléseit, s azokat, melyek arra érdemesnek találtatnak, az innovációs vállalat a gyártásig, forgalmazásig juttatja. A befolyt pénzekből kü- löndíjat kapnak a legsikeresebb újítások, találmányok. Valamennyi klubtag díjtalan iparjogi tanácsadásra tarthat igényt, illetve részt vehet a Pannónia és a TIT műszaki szakosztálya rendezvényein. Alkalmanként olyan - ugyancsak ingyenes - akciókra is sor kerül, mint amilyen március utolsó hétvégéjén a személygépkocsik műszaki felülvizsgálata volt. A TIT műszaki szakosztályának tagjai zömében nemcsak elméletileg képzett szakemberek, hanem napi kapcsolatban állnak a gyakorlattal is. A bemutatókat tehát a fölhasználók szemüvegén át figyelik, ugyanakkor az ötletek hírét messzire viszik, segítik a gyártási folyamatok beindítását. Utóbbira is volt már példa: Novreczky Csaba folyadék- szint jelzőjének elakadt szekerét sikerült az alkatrészhiány gyors enyhítésével kitolni a kátyúból. A Dunántúli Napló technika rovatának föladata az igazán értékes újdonságok terjesztésében, az érdeklődés fölkeltésében van. Több dolognak lapunk hasábjain is helyt adunk. Szeretnénk, ha a klub nemcsak a műszaki élet, hanem a gazdaság szakembereinek is találkozóhelyéül szolgálna, annál is inkább, mert a technikai eredmények megvalósulásának tere a gazdaság. Ezért előadásokkal igyekszünk színesíteni a programot. Az első alkalommal dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára volt vendégünk. Gondolatfüzéréből a biztatást emeljük most ki: a Kovács András filmje nyomán kialakult kifejezést használva, a „nehéz emberek" támogatósa a megyei vezetés törekvése is. Ugyancsak a gazdasági vezetők megnyerését szolgálják a számítógépes bemutatók. Kutatjuk az új gépek, termelést segítő szoftverek lehetőségeit. Példa a klubból: itt volt első hivatalos bemutatkozása a Herbipan szoftverszerviznek, a vegyszeres gyomirtás számítógépes eszközének. Kialakításában a Baranya Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás már nyolc év óta végzett gyomfelvételezési számítógépes tapasztalataira támaszkodtak a Pannónia szakemberei. Az alkalmazók — a körülmények figyelembevételével - 265 variáció közül választhatnak, kikeresve a legolcsóbb és legeredményesebb technológiát. Ma, amikor például az őszibúza gyomirtásának szerköltsége hektáronként 75 és 1975 forint között mozog, ez nem lebecsülendő ajánlat. Jelentősen könnyíti a növényvédő szakemberek munkáját. Hogy mit hozott még a klub? Sok, hasznosíthatónak tűnő ötletet. Kajdon Tibor gépjárműtechnikus lengőpedálos kerékpárral jelentkezett. Paulies József nyugalmazott bányász pedig tervet készített: hogyan lehetne folyókból köny- nyen kiemelni a vizet az öntözéshez. Végezetül pedig még egy érdekesség, itt is fölsejlenek már a gyártás lehetőségei. A számítógéppel rendelkezők tudják, milyen fontos a számítógép-televízió- mag nó-sornyom- tató bekapcsolásának sorrendje, és milyen bajt okozhat egy rövid áramkimaradást követő újbóli indulás. Ennek kiküszöbölésére készült egy olyan több dugaszolóból álló hálózati csatlakozó, mely mindig megtartja a helyes sorrendet, a kellő bekapcsolási késleltetéssel. Egyrészről tehát biztos védelmet nyújt, másrészről pedig nem kell folyton dugdosni a csatlakozókat, ügyelve a rendszerességre. Az érdeklődők ezzel a szerkezettel is találkozhatnak a klub következő összejövetelén, április 23-án, 17 órakor a Pannónia klubhelyiségében. Sz. Koncz I. A baranyai vállalatok, szövetkezetek pénzéhsége meglehetősen nagy — legalábbis ezt tükrözik hiteligényeik. S merthogy azzal kell számolni: a forgalomba kerülő pénz meny- nyisége — gazdasági teljesítő- képességünk arányában — csökken, a hiteligényekben megnyilvánuló pénzéhség fokozódására számíthatunk. Mire kérnek pénzt a gazdálkodó vállalatok? — ezzel a kérdéssel fordultunk három pénzintézet pécsi igazgatóságához. Kérdésünkre dr. Buttinger János, a Magyar Hitel Bank RT., Balázs Dezső, a Budapest Bank és Litter József, az Agrárinnovációs Bank pécsi vezetője válaszolt. Szigorodó feltételek Általános tapasztalat, hogy minden eddigi indokolt hiteligényt ki tudtak elégíteni a kereskedelmi bankok, A Budapest Bank Rt. rövidlejáratú hitelkihelyezései normál szinten maradnak, azzal viszont fokozottabban számolhatnak a vállalatok, szövetkezetek, hogy az „indokoltság” kritériumai szigorodnak. Annál is inkább, mert a sokat emlegetett szerkezetváltás kialakításában — kierőszakolásában? — a hitelbankoknak is megvan a maguk szerepe, mint ahogy abban is, hogy oda jusson a pénz, ahol azt fialtatni tudják. Az már a jelenlegi hiteligények összetételéből is kiviláglik: a gazdaságok a jelenlegi struktúra fenntartására fordítják a felvett hitelek túlnyomó többségét, az esetek nagy részében a gazdálkodás indokolt szükségleteit meghaladó mértékben. E mögött pedig a hiánygazdálkodás, az inflációs tendenciák, egy-egy terület továbbgyűrűző fizetésképtelensége (rossz hatékonysága) húzódik meg. Növekszik tehát az „általános célú” hitelfelvétel, miközben a különböző funkcionális célú hitellehetőségeknél az érdeklődés messze elmarad az elvárhatótól. így a legkedvezőbb konstrukcióiú világbanki hitelcsomagoknál az érdeklődés szinte az élelmiszergazdaságra szűkül le (ezen belül is a mezőgazdaságra); a világbanki hitellehetőségek kiaknázatlanok, mégpedig azért, mert a gazdaság (a gazdálkodó egységek) nem hajlandóak felvállalni az ezzel járó követelményrendszert. Ennek pedig a hatékonyság a vezérlő elve. Ugyanez elmondható a konvertálható exportárualap-termelő fejlesztési hiteleikre is — a lehetőségek szintén kimerítet- lenek. Miközben tehát a verseny- képességet, szerkezetváltást segítő hitelkonstrukciók kihasználatlanok, a meglevő struktúra megőrzését szolgáló „általános” célú hiteligények nőnek. Pedig ehhez nem kell feltétlenül nőnie a tényleges pénzforgalomnak is: jelentős hitelek lennének kiválthatók a váltóval, melyek használatától még meglehetősen idegenkednek a gazdálkodó egységek. A váltóforgalom ma még jelentéktelen, ha kap is egy-egy váltót valaki, rögtön rohan vele a bankba — a pénzszűke pedig azt diktálná, hogy egy-egy váltó hosszabb életet is megéljen, bejárva az országot. A pénzhiány növekedése viszont pozitívummal is biztat; míg ma elenyésző a vállalati, szövetkezeti törekvés kintlévőségeik behajtására — alig fordul elő, hogy például valaki valakit kötbérezzen — „s" uralkodik a sorbanóllás", addig javíthatja a gazdálkodó egységek egymás közötti pénzügyi fegyelmét a pénzszűke. Bankon kívüli lehetőségek Erre pedig szükség van, mert országosan is csökkent a kereskedelmi bankok által nyújtható hitelösszeg, bár mindegyik bank ígéretet tett: igyekszik továbbra is ügyfelei indokolt igényeit kielégíteni. Ezzel párhuzamosan tehát azokat a bankon kívüli lehetőségeket is meg kell találni, melyek pénzt csoportosíthatnak át. A jelenleginél nagyobb lehetőség van például, hogy egymásnak kölcsönözzenek pénzt a vállalatok, szövetkezetek — a bankok ebben partnerek a közvetítéssel. Ma, ha van is ilyen gyakorlat, az árát is megkérik egyes erős gazdálkodók: van aki 20 százalékos kamat alatt le sem ül tárgyalni a hitelt kérővel. Bár az a banki kívánalom, hogy ha a meghirdetett bankkamat 11 százalékos, akkor az egymásnak megadott hitelek esetében ne legyen ennél 1—2 százalékkal több, valószínűleg csak erkölcsi kívánalom marad. Annál is inkább, hiszen ahhoz a gondolathoz is szoktatniuk kell magukat a vállalatoknak — s főleg a gyengéknek —, hogy eltérő kamatlábak lesznek a banki gyakorlatban is: a rosszabb pozícióban levők drágábban kapják a pénzt, mint az erősek. Az sem jó hír a hiteligénylőknek, hogy országosan elfogyott már az első negyedévben az egész évre szóló hitelkeret majd egésze; ezzel összefüggésben az sem túlságosan bíztató, hogy egynegyedével nőtt a bankok kintlévősége - miközben a gazdasági tevékenység egy helyben topog. Ki milyen címen? Tételszerűen talán érdektelen, s sok esetben pedig még a felek üzleti titka is, hogy ki milyen címen, mire vett fel hitelt; a termelésre való felkészülés, az átmeneti készletemelkedés, a költségvetési kapcsolatok, az átmeneti forráshiány, a más vállalatokkal szembeni követelések stb. biztosítása, kiegyenlítése, áthidalása stb. érdekében. Bár talán mond valamit, hogy a vállalati követelés és a költségvetési kapcsolatokkal kapcsolatos hitelek megnőttek: azaz mind többen vesznek fel hitelt arra, hogy a költségvetési befizetéseiknek idejében eleget tegyenek — annak elmaradása ugyanis azonnali szankciókkal jár. Ugyancsak nő a hitelfelvétel amiatt is, hogy néhány monopolhelyzetben lévő vállalat, visszaélve erejével, nem fizet időben partnereinek, vagy pedig, hogy egy fizetésképtelen vállalattól való követelés teljesítése marad el: az ily módon károsult tehát a bankhoz fordul. Az már viszont a normális hitelgazdálkodáshoz tartozik, hogy rendszeres a forgóalapokra felvett hitel - tavaszon éppen a mezőgazdasági üzemek kérnek pénzt vetőmagra, műtrágyára, növényvédő szerekre, hogy amikor majd eladják a termést, törlesszenek. Ugyancsak jelentős a rövid lejáratú hitel a kereskedelemben is. Végezetül: ha egy-egy kereskedelmi bank netán nem tudná partnerének jogos igényét kielégíteni — felveszi a kapcsolatot a másikkal, s közös hitel- konstrukcióban állnak a gazdálkodók rendelkezésére. B. L. Ápoltság otthon is az Ápoltság gmk-val Hívásra házhoz megy a férfi- és női fodrász, a pedikűrös és a kozmetikus Az idős nénin látszik, zavarban van. Ha itt is megkérdezi, vajon nem utasítják-e el a kérését, mint azt már hónapok óta teszik vele a többi helyen? — Mit parancsol? - kérdi tőle a fodrász. — A férjemet kellene megnyírni ... otthon - válaszolja a néni bátortalanul. — Ma már nem tudom vállalni, de holnap délután jó lesz? — kérdi a fodrász. — Gyakori az ilyen kérés? — fordulok a fiatal fodrászhoz? — Igen, ezért alakítottuk meg az igazgatónőnk, Készéi Józsefné javaslatára a Pécsi Fodrászipari Kisvállalat égisze alatt az Ápoltság gmk-t - válaszolja Vörös Dezső, a gmk közös képviselője. Tőle és a mellette dolgozó Hegyi Istvántól tudom, hogy január 1-jével heten alapították a gmk-t épp az ilyen kérések teljesítésére. Mert jó annak, aki el tud menni fodrászhoz, pedikűröshöz, női fodrászhoz, kozmetikushoz és ideje is van rá. És mi van azokkal, akik ágyhoz kötöttek, netán nincs soha erre idejük? — Nem tudom miért, de a kollégák nem szívesen vállalják, hogy házhoz menjenek a szolgáltatásukkal. Pedig sokan igénylik — mondja a közös képviselő. Az Ápoltság nevéhez méltóan tehát ezt a fehér foltot igyekszik eltüntetni, az ellátatlanoknak nyújtanak szolgáltatást. Mint például Szabadszentkirályon. A faluban évek óta nem volt férfifodrász, utazniuk kellett hajvágásra Szent- lőrincre, netán Pécsre. Decemberben a tsz adott egy helyiséget, az Ápoltság gmk két férfifodrásza — Vörös Dezső és Hegyi István — pedig berendezte azt, és szombatonként felváltva tartanak nyitva reg gél nyolctól, ameddig van vendég. Tervezik, hogy nyáron már reggel hattól nyitnak. Most az újpetreieken a sor, a jelek szerint a gmk kozmetikusa ott nyit „bázisüzletet”. Ez lenne jó a gmk-nak is, ha mindegyiküknek lenne hasonló üzlete is egy-egy ellátatlan területen. Mert ez számukra is biztos bevételt jelent. S ha már a jövedelemről esik szó: a házhoz menő mester munkájáért a hivatalos bolti árat kéri. De az is természetes, hogy az elégedett és a lakásán kiszolgált vendég erre még annyit ad, amennyit jónak lát. így a mester és a vendége is elégedett. A gmk-ta- goknak meg jól jön ez a mellékes kereset. Az Ybl Miklós utcai 18. számú fodrászatban egyre többen kérik őket személyesen, a törzsvendégek a 15-890-es telefonon, hisz tudják, hogy ópoltságukhoz a gmk is hozzátartozik. M. L. 1987. április 18., szombat HÉTVÉGE
