Dunántúli Napló, 1987. április (44. évfolyam, 90-118. szám)

1987-04-13 / 102. szám

1987. április 13., hétfő Dunántúli napló 5 A szelíd arcú fiú feszülten fürkészi a folyosót, édesanyja beszél hozzá, de ő szemlá­tomást azzal van elfoglalva, ami körülötte zajlik. — Túl vagyok a felvételin, azt hiszem, sikerült a teszt­lapok kitöltése - mondja Gyenes Zsolt. - Nem volt nehéz. Katonai pályára sze­retnék kerülni, a középisko­la elvégzése után repülő mű­szaki főiskolán tanulok to­vább. Legalábbis ez az el­képzelésem.- Miért vonz a hivatásos tiszti pálya?- Szeretem a fegyelmet, a fegyvereket, az egyenru­hát, s azt hiszem, nagyon szép dolog, főleg a repülés. Gyenesné büszkén néz a fiára.- Zsolt nagyon jó tanuló, Felvételi a pécsi honvéd kollégiumba mindenképpen szerettem vol­na, ha továbbtanul, s azért örülök, hogy ide jelentkezett, mert még négy testvére van otthon, Tolnán, s tudja, anyagilag nem állunk vala­mi jól. A kollégiumban pe­dig mindent megkap a ru­hától az ösztöndíjig, így őszintén mondva, több jut a testvéreinek. A pécsi középiskolai hon­véd kollégium megalakulá­sa óta első ízben felvételiz­hettek itt a jelentkezők, en­nek a második részére pén­teken és szombaton került sor. Csordás László őrnagy­tól, a kollégium igazgatójá­tól tudom, hogy 87 előzetes jelentkezést fogadtak el. A főleg Baranya és Tolna me­gyékből érkezett fiatalembe­reknek tesztlapokat kellett ki­tölteniük, majd elbeszélgeté­sen vettek részt, melyen je­len voltak a középiskola, a Kodály Zoltán Gimnázium tanárai is. A gyerekek zöme szülőkkel érkezett, s hogy a várakozás perceit, óráit ne töltsék fe­leslegesen, a kollégium ve­zetői alkalmi kiállításon mu­tatták be a ruhákat, a fel­szereléseket, a különféle szakköröket, videón pedig a Magyar Néphadseregben fo­lyó életet. A délutáni órákra kide­rült, hogy kik kerültek a kol­légiumba, ezekről a fiúkról méretet is vettek: ősszel már testreszabott egyenruha vár­ja őket. . . R. N. Ismét működik a lillafüredi vízesés A napok óta tartó esős időjárás és a bükkfennsíki olvadás hatására megduz­zadtak a Bükk-patakok, például a Szinva és a Ga- radna, s a források is bő­ven ontják a karsztvizet. E vizeket a hosszantartó szá­razság miatt ezidáig a Miskolci Vízművek a város vízellátására használta fel, de mivel a tárolók megtel­tek, a vizet a Szinva vezeti le. Így ismét működik a Lillafüredi Palotaszálló alat­ti vízesés. A láványosság- nak sokszáz látogatója akadt a hétvégén. V Huszonnégy csontváz és egy gödörlakás Népfőiskolái tábor ¥ Ujpetrén Népfőiskolái tábort szervez az Apáczai Csere János Neve­lési Központ Művelődési Házá­nak népfőiskolája augusztus 21-26. között az újpetrei ifjú­sági táborban. A hatnopos tá­bor a magyar társadalom el­múlt négy évtizedével, a gaz­daság és reform kérdéseivel, várospolitikával és népképviise- lettel, valamint az itthoni és külföldi népfőiskolákkal fog­lalkozik többek között. A dél­előtti előadásokat viták, be­szélgetések követik, esténként filmvetítések, illetve szórakoz­tató programok zárják a na­pot. A táborba április 30-ig le­het jelentkezni, a részvételi díj hatszáz forint. Az érdeklő­dők Pécsett, az Apáczai Csere János Nevelési Központ Műve­lődési Házában naponta 12 és 19 óra között jelentkezhetnek. Hajdú Imre szavaló­verseny A hagyományokhoz ‘híven megrendezett költészetnapi Hajdú Imre szavalóversenyen első díjat nyert Kalamár Beáta (Kodály Gimnázium, IV. osz­tály), második lett Szőke Csil­la (Zrínyi Szakmunkásképző), harmadik díjasként végzett Palaczky Erika (Kodály Gimná­zium, III. osztály) és Pozsgai László (508-as Szakmunkáskép­ző). A pécsi Doktor Sóndor- Zsolnay Művelődési Központ által szervezett szavalóverseny minden résztvevője kopott egy- egy Szép versek-kötetet, vala­mint belépőt a Jordán Tamás- estre. Temető ** ■■ rr sorozo fölött » Árpád-kori sírok a pécsi várséttenyon A pécsi föld sok kincset rejt magában. Mert ami az építők­nek, parkrendezőknek esetleg munkát hátráltató akadály, a turistának látványosság, az a régésznek, történésznek valósá. gos kincs, amelynek segítségé­vel jobban megismerheti a vá­ros múltját. Ilyen érdekesség az a középkori temető, amely nemrég került elő a vársétá­nyon, a barokk pavilon közelé­ben. A Bástya söröző fölött va­gyunk: a terület egyelőre az István tér, a volt úttörőház fe­lől közelíthető csak meg. De tervezik a sétány megnyitását a nagyközönség számára. Ami­kor elkezdték lefektetni a vil­lanyvilágítás kábeleit (már áll­nak a bizony nem ide illő lám. patestek), ókkor bukkant elő néhány csontváz a kábelek ár­kából. —■ Tudtunk a temetőről — mondja Kárpáti Gábor, a Ja­nus Pannonius Múzeum régé­sze. - Egyrészt a 30-as évek­beli támfalak építkezésének feljegyzéseiből, másrészt négy­Leletmentés Pécsett, a hajdani úttörőház kertjében, az István téren Fotó: Proksza László öt éve a pécsi aknamélyítők ta­láltak ezen a telken csontokat, de ezek régészetileg nem vol­tak értelmezhetők. Most kuta­tóárkokat nyitottunk ezen a te­rületen, szeretnénk megállapí­tani, mekkora volt a temető. A legnagyobb, ötször öt mé­teres árokban munkások dol­goznak. A földfalon látszik a felső, a homokra rakódott ré­teg: összehányt csontokat ta­láltak benne, az ilyen gyakori a régi temetőkben. Lejjebb, mintegy 150 cm mélyen kelet felé néző sírokban csontvázák bukkantak elő, húsz-harminc centivel mélyebben pedig újabb csontvázsor. Az eltolódás köztük húsz-harminc centimé­ter, a felső sor feje az alsó sor mellkasán nyugszik. Mintegy 50-60 év különbség van a két temetkezés ideje között. Eddig huszonnégy csontváz került elő a viszonylag kis helyen. A te­mető korát az első becslés alapján késő Árpád-korra te­szi a régész, de még a 15. század végéig is temetkezhet­tek ide. A sírokban találtak 11—12. századi bronz csatot, ruháról való párizsi kapcsot, koporsópántot és szeget, vala­mint Árpád-kori dénárt, amit valószínűleg a halott nyelve alá tettek. A legnagyobb kutatóárokban azonban teljesen váratlanul egy falmaradvány is előkerült, amelynek eredetét ma csak sejtik a szakemberek. Az a roncsolt állapot ellenére is megállapítható, hogy középko­ri eredetű. A legvalószínűbb­nek az tűnik, hogy egy újabb pilébártia épületének fala ez. A pápai tizedjegyzékekből tudják a régészek, hogy hét plébánia volt, ötöt már azonosítottak, különböző jelek alapján el­képzelhető, hogy ez az egyik a hiányzó kettő közül. Előkerült egy 13. századi gödörlakás nyoma is. A temetőben talált csontvá­zak és egyéb leletek az ilyen­kor szokásos fényképezés és helyszíni rajz után a Janus Pannonius Múzeumba kerül­nek. G. T. Id. Kapoli Antal művészete 120 éve születeH-, 30 éve hall- meg a népművészet- Kossufh-díjas mestere Harminc éve halt meg id. Kapoli Antal, a népművészet Kossuth-díjas mestere, aki ma­tuzsálemi kort ért meg, hiszen 120 éve született, s szinte ha­lála napjáig dolgozott. Egyik utolsó alkotása, egy kürt, vándordíj lett — ezt kap­ják a bog lárlel lei Kapoli- faragópályázat első helyezett- I jei, s őrzik a következő pályá- : zat eredményhirdetéséig. Saj­nos, megritkultak a korábban évente megrendezett pályáza­tok, viszont Boglárlelle más módját találta a Kapoli-hagyo- mány ápolásának: 1986 nyarán megnyitotta az állandó Kapoli­kiállítást Lellén (Kossuth L. u. 35.) ... A zselici pásztorművészet e kiemelkedő tehetségű alakjának Boglárlellén is és Szigetvárott is szobrot állítottak, állandó ki­állítást azonban eddig csak So­mogy rendezett néki, pedig je­lentős anyagot őriz tőle a Ba­ranya Megyei Múzeumok Igaz­gatósága is, megyénkben nyug­szik, s itt él utódainak több­sége is. A család megőrzött egy érté­kes, eddig közöletlen fényképet id. Kapoli Antalról, amely csa­ládtagjai és faragványai között ábrázolja a sajátos stílust ki­alakított mestert: E kép bemutatásával áldo­zunk a kiemelkedő tehetségű pásztorfaragó, a juhász voltára mindig büszke id. Kapoli Antal emlékének, akit a felvételen szeretettel üdvözöl kutyája is. Hallatlanul értékes dokumen­tum ez a kép, hiszen, ha sike­rül készítésének évét pontosan megállapítani, behatároljuk né­hány Kapoli-faragvány készítési idejét is, lévén, hogy a képen látható székek többsége és a pipatartó bekerült a múzeumi gyűjteményekbe. A Kapoliak művészete azon­ban semmiképpen sem múzeu­mi művészet! Fia, ifj. Kapoli Antal (1893-1971) folytatta, sőt, kompozícióban továbbépí­tette id. Kapoli faragóművésze­tét, melyet az unokák (Kapoli Ilona, Kapoli József és Kapoli Rozália) is folytatnak, s emlí­tettük az országos Kapoli fa­ragópályázatokat is, melyeken - néha-néha szolgai másola­tokban — újraéled és jelentke­zik a jellegzetes Kapoli-stilus. Dr. Mándeki László Ozönviz Pécsett, a Kodolányi utcában Változó hétvége „özönvízzel" Eső, fenyegette felhők, viharos szél Kollégám" szenvedélyes hor­gász, még rajta volt a jég a Pécs környéki tavakon amikor kiment a Hermanra, megpisz­kálta a jeget és beleszagolt e levegőbe. Minden idegével a tavaszt érezte . . . Szombaton délelőtt felhívtam telefonon, tudván, környezetvédelmi hét­végét szervezett a népes csapa­tot koordináló MOHOSZ Bara­nya Megyei Intéző Bizottsága és a Pécsi Horgász Egyesület. Odakint vigasztalanul ömlött az eső, csontig hatoló viharos szél fújt. __ Ilyenkor egy lelket sem t alálsz — mondta lemondóan fájdalmas hangon. — Hogy a fene egye . . . Maiorr,völgyben egy autóssal azért találkoztam; az ablaktör­lő mögül leste, jönnek-e a hor­gásztársak tókörnyék-rendezés- re. üszögpuszta kihalt. A Her- manon néhány megszállott ki­emelt a vízből egy csónakot, aztán gondolom — hazamentek rumosteát inni. A kiskertekben is ömlött az égi áldás. M. Zoltán egy zacs­kó fűmaggal hajtotta maga előtt az órákat, mondván: „De jó lett volna tegnapelőtt elvet­ni ..." Szakember, gazdasá­gunk nagy szerelmese. Gondo­lom egyet ért velem; kéne már a nap. Hét közben egy kukori­cavetési tapasztalatcserét mo­sott el az égi áldás, ahol az IKR szakemberei így fogalmaz­tak: egy hét alatt el kéne vetni már a magokat! Igaz, hozzátet­ték; az őszi-téli csapadék még így is kevés, elmarad a sokévi átlagtól. Bár ne mondták volna! De azért vasárnapra elállt. ' Ez mondjuk arra volt jó, hogy a városi tócsák-tavak szintje apadjon. Sokfelé ugyanis özön­víz volt —• mint azt fotóriporter kollégám bizonyítja. Mondják, vasárnco felhőta­karó alatt merészkedett ki né­hány újkertes a szőlőbe, birtok­ra, tavaszi munkát imitálni. (Már ahova ki lehetett jutni!) Sokat nem csinálhattak, legfeljebb gumicsizmában leshették, hogy nő a hagyma zöldje .. . Még nem néztem meg, mit mond a meteorológia, de e héten bizo­nyára megjön a meleg. Ugyan­is vége a kisiskolások tavaszi szünetének . . . K. F.

Next

/
Thumbnails
Contents