Dunántúli Napló, 1987. április (44. évfolyam, 90-118. szám)

1987-04-11 / 100. szám

Szalánta - Németi 300 év viszályok nélkül Száz fürdőszobás szoba, tekepálya, szauna Hotel Palatínus Álmodozzunk! Az idegen a patinás pécsi Palatinus Szállóban fog­laltatott magának szobát. Megérkezvén a Kossuth Lajos utca elején látta a táblát, hogy személygépko­csival csak a Hotel Palatínus­hoz lehet behajtani. Nyugod­tan kanyarodott később a két épületszárny közé, ahol nyom­ban lejteni kezdett az út, s ő kisvártatva a recepció alatti tágas előtérben találta magát, ahogyan azt már sok helyen megszokta. Udvarias hotelalkal­mazott segített átrakni a poggyászt a felvonóba, majd át­vette az indítókutcsot - később majd a szobaszámhoz tartozó rekeszből adják vissza - és el­vitte a kocsit a szálló mögötti parkolóba! Az idegen belépett a felvonóba, s egy pillanattal később már a recepcióban in­tézte a szobafoglalással kap­csolatos ügyeket... * — Nem lehetett volna vala­hogy így megcsinálni? te­szem fel a kérdést Varga Csa­bának, a Hungária Szálloda és Étterem Vállalat pécsi igazga­tójának. — Tulajdonképpen lehetett volna — válaszol némi gondol­kodás után -, de akkor az alagsorban mindent másképp kellett volna csinálni, és a költség is jóval magasabb lett volna. Igen, a költség! 1975 szilvesztere után zárt be Pannónia néven a szállo­da, hiszen ott állt már nyitás­ra várakozván a Rákóczi út elején az új, amelynek mi más nevet adhattak, mint azt, hoav Pannónia . . . Akkor úav volt, hogy „pillanatokon belül" meg­kezdik o rég esedékes komfor­tosító felújítást (amit a befe­jezte után követ a Nádoréi, s akkor 125 millióból meg is úsztak volna. A munka nem indult, csak hosszú évek múl­tán, s most 300 milliós a proq- ram, ami viszont kevesebbet tud az olcsóbbnál. Akkor uavanis úpv volt. hrw a közös helviséaeket léakondícionáliák, most viszont ezek gépi szellőz­tetést kapnak. Jövő nyárra, amikor megkez­dődik Pécsett a nogy nemzet­közi kórusfesztivál, az Europa Cantat, a felújított szállodá­nak már fogadóképesnek kell lennie. így lesz? Darányi Béla, a BÉV magasépítési üzemének az igazgatóhelyettese kalau­zolt végig a házon, s tanúsít­hatom a látottak alapján, hogy építészetileg az év végére - ahogy a szerződés szól — be­fejeződik a szállodafelújítás. A legfontosabb, hogy a 100 darab kétágyas, fürdőszobás szoba mindegyike készen várja a különböző szerelő szakiparo­sokat. De hasonlónak mondha­tó a helyzet másutt is: az alag­sorban, ahol a négypályás automata tekepálya lesz, a nagyméretű italraktár és még sok más, a földszinten, ahol a könyvesbolt helyén az angol kocsma, a bisztró és a bár he­lyén pedig az étterem lesz, a nagyteremben, az emelete­ken . . . Deszkákkal védett lép­csőn megyünk fel a tetőterasz szintjére, s onnan feljebb is, közben a liftakna körül kanyar- gunk. Eléa ócska szegény, már­mint a liftet övező „ketrec", ezért meg is kérdezem: mi lesz a sorsa? Természetesen fel­újítják a „ketrecet", s a régi­hez hasonló liftszekrény kerül ide. Fent n terasz szintjén nézünk körül. A Mecsek cukrászda egykori csendes kis udvara most valami mássá, a két szál­loda közös gazdasági udvará­vá alakul át. Ennek megfelelő­en éoült a Palatínushoz a két további liftet és eav másik lép­csőházat magába foqlaló beton- szekrénv, amelv innen üveqto- -cnyként folvtntódik, s énült mea valameddia unvanpnnek a oárja n Nádor déli tűzfalához tóma'zkodónn. Hdrzarrmavdnk n teraszszinten emelkedő épü­letrész mögé körbetekinteni: mindenfelé mealehetős zsúfolt- sáaaal beépített belsőségeket látni. Miért érdekes ez? * Varga Csabával folytatjuk a beszélgetést: hogyan is lesz a szálloda gazdasági kiszolgálá­sa? Előbb azonban néhány in­formáció. A régi 104 szoba he­lyett 100 lesz, mind fürdőszo­bás (a régiben csak 11-nek volt saját fürdőszobája), ezért a korábbi kétcsillagos helyett háromcsillagosként nyithat az újjávarázsolt szálloda. Viszont a korábban tervezett éjszakai szórakozóhelyből nem lesz sem­mi, ehelyett lesz a tekepálya jóval szerényebb bárja, amely valójában nem lesz több, mint egy bárpult. És a teraszszinten, a negyedik emeleten szauna is lesz. . . Ezek után mondja el Varga Csaba, hogy a Palatínust és a Nádort közös gazdasági udvar­ral kívánták működtetni, ezért is szüntették meg a Mecsek kis udvarát. Úgy volt, hgy a bejárat a Kossuth Lajos utca 3-as számú házon át lesz. A műemlékház alacsony kapube­járója eleve gondot jelentett: meghatározza a teherjárművek nagysáaót. Időközben az udva­ron volt szabósáq kiköltözött onnan, akkor a szálloda szere­tett volna birtokon belül kerül­ni, de mire léptek volna, meg­előzték őket. * De ez csak az egyik prob­léma. A másik ennél is aggasz­tóbb. Ma már elképzelhetetlen egy szálloda megfelelő mére­tű parkoló nélkül. Felmerült, hogy a gazdasóqi kiszolgálást a tömbbelső felől kellene meg­oldani, s uqyanott kialakítani kb. 90 aépkocsi részére par­kolót, Dérvné utca felőli be­járattal. Hát ez a terület az említett zsúfoltan beépített bel­sőség. Lesz-e. lehet-e itt iövő nyáron parkoló? Dr. Somlai Csa­ba városi építési osztálvvezető szerint: nem. De mén ebben az évtizedben meg akarják csinál­ni. * A Paiatinus felújítását kü­lönben Rádóczy László (DTV) tervezte, a belsőépítész Uher- kovich Annes (DTV), a gipsz­díszeket Balina Kornél tervei alapián a Generál Art készíti el. Kész tanulmányterv van a Nádor Szálloda felújítására is. amit a Palatinus elkészült» után el is lehetne kezdeni. A "állalnh teníHen e tervidőszak­ban 60 millió forint szerepel erre a munkára. Hársfai István Szünet nélkül zúdul a forga­lom Szalántán keresztül. Van azonban egy utcája, ahová már nem hallatszik el a zaj. Igaz, kicsit távolabb esik á fa­lutól, és hogy merre találha­tó, útjelző tábla mutatja: Sza- lánta-Németi. Németi nem is olyan régen különálló falu volt, de mindjg szoros kapcsolatban Szalántá- val, A németieknek postára, ügyeik intézésére' mindig is Szalántára kellett jpnniök, nemcsak most, de a régi idők­ben is. A községnek évszáza­dokon át volt postaállomása. Temploma, papja viszont a tö­rökök óta csak Németinek, 300 év óta ott keresztelték a sza- lántai gyerekeket és templom­ba is oda jártak. A két falut 10 éve egyesítették, azóta bár a helységnév tábla meg­maradt - Szalánta egyik utcá­ja. Az itt lakók személyi igazol­ványába lakhelyként ez van ír. va: Szalánta, Zrínyi utca. Ságodi Istvánná . tanácsel­nök mondja, annak idején semmi ellenállást, vagy ellen­érzést nem tapasztalt az egye­sítéssel kapcsolatban. Ezért lepődött meg a legutóbbi fa­lugyűlésen, ahol a ravatalozó építése került szóba. A néme­tiek - illetve most Zrínyi ut­caiak - tiltakoztak, hogy csak Szalántán épüljön ravatalozó. Mondták, ők ragaszkodnak a ■régi temetőhöz, oda is építse­nek egyet. A véleménynyilvá­nítás olyan heves volt, hogy az indulatok elmérqesedését meg­előző megoldást kínáltak fel. Két- ravatalozóra nincs pénz, de ha vállalják, hogy felépítik társadalmi munkában, az anya­got hozzá a tanács biztosítja. Németi két házsora jó tá­volról néz szembe egymással. A kettő között jó széles zöld terület húzódik, amit az itt la­kók közül sokan lucernával vet­nek be és mindenki a háza előtti részt kaszálja le. Jut bő­ven mindenkinek. Az alsó utcasor legutolsó háza Sokácz Márké.- Én itt születtem Németi­ben - mondja, azóta itt is la­kom. Nyugdíjas vagyok, azelőtt a tsz-ben voltam kocsis, mog qépkocsirakodó. Nem volt itt kérem semmi probléma abból, hogy összevonták a két falut. Látia azóta utat is épitettek nekünk. Egyetlen gondunk van csak, az autóbusz nem ián be ide, így hajnalban is, éjszaka is Szalántára kell gyalogolni. A ravatal? - Ja, az más. Ar­ról van szó, hogy itt van ez a temető, mindenkinek itt fek­szik az őse, a hozzátartozója, miért ne ragaszkodhatnánk ah­hoz, hogy továbbra is ide aka­runk temetkezni? Németinek 1979 óta van asz. foltozott útja, és a két házsor sajátos elhelyezkedését követ­ve nagy ellipszis alakban fut körül, így köti össze a jobb- és baloldalt. A felső soron lakik Jurisák György.- Mi nem akarunk az új­ságban szerepelni - tiltako­zik. Régi nyugdíjas és ugyan­csak Németi szülötte. — Nem akarom, hogy a nevemet ol­vassák.- A múltkor is — kontráz rá a feleség -, milyen csúfot tet­tek velem. A Képes Újságtól voltak itt riportot csinálni a háztáji állattartásról. Mondtam engem le ne fényképezzenek, mert piszkos vagyok. Aztán lát­tam ám, hogy mégis lekaptak, ott álltam az újságban a ké­pen, abban a piszkos állateíe. tő ruhában. Csak akkor engedett föl a gyanakvó ellenállásuk, amikor megtudták, ezzel is, azzal is, a tanácselnöknővel is, a falu papjával is — aki a község rég­múlt történetének tudója - be­széltem. Ezután a férfi már mesél.- Az öregjeink úgy mondták, mi bosnyákok vagyunk. Itt majdnem mindenki ezt a dél­szláv nyelvet beszéli. Én nem is tudtam magyarul, amíg az iskolába nem kerültem. Az ak­kori tanító, bár magyar volt, mindkét nyelvet jól beszélte. Ezen a környéken soha nem volt probléma, hogy ki ma­gyar, ki bosnyák. A két falu egyesítése se okozott itt senki­nek problémát — mondja Juri­sák György. Szalánta lakóinak száma kö­rülbelül 1000 fő. Mindkét tele­pülésen főként bosnyák anya­nyelvűek élnek. Az első írásos egyházi emlék Németiről 1332- ből származik, ekkor volt már a falunak papja és 1333-ból származó írás a szalántai templomról tesz említést. Ezt a török időben lebontották, az­óta van csak Németiben temp, lom. Feltehetően ennél még régebbi településekről van szó, ezt bizonyítja, hogy itt húzó­dott a római út, amelynek nyo­mait a két község között meg. találták. A törökök előtti időben 'ma­gyarok lakták. A bosnyákok több hullámban érkeztek ide, először az előrenyomuló törö­kök elől menekülők érkeztek. A következő hullám akkor jött, amikor a török már nagy te­rületet elfoglalt o tőlünk délre eső országokban. A harmadik nagyobb létszámú bosnyák le­telepedés pedig a törököknek az országból való kivonulása után volt, a pécsi püspök hív­ta be őket az országba, a félig üresen maradt falvakba. Háromszáz év óta él itt együtt a kétféle anyanyelvű la­kosság, és a krónika egyetlen nemzetiségi villongást sem jegyzett fel, a kisebb, magán- természetű perpatvarokat le­számítva békésen éltek egymás mellett magyarok, bosnyákok. Ez a tolerancia most is jellem­zi őket.- Előnnyel járt az egyesítés Németi számára - mondja a tanácselnöknő. - Jelentős fej­lesztés történt azóta, amit nem tudtunk volna megtenni, ha társközség marad. 1984-ben vezetékes ivóvizet kaptak, ez 84 millió forintos beruházás volt. 1979-ben épült meg az út, régen esős időben nem tudtak Németiben autók köz­lekedni. 83-ban a volt németi kultúrházban öregek klubját létesítettünk és sor került a közvilágítás korszerűsítésére is. A következő amit szeretnénk elérni, hogy Németiben >is le­gyen távolsági autóbuszmeg­álló. A kérésünket jeleztük már a Volán Vállalatnak, nagyon jó lenne ezt a gondot is meg­oldani. Dél van. Megkondult a két falu közötti dombra épüli templom harangja. Hátukon táskával szalántai kisiskolások mennek haza - Németibe. Sarok Zsuzsa Csavargó lányok Még gyerekek. Legfeljebb bakfislányok. Szelíd, olykor riadt tekintetük, nem állja sokáig a kérdéseket kísérő kutató pillantást. Készsége­sen, de kurtán válaszolnak. Azért mégiscsak kikerekedik valami az elmúlt hónapjaik­ról. A fiúkról, a diszkóról, a lépcsőházi éjszakákról, az italról. Épphogy betöltötték a 16. évüket, sőt, egyikük még nem. Középiskolában kellene ta­nulniuk. Ha nem is copfba font hajjal, iskolaköpenyben, de minden reggel oda kel­lene indulniuk. A délután szinte kevés lenne a házi feladatra, szakkörökre, egy kis otthoni segítésre. Az es­téből is csak néhány órát szakíthatnának olvasásra, vagy tévénézésre, hiszen az ilyen korban levő bakfisok­nak legalább este 10—11 ójától aludniuk kellene ah­hoz, hogy másnap kipihen­ten, frissen folytathassák a nekik szánt első számú fef- adatot, a tanulást. Mindhármuknak volt már szexuális kapcsolata. Egyi­kük nem is tudja összeszá­molni a partnereit. A másik hatnál abbahagyja. A har­madiktól már nem kérde­zem. Ketten fogamzásgátlót szednek. Hormontartalmú tablettákat, amelyek esetle­ges káros hatásáról ilyen korban a szülészek bizonyára sokmindent tudnának mon­dani azzal együtt, hogy a két rossz — már mint a terhes­ségmegszakítások soroza­ta, illetve a tabletták szedé­se közül — mégis a védeke­zés a jobb. Egyikük rendezettnek tűnő családi körülmények között nőtt fel. A másik lány édes­anyja válás után új házas­ságot ‘kötött, a problémák egyre halmozódtak. A har­madiké ma is egyedül él. Két műszakban dolgozik, két gyerekről kel! gondoskodnia és tanul . . . A diszkó a mindenük. A ze­ne, a tánc és a videózás. Mindhármuknál így kezdő­dött a csavargás. Fellázad­tak a szűkre szabott kimenő miatt. Legalábbis ők rövid­nek érezték. Kevés volt nekik a 11 óráig, éjfélig szóló tá­volmaradási engedély, gyak­ran hajnalig megtoldották. Az otthoni számonkérésre, veszekedésre, pofonokra egy­formán válaszoltak: becsuk­ták maguk mögött a szülői ház ajtaját. Mit érezhet ilyenkor egy szülő? Mihez kap, kihez fut, mit ígér azért, hogy megtud­jon valamit a gyermekéről, hogy megpróbálja más me­derbe terelni közös dolgai­kat, hogy megvédje mindat­tól, ami ezek után még jö­het?! Meditál-e azon, hogy hol vétett lépést, miért ala­kult így a kapcsolata gyer­mekével? És vajon van-e ere­je váltani, másként folytat­ni? És aki nem meditál, nem kutatja a fehér foltokat, az tud-e nyugodtan aludni? Barátnők, rokonok, isme­rősök fogadták be őket, s ha valahol megunták a váratlan vendéget, vagy ha kiderült, hogy a szülők nem is tudnak a hol létükről, és hazaküld- ték —, maradt a lépcsőház éjszakája. De jött a reggel, pénz nem volt. Kértek, vagy szerezte'k. Ki így, ki úgy . . . Egyikük megpróbált a távol lakó rokonaihoz eljutni. Stoppolt. Pont egy olyan autót állított meg, amelyben civilruhás nyomozók ültek . . . Folytatni, a tanulást, mun­kahelyet találni, leépíteni a rossz szellemű baráti kört. Ezek rendőrségi törekvések, amelyekkel megpróbálják megakadályozni, hogy a lá­nyok tovább zülljenek. Több a kudarc, mint a siker. De ha tízből csak egy is meg­változik, az is eredmény.) Az italt mindannyian isme­rik. Többnyire a rövid, ége­tett szeszes italokat említik. Egyikük kedvence a Huber­tus. Tizenhat éves lányok alko­hollal, cigarettával, fogam­zásgátló tablettákkal - szü­lői kötődés nélkül. Elmarad­hatatlan a kérdés, hogy kép­zelik a saját jövőjüket, mi­lyen szülők szeretnének ien- ni? Mindhármam más életet akarnak. Nem olyant, ami­lyen oz övék. És nem szeretnék, ha a gyermekeik úgy élnének, mint most ők ... Török Éva HÉTVÉGE-1987. április 11., szombet

Next

/
Thumbnails
Contents