Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)

1987-03-07 / 65. szám

1987. március 7., szombat Dunántúli napló 3 Kávé, sajt, vaj, dióbél és társaik I'". Interjú a vám- és pénzügyőrség megyei parancsnokával Új szót gyakorolhattunk ta­valy Pécsett. „Bevásárló turiz­mus" ... A fogalom régóta is­mert, pl. Sopron, Győr, Kőszeg és más határközeli városaink tájékán, sok szó esett már ró­la. Nálunk „idelenn" délen azonban - egy-két nyári hó­napot leszámítva - csak az el­múlt év második felében vált soha eddig nem tapasztalt mé­retekben tömeges jelenséggé. Főleg a Jugoszláviából be­áramló idegenforgalom: bevá­sárlási célokkal. A pécsi KONZUM Áruház­ban a nyári hónapoktól szinte egyvégtében karácsonyig tar­tott a tumultus, ami nagy zsú­foltságot okozott. Ezt az áru­házát napi háromezer vásár­lóra méretezték, ám 1986 má­sodik felében jobbára napi 20 000 (!) vásárlót regisztrál­hattak . . Bizonyos „kurrens" áruféleségeket (pl. kávé, ka­kaó, déligyümölcsök stb.) köz­tudottan mi is nem kevés „ke- mény"-valutáért szerzünk be, s a felszökött kereslet olykor szűkös ellátáshoz vezetett. Mi­előtt azonban ingerültséggel gondolnánk vissza az elmúlt év második felére, emlékez­zünk arra is, hogy 10—12 éve még mi „zarándokultunk” ha­sonló arányokban az eszéki NAMA Áruházba.- Minden belépő jugoszláv turista a határon 760 Ft érté­kű valutát köteles beváltani. Kishatárnál: 380 Ft-ot. Ezen felül korlátlanul átválthat va­lutát. A kötelezőn felüli több­let (konvertibilis) valutabevál­tás esetén az MNB által ki­adott tiltó listán szereplő áru­féleségek (a tőkehús kivétele­vei) a többletváltásnak meg­felelően - nem kereskedelmi mennyiségben — az országból kivihetők - tájékoztatott Kende Ernő alezredes, a Baranya Me­gyei Vám- és Pénzügyőrség pa­rancsnoka.- Mi lesz a megengedettnél nagyobb mennyiségben vásá­rolt élelmiszer és egyéb áru­féle sorsa, ha a külföldi állam­polgár, meglelelö összegű nyu­gati valutabeváltást igazoló ok­mánnyal nem rendelkezik?- Államunk törvényei a kül­földiekre is kötelezőek. így a Magyar Nemzeti Bank közle­ményében felsorolt árufélesé­gek engedély nélküli kivitelé­nek tilalma is. Ez a tilalom va­lamennyi élelmiszerre kiterjed, köztük a kávéra, teára, do­hányárura is, de idetartozik a gyógyszer, a mosó- és moso­gatószer, a papírzsebkendő, a babaápolási, a különböző al­sóruházati cikkek sora és még sok egyéb. Ha csak nem — el­lenőrizhetően - itt beváltott „K"-valutáért vásárolt valaki. Egyébként o külföldi vendeg tilalmi listán nem levő. 3000 Ft értéket meg nem haladó úti emléktárgyat vihet ki szemé­Mi van a tasakban? lyenként, közvetlenül fogyaszt­ható élelmiszerből pedig, ha nincs valuta-többletbeváltást igazoló okmánya, például egy négytagú család mindössze kb. 400 Ft értékben vihet magá­val külföldre, Ha ezt a meny- nyiséget különösebb mérték­gő gépkocsiáradatnál azonban bizony nem könnyű a tüzete­sebb vámellenőrzés. Ezért nin­csenek illúzióink: az élelmisze­rek egy részét az ellenőrzés megkerülésével ki tudták -vin­ni. Reróéljük, nem túl nagy mennyiségben. Vannak azon­gárok nem árusíthatnak külföl­di eredetű áruféleségeket. Nyo­mozócsoportunk a rendőri szer­vekkel karöltve törekszik eré­lyesen föllépni e káros jelen­ségek ellen. Azonban a kisebb tételekben árusítókkal egyelő­re nem vagy csak kevésbé foglalkozhatunk. Ugyanis infor­mációink szerint különböző nemzetiségű külföldi állampol­gárok szervezetten követnek el jogsértéseket. Jelenleg ezekre a „nagyvonalú" és jelentő­sebb jogsértő cselekményekre kell összpontosítani az erőket. Miért? Lengyel állampolgárok pél­dául a Szovjetunión keresztül tranzitutasként jönnek hozzánk. Magukkal hoznak műszaki áru­kat. Ezeket a baranyai piaco­kon értékesítik, majd (általá­ban már ismerős jugoszlávok- tól) nyugatról becsempészett árukat vásárolnak, „tranzak­ciókat" bonyolítanak le. Vagy miután áraikat „forintosították", igyekeznek „K”-valutához jut­ni, s azt kicsempészni hazá­jukba. Például: előszeretettel keresik föl a valutabeváltó he­lyeket. Főleg, ahol hosszú sor várakozik. S bármilyen nyugati valutáért jóval az árfolyamon alul kínálnak forintot ... El­lenőrzéseinken nemegyszer fennakadnak profi bűnözők is: csempészek, valutaüzérek, út- levélhamisitók. Sok a gondunk a szervezett nemzetközi csempészettel, te. hát nincs szó arról, hogy „le­galizálnánk" a piaci árusítást. Egy bizonyos: az ellenőrzése­ket mindenképpen ezen a té­ren is megszigorítjuk. A hatá­ron és a megyében egyaránt.- Véleményük szerint várha­tó-e a tavalyihoz hasonló tö­meges méretű bevásárló turiz­mus 1987-ben is? Ha fennáll a valószínűsége, mit szándéko­zik tenni a vámhatóság?- Az eddigi s a várható ár­mozgások nyilván befolyásol­hatják vagy meghatározzák majd a bevásárlás ügyében érkező turistaforgalmat. Így ma még nem tudunk válaszol­ni arra, megismétlődik-e 1986 második felének a tumultusa. Mindenesetre fölkészülünk rá. Drávaszabolcsnál erősítjük, nö­veljük az állománylétszámot, és természetesen mindkét át­kelőhelyünkön szeretnénk hasz­nosítani az idei tapasztalato­kat. S nagyon fontosnak tart­juk, hogy ilyen forgalom mel­lett jóval több, esetleg este, éjszaka is nyitva tartó valuta-, beváttó hely működjék Pécsett és Baranyában. Wallinger Endre ben nem haladja meg az, amit vámellenőrzéskor észreveszünk, abból nem csinálunk ügyet. Nem ilyesmivel van alapvető problémánk . . .- A ,,problémás" esetekben, hogyan intézkedik a vámható­ság a határon? Milyen szem­pontok szerint és hogyan mér­hető le e tevékenységükben a bevásárló turizmus megnöveke­dése az elmúlt év második fe­lében?- ígen, rendkívüli mértékű utasforgalmat tapasztaltunk a szokásos nyári hónapokat kö­vetően is, mindkét baranyai át. kelöhelyünkön. Korábban a for­galom szeptembertől lecsök­kent, „pangott". Az elmúlt év­ben viszont folytatódott, nagy­jából a nyári mértékben. Ellen­őrzésünk is intenzívebbé vált: mélyrehatóbbá, koncentráltab­bá tettük a vámvizsgálatokat. Főképp a hét második felé­ben. amikor valóban rendkí­vüli mértékű lett a be- és ki­lépő személygépkocsi forga­lom. (Érdekes, mindig a csü­törtök volt a legerősebb nap.) Általános jelenséggé vált a négy gépkocsioszlopban érke­ző és délután visszainduló for­galom. Adataink szerint 1986 utol­só negyedében 75—80 száza­lékkal nőtt a be- és kilépő ju­goszláv állampolgárok száma. Mintegy 70 százalékkal több valutát váltottak be, jelentős részben élelmiszerkivitel céljá­ból. Négy oszlopban hömpöly­----------------------------------------------------^ b an ma már általunk is jórészt ismert fortélyok . . . Különböző gépkocsitípusoknál a motor­házban és egyéb helyeken va­rázslatos leleménnyel alakíta­nak ki rejtett tároló zugokat . . . Itt nem egyszer találtunk 10— 12 kg kávét és más kiviteli kor­látozás alá eső élelmiszerfélét is . . . A különböző kivitelre szánt élelmiszereket lefoglaljuk, illet­ve visszatartjuk.- Mi történik a visszatartott árukkal?- Kijelölt üzletek, elsősor­ban a pécsi Konzum. Mohá­cson, Siklóson kijelölt ABC- áruházak ezeket visszavásárol­ták. Mi pedig az összegeket továbbítottuk a Pénzügyminisz­térium költségvetési számlá­jára.- A közvéleményt élénken foglalkoztatja a különböző he­lyeken árusító külföldiek (fő­képp lengyelek, jugoszlávok) jelenléte a hazai piacon. Vagy­is jobbára szó szerint: zöld­ségesek, kistermelők között, a piacokon. Elterjedtek olyan vé­lemények is, miszerint a ható­ságok leigazolnák tevékenysé­güket? Mi az álláspontja a megyei parancsnokságnak az ún. „szabadpiacok"-ra vonat­kozóan?- Ezeknek a megye egész területén fokozatos elburján­zása észlelhető az utóbbi idő­ben. Főképpen Pécsett (pécsi vásár), a Felsőmalom utcai vagy a harkányi piacokon. A jogszabályok előírása egyértel­mű. Eszerint külföldi állampol­Uetömag'Ujdonsagok kiskertekbe A Vetőmagtermeltető és Ér­tékesítő Vállalat - Somogy, Baranya, Tolna - a három me­gye 638 boltjából 7 030 000 ta- sak vetőmagra, kapott megren­delést, ami. több a tavalyinál. Ennek jelentős részét a válla­lat dombóvári területi központ­ja saját tranzitraktárából szál­lítja le, tizenöt bolt pedig a Belföldi Ellátó Központtal áll közvetlenül kapcsolatban. Ba­ranyában 211 bolt foglalkozik lakossági vetőmag-értékesítés­sel, idei kínálatuk 2,3 millió tasak kerti mag. A magvak feldolgozása, cso­magolása már szeptemberben megkezdődött, s a januári szál­lítási problémák ellenére a magvak nagy része már kinn van a boltokban. Gondot oko­zott, hogy egyes salátauborka- fajtákból, hagymából, fejessa- I á ta -fajtákból, retek- és bab­fajtákból, az aszály okozta mi­nőségromlás nagyobb kiesés­sel járt. Ezeket import útján helyettesítik. Minőségi előrelé­pést jelent, hogy a vállalat az Agroskálával együttműködve 25 zöldségfajtából kiváló mi­nőségű vetőmagot hoz forga­lomba az eddiginél korsze­rűbb, esztétikusabb csomago­lásban. Mire számíthatnak végül is a kertészkedök? Mindenekelőtt jó néhány új fajtára. így pél­dául zöldborsóból a debreceni ni sötét gyöngyöt, az Aurórát, Zeuszt, Robit, Margitot, Vicát, Lédát tavaly már nagyobb te­rületen szaporították. Papriká­ból új fajtákat hoznak forga­lomba, mint a zöldhúsú Nova- tort és Rapidust és a zöldes­sárga húsú, csípősségmentes Duna hibridet. Bővül a cseme­gekukorica fajtaválasztéka a martonvásári kerti sárgasze­művel és a KFC—430-as sárga­szemű hibridekkel. Salátafaj­tákból az Olimpia koratavaszi és a Juniális nyári salátát ajánlják köztermesztésre. Az uborka fajtaválasztékából a kecskeméti Livmé mindenkép­pen érdemes kipróbálásra. Ez a konzervuborka fajta kesere- dés mentes, s nagy előnye még, hogy lisztharmattal, ví­russal és mezgás varasodással szemben ellenálló. A paradi­csom választék az ovális bo- gyójú Robot fajtával és a hosszúkás bogyójú, keményhú­sú, jól szállítható Príma faj­tával bővült. A hétvégi pihenőkertek gye­pesítéséhez hatféle pázsit te­lepítéséhez alkalmas fűmag ke­verék újdonságot hoznak for­galomba: Golf, Pázsit, Park, Sport, Margit-sziget és Strand elnevezéssel, 1-2 és 5 kilo­grammos esztétikus csomago­lású dobozokban. A virágok kedvelői is talál­nak újdonságot. Ezen o ta­vaszon kerül először a vető­magboltokba a kaliforniai já­cint, amely a mi éghajlati vi­szonyaink között csak erős ta­karással télálló, a Jakab li­liom, amelyet az Amaryllishez hasonlóan télen lehet cserép­ben hajtatni. A kardvirággu­mókat már árusítják. Az ed­dig forgalmazott kardvirágo­kon kívül újdonság a sárga virágú, piros torkú Aldebran. A kaktusz dáliák mellett meg­Szóvá tesszük Tiszta várost! Szépül Pécs belvárosa. A felújítás során rejtett érté­kek, eddig észre nem vett szépségek kerülnek szemünk elé. Mndenki örül, amikor egy-egy épület előtt elbont­ják az állványokat, és láthat­juk, ott áll megújulva, tisz­tán. Hogy miért hangsúlyo­zom a tiszta szót? Mert saj­nos azt is láthatjuk, hogy ezek a szép épületek milyen gyorsan válnak piszkossá. Ha az alig egy-két éve fel­újított Sallai utcai házak homlokzatát végignézzük, mindegyik ablakpárkányt, ki­ugró peremet vastagon borit már a piszok. A szép, kiugró erkélyes, zöld-fehérre festett épület gipszrózsái, díszei lehangolóan szürkék lettek. Ám a Bem utca csak nem­rég megújult épülete bizo­nyítja, hogy nem is szükséges éveket várni, alig pár hónap alatt a díszítő falelemeket, fugákat már vastag porréteg takarja. A város büszkesége, a Hild-ház ablakpárkányain megfolyt már a piszkos eső­ié, és a mellette levő IBUSZ - épület párkányain vastag a guanoréteg. Pedig a város­nak nem kis pénzébe kerül­tek ezek a felújítások. Meg kellene óvni. A város levegője szennye­zett, és a jelenlegi közleke­dés is épp ezt a belvárosi részt (a Rákóczi utat is ide­értve) szennyezi leginkább. Ezen segíteni pillanatnyilag nemigen lehet, hosszabb tá­vú feladat -ennek megoldá­sa. Másképp kellene tehát az épületek állapotát meg­őrizni, rendszeres tisztítással, mosással, amire emlékeze­tem szerint a Konzum Áruház lemosásának kivételével nem volt példa. Németh Péter, a PIK igaz­gatója mondta el, hogy ter­vezik ilyen szolgáltatás be­vezetését. Megszervezik egy­részt, hogy’ az épületeket rendszeresen, 5—7 évenként újrafessék, és azt, hogy az újrafestési idők között rend­szeresen tisztítsák. Most dol­gozzák ki, hogy ez mi mó­don lesz lehetséges. Fel kell mérrfi, hogy melyik homlok­zatnál milyen módszer alkal­mazható. Most kapott meg­bízatást egy csoport, hogy ezt elvégezze, és ezután ajánlatot tegyen a tisztítás módjairól. Ha szükséges, ak­kor ehhez speciális tisztító berendezéseket is vásárol­nak. Reméljük, hogy épületeink a jövőben szépek, tiszták maradnak. Ez azonban csak a dolgok egyik oldala. Egy város képét nagymértékben befolyásolja az utak, járdák, az üzletek portáljainak tisz­tasága. A Köztisztasági Vál­lalatnak van speciális kira­kattakarító brigádja, oda mennek, ahol megrendelik ezt a munkát. Ennek gyako­risága az intézmény döntésén múlik. Am hiába tiszta a kirakat­üveg, ha az azt körítő fa­vagy fémkeret, fai- vagy mű- kőpórkány töredezett, kopott, piszkos, ha a csillogó kira­katüveg előtt a járda vasta­gon poros. Sokhelyütt lehet látni csodaszép fehérneműt, élelmiszert vagy éppen a tisztálkodást, ápoltságot cél­zó piperecikkeket kínáló ki­rakatok alatt a vastagon fel­gyülemlett koszt. Mert úgy tűnik a kirakatot még igen, de a járdát már nem taka­rítja senki. Legalábbis nem naponta és rendszeresen. Vannak kivételek, de nem ez a jellemző. A Köztisztasági Vállalat vezetőjétől megérdeklőd­tem. a kirakattakarítóhoz ha­sonlóan nem lehetne-e bri­gádot szervezni a járdák rendszeres tisztítására? Ne­hézségekbe ütközik. Egyrészt nincs elég ember, másrészt az alapos és rendszeres tisz­tításhoz drága járdamosó­gépek kellenének. Erre pedig nincs pénz. Csak azt nem ér­tem, miért felejtettük el a söprűt és a felmosórongyot? Svájc gazdag ország, még­sem láttam járdamosó-gépe- ket. de láttam takarítónőket, akik nyeles szivaccsal mos­ták fel naponta az üzletek előtt a járdát. Bár az isigaz, nálunk sok helyen lehetet­len lenne ezt a módszert al­kalmazni, a járdák sokfelé repedezettek, hepe-hupásak, burkolatuk hiányos. Sok jó mozgalmat indítot­tak már el, különböző tár­sadalmi szervek. Miért ne le­hetne hatásos várostisztasóqi mozgalmat is indítani? A hó­eltakarítás elmulasztásáért figyelmeztetni, netán büntet­ni is lehet a tulajdonosokat, miért ne lehetne figyelmez­tetni a piszkossáq miatt? Pécs azt a megtiszteltetést kapta, hogy az országban egyetlen kijelölt városként benevezhetett az Egészség- ügyi Világszervezet óltol meghirdetett „Egészséges vá­rosok" elnevezésű mozga­lomba. Ehhez alapvetően a tisztaság is hozzátartozik, és ezt a cimet célzó feltételek megteremtése közül ez ke­rülne a legkevesebb pénzbe. Sarok Zsuzsa Vetőmagok a Hojnóczy utcai kertészboltban jelennek az idén a tartósabb virágú Pompon dáliák is több színben. Gondoltak a külön­legességeket kedvelő kertbará­tokra is. Először kapható a Mesevirág, amelynek kékesli­la virágjai cserépben, szobá­ban egész éven ót nyílnak. A másik újdonság a Cigányvi­rág. Tölcsér alakú virág több- . színű, nyáron nyílik, különö­sen sz'rklakertekbe ajánlják.- Unó -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents