Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)
1987-03-07 / 65. szám
Dunántúlt napló 1987. március 7., szombat A városi tanács vb megtárgyalta: Pécs közbiztonsága megfelelő „Átrendeződés" a cigánybűnözésben — Lopások a felső- oktatási intézményekben Március 26-ra összehívják Pécs Megyei Város Tanácsát — határozott tegnapi ülésén a végrehajtó bizottság. A tanácsülés tárgyalni fog a peremterületi ellátás helyzetéről és javításának a feladatairól, és értékelni fogja a tavalyi társadalmi munkát. A vb jóváhagyta az idei lakáskiutalási és -értékesítési névjegyzéket, beszámolót hallqatott meg a tavalyi lakóházfelújításokról, vállalati fenntartású gyermekintézmények megszüntetéséről tárgyalt, áttekintette az idei Pécsi Ipari Vásár előkészítésének a helyzetét, és határozatot hozott arról, hogy a Sportcsarnok Igazgatóság neve a jövőben Pécs Megyei Város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának Sportlétesítmények Igazgatósága legyen. A tegnapi ülésen tájékoztatta a végrehajtó bizottságot dr. Garai József ezredes, a Pécs Városi Rendőrkapitányság vezetője a város közbiztonsági helyzetéről, amit megfelelőnek minősített. A jelentés az utóbbi két év statisztikai adatait összevetve azt állapíthatta meg, hogy 1986-ban egyes területeken a bűncselekmények — pl. a személy, személyi tulajdon, vagy közrend elleniek — számának a csökkenése, másutt - pl. a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett, vagy a közlekedési, ezen belül különösen az ittas vezetés okozta bűncselekmények terén — bizonyos emelkedés tapasztalható. A kapitányság vezetője elmondta, hogy Pécs a bűnügyi fertő- zöttség tekintetében a nagyvárosok között változatlanul a harmadik helyen van, de a városban nem tapasztalható a bűnözés országosan dinamikus növekedése. Aggasztónak mondta a fiatal- és gyermekkorú bűnözés növekedését, ami a felnőttbűnözés utánpótlását jelentheti, ha nem sikerül, igen határozott fellépéssel ennek gátat vetni. Egy idén induló bűn- meqelőzési program keretében a veszélyeztetett fiatalokkal kívánnak behatóan foglalkozni. Nem javult az állampolgári fegyelem, s különösen nem a közlekedési morál. Szólt a cigánybűnözésről, amelyben „átrendeződés" tapasztalható, megjelentek a kifinomultabb bűnözési módszerek, s a gócok egyike a Pipacs utca, Gyöngy utca környéke. Kérdésekre válaszolva elmondta: az elkövetett bűn- cselekmények kb. 50 százalékos felderítettsége nagyvárosi specialitás, ami egyebek közt abból is ered, hogy az emberek nem ismerik egymást, nem figyelnek fel a gyanús idegenre. Gyakoriak a munkahelyi, öltözői lopások, s különös módon elszaporodtak az egymástól való lopások az egyetemeken, főiskolákon. A vitában többen fejtették ki a pécsi közrenddel, közbiztonsággal kapcsolatos véleményüket. így pl... Tóth Józseiné a körzeti megbízottak és a tanácskozási központok közti kapcsolat fontosságára, mint a bűnmegelőzés egyik lehetséges eszközére hívta fel a figyelmet; dr. Lányi Ernő, a Pécs városi ügyészség vezetője azzal minősítette a rendőrség munkáját, hogy az ügyészi szakban csökkent a pótnyomozások száma, javult a nyomozások eredményessége, s a vádhitelesség az elmúlt két évben 99 százalék körül volt; Szabó Nándor tanácselnök-helyettes, a Pipacs utca környéki gócra reagálva mondta: feltétlenül gyorsítani kell a terület szanálását, s ez nem lehet pénzkérdés, az ott lakókat pedig szét kell telepíteni a bűnözési góc felszámolása végett. A végrehajtó bizottság határozott arról, hogy a városi tanács és a rendőrkapitányság között új együttműködési megállapodást kell még ebben az évben létrehozni. Nemzetközi növényföldrajzi jubileumi szakgyűlés Dr. Horvát Adolf Olivér köszöntése Tanítványok, kollégák, magyar és külföldi kutatók köszöntötték tegnap a nyolcvan esztendős Horvát Adolf Olivért a Pécsi Akadémiai Bizottságain megtartott nemzetközi nö. vényföldrajzi szakülésen, amelyet a pécsi tudós születésnapja alkalmából rendeztek. Flerkó Béla akadémikus, a PAB elnöke üdvözölte elsőként Horvát Adolf Olivért, dr. Földvári János, az MTESZ Baranya Megyei Szervezetének elnöke, a Baranya Megyei Tanács általános elnökhelyettese, a megyei tanács, a TIT megyei elnöksége és az MTESZ megyei szervezete nevében fejezte ki jókívánságait és nyújtotta át az MTESZ ajándékát. A jubileumi szakülésen megjelent Horváth Lajos, a Baranya Megyei Tanács elnöke. Horvát Adolf Olivér latinul, németül és magyarul köszönte meg a gratulációkat és humorral fűszerezett kis előadásban számolt be életének fontos lépéseiről, értékes munkásságának néhány eredményéről. Első nagy tudományos munkája 1942-ben jelent meg, tízévi kutatásait összegezve. Munkásságának első szakaszálban az egyes növényekkel, később a növények társulásával foglalkozott. A tudományos munkát ma sem hagyta abba, folya. matosan gazdagítja „A 'Me- csek-hegység és környékének flórája" című tanulmányát, újabb és új'abb kiegészítéseket ír hozzá. Magyarországon és külföldön százötvennél több tanulmánya jelent meg: rendszeresen járt nemzetközi botanikai konferenciákra, tartott előadásokat, Európában, az Egyesült Államokban, Japánban. A tudományos kutatás mellett Pécsett, Kaposváron tanított. A tudományos ülésen magyar, szovjet, NDK-beli, olasz, holland, osztrák kutatók tartót, tok növényföldrajzi előadásokat. Kitüntetések a nemzetközi nőnap alkalmából A nemzetközi nőnap alkalmából intézményekben és vállalatoknál kitüntették a legeredményesebben dolgozó nőket. A Baranya Megyei Tanácson az oktatási intézményekben dolgozók közül a Kiváló Munkáért kitüntetést: Kiss Józseiné élelmezésvezető (Sásd, Óvoda) és Reith Jánosné élelmezésvezető (Sásd, Általános Iskola); Miniszteri Dicséretet: Fehér Ilona gyermekfelügyelő és Némethié Hegedűs Ágnes nevelőszülői felügyelő (Baranya Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet, Pécs), valamint Petz Fülöpné takarító (Olasz, Általános Iskola) kapott. Az SZMT-nél Szakszervezeti Munkáért ezüst fokozatot Rónaki Antalné, az SZMT nőbizottságának titkára; Kiváló Munkáért kitüntetést Putterer Istvánná, a Mohácsi Jzéknyár nőbizottságának vezetője, Szakszervezeti Munkáért oklevelet: Kom- lós Józseiné bizalmi és Werner Ödönné bizalmi (Mohácsi Székgyár) vett át. A BARANYATEJ-nél Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Sax Rezsőné áruforgalmi előadó. Az MHSZ Baranya Megyei Vezetőség székházában pénteken délután tartottak nőnapi ünnepséget. Az MHSZ Kiváló Munkáért érem arany fokozatát kapta a komlói Zobák-akna „Tyeresko- va MHSZ” nevet viselő női szocialista brigád. Ugyanezt a kitüntetést kapta Tóth Árpádné, az MHSZ Megyei Gépjármű-, vezető-képző Iskola gazdasági főelőadója, aki a kitüntetést a Budapesten megrendezett központi ünnepségen vette át. A kitüntetés ezüst fokozatát vehette át Szinger Mártonná, Komló Zobók-aknai aktíva. Bronz fokozatot kapott Ekés Veronika, 500-as Szakmunkásképző, Orbán Istvánná Pannon Volán, Radó Antalné 5-ös ÉPFU és Vágner Zoltánná Illetékhivatal, pécsi aktivisták. * Kitüntetési ünnepséget tartottak a nemzetközi nőnap alkalmából a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságon. A Magyar Népköztársaság belügyminisztere a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntette ki Csuka Lászlóné r. zászlós. Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fok- zatát kapta Orosz Jánosné polgári alkalmazott, Közbiztonsá- ss\ Érem arany fokozatát kapta Fülöp Rudollné r. őrmester, ezüst fokozatát Nagy Gyútóné polgári alkalmazott, bronz fokozatát Varro Miklósné polgári alkalmazott. Kiváló Munkáért kitüntető ielvénvt négyen vehették át A rendőri munka segítésében végzett munkáiéért Közbiztonság: Érem aranv foko-, zatát kanta dr. Varga Pál Józseiné, a Pécs Városi Tanács főelőad''a. Pécsett tanácskozott az Országgyűlés ipari bizottsága Nem mostohagyerek a magyar szénbányászat A Mecseki Szénbányák versenyképes helyzetet tud teremteni, a kokszolható szén kitermelésében r Pécs legszebb épülete lesz- Nagyon büszkék leszünk erre a házra - mondja Kukái László, a Tanácsi Magas-és Mélyépítő Vállalat főmérnöke —, mert Pécs egyik legszebb épülete. Százéves lesz, mire megújul. A tervek szerint 1989 júniusában adják át a Széchenyi tér 9 es számú épülettömböt, amely a megyei tanács egykori irodaházaként ismert. A felújítása fantáziát megmozgató, alkotó munkát ad a generálkivitelezőnek, a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalatnak, valamint az építkezésben részt vevő társcégeknek. Jelentős munkákat fejeztek be az építők: decemberben elkészült az egykori fotók alapián újjáépített mandzart és a kupola, amelyek a jugoszláv maribori építőipari vállalat munkásainak szakmai tudását Idén megújul a volt megyeháza dicsérik. Ma az épület belsejében dolgoznak: felújították, a központi fűtést, a villamos hálózatot, kicserélték, illetve megerősítették a födémet. Megóvják a díszes falburkolatokat, lépcsőkorlátokat. Most festik, mázolják az irodákat, amelyeket május végén adnak át, így nyáron költözhetnek az intézmények. Bár a régi lift felújítását a nyár közepére ígéri a budapesti Felvonószerelő Vállalat. Szeretnék legalább a nyár végére lebontani az állványokat a homlokzat elől, de a megújulás leglátványosabb szakasza még visszavan. Tulajdonképpen műhelyekben készítik a homlokzat elemeit: a pécsi Zsolnay Gyárban megkezdték a díszes, kör alakú ablakok, és a pirogránit elemek gyártását, amelyhez rendelkezésre állnak az eredeti műszaki rajzok, tervdokumentumok. A Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat speciális szerszámokat gyártott a tölgyfa portálok készítéséhez. A meglévő díszes ajtókat faszobrászok szépítik meg. Ami ma gondot okoz, az a másfél méter magos homokkő-lábazat pótlása, mert nincs hozzá megfelelő alapanyag idehaza. A Baranyában bányászható homokkő ugyanis nem felel meg, mert nem időtálló. Eldőlt viszont a homlokzati erkélyről elszállított két férfiatok sorsa, mert a szakértői vé’smény szerint nem lehet restaurálni Tket. A terv azonban az. hegy újakat készítenek, omeivhiz az anyagi forrásokat előteremt: ; megyei tanács. Hetvenmillió forintba ke ül az épülettömb felújítása, ebből a pénzből negyvenmillió forintot költ el a generálkivitelező a bővített első ütem be fejezésével. A következő évei ben folytatja a munkát a Széchenyi köz felőli szárny é; a Geisler Eta utca frontján, amely ugyancsak szép oHala lesz az épületnek. G. M. Jól vizsgázott az idei kemény télen a magyar szénbányászat, a kőolaj és gázipar, az energiaipar egésze. Egészen rövid időre (január 12-én, 13-án) a legviszontagságosabb időben volt csak villamosenergia-korlátozás - ez is csak az ipari fogyasztókat érintette, a tüzelőellátás mennyiségben országosan kielégítő volt, a minőségi kifogás is sokkal kevesebb volt, mint 1985 telén. Talán ez a tény is meghatározta hangulatát az Országgyűlés ipari bizottsága tegnap Pécsett tartott tanácskozásának. A Gorkij Művelődési Házban rendezett, különösen aktív tanácskozás a hazai szénbányászat helyzetét, az Állami Terv Bizottság által 1986. évben meghatározott feladatokat az 1987. évi terveket, valamint az ágazat hosszú távú jövőjét egyaránt alaposan nagyító alá vették a képviselők. A tanácskozáson főszerep jutott a Mecseki Szénbányáknak, nemcsak házigazda mivoltja miatt, hanem mert a szénbányászat szinte valamennyi termelési, qazdasá-' gi, munkaerő és fejlesztési gondját mintegy keresztmetszetként hordozza magával a mécséi bányavállalat, mint erre a képviselők hozzászólásaikban hivatkoztak is. Dudla József, az Országgyűlés ipari bizottságának titkára köszöntötte a résztvevőket, köztük dr. Dányi Pált, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkárát. Horváth Lajost, a Baranya Megyei Tanács elnökét, Szentirányi Józsefet, az MSZMP Pécs Városi Bizottságának első titkárát, Piti Zoltánt, Pécs Megyei Város Tanácsának elnökét. a bányász szakszervezet, az Országos Bónvaműszaki Felüqyelőség képviselőit, dr. Kasó Józsefet, a baranyai országgyűlési képviselőcsoport vezetőjét. Az írásos előterjesztéshez Czipper Gyula miniszterhelyettes mondott szóbeli kiegészítőt. A magyar ipar célkitűzéseinek megfelelően a szénbányászat is korszerűbb szerkezetet kénytelen kialakítani, ebben rövid idő alatt nagyot sikerült lépni: mintegy 600 ezer tonnával növelték a gazdaságosan nagy termelékenységgel kitermelhető lignit mennyiséfjét, ugyanakkor 800 ezer tonnával csökkentették a mélyművelési bányákban, alacsony hatékonysággal kitermelhető szén termelését. A magyar szénbányászat 1986- ban 23 127 000 tonna szenet és 2 millió tonna brikettet termelt, valamennyi fő felhasználó igényét maradéktalanul kielégítette, bruttó termelési értéke több, mint 33 milliárd forint volt. Az 1987. évi termelési előirányzatok: 23 300 000 tonna, valamint 2 millió 200 tonna brikett. A tatabányai vállalat 250 000 tonna bauxit kitermelését is vállalta. Ez összesen 39 milliárd forint termelési értéket jelent. Az Állami Terv Bizottság jóváhagyta a szerkezetátalakításhoz, a zavartalan termeléshez szükséges 34,5 milliárd forintos fejlesztési programot, azzal, hogy a népgazdaság teherbíró képességének függvényében ez 1991-ig is elhúzódhat. Sajnos, már az 1987-ben rendelkezésre álló beruházásra biztosított anyagi eszközök is némileg csonkítva állanak az ágazat rendelkezésére. A vitában a képviselők saját választóik, a körzetükben működő szénbányászati vállalat érdekeit is képviselve, de mégis főként a népgazdaság égészéért felelős szemlélettel elemezték a magyar bányászat termelési lehetőségeit, jövőjét, a szénbányászatban dolaozó csaknem 76 ezer bányász élet- és munkakörülményeit. Merer Emil, a Mecseki Szénbányák vezér- igazgatója, országgyűlési képviselő a két évszázados mecseki szénbányászatról szólva elmondotta, hogy most ismét a fennmaradásért, a biztos jövőért kell a vállalatnak küzdenie, egy megújulási folyamatban versenyképességüket kell bizonyítaniuk valamennyi más alternatívával szemben. Az eddig 240 millió tonna kitermelt sjén- vagyonnal szemben a jelenlegi művelési területen további 130 millió tonna vár kiaknázásra, s az elmúlt évtizedben Máza-Dél néven ismertté vált szénlelőhelyen további 400 millió tonna, a mai technológiával is aazda- ságosan kitermelhető szénva- gyon van, amelynek további kutatásában, esetleges kitermelésében is jól előrehaladott tárgyalások folynak szovjet partnerekkel. Nagyon fontos társadalmi érdek az enerqiaellótás gazdaságossága, olcsósága, ez a hazai életszínvonal, a nemzetközi versenyképesség fontos tényezője, nem utolsó szempont azonban a biztonság, amely kétségkívül hazai energiabázison a leqjobban tervezhető mennyiségben, költségekben egyaránt. A mecseki szénmedencében a világon a legkedvezőtlenebb természeti adottságok között folyik a termelés, ha sikerül gépesített, nagy termelékenységű bányászatot megvalósítani, szűk mezőnyben ugyan, de élenjáró technológiát lehetne (természetesen nem ingyen) a világ más országaiba is eljuttatni. A mecseki szénbányászat költséges, áldozatos, de elkerülhetetlen fejlesztési programjának gazdasági hasznát elemezve erre is gondolni szükséges. Czipper Gyula válaszolt a vitában elhangzottakra, a kérdésekre, majd Dudla József, a hazai szénbányászat helyzetéről szóló jelentés, a fejlesztési program újragondolásának, pontosításának szükségességét hangsúlyozva, a szabályozók az ágazatra ható szerepének felülvizsgálatára, arra igazítására hívta fel a figyelmet. Ezzel a gondolattal kiegészítve kérte a jelentés elfogadását, azzal, hogy rövid időn belül valamennyi javaslat megfontolására hívta fel az Ipari Minisztérium figyelmét. Lombosi Jenő Algériai küldöttség hazánkban A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának meghívására február 27, és március 6. között hazánkban tartózkodott az Algériai Parasztszövetség küldöttsége Cheri I Manarlah elnök vezetésével. A delegáció megbeszélést folytatott Eleki Jánossal, a TOT főtitkárával a két szervezet együttműködésének továbbfejlesztéséről. A küldöttséget fogadta Kovács Imre, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője valamint Popócsi László mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes. A küldöttség ellátogatott Baranya megye több termelőszövetkezetébe is. Flerkó Béla akadémikus (jobbról) köszönti Horvát A. Olivért Fotó: Cseri László
