Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)
1987-03-28 / 86. szám
Till ^ ; Jr HÉTVÉGE 13. hét Mi, valamennyiünkért Közúti balesetek után készült fényképeket nézegetek. A rendőrségi szoba terebélyes asztalán nagy halom felvétel hever: az egyiken fölfordult teherautó fekszik az árokban, a másikon két frontálisan ütközött személygépkocsit örökített meg a kamera, a halottak a kocsik mellett pokróccal letakarva fekszenek, a harmadikon kisfiú van egy autó alatt, odébb a kerékpárja, a negyediken idős ember... Leteszem a képeket. Torokszorító érzés fog el. Eszembe jutnak annak a mentőorvosnak a szavai, aki egy halálos kimenetelű balesetnél azt mondta, ezt a látványt nem lehet megszokni -, csak elviselni. Ezt is nehezen, hisz a halált nehezen fogadja el az emberi értelem. A felesleges halált pedig . . . Gunnar Myrdal svéd szociológus írja, hogy ,,az emberi dolgokban az az igazán tragikus, hogy az emberek, akikben alapvető hajlandóság él a jóságra, rosszul cselekszenek és ezzel önmagukra és másokra szerencsétlenséget hoznak . . .” Ha valamire, ez a megállapítás mindenképpen igaz a közlekedési balesetekre. Hisz az a férfi, nő, gyerek, aki járművel vagy gyalog munkahelyére, haza, iskolába igyekszik, nem akar balesetet okozni, vagy baleset részesévé válni, s mégis. Hazánkban minden huszonhetedik percben történik közlekedési baleset, s hatóránként meghal valaki az utakon. Nyugatnémet vizsgálatok bebizonyították, hogy a motorizáció fejlődésével, a járművek számának növekedésével nem áll egyenes arányban a balesetek alakulósa. E tételt a magyar tapasztalatok is alátámasztják, de az kétségtelen tény, ha nem is évről évre, de mind több és súlyosabb baleset történik. Magyarországon elsősorban az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács feladata a helyes és balesetmentes közlekedésre való nevelés. Az OKBT megyei szervezete - mint e heti tanácskozó testületi ülésükön elhangzott - az országos programhoz kapcsolódva mindent megtesz, hogy minél kevesebb baleset történjen, ehhez a munkájukhoz azonban nélkülözhetetlen a társadalom és az egyének segítsége. Mert hiába a számtalan plakát, brossára, előadás, verseny és vetélkedő, ha köztudatunkban például „bocsánatos" bűnnek számit az ittas vezetés. Az állam lépésre szánta el magát: Országgyűlésünk várhatóan még az idén törvényt hoz a közúti közlekedésről. Már a törvény- javaslatban is kiemelkedő szerepet kap a közúti közlekedés biztonságának szolgálata. A szabályozás, az esetleges korlátok azonban változatlanul a kereteket szabják meg, a rendelkezések betartása az egyéneken, azaz rajtunk, közlekedő embereken múlik. S valamennyiünk alapvető érdeke, hogy a már-már szólammá zsugorodott biztonságos közlekedésért mi is tegyünk. Azért, hogy minél kevesebb balesetről készült fénykép legyen a rendőrségen, hogy szüléink, feleségünk, gyermekünk épségben hazaérjen . . . Bikaion az idén már nyereségrészesedést oszthattak. Az állami gazdaság sorsa lassan egyenesbe jön. Képünkön: nyírják az angóranyúlról a jól fizető gyapjút. A Bikali Állami Gazdaságról szól. „Az igazgató beszámoltatása" c. cikkünk a 7. oldalon. A szűrőautóbusszal Szilágypusztán A leghidegebb reggelek egyike volt március ötödikén. A hideg volt a téma indulás előtt a szűrőautóbuszban is. A speciális busz stábjának tagjai dideregtek, pedig az autóbusz vezetője mindent megtett, hogy meleget varázsoljon. Jóelőre beindította a motort, az áthült kocsi azonban csak nehezen melegedett fel, pediq ennek a busznak a többitől eltérő fűtés- rendszere van. Olyan meleget kell produkálnia, a legnagyobb hidegben is, hogy itt a vizsgálatokhoz félmeztelenre vetkőzött emberek ne fázzanak. A Pécsi Volán Vállalat szocialista brigádjai 1984 őszén ajánlották fel, hogy az egyik kiselejtezett csuklós „buszt felújítják és egészségügyi célokra adják át. így született meg a szűrőautóbusz gondolata. Ez volt az első az országban. 1985 májusában indult próbaútjára. Az egészségügyi busz segítségével komplex szűrést tudnak végezni. Hátsó traktusában fogorvosi széket és nőgyógyászati vizsgálót helyeztek el. A forgórész az öltöző. Ezután van a vérnyomásmérésre, vizeletvizsgálatra szolgáló helyiség és a legelső részébe helyezték a röntgenberendezést. Az egyes részeket harmonikaajtókkal választották el. Az úticél Szilágypuszta. A Pécsi Állami Gazdaság 200 dolgozójának szűrővizsgálatát végzik. Gördülékenyen megy minden. Vizeletvizsgálat, ketten — Osztertag Andrósné, Anikó, asszisztens és Detre Pál röntgenasszisztens — mérik a vérnyomást. Dr. Barna Kornél főorvos pedig - aki egyébként a gazdaság üzemorvosa - bőrvizsgálatot végez. Mindig figyelembe veszik, hogy, milyen munkahelyi ártalomnak vannak leginkább kitéve az emberek. Itt sok az állattenyésztő, fennállhat az állatokról emberre terjedő bőrbetegségek veszélye. Az első, akinél igencsak magasra szökött a vérnyomásmérő higanyszála Geng Ferenc. Külön kartonra Írják, jelentkeznie kell majd az üzemorvosi rendelésen. Huszonkét éve traktoros Szilágypusztán.-Mi már 1984-től megszerveztük, hogy a kötelező tüdőszűrés mellett komplex vizsgálatot is végezzünk - mondja dr. Barna Kornél. Ez okkor úgy történt, hogy odo a központba kellett valamennyi dolgozónak odautazni, a legkülönbözőbb szétszórt telephelyekről. Most pedig mi mindenhová odamegyünk, a vizsgálatok 30-40 perc alatt lezajlanak, és az emberek már állhatnak is vissza a munkába. Sokat már régi ismerősként üdvözölnek. Ámán Antalnál a tavalyi szűrésen derült ki, hogy magas a vérnyomása. A mostani mérés normális értéket mutat. A vérnyomásmérés után következik a tüdőszűrés. A röntgengépet Nyéki László, a mozgó szűrőszolgálat vezetője, röntgenasszisztens kezeli.- Az a jó - mondja -, hogy ezzel a kocsival eljuthatunk bárhová. Rossz időben például azt szoktuk csinálni, hogy oda- áIlünk a könyvtár, kultúrotthon, vagy kocsma elé, üz emberek ott várhatják meg, amíg sor kerül rájuk. A nőknél a tüdőszűrés előtt még mellvizsgálatot végez Sipos Istvánné asszisztensnő, aki bár érdekes módon 20 éve dolgozik a mozgó tüdőszűrő-szolgálatnál, a Gyermekkórház státusán van. A nőgyógyászati rákszűrést pedig dr. Faluhelyi Zsolt megyei onkológus főorvos csinálja.- Az egész megyére kiterjedő rákszűrést mór régebben megszerveztük. De az úgy történt, hogy vagy a körzeti orvosi rendelőben került rá sor és akkor a társközségekből kellett ideutazniuk az embereknek, vagy kimentünk a kisebb helységekbe is, de akkor sokszor rosszul fűtött kultúrhá- zakban, rossz körülmények között vizsgáltuk az asszonyokat. Amióta ez a busz van, a megye valamennyi nő lakosságát higiénikus körülmények között fogadhatjuk. Johann Gyuláné, a szilágypusztai vágóhíd adminisztrátora is dicséri a szűröszolgálatot végzőket. Mindenkit megvizsgálnak. So. kan ennek köszönhetik, hogy idejében kiderült a betegségük. Szűrtek itt már ki cukor- betegséget, kezdődő méhnyak, rákot, emlődaganatot. A Baranya Megyei Tanács Kórház-Rendelőintézet Tüdőgyógyintézetének mozgó tüdőszűrő-szolgálata az autóbusz üzemeltetője és tulajdonosa. Dr. Kancsár László főorvos:- Nagy ajándék volt ez a volánosoktól. Az autóbusznak kétféle feladata van. Egyik a vidéki üzemek dolgozóinak, a másik pedig a kistelepülések lakosainak a szűrése. Gyakorlatilag bárhol működni tud, ahol olyan áramforrás van, amire rá tudják kötni.- Ha ezt továbbra is ilyen színvonalon akarjuk csinálni, a karbantartáshoz, a pótlásokhoz pénzre lesz szükség. Az elmúlt évben egy baranyai, több telephelyű nagyüzem kiszórni, tóttá, hogy ez nekik másfél millió forint megtakarítást jelent. Több fórumon elmondtam mór, hogy valamennyi üzem végezze el az ezzel kapcsolatos gazdaságossági számítást és a mi közreműködésünkkel megtakarított összegnek 10 százalékát ajánlja fel e célra. A szűrőbusz az eltelt másfél év alatt 33 000 tüdőszűrést, 13 000 emlő-, 15 000 nőgyógyászati vizsgálatot, 6500 vizelet-, és ugyanennyi vérnyomásellenőrzést végzett. A főorvossal való beszélgetésünk közben jött egy telefon: az első vállalat a Közúti Igazgatóság, amely 60 000 forintot már átutalt erre a célra. Sarok Zsuzsa
