Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)

1987-03-28 / 86. szám

Dunántúlt napló 1987. március 28., szombat Országos konferencia Pécsett Hétfőn nyilvános döntő „Pécs az én városom” Hétfőn a Lvov-kertvórosi kö­zösségi televízió nyilvánossága előtt zajlik le a Pécsi Városszé­pítő és Városvédő Egyesület „Pécs az én városom" c., álta­lános és középiskolások részére rendezett vetélkedője. A ja­nuári elődöntő, majd a már­ciusi középdöntő után 5—5 diák maradt fenn a rostán, közülük kerülnek majd ki a nyertesek. Ezúttal délután 4 órakor kezdő­dik a műsor az általános isko­lások 5 óráig tartó vetélkedő­jével. A középiskolások fél 7- kor ülnek a kamerák elé szin­tén kb. egy órára. Mindkét cso­port vetélkedőjének az első ré­szében rövid videoprogram lesz. Az általános iskolások a Zsolnay Múzeumban vettek részt elővetélkedőn, majd egy-egy művészeti múzeumot mutattak be, a középiskolásoknak a Helytörténeti Múzeumban ren­dezett elővetélkedő után bel­városi séta során „vaktérké­pen" kellett jelentős épülete­ket, szobrokat elhelyezni. Este 8 óra körül hirdet eredményt a zsűri, melynek elnöke dr. Marton István, a PVVE elnöke, Gergely László, a HNF Pécs Városi Bizottságának a titká­ra, dr. Újvári Jenő, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósá­gának a vezetője és Bezerédy Győző, a múzeum helytörténeti osztályának a vezetője. Aj törekvések az ifjúsági mozgalomban Erőteljesebb rétegpolitikára, hatékonyabb érdekképviseletre van szükség A Baranya Megyei Értelmisé­gi Fiatalok Tanácsa, és az Egyetemi-Főiskolai Tanács két­napos országos konferenciát rendez pénteken és szombaton Pécsett a Pollack Mihály Mű­szaki Főiskolán. A meghívottak között szerepelnek a KISZ KB ÉFT és EFT vezetői, az egyete­mi és főiskolai KlSZ-szerveze- tek vezetői, a Baranya Megyei ÉFT és EFT vezetői és tagjai, a KISZ baranyai szervezeteinek ogitációs-propagandista titkárai és az Állami Ifjúsági Sport Hi­vatal ifjúsági osztályainak ve­zetői. Tegnap délelőtt a tanácsko­zást dr. Fodor László, a KISZ Baranya Megyei Bizottsága első titkára nyitotta meg. ünnepi köszöntőjében felhívta a megje­lentek figyelmét arra, hogy a KISZ XI. kongresszusa után erőteljesebb rétegpolitikóra, ha­tékonyabb érdekképviseletre van szükség. Az eddigieknél jobban be kell vonni a fiata­labb korosztályokat a KISZ- munkába. Mindehhez egy ru­galmasabb, demokratikusabb belső rend szükséges egy diffe­renciáltabb, tagoltabb ifjúsági mozgalom talaján. Figyelembe kell venni a különböző réte­gek — egyetemi-főiskolai fiata­lok és dolgozó értelmiségi fia­talok - igényeit, hogy számuk­ra megfelelő programokat nyújtsanak. Ezen belül markán­sabb politikai programra, erő­sebb politikai befolyásra lesz szükség a demokratikusabb in­tézményi közéletben. Az egyetemi-főiskolai rétegek­nél előtérbe kerül a felsőokta­tás korszerűsítése, a szocialista értelmiség képzése feltételeinek javítása. Szükségszerű az ifjú­sági mozgalom differenciálódá­sát segíteni: a KISZ-en kívüli fiatalok munkáját a jövőben jobban segíti a KISZ. A fiatal értelmiségiek réteg­tanácsa két fontos kérdésre ke- tesi a választ; miért értékelő­dött le a szellemi alkotómunka? Hogy ellensúlyozható a romló egzisztenciális helyzet? A cél, hogy a szellemi alkotómunkát végző értelmiségi fiatalok elis­merést, képzettségüknek megfe­lelő munkát kapjanak. Figyelmet kell fordítani a KISZ XI. kongresszusa prog­ramjának a politikai alkalma­zására, hogy az Ifjúsági Szö­vetség fel tudjon sorakozni az adott gazdasági helyzethez és a társadalom előtt álló felada­tok mecjbldásához. Ezt követően több előadás és vita hangzott el. Közülük igen érdekesnek bizonyult Sumpl István, a Társadalomtudományi Intézet munkatársának előadá­sa, mely a KISZ szerepének változásait taglalta az elmúlt 30 év vetületében. Ugyancsak említésre méltó Nagy Imrének a KISZ KB titká­rának a KISZ politizáló szere­péről tartott előadása. A. E. A krakkói pártmunkások pénteki programja Ismerkedés Pécs belvárosában Találkozó a város vezetőivel Látogatás Szigetváron A LEMP Krakkói Vajdasági Bizottságának küldöttsége Jo- zel Szczurowski elvtársnak, a Krakkói Bizottság titkára veze­tésével - tegnap bő ismerete­ket szerzett a mecsekaljai város­ról. Elsőként a pécsi magas­házban, ahol dr. Jerszi István­nak, a Baranya Megyei Párt- bizottság titkárának kíséretében - kezdte látogatását. Ott Szent­irányi József, az MSZMP Pécs Városi Bizottságának első titkára köszöntötte a vendégeket a városi pártbizottság, a Pécs Városi Tanács nevében. A vá­ros első titkára tájékoztatót adott a pártmunka időszerű kérdéseiről és a további fel­adatokról Piti Zoltán a városi tanács elnöke pedig a lakos­ság élet- és munkakörülmé­nyeit, fejlődésének távlatait vázolta, de beszélt a gondok­ról is. Majd kötetlen beszélge­tés során kérdésekre válaszolt a város párt- és állami vezető­je. Útjuk következő állomása a Pécsi Nemzeti Színház volt. Simon István, ügyvezető igaz­gató beszélt a több mint há­romszáz művészt és segítő munkások, művészetet terjesz­tő tevékenységéről. Eck Imre, a balett modern felfogásban játszó, elismerést kiváltó sze­repéről adott képet. Miscii/ Róbert, a Baranya Megyei Ál­lami Építőipari Vállalat vezér- igazgatója, a hagyományos lengyel, magyar barátság foly­tatását méltatta. Ennek látha­H Filmjegyzet Szörnyek évadja A nukleáris fegyverek, de ál­talában a fegyverkezési hajsza; a környezetszennyezés, s ezen belül a veszélyes vegyi anya­gok kiszabadulása, az atom­erőmű-katasztrófák, a nyers­anyagtartalékok kimerülése, a világ túlnépesedése, a világ­gazdaságot veszélyeztető pénz­ügyi csőd ... —: van mitől ret­tegnie a XXI. század felé ro­hanó, ám célbaérésében mind­untalan elbizonytalanodó em­beriségnek. Romantikus széplel- kek féltik is a technikai civili­zációtól az emberiséget, ellen­hatásként politikai pártok szü­letnek a „vissza a természet­hez"-ideálján, tárgyi-technoló­giai veszedelmekben konkreti­zálja félelmének okát a jövő­jéért aggódó emberek sokasá­ga. A rémségek kicsiny világát aztán ki-ki érdeklődése és vér­mérséklete szerint gazdagítja. A magyar filmművészetért ag­gódok szerény csoportjának na­gyobbik része például Hernádi Gyulától félti Jancsó Miklóst: H. Gy. a rossz szelleme J. M.- nek. Itt van mindjárt a Ször­nyek évadja, melyből - írják többen is — kilóg Hernádi anarchó-blődliző lólába. Mely végtagról tudvalevő, hogy a Sá­tán patája, írják, milyen gaz­dag a film képi világa (mégha sokan ismét sajnálkoznak is azon, hogy Jancsó megint Jan- csó-filmet készített), viszont mi­lyen erőltetetten filozofizáIgató, tudálékos a forgatókönyv szö- vegi oldala. Jojveszékelni, persze lehet, mégha a dolog nem is lépi ót egy érzékeny lelkületű kamasz érzelmi válságát: kinek olykor hónapokba telik annak feldol­gozása, hogy „Apukám és Anyukám gyermeke vagyok, de mi van akkor, ha más az Apu­kám, vagy más az Anyukám, külön-külön is, és egyszerre, vajon akkor is Én vagyok-e Én" — most jó húsz éve az ad egyeseknek szellemi izgalmat: vajh mily filmek születnének, ha Jancsó nem Hernádival? Ha egy kicsit is J. M.—H. Gy. szemszögéből nézzük a világot, nem töltjük időnket balgasá­gokkal: mindenki valakinek a gyereke, ésszerűbb tehát a gye­reket nézni, semmint azon spe­kulálni, milyen lehetett volna a gyerek, ha más az apukája. Hiszen az előbbi történik a Szörnyek évadjában is: mi szü­li félelmeink tárgyiasult rémeit. Merthogy az elég nyilvánvaló, nem az atomenergia, a környe­zet elszennyeződése, a világ túlnépesedése az igazi rém: ezeket szüli valami. Felelős művészi magatartás pedig más nem lehet, mint annak elemzé­se, hogy mi az, ami a szörnye­ket világra hozza, vagy élteti. A világ kultúrtörténetében ki­csit is járatosak tudják: az em­beriség félelme önmagáért, nem újkeletű, a Biblia pokla, vagy apokaliptikus félelme ugyanazt a rémületet tükrözik, mint ami most Jancsót és Her­nádi filmjét. Miért? Tehetünk szemrehányást az egykor optimista, forradalmár szemléletű szerzőknek mostan szkepticizmusáért, ám ha haj landók vagyunk végiggondoln érveiket, rá kell jönnünk: a vi lág társadalmi-politikai-hatalmi viszonyai szülték az Apokalip szis lovasait éppen úgy, mint most az atomrettegést. S bár ezek a viszonyok sokat változ­tak az évezredek során, lénye­güket tekintve változatlanok: önpusztítók, de legalábbis ön­pusztításra képesek. A Szörnyek évadja pedig film, Hernádistól, Jancsóstól, vagy éppen azért. Jó film. Bodó László tó eredménye, hogy a színház építésében lengyel építőmun­kások példamutató eredmény­nyel végzik feladatukat. A lengyel pártmunkások és vendéglátóik találkoztak a krakkói építőkkel. Zleba Janusz főmérnök tömören fogalmazva erősítette meg Mischl Róbert véleményét. A pécsi vezetők — talán meglepetésnek szán­ták — meghívták a lengyel ven­dégeket az Elefántos házba, annak is a hangulatos belső terébe, majd megnézték a még' építés alatt lévő leendő, kor­szerű áruház belső terét. Nyugdíjasok háza, a korsze­rűen felszerelt épületegyüttes­ről elismerően szóltak a ven­dégek és gratuláltak Szilasi Pá! né otthonvezetőnek, aki megmutatta az éttermet, a szo­bákat. A krakkói pártmunkások dél­után Szigetvárra utaztak. A városi pártbizottság székházá­ban Gráf József, az MSZMP Szigetvár Városi Bizottságának első titkára és dr. Nagyváradi János városi tanáéselnök fo­gadta és tájékoztatta a ven­dégeket a város és környéke lakóinak mindennapjáról, s a fejlesztés távlatairól. A konzervgyár megtekintése előtt — elfogadva a zeneisko la hallgatói, tanárai meghívó sót — az intézmény növendéke műsorral lepték meg a krak kóiakat és a kíséretükben lévő megyei és városi vezetőket. A konzervgyárban Bernát Béla igazgató és Bódis István- né párttitkár kalauzolásával megnézték a korszerű üzem­ben végzett gyártási folyama­tot, majd ismertetést hallgat­tak meg gazdasági és politi­kai munkájáról, valamint a gyár külkereskedelmi kapcsola­tairól. A tegnapi látogatás a sza­badszentkirályi Béke Termelő- szövetkezeten - Vadál Béla elnök és Kiss János párttitkár vezetésével — üzemlátogatás­sal fejeződött be. N. I. Diákdékánok műsorai, sok ötlettel No, nem kell mindent komo- ,lyan venni! Ugyanakkor nagyon fontos ez az egész. Évek óta visszatérő hagyomány, hogy az egyetemeken, főiskolákon (újabban a középiskolák egy részében is) úgynevezett fordí­tott napokat tartanak. A diák. uralom idején nagy csindadrat- tával leváltják a működő dé­kánt és a diákok egyike fog­lalhatja el tiszavirágnyi időre a helyét. Bevallom, nagyon örültem, hogy a JPTE-n mindhárom ka­ron, valamennyi évfolyam igen jó diókvezető-jelölteket állított. Régen volt már erre példa. Tegnap az Universitas utcai kollégium udvarán mutatták be a műsorok, a korteshadjárat részeként értékelhető produk. ciók egy részét a jogász és közgazdász dékánjelöltek, míg a tanárképzősök, saját intéz­ményük területén maradva tet­tek ki magukért. A szellemes műsorok hallga­tása közben én sem maradhat­tam elfogulatlan. A leendő jo­gászok bemutatkozó program­jai közül választottam a leg­kedvesebbet. Az agresszivitást igen hatásosan képviselő Néró és Pünk, a Süsü nevű jelölt ál­tal reprezentált össznépi bájos kibékülés mellett nekem leg­jobban a népies ihletésű Fitty Mátyás (polgári nevén Szabó Gábor, celldömölki illetőségű fiú) műsora tetszett. Lapunknak adott rövid nyi­latkozatában Gábor, iqen elis. mérésre méltó módon azt mondta: örül, hogy valamennyi jogászműsor jól sikerült. A tudományegyetemi napok ma a dékánválasztással és más szórakoztató programokkal folytatódnak. Érdemes külön is szólnunk az egyetem amatőr csoportjainak gálaműsoráról (ma, este hat óra, Ifjúsági Ház), hiszen ennek bevételét a készülgető közös pécsi Egyete­mi Klub mielőbbi létrehozására ajánlották fel a szervezők. Bozsik L. Színházi Világnap Az idei Színházi Világnap, március 27-e hazánkban a színház kettős ünnepe. Immár negyedszázada annak, hogy világszerte, így a magyar szín­házakban is megemlékeznek erről a napról, s a Nemzeti Színház ebben az évben ünnep­li megalapításának 150. évfor­dulóját. Az ünnepek kezdeményezője és hagyományának őrzője, a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) Az idén Antonio Gala, az ITI saponyol központjának elnöke fogalmazta meg üzenetét, ame­lyet hazánk színházaiban az előadások előtt olvastak fel a közönségnek. A Pécsi Nemzeti Színházban tegnap este Győri Emil Érdemes művész ismertette Vámos Lászlónak, a Magyar az üzenetet. Holnap a Leöweyben Német nemzetiségi dalostalálkozó Holnap, vasárnap Pécsett, a Leőwey Gimnázium dísztermé­ben folytatódik a magyarorszá­gi német nemzetiségi dalosta­lálkozó. Délután 3 órakor a Leőwey Gimnázium kórusa nyitja meg a programot, és közel háromórás műsor után a Mecsek együttes Tillai Aurél Spinn, spinn népdalcsokrával zárja. Fellép a szekszárdi, a bonyhádi, a gyönki, a nagymó- nyoki énekkar, a székelyszaba- ri, a délbaranyai, a vasasi és a komlói trió, a Leőwey, a fő­iskolás és a gyönki duó, to­vábbá két énekes, Schmidt Er­zsébet és Jurisits Katalin. Be­lépődíj nincs.

Next

/
Thumbnails
Contents