Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)
1987-03-28 / 86. szám
\ 1987. március 28., szombat Dunántúlt napló 3 Látványos felújításokra nem lehet számítani A műemlékvédelem nem dekoráció Hogyan látja az OMF*kirendeltségvezető? A pécsi István téri ház - a 15-ös számot viseli — tartalmi átalakulóban van. Már akkor kezdődött ez, amikor az Országos Műemléki Felügyelőség megkapta és felújította a maga céljainak megfelelően. Igaz, akkoriban még építésvezetőségként funkcionált az a szervezet, amely a déli országrészeken foglalkozott jeles műemlékek helyreállításával. Ez a kiterjedtség okozta, hogy időnként kevésnek éreztük a pécsi, baranyai jelenlétet. Erre is figyelemmel voltak a helyi szervek, amikor 1977-ben felvetették az OMF itt létesítendő kirendeltsége iránti igényüket. Jó fél évtizedbe telt, míg erre sor került, s az OMF megkezdte kiépíteni az országban a kirendeltségek hálózatát. Ma már van ilyen Sopronban, Székesfehérvárott, Szegeden és Pécsett, alakulóban van Miskolcon. A pécsi kirendeltség az elmúlt őszön új vezetőt kapott, aki bemutatkozásul az ókeresztény mauzóleum körüli befejező munkák szervezésébe, irányításába vetette bele magát, most pedig az idei munkák előkészítésével foglalkozik. Az új kirendeltségvezető, Dávid György nem ismeretlen e tájékon: 1972-től kezdődően 12 éven át volt a pécsi városi tanács tervosztályának a főmérnöke, 1984-ben ment át az OMF-hez tervcsoportvezetőnek. Mostani posztjára 1986 őszén nevezték ki.- Ma a társadalom újra felfedezi az évszázadok során épült, de sokáig elhanyagolt környezetét. Ez olyan igénynövekedéssel járt, aminek az OMF a szeivezet fejlesztésével igyekszik megfelelni. Ez egyben garancia a tömeges megújítás színvonalának a megtartására. A kirendeltségnek a fejlesztési elképzelések szerint rendelkeznie kell kutatóval, régésszel, művészettörténészszel és feldolgozó tervezőépítésszel, így lehet jelen szélesebb körűen erjesztőként a területén. Ami a mi esetünkben Baranya, Somogy és Tolna megyéket jelenti, kb. 100 főnyi fizikai állománnyal. Kaposvárott működik már a 25 fős helyi építésvezetőség, s amint lehet, Tolnában is létrehozzák ezt. Addig is Pécs látja el az ottani feladatokat. A tervellátottságot a kirendeltségi munkához az OMF tervezési osztálya és a Polláck Mihály Műszaki Főiskola műemléktervezői kapacitása biztosítja.- Mire van jogosítványa a kirendeltségnek?- Arra, hogy a helyben létrejött műemléki, és a műemléki környezetben lévő egyéb tervezések az OMF szempontjai szerint helyben értékelhetők és engedélyezhetek legyenek, de ennek a személyi feltételei és a szervezeti keretei ma még nincsenek meg.- És mi van meg?- Például kötelezettségünk arra, hogy a területünkön lévő valamennyi, műemlékkel kapcsolatos helyreállítást, restaurálást figyelemmel kisérjünk, a szakszerűtlenséget, a műemlékrombolást pedig jelentsük a központi, valamint a helyi hatóságoknak, azonnali intézkedést kérve. Véleményeznünk kell a műemlékek, a műemléki környezetben lévő egyéb épületek homlokzatán megjelenő különféle kiegészítések enge- délyezhetőségét. Pl., hogy milyenek a gázparapetrácsok, a világítótestek, a cégérek, az árnyékolók, a színek . . . Ezek némelyikére eddig még nem tudott megfelelő szintű figyelmet fordítani a kirendeltségünk, de azon leszünk, hogy a partnerkapcsolatokban e jogunkkal időben, a munkát segítőén élni tudjunk. — A belvárosi rehabilitációnál bosszantó hibákat tapasztalhatunk esetenként, amik felületességből, talán nagyvonalúságból erednek. Ezeket eddig nem észrevételezte a ki- rendeltség. — Kötelességünk észrevételezni, mert az elhallgatásukkal nem a műemlékvédelem érdekeit szolgáljuk, és tudjuk - képletesen szólva -, hogy nem lehet ötperces munkával helyettesíteni az ötszázéves jegyeket, mert a műemlékvédelem nem dekoráció. — 1987 a pécsi országos MAB-konlerencia éve . . . — A kirendeltség az e célra rendelkezésre bocsátott pénzt gazdaságosan, hatékonyan és takarékosan próbálja majd felhasználni, hogy ne csak alkal mi tisztogatást végezzünk a MAB-értekezlet tiszteletére, hanem olyan feljavítást, ami pár évre szóló tartósságnövekedést jelenthet. Az idei egyéb feladatainkat illetően meg kell mondanom, hogy a kirendeltség 1983-ról (amikor az új szervezeti formát deklarálták) 1986-ra megkétszerezte a teljesítményét, az 1987-es terv azonban — a szakmai színvonal tartása mellett - nem tűzött ki teljesítménynövekedést. 1986-ban mintegy 50 millió forint értéket teljesítettünk, idén a pénzügyi források csökkenése miatt ennél 20 százalékkal kisebb volumennel számolunk. Mivel tehát az OMF és a partnerek helyreállítási alapjai csekélyek, látványos felújításokra nemigen lehet számítani. — Mire lehet?- Építészetileg be kell fejezni Pécsváradon a szállórész építését a palotaszárnnyal együtt, a romkonzerváláshoz azonban nem tudunk hozzányúlni. Siklóson a Malkocs- dzsáminól látványos készültséget érünk el a MAB-értekez- letre, a várnál a gyilokjárók használhatóságához szükséges munkákhoz tartunk fenn kapacitást, a ferences templomban a kutatás, a falfestmény-restaurátorok kiszolgálása a feladatunk; itt évekig nem várható, hogy a közönség elé kerüljenek az értékes és jelentős freskók. Szigetvárott a vár bejáratának az állagvédelmi helyreállítását csináljuk meg, s folytatjuk a falakat, ameny- nyire a pénzből futja. Pécsett a MAB-ra bemutatható állapotba hozzuk a 2-es - korsós - sírkamrát. Befejezzük a Citrom utcai városfalszakaszt, és 2,5-3 millió van a továbbiakra: folytatjuk az újjáépítést az alagút felett a bástyáig. Megy a Stock-ház felújítása, tavaszra elkészül a Jókai tér 7. homlokzata, s hozzákezdünk a Kossuth Lajos utca 36-os számú barokk, feltehetően középkori részletekkel is rendelkező volt Jeszenszky-palota kutatásához. (Ti. az év elejétől önálló kutató szakembert alkalmazunk.) Ez természetesen nem a teljes listája az idei munkáinknak, és az év második felére van még le nem kötött kapacitásunk, amit — többéves tapasztalat szerint — az építőipari környezet részéről tőlünk kért speciális szakági munkákkal ki is fogunk tölteni. Hársfai István Szoua tesszük Az állam adósai Mondhatják erre - „Ha zsebben lenne..." - sokan: de hiszen ott van! És ravasz- kás mosollyal veregetik a pénztárcájukat, amelyben adóhátralék lapul. Néha többszáz ezer forint. Csakhogy ilyesmivel aligha „villog” is bárki, másrészt ha egyelőre valóban a zsebében lapul, amit adó címén régen be kellet volna fizetnie az államkasszába, nem biztos, hogy továbbra is ott marad . . . Bár sokan vannak olyanok is, akik ennek érdekében nem ismernek fáradságot. Például az eayik pécsi iparos, aki — jóllehet: megállapított adóhátralékának alapiát és összegét vitatni nem lehet — minden elképzelhető fórumot és hivatalt mozgásba hozott, hogy hátralékát megfizetnie ne kelljen, s hogy ha mégis. akkor a lehető legkésőbb. Vélhetően ez a valódi indítéka. A tartozása ugyanis 800 000 forintra rúgott. . . Pécsett a városi tanács költséavetésében a lakossáoi adóból és az illetékbő! eredő bevétel 180 millió forint. (Ebben nincsen benne a te- ho.) A be nem fizetett hátralék 20 millió körül mozoa, ebből 13-14 millió az illetékekből ered. Ha ez az ösz- szeg a városi tanács zsebében lenne, akkor öt úi tantermet lehetne felépíteni, vagy két középiskola egy éves működését fedezni, vagy két éven keresztül a jelenleqi szinten hótalanítani, síkosság ellen védeni a város útiait, — mondia dr. Varga István, a pénzügyi osztály vezetőie. így már érzékelhetőbb, hogy mennyi ez n 20 millió forint adó- és illetékhátralék. Lehet ezt azonban tovább boncolgatni. Az említett 13— 14 millióból 9 millió forint egyelőre nem hajtható be: értve az alatt, hoay az adósok haladékot, részletfizetési lehetőséget kaptak, vanv fizetésképtelenek. További színfoltja a hátralékosok okozta zűrzavarnak: a 9 millióból mintegy másfél millió forint behaithatór.ága nem az államigazgatási munka eredményességén múlik, mert a városi tanács a befizetés érdekében eljárási lehetőségeit már kimerítette, s a hátralék behajtását bírósági útra terelték. A fentiek az illetékre vonatkoztak, de érvényesek az adóhátralékra is: a pénzügyi osztály szerint a 6—7 millió forint egynegyede jelenleg nem hajtható be. Nyilván érdekes az is: kik az állam adósai? Kik azok. akik ekkora összeggel rövidítik meg a tanácsi költségvetést? Vélhetnénk - ismerve az adók fizetése elleni hagyományos magyarországi dacot -, hogy ahány éves, annyi hátralékos. Messze nem így van: az összes tartozás — vagyis 20 milljó forint - túlnyomó része a nagyadózóktól hiányzik. Vegyük a legjelesebbeket: egy takarító kisiparosnő hátraléka több mint félmillió forint. Egy kútásó ^tartozása 316 000 forint. Egy kubikusé 266 000. Lehetne sorolni tovább, a lényeg: 35 adózó hátraléka összesen csaknem 4 millió forint, s közülük 21- en további helyekre is tartoznak, újabb közel egymillióval, csak hát ez utóbbi összeg miatt már nem a pécsi városi tanács feje fáj. Már csak egy számot: a 35- ből 12-en vannak olyanok, akiknek hátraléka meghaladja a 100 000 forintot - s akkor a kamatokat egyik esetben sem tettük hozzá. Jeles összegek ezek ahhoz, hogy az államkassza fusson az adósai után. A lehetőségek azonban behatároltak. Felszólítás, letiltás, ingófoglalás, ingatlanfoglalás - és ezzel kész. Bár azt is hozzá kell tenni, hogy például 1985- ben az adósok közül 1700- nak a munkabérét kellett letiltással megrövidíteni — illetve kellett volna, ha az adóhátralék „nem állna sorban", vagyis más ok miatt elrendelt letiltások megelőzhetik —, s 200 adóhátralékos esetében rendeltek el ingó- foglalást. Működik tehát a gépezet, csakhogy joghézagokkal is számolni kell. Például a fuvarozók esetében. Ismé t, hogy a közéletekkel szerződéses viszonyba lépő vállalkozók esetében a számla kieqyenlitésekor a közűiét az adót vissza tarthatja. Sokszor nem teszik ezt meg, a fuvarosok esetében viszont nem is tehetik: erről a jogszabályi rendelkezés elfeledkezett. Ezért van - s ez valóban a joghézag mielőbbi megszüntetését indokolja —, hogy a nagy adózók közül (vagyis az. említett 35-ből) 10 fuvaros. Nekik tehát megy a szekér. Ami nem baj, ha azt vesszük figyelembe, hogy a kivetett adó mögött egy megtermelt érték van — az adóalap —, csak akkor tűnik visszásnak, ha belegondolunk: maga az állami akarat, a jogi rendelkezés hozza abba a helyzetbe az államigazgatási szervet, hogy fusson — s néha hiába - a pénze után. M. A. Nyugdíj, táppénz, keresetkiegészítés Magyar körhinták külföldön Á társadalombiztosítás számai Huszonnyolc eljárás — hamisításért A Csepeli Egyedi Gépgyár /idámparki berendezéseket exportál az NSZK-beli Huss- cégnek, amely a világ egyik legnagyobb ilyen termékeket szállító vállalata. Az első magyar gyártmányú ringlispil prototípusát a napokban adták át partnerüknek, s a próbák után egy angliai Luna-parkban szerelik fel a berendezést. A Huss- cég az elmúlt hónapokban — mielőtt konkrét üzletet kötött volna, a csepeliekkel — szigorú műszaki vizsgálatoknak vetette alá a magyar hegesztett szerkezeteket, mégpedig olyan szigorú szabványok alapján, amelyekhez hasonlókat a repülőgépgyárakban alkalmaznak. Ezután levizsgáztatták a csepeli gyárban dolgozó szakembereket is, hogy képesek-e eleget tenni a speciális követelményeknek. Végül megszületett a szerződés a több millió márka értékű megrendelésről. Eszerint már az idén egymillió márkáért szállít az Egyedi Gépgyár vidámparki berendezéseket az NSZK-beli partnernek, meghatározott ütemterv szerint. A Huss-cég minőségellenőrei nemcsak a késztermékeket ellenőrzik, hanem az egész gyártási folyamatot is, ezért a csepeliek új, átfogó, minden részmunkára kiterjedő minőség- rendszert vezettek be üzemükben. A Csepeli Egyedi Gépgyár a Pannónia Csepel Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével nemrég tárgyalásokat kezdett az egyesült államokbeli Disneyland képviselőivel is az exportlehetőségekről. Tovább növekedtek Baranyában a társadalombiztosítási kifizetések, az emelkedés átlagosan 7,4 százalékos, bár a megye lakossága az elmúlt évben csökkent. A tavalyi adatok szerint 500 lős csökkenés azt jelenti, hogy napjainkban 432 000 személy részesülhet különböző társadalombiztosítási juttatásban. A tavalyi összesen 5346 millió forint legnagyobb részét 3650 millió forintot nyugellátásként folyósították. Ez a pénz 84 733 idős ember egy évi nyugdíja. Az egy főre eső átlagos nettó nyugdíj tavaly 3478 forint volt. Pécsett él ugyanis a megye nyugdíjasainak 38 százaléka és az átlagos havi nettó nyugellátás összege az országban itt a legmagasabb: 3812 forint. Vagyis a megye más településein lakó idős emberek a baranyai átlagnál kevesebb pénzből élnek. Nagyságrendjét tekintve a táppénz következik a so-bon 484 milkió forinttal, amj azt is jelenti, hogy a baranyai táppénzesek aránya az országos átlog fölött van. Az elmúlt évben naponta átlagosan 11 279- en voltak betegállományban. Egy évvel korábban 10 452 volt oz egy napra eső átlag. A kifizetett összeget tekintve a gyermekgondozási díj következik a sorban 126 millió forinttal. Az elmúlt évben ez az ellátási forma kiemelkedően magasan - 103 százalékosan növekedett. Az emelkedésnek kézenfekvő a magyarázata. Ezt az ellátást 1985 március 1-jével vezették be és abban az évben csak tíz hónapra járt. Időközben emelkedett a díj legkisebb és legnagyobb összege, illetve tavaly márciustól a gyermekek másfél éves koráig vehető igénybe. Szintén jelentős összeget, 77 millió forintot folyósított az igazgatóság keresetkiegészítés címén. Ennek nagy részét a nehéz munkában, főként a bányákban megváltozott munka- képességű emberek kapják. Ezek a tények, a számok, amelyek mögött azonban egy sor gond és nemkívánatos jelenség is meghúzódik. Az elmúlt évben 28 esetben kellett büntetőeljárást kezdeményezniük közokirat-hamisítás — elsősorban orvosi igazolások meghamisítása — miatt. Volt oki 96, s volt aki 4238 forintot akart így felvenni, de az esetek túlnyomó többségében nem is a pénzhezjutás, hanem a munkahelynek szóló igazolás megszerzése vezette a hamisító kezét. A megyében is jól érzékelhető sajnos az országos gond, hogy az utóbbi években jelentősen romlott a magánmunkáltatók — kisiparosok, magánkereskedők, egyéni gazdálkodók - és a kisszervezetek - gmk-k, ipari és mezőgazdasági szakcsoportok társadalombiztosítási járulékfizetési készsége. Tavaly év végén 2417 magán- munkáltatónál összesen 27 millió 166 kisszervezetnek pedig közel négy millió forint társadalombiztosítási járulékhátraléka volt. T. É.
