Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)
1987-03-22 / 80. szám
Ai Elefánt étterem zenekara Proksza László felvételei Pécsiek az ismert személyiségek között Ki kicsoda Európában? „Kedves Uram! ön az Európában jegyzett személyiségek közé tartozik. Ezért az 1987-ben megjelenő Who's Who in Europe című kiadványunkban életrajzát közölni kívánjuk." Az utóbbi hetekben több ilyen levelet hozott Pécsre a posta. Idén ugyanis az európai műszaki és természettudományos Ki kicsodában az eddiginél nagyobb számban szerepelnek magyarok, közöttük pécsi mérnökök és orvosok. Sikerült telefonon elérnünk a belgiumi Waterlooban szerkesztett kiadvány általános menedzserét, C. A Muylle-t. Elmondta, elsősorban azokat kérték közreműködésre, adataik közlésére, akik nemzetközi tudományos társaságok tagjai, illetve kutatásuk az Egyesült Nemzetek Szervezetének valamelyik kutatási programjához kapcsolódik. A kiadvány idén jelenik meg hetedszer. Mivel a „Database", az európai adatbank begyűjtött információi egyeztetésig és megjelenésig nem hozzáférhetők, így a közöttünk élő európai személyiségek nevének közlésére nem kaptunk fölhatalmazást. Aki többet szeretne tudni róluk, megveheti a kiadványt. Hogy mibe kerül? - 166 dollárba .. . Sz. Koncz I. „Menjünk el este valahová...’' Vendéglátás Pécsett Fiafal zongorisfa Sfrauss-keringőkef jáfszik — Három öreg cigány — az ufolsó hírmondók ebben a műfajban „Hová vihetnem el a barátaimat, vendégemet este szórakozni, beszélgetni, ahol nem kell pirulnom a vendéglátás ón. fonákságain? ..." - töprengett a napokban egyik ismerősöm. Tényleg, hova? Erre próbáltunk választ keresni Pécsett a héten, rááldoz, va egy fél délutánt, illetve estét, Horváth Lászlánéva I, a megyei tanács kereskedelmi felügyelőjével és Bornemissza Gézával, az Országos Szóra. koztatózenei Központ megyei vezetőjével. Sopianae söröző. Kora este, fél 6 tájt. Az egykor patinás hely ma is népes. Asztalt ke. résünk, nem könnyű. Az emberek József-napot ülnek... Egy-két perc után érezzük: fojtogató a füst, a szellőzetlen. ség, s elég hangosak a társaságok is. Szerencsére a zene halk. Egy szál harmonikán játszik az egykori magyarnóta. énekes, szép szolidan. Ám ha- marost dalolni kezd - s innen már csak egymás füléhez hajolva értünk szót. Kertváros, Panoráma presz- szó. Itt is egy szál harmonika aláfestő zeneként, szép halkan. Kellemes örökzöldek. Az eléggé zsúfolt asztaloknál sörözők. Amúgy kellemes hely volno - leszámítva a sokpecsétes, koszos térítőkét az asztalokon . . . Süteményt kérünk. Nincs. Szendvics? Az sincs . . . Sör és barackfagyi van. Hát . . . Megkávézunk, továbblépünk. Belváros, Virágcsokor étterem. Csaknem telített. Fiatal zongorista Strauss-keringőket játszik szépen, stílusosan, árnyaltan. Nem akarok hinni a fülemnek. Van ilyen?! Megtudom: 10 éve muzsikál itt, saját zongoráján. Egyébként biológus doktor, nap közben tudományos munkájának él. Kedvesen mosolyog, muzsikál, az ismerős vendégeknek odabólint. Olympia. Ez is valaha, 15- 20 éve még fogalom volt, s nemcsak Pécsett. Patyolattisztaság. Háromta. gú zenekar énekre alapozott, mai, divatos tánczenét játszik. Egy pár táncol, tőlünk nem messze kisebb társaság. S itt- ott egy-két betérő vendég. Egyébként a terem kong . . . Vigasztalan látvány. Pedig jó a zene, szolidak az ételárak is. Az üzem néhány törzsvendégéből és a rendezvényeiből él. Szőlőskert. Kellemes, elegáns, zenés vacsorázóhely. Az étlapon 10-15, állandóan kapható ételspecialitás. Három öreg cigány zenéi. Ők az utolsó hírmondók ebben a műfajban Pécsett. Prímás, bőgős, cimbalmos. „Tavaszi lelhök az égen", „Parlez moi d'amour" az „Ec/es anyám, te jó asszony . .stílusában. Majd végre egy-két hazai műdal. ,, Röpül a szán . . ." összevetjük kőrútunk tapasztalatait. II. osztályú helyeken jártunk. Horváthné mindenütt árlapot, s egy-két ételfélére kalkulációt kért. Az árak szóródása a szabad ár okán eléggé nagy. Föltűnő, hogy a kellemesebb helyeken az ételárak általában jóval olcsóbbak, s meglepően sok a 45- 48 Ft körüli vacsorának való. Körsétánk fő szempontja a vendéglői szórakoztató muzsika és a miliő kulturáltságáA Virágcsokorban . . . nak együtthatása volt. Pécsett kb. 45 vendéglátóhelyen szól esténként zene. (Nyáron még két sörkertben is.) Van tehát hová menni. A hajdani jelleget azonban ma már nem szabad keresni a vendéglátóhe. lyek zeneszolgáltatásában. Van némi fejlődés - tudom meg -, a korábbi uniformi- záltság kezd oldódni. Akad a városban egy-két hely, ahol már délszláv vagy svábos zenét is hallhatni, s nagyobb igényűeknek ott van pl. az Elefánt étterme, ahol négytagú szalonegyüttes játszik. Van tehát hová menni, van. nak kellemes helyek is. Ami tendenciában viszont mindenütt, az egész hazai vendéglátásban tükröződik, azt a kereskedelmi felügyelő fogalmazta meg a legpontosabban: „Nézze, ez - ami Magyarországon van — már nem vendéglátás. Szolgáltató iparág, ahol egyedül a gazdasági szempont érvényesül . . .” Wallinger Endre Hegymászók és barlangkutatók több hónapos produkciója a Misinán Átfestik a tiv-tornyot Védőfefő: a furisfák biztonságáért Eljött az ideje, hogy a pécsi tv-tornyot felújítsák: az oldala foltos, a valamikori fehér bordák megsötétedtek, s az erózió is több helyen kikezdte a betont, néhol már a vasak is előtünedeznek. A tizenöt éve átadott s azóta Pécs egyik jelképévé vált építmény — idén új köntösbe öltözik. Áprilistól októberig nyolc hegymászó és barlangkutató is szinte naponta felmegy majd a Misinatetőre, a lifttel megteszik a szokásos 75 métert a teraszig, onnan már hegymászófogásokat alkalmazva másszák meg a 172 méter magasba nyúló tornyot. A 172 méteres indulási pontról lefelé ereszkedve leverik a fellazult betonrészeket, műgyantahabarccsal újra simává varázsolják a felületet, majd műanyag homlokzatfestékkel befestik az egész tornyot. A színe ismét szürke lesz, oldalán fehér bordákkal. Nem ez az első égbe nyúló építmény, amelyet a Vertikum Magas- és Mélyépítményjavi- tó Kisszövetkezet felújít; Sopron, Győr, Kabhegy, Szentes adótornyain már túlvannak. Hogy mégis miért tartanak a pécsi munkától, arról a kisszövetkezet építési ágazatvezetője beszél: — Félünk a turistaforgalomtól mondja Horváth János. — A pécsi az egyetlen a magas adótornyok között, amelyik nemcsak adóként, hanem kilátó- és vendéglátóhelyként is üzemel. A vállalt határidő a korábbi munkákhoz viszonyítva igen rövid, pedig a toronyfelület az eddigi legnagyobb, becslések szerint hétezer négyzetmétert kell megmunkálnunk. A felújítás veszélyes, nem-1 csak a magasban dolgozókra, hanem a turistákra is. Sorompók, kerítések, nyilak terelik majd biztonságos helyre a Misinára látogatókat, akik remélhetőleg nem szegik meg a -tilalmakat és nem kóborolnak összevissza a torony környékén, hanem az alumíniumlemezzel fedett védőtető alatt közelítik meg a presszóba-kilátóba vezető bejárati aitót. Az öt-hat- száz négyzetméteres védőtető építését a 26-os ÁÉV március végén megkezdi, s beletelik két hét, míg a hegymászók és barlangkutatók is nekiláthatnak a munkának (leakorábban április 13-án). A felújítás vállalt befejezési ideje október 31. A Baranya Megyei Idegen- forgalmi Hivatal kilátó-presszója mindvégig nyitva lesz. A buszok hétköznapokon csak a misinatetői alsó parkolóig mennek fel. A Posta vezeték- nélküli Távközlési üzeme a rádió URH-adását és a tv, I. és II. műsorát változatlan minőségben kívánja a felújítás ideje alatt is sugározni. Az esetenkénti zavarokról a Dunántúli Napló útján tájékoztatják a rádióhallgatókat, tv-nézőket. Addig is nem árt a tv-l. műsorvételt vagy a 49-es, vagy a 26- os csatornán a két új átjátszóra is beállítani! L. Cs. K. Megkezdődtek a pannonhalmi orgonahangversenyek Karasszon Dezső orgonaművész koncertjével szombaton megkezdődött az idei pannonhalmi hangversenyévad. A Ciklámen Tourist helyi ki- rendeltsége gazdag programot állított össze az idei esztendőre: a vár bazilikájában 14 nagy koncertre kerül sor. Emellett turistacsoportoknak előze. tes bejelentésre rövid, egyárás koncerteket is rendeznek. Pannonhalmát az elmúlt évben 160 ezer turista kereste fel; a koncerteknek 11 ezer főnyi közönsége volt. Hasonló érdeklődésre számítanak az idén is. szaganyag forrása felé irányítja a hímeket A feromonos rovarcsapdákkal - amelyek az emberre és a melegvérű állatokra 'teljesen veszélytelenek, s amelyek a célba vett fajon kívül az esetek túlnyomó többségében más fajra nem hatnak - kétféleképpen védekezhet a kártevők ellen a kertész. Csekély mennyiségű illatforrás is elegendő ahhoz, hogy a hím lepkéket ragasztóanyaggal bevont csapdába csalja. Ez a mó.dszer elsősorban annak a felderítését szolgálja, hogy mikor szügséges vegyszerrel védekezni a kártevők ellen. A másik változatban a vegyszer alkalmazását el lehet hagyni. Jól elhelyezett, több csapdával telíteni kell a kert légterét szexferomonnal. A hímek ilyenkor nem esnek csapdába, de mivel ilyenkor minden irányból észlelik a csábító illatot, képtelenek tájékozódni: sem a csapdát, sem a rájuk váró nőstényeket nem találják meg, s a nőstények csak megtermé- kenyítetlen petéket raknak le. Ha a rovarcsapdák kínálatát tekintjük, kiderül, hogy ez a módszer nem is drága és számos rovarfaj ellen alkalmazható. Az idei tavaszra a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Fejlesztő Vállalat érdi állomása szilvamoly, barackmoly, keleti gyümölcsmoly, almamoly, almalevél aknázómoly, almailonca, kereg- moly és tarka szölömoly ellen kínál 65 forintos darabáron rovarcsapdákat, amelyekből kertenként, illetve 50 méterenként egy-kettő elég. A légtér telítéséhez ennek a mennyiségnek a két-háromszorosa szükséges. D. I. vasárnapi 3 lepkék nőstényeinek szűz példányai olyan szaganyagot bocsátanak ki, amely hozzájuk vezeti a hímeket. Későbbi kutatások bebizonyították, hogy a növényekben kárt tevő lepkék zömére érvényes ez a felfedezés: a hímek párjukat a szűz nőstény példányok által kibocsátott szaganyag alapján találják meg. A szaporodást szolgáló randevúk meghiúsítása fegyver a növényi kártevők ellen. A selyemhernyó nőstény szűz lepkéjéből ezt az anyagot először a japánoknak sikerült kiválasztaniuk, majd más kártevő lepkefaj esetében szintetikusan is előállítaniuk. Azóta számos kártevő lepke ellen sikerült már készíteni szintetikus feromont. vagyis olyan szert, amelynek illata a A kertészkedők számára a tovasz azt jelenti, hogy vége a nyugalomnak, kezdődik a szinte mindennapos harc a növényi kártevők ellen. Permetezés permetezést követ, s az eredmény nem mindig meggyőző: rosszul megválasztott időpont hatástalanná teheti a kényes, fáradságos és költséges munkát. S nemegyszer a vegyszerekkel éppen ellenkező eredményt érhet el az ember, mint amit kívánt: a károkozó virul, de természetes ellenségét élősködőjét sikerült tökéletesen kipusztítani. A biokertészek - akiknek tábora hazánkban is mindinkább növekszik - más módszerekkel élnek. Néhány évtizede egy francia tudós felfedezte, hogy bizonyos Tájékozatlan hímek az illatfelhőben
