Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)
1987-03-21 / 79. szám
Krakkó bemutatkozik Krakkó ma nagyságát tekintve Lengyelország harmadik városa, csaknem 800 000 lakost számlál. A Visztula partján elhelyezkedő ősi várost a Beszkidek dombjai határolják. Jelentős szerepet játszik a társadalmi, a gazdasági és a kulturális életben, de fejlett az ipara, többek között itt van Lengyelország legnagyobb kohászati központja és igen sok iparága fejlett: élelmiszeripar, nyomdaipar, vegyipar, gépipar és a kerámiagyár. Tudományos központ is (11 felsőfokú intézménye van), köztük a legidősebb intézmény az országban a Jagelló Egyetem. Jelentős turistaközpont is, hiszen itt található a lengyel műemlékek és múzeumok jelentős része. A képen: Krakkó központi piactere. Krakkói ABC Arraszok (gobelinek) - szőttesek, melyek elnevezése az észak-francia Arras városából ered. A legnagyobb gyűjtemény 360 darab a krakkói Wawel- ben volt. Ma több mint 100 szőttest állítottak ki a Wawel - ben. * Barbakán. Védelmi körbástya a XV. századból három méter szélességben és 25 méter hosszan megőrizték. * Filmfesztiválok. Évente rendezik meg Krakkóban. Az első lengyel rövidfilmfesztivál volt, a második már nemzetközi. * Halmok. Mesterségesen kialakított dombok valamely köz- tiszteletben álló személy tiszteletére: Tadeusz Kosciuszko — az 1794-es felkelés vezetője, Pilsudski a legendás lengyel marsall dombja közismert, Krakkóban. * Királysírok. A Wawel székes- ' egyházának föld alatti sírjaiban nyugszik a lengyel királyok többsége, szépen díszített szarkofágokban. * Krakkó címere. Három tégla bástyán nyitott, aranyozott szárnyas ajtó, az egész kék háttérben, fölötte fehér sas a ci- merpajzs fölött a királyi korona . és a város hagyományos elnevezése: Krakkó királyi székhelyváros. •k Krakkói napok. Jelenleg ötvenéves hagyománya van. Művészeti fesztivál: színházi előadások és kiállítások egyidő- ben, minden év júniusában. * Lenin. 1912 és 1914 között volt Krakkóban. Innen irányította az orosz forradalmat. Krakkói tartózkodása idején fontos munkákat irt meg, jelenleg a Topolowa utca 5. szám alatt található múzeuma. * Nowa Huta. Egynegyedmilliós új város, építését 1949-ben kezdték meg, akkor Krakkótól különálló városként, most Krakkó egy negyede. * Ojców. Krakkótól 30 kilométerre található nemzeti park, gyönyörű várakkal és kastélyokkal. * Sétány. A krakkói Óvárost gyűrűként körülölelő zöld terület. Piactér. Krakkó legnagyobb és legszebb tere. A téren található műemlékek: a Mária- templom Wit Stwosz híres szárnyas oltárával, a posztócsarnok és a városháza tornya. * Színházak. Tiz színház található Krakkóban, több két színpaddal működik, a legidősebb a Stary, a legfiatalabb a Maszka ron. * Jagelló Egyetem. 1364-ben Nagy Kazimir alapította, akkor három fakultással indult, 1400- ban Jagelló László felesége Jadwiga királyné felújította, ma az egyetemi hallgatók létszámát tekintve a Bányászati és. Kohómérnöki Akadémia! után Krakkó legnagyobb egyeteme. A Wawel-domb látképe Az UNESCO Krakkóról A világ egyik legértékesebb, védett objektuma A lengyel nép több mint ezer éve gyűjti a kultúra és a művészet legcsodálatosabb alkotásait a nem egészen 72 hektárnyi krakkói óvárosban. Gyűjti és védi azokat. A múlt emlékei átvészeltek tűzvészeket, árvizeket, háborúkat, ostromokot, földrengéseket. Ma az Óváros az építészet, a festészet, a szobrászat és a tudomány egyetlen nagy múzeuma. Az Óvároson kívül Krakkóban még számos műemlékegyüttes van és természetesen Krakkó közvetlen közelében is számos látványosság köti le a turista figyelmét. Az UNESCO, értékelve Krakkót és környékét, 1978. júniusában Krakkó építészeti együttesét és a wieliczkai sóbányát felvette a világ 12 legértékesebb védett objektuma közé. így értékeli Krakkót a világ a XX. században. A lengyel városok hierarchiájában Krakkó mindig is jelentős helyet A Jagelló Egyetem műemléki épületének belső udvara foglalt el múltja és jelene miatt. A mai nemzedék kötelességének érzi, hogy megmutassa az elkövetkező utódoknak azokat az értékeket, at. "»lyek Krakkót jellemzik. Krakkó Óvárosának felújítása sok év óta fontos program nemcsak a lengyel közvéleményben, de a külföldön élő lengyelek számára is. Éppen ezért igen sók pénzzel és társadalmi munkával segítették ezt a felbecsülhetetlen értékű munkát Wilhelm Feldman a századforduló egyik krakkói irodalmára így jellemezte a várost: „Aki meg akarja ismerni a lengyel lelket — keresse azt Krakkóban”. De megtalálja azt a románkori kőházakban, a gótikus falakban, kohók és gyárak hatalmas termeiben, tehát a modern Krakkóban is. Az egész társadalom ügye Megszűnt a helyben járás Végrehajtani a cselekvési programokat! A krakkói pártszervezet megkezdte új ötéves munkáját A LEMP X. pártkongresszusa minden párttagra kötelező határozatai egyre nagyobb munkát igényelnek. A választási időszakban előkészített párthatározatokat sokan, sok helyütt tárgyalták meg. A párt tavalyi politikai kampánya előkészítette azt az erőfeszítést, amely a jelenlegi feladatok teljesítéséhez szükséges. Cselekvési programok alakultak ki minden fórumon. Ezek a programok az őszinte és nyílt egyéni beszélgetések eredményei, melyeket egy éve vezettek a párttagokkal és a leendő párttagokkal. Ehhez társult az az össztársadalmi vita, amely a pártkongresszust előzte meg, mintegy előkészítve a párt jövő távlati programját. Itt az ideje tehát a tényleges munkának, nemcsak a politikában, hanem mindenekelőtt a gazdasági életben. Közismert tény, hogy a gazdasági eredmények határozzák meg minden lengyel életfeltételeit. Tisztában vagyunk a nehézségekkel, melyekkel lépésenként találkozhatunk a fejlődéshez vezető úton: de ahelyett, hogy objektív okokra hivatkozunk - ezzel mintegy paravánnal eltakarjuk a lényeget — keresnünk keH a nehéz problémák lehetséges megoldásait. Konkrét és jó eredményeket csak az új gazdasági szabályozók pontos betartásával érhetünk el. Jelenleg állandóan tanuljuk a gazdasági élet változó játékszabályait, tehát állandóan Az oldalt írták a Kra- kowszka Gazette munkatársai. Fordította Hárságyi Margit. tökéletesíteni kell módszereinket, és az új követelményekhez kell igazítani azokat. A termelési költségek csökkentése, a nyersanyaggal és az energiával való takarékosság, az export növelése — ez az eredményességhez és a vállalatok fejlesz- séhez vezető út, de ez az út egyben az infláció csökkentéséhez is. A krakkói vajdaságban a tavalyi gazdasági eredmények •mérsékelt optimizmust engedélyeznek, ezzel az optimizmussal tekinthetünk a jelenlegi ötéves terv elkövetkezendő időszakára. Az agglomeráció előtt álló legsürgősebb feladataink: A már meglévő régi épületek felújítása és korszerűsítése, a lakásépítés gyorsítása, a műemlék- és a természetvédelem javítása, a városok jobb ellátása a kulturális munkahelyek fejlesztése, a krakkói felsőfokú iskolák gyors támogatása. Jelenleg ezeket a törekvéseket számos krakkói vállalat támogatja, sok esetben nehéz és plusz feladatokat is vállalva. Az új év küszöbén Krakkó legnagyobb üzemeinek, gazdasági és politikai vezetői találkoztak Józef Gajewiczcsel, a LEMP KB tagjával, a Krakkói Pártbizottság első titkárával. ".. . Tevékenységünk sikerének egyik meghatározó eleme, hogy legyőztük gátlásainkat, és megszűntünk egyhelyben topogni. Kezdeményezéseink széles körű támogatást kaptak a központi szervektől, tehát egyre jobbak lettek a fettételek Krakkó fejlesztéséhez. Most az a legfontosabb, hogy ezt a lehetőséget a legjobban használjuk ki. A párttagoknak különösen nagy a felelősségük, de tulajdonképpen az egész társadalom ügye, hogy milyen eredményeket hoz ez az év és a következő. Ez csak rajtunk múlik.” Elzbieta Cegla
