Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)

1987-03-17 / 75. szám

1987. március 17., kedd Dunántúlt napló 3 A vállalat korszerű, olasz gyártmányú berendezésekkel felszerelt mohácsi téglagyára Fotó: Lauter László A kihívás erősödik A vállalat nem állítja le egyetlen gyárát sem Ha bőséges a kínálat az épí­tőanyagpiacon, az jó az épít­kezőnek, de nem teltétlenül előnyös az építőanyag-gyártó­nak. „Sajnos, a kereslet vissza­esésével alakult ki a kínálati többlet — mondja Harag Jó­zsef, a Baranya—Tolna Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat ■igazgatója. - Az elmúlt évet csak egymillió feletti nyereség­gel, ugyanakkor 17 millió kis­méretű téglaegységnek megfe­lelő égetett készlettel zártuk.” 1.- Mind több új falazóanyag­gal ismerkedünk, igya gyöngy­betonnal, a Rastrával, Isorast- tal, Plastbauval, Mátra gózbe- tonnal . . . Ezekkel szemben mennyire képesek versenyben maradni ?- A termékösszetétel változ­tatása nem csupán elhatározás vagy szándék kérdése, az az agyagminőség és a technikai feltétel, tehát pénz függvénye. A kihívás viszont erősödik, mind nagyobb tért nyernek más épí­tőanyagok. Mi valljuk továbbra is a tégla elsődlegességét, mert a természetes építőanyag, utol­érhetetlen tulajdonságokkal. Mégis értékesítési gondokkal küzdünk. Továbbra is minden szempontból törekszünk a vá­sárlói igények maradéktalan ki­elégítésére.- A hirtelen megnőtt, foko­zott hőszigetelésű termék iránti igényt mégsem tudták kielégí­teni . . .- Tavaly júliustól gyártjuk iparszerűen Bátaszéken a Po- roton PF 36-os fokozott hőszi­getelésű kézi falazóblokkot, ám a szokottnál is nagyobb selejt- képződés jelentős kiesést oko­zott. Az év végefelé már meg­nyugtatóan alakult a minőség, így összességében sikerült 21 millió kisméretű egységnek megfelelő mennyiséget gyárta­nunk. De ez kevés. Idén töb­bet készítünk, mert tudjuk, hogy mennyire keresik. Ugyanakkor számunkra is érthetetlen, hogy a csak speciális hőszigetelő va­kolat alkalmazásával megfele­lő PF-30-asra miért akkora to­vábbra is az igény? De ha ezt igénylik, akkor nekünk gyárta­nunk kell, akár a PF—36-os ro­vására is.- Bátaszék képes már komp­lett tetőfedőrendszer gyártá­sára? — Tavaly a nagy piaci igény kielégítésére már a tervezett­nél is lényegesen több, össze­sen 15,1 millió barnára és pi­rosra színezett, valamint natúr­cserepet gyártottunk. Az év vé­gével befejeztük Bátaszéken az idomcserépprés beépítését, így szegélycserepet és tetőszellőzőt is készítünk, tervezzük a hófo­gós cserép gyártását. Kiemelt feladatunk a tetőcserép minő­ségének további javitása. 2. A vállalat nem szándékozik egyetlen gyárát sem leállítani. Pedig a kereslet hirtelen meg­ugrásával egyelőre nem szá­molhatnak. Hogyan akarnak mégis talpon maradni? Ter­mékátcsoportosítással, új ter­mékkel, belső átszervezésekkel, a költségek radikális csökken­tésével. A megnövekedett igény ki­elégítésére tervezik, hogy a 10- es válaszfaltéglát Bátaszék he­lyett —, hogy ott bővíthessék a PF 36-os és 30-as gyártását - Mohácson készítik. A gyártási kísérletek eredménnyel zárul­tak, már csak a kemencekocsi- rakást kell gépesíteni. A gör­csönyi gyárban a biztató kísér­leti eredmények után a tervek szerint megkezdik a kettős mé­retű, 19 lyukú, fűrészpor- bekeveréses tégla gyártását. Tárgyalásokat folytattak az Or­szágos Ásvány- és Ércbánya Vállalattal a kettős méretű tég­lához szükséges hőszigetelő fa­lazóhabarcs forgalmazásáról, mert e kettő együttes alkalma­zásával a 38 cm vastagságú fal azonos hőszigetelő képes­ségű a PF 36-os falazattal. (Vár­ják az EMI hőtechnikai vizsgá­latának eredményét, s attól füg­gően indul a görcsönyi gyár­tás.) Erre az évre egymilliós nye­reséget tervez a vállalat. Szá­molniuk kell a kapacitás ki­használatlanságából adódó gazdálkodási nehézségekkel. Jelenleg a költségtényezőket vizsgálják felül. Ugyanakkor a keresettömeg-szabályozós ke­retében április 1-től mindösz- sze 2 százalékos fejlesztést hajt­hatnak végre. Ez kritikussá te­szi az amúgy is kedvezőtlen munkaerőhelyzetüket, hisz a nehéz munka és érte a nem túl magas kereset miatt épp azok fordítanak hátat a vállalatnak, akikre talán a legnagyobb szükség lenne. Munkakörök összevonásával, az óhatatlanul szükséges technológiai létszám meghatározásával kívánják el­érni, hogy az a 2 százalék mégiscsak lehetőséget , bizto­sítson a szigorú minőségi bé­rezés bevezetésére. Ezt a bér- gazdálkodás hatékonysága és az eredmények javítása érde­kében tervezik. 3.- A nyereségszemléletű tevé­kenység lehet csak a célunk. Megváltozott a tégla piaci helyzete, most a gazdálkodás­ban nem a mennyiség az el­sődleges, hanem a minőség, a választékbővítés és a gazdasá­gosság - mondja Harag József. M. L. Önálló gyártás, tervezés és piackutatás r Áprilisban már termel a SOMÁK Magyar—olasz Csomagolás- technikai Gépgyártó Kft. — Jó lenne már néhány hó­nappal idősebbnek lenni, hogy végre csakis a gyártás, a piackutatás és a fejlesztés fog­lalkoztasson minket — mondja Szőnyi György, a SOMÁK igaz­gatója, miközben végigkalau­zol a. hatalmas gyártócsarno­kon. ' Az 1000 négyzetméteres, da­ruzott gyártócsarnokban seré. nyen dolgoznak festők és vil­lanyszerelők, lakatosok és más szakmák képviselői, ‘hogy a még szinte teljesen üres tér­ség mielőbb igazi gyárrá vál­jék. — A jövő héttől megkezdjük a gépek beszerelését a nagy­csarnokban, s ha semmi >sem jön közbe, április közepétől teljes gőzzel indulunk - állítja Szőnyi György. * Mit jelent ez a „teljes gőz­zel”? Nagyon sok, a hazai ipar­ban még újdonságnak számító megoldást, módszert és ter­méket. Hisz végtére ezért hoz­ta létre a SOMÁK magyar- olasz vegyesvállalatot 34 mil­lió forintos tőkével a pécsi Sopiana Gépgyár és az olasz M. A. I. E. R. cég 35-35, va­lamint a Komplex Nagyberen­dezések Export-Import Válla­lat és a Hitelbank 15-15 szá­zalékos tőkeérdekeltséggel. ^Lehetővé válik a több — ko­rábban főként importból be­szerzett — gépből álló komp­lex feldolgozóvonalak gyártá­sa, világszínvonalú technika honosítása. Ez a vállalati stratégia. De mit takarnak az ezt elősegítő taktikai lépések? Vegyük például a munka­erőt. — Huszonötös létszámmal kezdünk, de lényegesen több a jelentkező - mondja az igazgató. Egy-egy gépet 3-4 ember rak majd össze a vezető sze­relő [irányításával, ök építik, meózzák, próbálják ki és he­lyezik is üzembe a gyártmá­nyukat. Ez újszerű feladatot és felelősséget, tehát kifogásta- lanabb munkát követel majd tőlük — szigorú határidő-meg­kötéssel. A minőség, a meny- nyiség és a határidő tartósa a 'borítékon szinte azonnal le­mérhető. * Megkezdték az olasz társ licence alapján a BR 68—10 címkézőgép gyártását, melyből a tervek szerint idén 'húszat készítenek. — A gépek értékének csak mintegy 8 százalékát kitevő anyagot kell behozatnunk az olasz céggel, de az se kerül devizába, részegységekkel fi­zetünk érte. — A SOMÁK gyártja az al­katrészeket? — Csak a kis hányadát. A zömét kisebb céggel gyártat­juk le, mégpedig igen szigorú minőségi és határidő-feltétele­ket kikötve és a gyártást fo­lyamatában és rendszeresen ellenőrizzük. A pénzünkért megköveteljük a kifogástalan munkát és a határidőt, ez csak természetes. Már készül a vállalat új termé­kének, a BR 68 típusú üveg­címkézőgépének vázszerkezete.- Lesz piaca a cimkézőgé- peiknek?- Az ez évi gyártásra ter­vezetten felül sorra jelentkez­nek új vevőként a hazai kon­zervgyárak, az ág-k és a tsz- ek szörpüzemei. A mi gépünk 45—120 mm átmérőjű üveg-, műanyag vagy fémedényre a test-, a hát-, vagy a körbe­burkoló címkéből óránként tíz­ezer darabot tud felragasz­tani. A SOMÁK önálló gyártásra, fejlesztésre, tervezésre és piac­kutatásra jogosult. Melyikkel mikortól és hogyan élnek? A gyártás és a piackutatás már folyik, ha nem is úgy, ahogy azt szeretnék. A fejlesztés a közeljövő és a tervezés szá­mukra a távlati jövő.- A tervező-fejlesztő részle­günk honosítja a licencet, ki­elégíti a megrendelő egyéni kívánságát, és tervezi majd a hasonló jellegű csomagolás- technikai gépeket, berendezé­seket. Az M. A I. E. R. még ez évben átadja a tubustöltő-zá- ró gép licencét — ez lesz a második gépünk -, s a hono­sítását követően már a II. fél­évben gyártani fogjuk. A tervek között még to­vábbi két gép licencét adja át jövő évben az olasz partner. Ezek gyártásán túl sem mond­hatunk le a piaci igény ki­elégítéséről, ha olyan gépre van kereslet, melyet mi meg­tervezni, kifejleszteni és gyár­tani egyáltalán képesek va­gyunk - összegez Szőnyi György. íf A SOMAK-ot 1986 novem­ber végén törzskönyvezték, de lényegében ez év elejétől kel életre. Már nagyon várják, hogy ne a gyáralapitás, ha­nem a termelés kösse le az energiájukat. Hisz alapítóik is ezt várják tőlük joggal — a befektetett pénzükért. Nemso­kára a cégtáblájuk is kint lesz a Szalai András utcai bejárat­nál: SOMÁK Csomagolástech. nikai Gépgyártó Kft. Murányi László A felújított üzemcsarnokban a napokban kerülnek helyükre a nagy teljesítményű esztergagépek. Läufer László felvételei Ösztöndíj-kiegészítésben részesülő szakmák Számítástechnikai újdonságok Új típusú Mátrix nyomtató, újabb display család, valamint a korábbiaknál magasabb színvonalú szolgáltatásokat nyújtó számítógépek gyártását kezdik el az idén a székesfe­hérvári Videoton Elektronikai Vállalatnál. A számítástechni­kai gyárban már elkészült az első 250 darab az új típusú Mátrix nyomtatóból, amely a korábbiaknál szebb betűtípu­sokkal ír. Az idén ezret készí­tenek belőle, főként a hazai felhasználók részére. Jól bevált számítógép családjainak to­vábbfejlesztett változataival is piacra lép az idén a Videoton. A népszerű VT 20 család leg­fiatalabb tagja, a VT 20 M a kisvállalatok, szövetkezetek ad­minisztrációs munkáinak elvég­zésére alkalmas, az év máso­dik negyedétől 400—450 készül belőle. 1985. évtől jelentősen mó­dosult a szakmunkástanulók ösztöndíjára vonatkozó rende­let. Ennek értelmében emelke­dett a tanulók részére fizetett díjazás mértéke, lehetővé vált a tanulmányi eredmény szerin­ti erőteljesebb ösztönzőbb dif­ferenciálás is. A rendelet mó­dosítása az ún. „nehezen be­iskolázható szakmákra" vonat­kozóan a fentieken felül ha­vonta egységesen plusz anya­gi juttatást biztosít, az átlag­ösztöndíj mellett. A művelő­dési miniszter 1/1985. (I. 24.) sz. rendelete xdapján tanéven­ként a megyei tanácsok hatá­rozzák meg illetékességi terü­letükre vonatkozóan az ösztön­díjkiegészítésre jogosító szak­mák körét, melyek száma maxi­mum 20 lehet. Baranya megyében 1985 óta folyamatosan éltünk a fenti le­hetőséggel és az elmúlt 2 tan­évben már ösztöndíjkiegészítést kaptak a kijelölt szakmára je­lentkező, illetve ott tanulmá­nyokat folytató fiatalok. Az ösztöndíjkiegészítésre jogosító szakmák körének megállapítá­sára változatlanul szükség van. Megyénkben 1987-ben is vár­hatóan bizonyos túlkereslet jellemzi a munkaerőpiacot, és ez elsősorban szakmunkásokra vonatkozik. A kereslet azonban jellegzetes feszültségeket is takar, hiszen jó néhány terü­leten évek óta jelen vannak az ún. hiányszakmák, míg máshol esetleg elhelyezkedési gondok mutatkoznak. Jellemzően tükrö­ződik ez a kép a pályakezdő fiatalod számára felajánlott munkalehetőségekben és a konkrét elhelyezkedéskor is. Ez a tény egyértelművé teszi, hogy már a pályaválasztáskor sem hagyhatók figyelmen kívül az elhelyezkedés későbbi esé­lyei. Az általános iskolát befeje­zett, és szakmunkásképző • in­tézetekben tovább tanulni szándékozó fiataloknál a „di­vatszakmákra" többszörös túl­jelentkezés tapasztalható. Ezek­ben a szakmákban természete­sen — éppen a jelentkezők nagy száma miatt — a felvé­tel esélye is kisebb. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy ezeket a szakmákat ille­tően a munkáltatói szakmun­kástanuló igényekben is tükrö­ződik egyfajta telítettség. Ez a későbbi pályakezdés a majdan rendelkezésre álló munkahe­lyek, munkalehetőségek, tehát a munkavállalási pozícióban is negatív tényezőként jelentkezik, hiszen a felajánlott munkahe­lyek száma kevesebb. Ugyanakkor jó néhány, gaz­dasági, vállalati szempontból igen fontos szakmára messze nem jelentkezik annyi tanuló, amennyi a felvehetők száma. Ezekre a szakmákra pedig a munkáltatók részéről jelentős nagyságrendű igény jelenkezik tanulóképzésre, munkaerőigé­nyük kielégítésében jelentős szerepet kap az ifjúsági forrás. A jól képzett fiatal munkaerő munkába állása a végzés után egyértelműen biztosított. A hi­ányszakmás területen dolgozó vállalatok igyekeznek szociális kedvezményeket nyújtani szak­munkástanulóiknak. Ezekben a szakmákban - illetve ebből néhányban — ösztönzi a szakmunkásképzést, a fiatalok jelentkezését a jel­zett ösztöndíjkiegészítés is. Az 1987 -88. tanévre vonat­kozóan az általánosan megál­lapított ösztöndíjon felül sze­mélyenként havonta 200 Ft ösztöndíjkiegészítésre jogosító szakmák köre a következő: vájár, erősáramú berende­zés szerelő, hegesztő, épület- vili. szerelő, kovács, vili. háló­zat szerelő, mezőgazdasági ko­vács, textiltisztító, öntő, kesz­tyűs, marós, tímár, géplakatos, cipőgyártó, mezőgazdasági gépszerelő, vasbetonkészítő, könnyűszerk. lakatos, vízszigete­lő, sertéstenyésztő, szarvasmar­ha-tenyésztő. Az ösztöndijkiegészítés a jelzett szakmákban a rendelet előírásai szerint az 1987—88. tanévtől a teljes képzési időre vonatkozik. Reméljük, hogy a fenti 20 szakmában a kiegészítő ösztön- díj is segít valamelyest a pá­lyaválasztás orientálásánál és segíti a munkaerőutánpótlást ezeken a hiánnyal küzdő terü­leteken. Dr. Fodor Imréné osztály vezető-helyettes Értékesítési gondok a téglaiparban

Next

/
Thumbnails
Contents