Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)

1987-03-15 / 73. szám

A bölcsőjét Maria Callas ringatta Failoni Donatella Gyönyörű-fekete szemei ta­lán mindig mosolyognak. Mély áhitattal sétál Csontváry képei előtt, egynél megáll, felsóhajt:- De szép is ez ... A taor- minai görög színház romjai­nál nyaranta a zenei élet otthonra lel. Én is sokszor megjártam, felléptem.. A ké­pet imádom, de most látom először eredetiben. Aztán gyors egymásután­ban kérdez; hogy került Pécsre ez a kiállítás, - hogy lehet, hogy ő, Pécs szerel­mese még ezt nem látta, mert ugye az ember csak ro­han, elfut a legszebb dolgok mellett. Failoni Donatella zongoraművésznő a napokban a Mecsek Fúvósötössel kon­certet adott a Csontváry Mú­zeumban, s két órával a fel­lépés előtt beszélgettünk; a sétával és az interjúval el­lopva néhány percet a fel­készülésből. A Failoni név igen jól cseng Milánótól New Yorkig, Bécstől Montreálig. Az édes­apa Toscanini egykori asszisz­tense, a Scala, a Metropoli­tan karnagya. Az édesanya, a soproni születésű Klier Kor. nélia - Nelly Failoni - évek óta impresszárió, Sztravinsz­kijtól Mario del Monacóig sok-sok zenei nagyság az ő közvetítésével jutott el ha­zánkba. Donatella Milánóban szüle­tett. — Nem sokáig éltem ott — mondja —, mert édesapámat óthivták Amerikába. Az a bi­zonyos sztori ott történt; min­denük megvolt, csak egy hi­ányzott, a címszereplő a Turandothoz. Apómat az ál­landó meghallgatások mór­már kimerítették, amikor egy este megszólította a dadu- som, aki a pelenkákat mos­ta, aki vigyázott rám: „Maestro, hallgasson meg engem is!" Apám dühbe'gu­rult, anyám csititgatta: „Ser­gio, állj kötélnek! Végül is mi történhet. ..?" Az eredmény: Sergio Fai­loni megtalálta a világ egyik legszebb hangját, legna­gyobb énekesnőét. így kez­dődött Maria Callas karrier­je.- És ön?- ötéves koromtól zongo­rázom, de igazándiból csak egy Fischer Annie koncert után, 12 éves koromtól dőlt el a jövőm.- A férje Oszter Sándor...- ... es van egy gyönyörű gyermekünk, aki nélkül nem lenne igazi az életem, a hét­esztendős Alexandra. Balet- tozik és ki tudja miért - zon­gorázni tanul ... Sándor szenvedélyes vadász, s a társaságának éppen tegnap volt az évadzáró összejöve­tele, ezért nem jöhettek ve­lem. Én meg elszalasztottam egy igazi lakomát barátaim, a Mecseki Fúvósötös tagjai miatt. De ne higgye, hogy igazándiból a pályám: a bánom! Én Pécsett kezdtem Liszt Teremben volt az első önálló koncertem. 5 ez ne­kem sokat jelent.- A vadászat...?- Nem-nem. Csak sokszor együtt- megyünk, mert az er­dő csodás... Persze, ha hi­szi, ha nem, kiváióan tudok célozni ... Kozma Ferenc Bagausz és Bagauszka Szerencsés és érdekes név- választás: BAGAUSZ. A barcsi Gábor Andor úttörőszínpád neve így vált országosan is­mertté. Kistestvére, a BA­GAUSZKA, a színpad kisdobos alakulata is így népszerű. Az úttörőszínpadot közel egy év­tizede alapították lelkes nép­művelő tanárok a 2. számú ál­talános iskolában. Sikeres * évek vannak mögöttük. Jól is­merik őket Barcs környékén, rendszeres vendégek Csillebér­cen, a balatoni úttörővárosban. Szilágyi János, a BAGAUSZ színpadmestere szívesen beszél a kollektíváról. — Feleségem, Kocsis Mag­dolna, a BAGAUSZKA művé- . szeti vezetője segítőm az után­pótlás nevelésében. A két csa­patban ötven gyereket foglal­koztatunk. Csak azok szerepel­hetnek, akiknek a tanulmányi átlaga az iskolai felett van, magaviseletük példás. Erről a közösségről csak jót mondha­tok. Üttörőfesztiválok ról 2 arany és 3 ezüst helyezést hoz­atunk el. A felnőtt amatőr szín­játszók országos minősítőjén, Debrecenben 22 együttessel mérettünk meg és bronz fo­kozatot nyertünk. A legbüsz­kébbek mégis a barcsi városi úttörőelnökség minősítésére va­gyunk: „Kiváló közösség"-nek ismertek el minket. Féléves programunk zsúfolt. Az itthoni író-olvasó és művész­találkozókon versekkel, gitór- •zólókkal állunk közönségünk elé. Készülünk e hó végi.úttö­rő művészeti seregszemlére is. A mostani fesztiválra a BA­GAUSZ Janikovszki—Bicskei „Kire ütött ez a gyerek?", a ‘BA­GAUSZKA „Lúdas Matyi" — Deb**czeni Tibor feldolgozásá­ban «ímű játékokkal készül. Kí­sérő zenéjét Vértes György és Sógvári Róbert szerezte. B. G. Százharminchárom év után Hazai földben Hazahozták Batthyány Kázmér hamvait Párizsból A koporsót a siklósi várban helyezik el M ég tartott az utasok kiszállása a Malév párizsi gépéből szerdán délután Ferihegyen, amikor a csomagok között targoncára rdktak egy zsákba csomagolt ládát, rajta ez a fel­irat: C. Batthyány Hungary Budapest. A'láda — egy különle­ges, kisméretű koporsó — Batthyány Kázmér, az 1849-es Szeme- re-kormány külügyminiszterének földi maradványait tartalmazta. A hagyományosan kirólyhű, konzervatív Batthyány család két ágának/ tagjai már p re­formkorban szembefordultak a bécsi udvarral. Batthyány La­jos és Batthyány Kázmér Teleki Lászlóval együtt_az 1843/44-es országgyűlésen a főrendi el­lenzék vezérei voltak, a forra­dalom idején Lajos az első felelős magyar kormány minisz- terelhöke lett, Kázmér pedig — Baranya megye főispánja - a délvidéki harcok irányítója, majd külügyminiszter. Kázmér gróf csak harminc éves korában tanult meg ma­gyarul, de korán eljegyezte magát a magyarországi re­formeszmékkel. Bécsből Po­zsonyba költözött — itt Kossu­thot támogatta az 1839/40-es országgyűlésen —, majd Pes­ten is tevékenyen részt vett a politikai életben. Tekintélyes összegeket áldozott a gazda­sági élet és a műveltség fel­lendítéséért: Bicskén csillag- vizsgálót építtetett, hozzájá­rult a rohonci gazdasági isko­la alapításához, a baranyai birtokán levő iskolákat anya­gilag támogatta. A magyar ipar fejlődését segítő Védegy­let elnöke lett, modern gaz­dálkodást vezetett be siklósi birtokán. Batthyány Kázmér tovább fejlesztette, bővítette a harkányi fürdőt. Az elsők kö­zött kötötte meg a birtokain levő városokkal és falvakkal az örökváltság-szerződést, (Sikló­son, Drávacsehin, Drávaszer- dahelyen), ezzel is segítve az árutermelés kibontakozását. 1848 májusától Baranya fő­ispánja, szeptembertől kor­mánybiztos, 1849 tavaszán ve­zérfőispánként irányította a Délvidék védelmét. A trón­fosztás után Szemere Berta­lan kormányában külügymi­niszter. S bár Kossuth lemon­dásával nem értett egyet, mégis követte a törökországi emigrációba. Később Párizs­ban telepedett le, de ai emigráns magyarok nem fo­gadták be Kossuthot bíráló újságcikkei miatt. Itthon tá­vollétében halálra ítélték, ne­vét 1851-ben bitófára szegez­ték. Váratlanul holt meg 1.854­ben Párizsban. A montmartre-i temetőben helyezték nyuga­lomra : a család rokona, Keg- lovich grófnő temettette el. Siklós őrzi a jeles férfiú emlékét: iskolát, teret nevez­tek el róla. És amikor a Sik­lósi Múzeum- és Várbarátok Köre arról értesült, hogy sírja gondozatlan, a Külügyminisz­térium közvetítésével a párizsi magyarok segítségét kérték a sír rendbetételéhez. — Később azt a hírt hallot­tuk, hogy megszüntetik a te­metőnek ezt a részét - mond­ta Perics Péter, a várbaráti kör elnöke. — Ezért kéréssel fordultunk a Külügyminiszté­riumhoz, támogassa Batthyány hamvainak hazahozatalát, a város szeretne számára méltó nyughelyét adni hazai föld­ben. Szerdán 17.10-kor érkezett meg az a repülőgép Buda­pestre, amely a koporsót hoz­ta. A korábbi döntés értelmé­ben nem rendeztek ünnepsé­get itt, erre majd Siklóson kerül sor. A közfigyelmet ek­kor a Dunántúli Napló mun­katársa és a pécsi körzeti te­levízió stúdió stábja képvisel­te. * Kovács Sándor operatőr és Nagy István gyártásvezető, akik jelen voltak az exhumálásnál, így számoltak be az esemény­ről. — Az a hír, hogy felszámol­ják a temetőt, nem bizonyult valódinak: gondozott, szép s.'rkert, sok híres ember nyug­helye. Batthyány ón koporsó­ja a VI. parcella 26-os sírjá­ban nyugodott.. Párizsi hivata­los személyiségeken kívül Sza­bó András konzul volt jelen, aki ott a mi munkánkat is se­gítette és Ónody György, a Magyar Rádió párizsi tudósí­tója. A csontokat egy kis mé­retű, ónnal bélelt tölgyfakö- porsóba helyezték el, lefor­rasztották,• lepecsételték, és — a repülőgép csomagterében levő légnyomósküíönbség miatt — kiegyenlítő szeleppel látták A koporsó most Budapes­ten van, és csak később hoz­zák Siklósra, amikoris — jú­nius 4-én, Batthyány születé­sének 180. évfordulóján a vár kápolnájában helyezik el. Eb­ből az alkalomból tudományos konferenciát rendeznek Sikló­son. A pécsi Pannónia Köny­vek sorozatban dr. Füzes Mik­lós szerkesztésében megjelenik a Batthyány Kázmér és a Ma­gyar Védegyl^ című tanul­mánykötet. A pécsi televízió stúdió dokumentumfilmet ké­szít, amely bemutatja Bat­thyány Kázmér életének főbb állomásait. G. T. Panoráma Az iráni fegyverbofrány nmen Rekord gyorsasággal el­készült egy film a nemrég leleplezett ifóni-amerlkai fegyverbotrányról. Női fő­szereplő: Fawn Hall (ké­pünkön), aki egy kulcsfi­gurát jelentő titkárnőt alakít. Pompidou­kiállíhás Stílusosan az ultramo­dern Pompidou palotában nyitják meg március 17-én a híres avantgarde építész, Hans Hollein párizsi kiál­lítását. A tervrajzokat és festményeket tartalmazó tárlatot később Ausztriá­ban, Olaszországban, Ja­pánban, az NSZK-ban és az Egyesült Államokban is bemutatják. „Therese" a legjobb i i Alain Cavalier: Therese című alkotása nyerte el a „Franciaország legjobb filmje, 1986." címet. Nóra meghalf Nóra Köye, a világhírű balerina, az American Bal­let Theatre alapító tagja, hatvanhét éves korában, az Egyesült Állomokban meghalt. Máriakéménd, 1987. február 28., valamivel éjfél után: a Kossuth Lajos utca 16. szám alatti egykori cselédlokásból kialakított családi házhoz ér­kező mohácsi mentők, a kör­zeti orvos és a rendőrök elé a következő látvány tárul: a la­kás bejárati ajtaja előtt beto­non véres, vizes maradványok a felseprés nyomán, véres sepr rű, a nyitott ajtón túl, a kony­hában, lábbal az utca felé, hanyatt fekvő férfi, rózsás dunyhahuzattal letakarva. Ha­tott. A bal combján »a bár­sonynadrág csupa vér, s jól látható a szúrás nyoma az ágyék magasságában. Az or­vos ar halál okaként megálla­pítja, hogy a szúrás verőeret ért, az - áldozat elvérzett. Ké­sőbb a boncolás utón az or­vosszakértői vélemény akként módosítja ezt a megállapítást, hogy Sallai Kálmán, 1952-es ■születésű máriakéméndi lakos halálának oka a verőér elvá­Családi tragédia Máriakéménden gása miatt bekövetkezett lég­embólia, de egyébként is min­denképpen elvérzett volna 10- 15 perc alatt. A bűncselekmény, a halóit okozó testi sértés gyanúsított­ját nem kellett keresni: az ál­dozat felesége, aki a tragédiá­ba torkollott családi veszeke­dés után maga rohant a szom­szédokhoz, hogy hívják a men­tőket és a rendőrséget. Most előzetes letartóztatásban van. A rendőrségi vizsgálat eddi­gi eredményei- azt mutatják, hogy ez az üqy olyan, mint az a bizonyos állatorvostani be­teg ló, minden „nyavalya" megtalálható benne, vagyis majd minden tipikus ok, ame­lyek az efféle bűncselekmé­nyekhez vezethetnek. A har­mincegy éves asszony — ahogy Halálos combszúrás Lefa karfam egy rózsás dunyhahuzat-fal mondani szokás — jól szituált pécsi családból származik, amely azonban a szülők válása miatt felbomlott. Első gyerme­ke házasságon kívül született, s csak ezt követően lett fele­sége Sallai Kálmánnak, akit korábbról is ismert. Tudta róla, hogy italozó életmódot folytat. A szobafestő, mázoló foglalko­zású férfi a házasságban sem változtatott szokásain, s ittasan gyakran féltékenykedett, ami veszekedések forrása volt, leg­alább is ezt mondta kihallga­tása során Sallai Kálmánná. Sovány, középmagas, szőkés­barna, 31 éves asszony. Olyan­nak tűnik, mint aki nem túl sok gondot fordít külsejére és egyenes úton halad a lump életforma felé. Meglehetősen zilált idegállapotban olykor el­lentmondásosan vall, hogy a bűncselekmény éjszakáján mit miért és mikor csinált. Az ese­mények folyama mindenkép­pen a kocsmában kezdődött, ahol szokás szerint munka után összejött a család, a két, alig iskolás korú gyerekkel együtt. — Az utóbbi években én is ittam alkalmanként, dé nem érzem magam alkoholistának — mondja erről a kihallgatása során. A bűncselekményt megelőző délután és estén több ilyen alkalom is volt: a házaspár háromszor is megfordult a kocsmában. Hogy min kaptak össze otthon, arról még nem beszélt a gyanúsított, csak ar­ról, hogy eközben a férje meg­ütötte, visszaütött, aztán még egy ütésváltás történt, majd a konyhaasztal fiókjából kikapta a 18 centi pengehosszúságú kenyérvágó kést. . .- Szinte nyújtott karral tar­tottam magam előtt a kést. Láthatta. Mondtam neki: hagyjál békén! De csak jött felém, mégegyszer meg akart ütni, nem tudom miért, fel­emeltem a kezem, ő a comb­jához kapott, megfordult és szó nélkül kiment az udvarra. A nyitott konyhaajtón át lát­tam, hogy kint hanyatt esett, s hogy tiszta vér minden. Át­szaladtam a szomszédokhoz, hogy vigyék el a gyerekeket, hívjanak mentőt és a rendőr­séget. Mire visszaértem, lát­tam, hogy Kálmán már nem mozog. Behúztam a konyhába. Ekkor láttam, a szeme nyitva van, elhagyja magát. Gondol­tam, hogy meghalt. Letakartam egy rózsás dunyhahuzattal és elkezdtem (eltakarítani a vért, hogy a gyerekek ne lássák. Én csak meg akartam ijeszteni Kálmánt, hogy hagyjon békén. A gyerekek a nagyanyjukhoz kerültek. Hogy mit láttak o történtekből, az kérdéses, de a nyomozó hatóság meg akarja kímélni őket a véres tragédia felidézésétől. A rend­őrség a részletek pontosabb tisztázására szakértők bevoná­sával tovább folytatja a nyo­mozást. D. I. vasämapi

Next

/
Thumbnails
Contents