Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)
1987-03-14 / 72. szám
1997. március 14., szombat Dunántúlt napló 3 Előtérben a feldolgozóipar „Minden új eredmény a gépek által válik valósággá" Meghívó helyett általános pályázat az egyedi programokra Dr. Tétényi Pál akadémikus, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke a közelmúltban sajtótájékoztatót tartott a műszaki fejlesztés aktuális kérdéseiről és az ez évi feladatokról. A tájékoztató után a jelenlévő újságírók kérdéseket tehettek föl, végül pedig kötetlen beszélgetés alakult ki. Alábbi Írásunkban megőrizve dr. Tétényi Pál előadásának fő vonalát, néhol megszakítjuk azt azokkal a kérdésekkel, melyek az adott problémakörhöz kapcsolódtak. — A műszaki fejlesztés társadalmi, gazdasági jelentőségét talán nem szükséges hangsúlyoznom — kezdte a gondolatsort az OMFB elnöke. - Elég csak két példát kiemelnem. A robotok előretörése - ha azok szervesen beépülnek a. termelési folyamatba —, a fizikai munka nagyfokú leértékelődéséhez vezet majd. Az új anyagok, kerámiák, szintetikus 'készítmények forradalma pedig olcsóbban ígér a 'hagyományosoknál jobb tulajdonságokat. És akkor még nem is szóltam a biológiai rendszerek, a biotechnológia szerepéről, és •a -hordozóelemekről, melyeket összefoglaló néven informatikaként, számítástechnikaként emlegetünk.- Fölismertük-e időben a változásokat hozó műszaki lejlesztési területeket? — Néhány dologban talán nem, de általában igen. A hazánkhoz hasonló gazdasági helyzetben levő országok számára - így persze számunkra is - az egyedül ésszerűnek a követő stratégia tűnik. Ami azért nem zárja ki, hogy néhol ne fussunk előre. A főbb vonásokat -mindenesetre felismertük.- Érvényesítettük is a fölismerést? — Sok vonatkozásban igen. Megugrott az új technikák importja, a munka termelékenysége pedig a hetvenes években az európai csúcshoz közeli, ötszázalékos növekedést mutatott. Két és félszeresére emelkedtek azok a pénzek, melyeket kutatásra, fejlesztésre fordítottunk. Hiba volna azonban elhallgatni, hogy több célkitűzésünk nem valósult meg. Adósságaink vannak az egyetemi kutatások kiemelt fejlesztésében, és ma már látszik, hogy mindaz, ami történt, nem bizonyult elégségesnek.- Főbb okai? — A beruházások gyakran helytelenül megválasztott szerkezete mellett nem ritkán azok jellegével is baj volt. Nem fejlettebb technológiát, vagy gyártmányt jelentett az új, hanem csak a kapacitást bővítette. Nem sikerült előbbrelépni a termékek rendkívül széles skálájának szűkítésében, és a nemzetközi munka- megosztásba sem kapcsolódtunk be kellőképpen. Márpedig az annyit emlegetett struktúraváltást sokban segíthetné a fokozottabb nemzetközi munkamegosztás. A csúcs- technológia megvalósításában csak a többi szocialista országgal közösen érhetünk el eredményeket. Van itt azután még valami. Hiába nőttek, nagyon elaprózódtok a kutatásifejlesztési ráfordítások. Kedvezőtlen, hogy 'hatvanról nyolcvanezerre emelkedett a kutatók szórna, ez megnövelte a személyi kiadásokat, az eredményekben ugyanakkor nem tükröződött.- A megvalósításban e gondokat is figyelembe véve hová kerül a tő hangsúly? — Röviden így fogalmazhatnánk: előtérben a feldolgozó- ipar. Ez elsőrendű fontosságú. A gyártmányok zöme hosszú idő óta változatlan formában kerül a felhasználókhoz, fogyasztókhoz, a minőség alacsony színvonala miatt több milliárd forintnyi a helytálló reklamációból eredő, kimutatható anyagi veszteség. Nem is beszélve a piaci pozíciók elvesztéséről. Az ipari gyártmányoknak csak kis ’hányada a kiváló. Alapvető gond a gépipari technológia állapota. Minden új eredmény a gépek által válik valósággá. Egy do- log a biotechnológiai eljárás kifejlesztése, és egy másik dolog annak elterjesztése. Utóbbi ugyanis már gépészeti feltételekhez kötött. Vigyázni kell, hogy erről az elkövetkezendő években ne feledkezzünk meg.- Milyen elképzelések kapcsolódnak az emlegetett területekhez?- Elmúlt az az idő, amikor a precíziós technika 'az aranykezű mesterek sajátja volt. Az új gépi berendezések 'kifejlesztését OMFB-program szorgalmazza. Napirenden van egy nagy pontosságú, hazai gyártású eszterga megjelenése. A robotikában a három magyar típus az itthoni zászlóvivő, a továbbfejlesztésre az ötéves tervben egymilliárd forintot irányzunk elő. 1990-re kétezer robot üzemét várjuk. Külön hangsúlyt kap az elektronika és a mikroelektronika, utóbbiban a Mikroelektronikai Vállalatnál bekövetkezett tűz megsokszorozta a kérdőjeleket. A mostani álláspont szerint az alkatrészek fele lesz hazai gyártású, a fennmaradó igények nagyobb hányadát szocialista, kisebb hányadát tőkés piacokon beszerzett alkatrészekkel fedezzük. A biotechnológiában a 'kutatások jó eredményeinek mielőbbi alkalmazása lehet az elsődleges cél. Szó van közös vállalatok létesítéséről is, elképzelhető, hogy egyes felfedezések külföldi technológiával érnek majd gyakorlattá.- Milyen pénzek jelentenek fedezetet a tervek megvalósításához?- Ebben az ötéves tervben az előirányzatoknak megfelelően alakulnak a műszaki fejlesztési keretek, és már ez is eredmény. A költségvetés hat-, a központosított műszaki-fejlesztési hozzájárulás közel hét-, a vállalatok pedig tizennégy- tizenöt milliárd forintot fordítanak erre a célra. Az összképhez tartozik, hogy a devizaellátottság az idén jobb, mint tavaly volt. Ugyancsak anyagi kérdés, hogy a műszaki fejlesztés pénzügyi feltételrendszerét a jövőre tervezett adóreformhoz kapcsolódva megoldjuk. A hozzáadott értékadó bevezetése várhatóan pozitívan hat a műszaki fejlesztésre. Segíti majd a beszállításokat, szélesebb kapukat nyit az együttműködésekhez.- Hogyan segíti az OMFB az elképzeléseket?- öt főirányban kívánunk előrelépni. Kilencvenhárom együttműködési programunk „él" most. Három, 100 milliós nagyságrendű gépprogramot támogatunk. Egyedi programokra 800 millió forintot szánunk. Az anyagtakarékosság nyolcvan pályázatának elbírálásában elsődleges szempont a három és fél évnél rö- videbb megtérülési idő. Az energiagazdálkodásban továbbra is az a cél, hogy öt év alatt a felhasználás 10 százalékos fajlagos csökkenését érjük el. Itt külön figyelünk a villamos energiára, és oktatási alprogramunk is van. Az anyagtechnológia színvonalának emelése azt követeli tőlünk, hogy egyebek mellett a Műszerügyi Szolgálatot új műszerekkel lássuk el. A biotechnológia központjává várhatóan Szeged, az elektronika, mikroelektronika kutatási centrumává pedig a Budapesti Műszaki Egyetem fejlődik majd. Több kisebb vasat is a tűzben tartunk, a kormányzati tárcák felé 160, a fejlesztést szolgáló javaslatot továbbítunk.- Az OMFB egyedi programjai eddig meghívás alapján indultak, most viszont pályázni lehet. Ez az eddigi rendszer kudarcát jelenti? — Igen, ha úgy tetszik, ez azt jelzi, hogy az eddigi rendszer nem tartható fenn tovább. Az OMFB hetven koordinátora nem képes átfogni a háromezer vállalatot. Általános pályázatot írtunk ki, azon gazdálkodó szervek részvételére számítva, melyek a központosított műszaki fejlesztési hozzájárulás képzésében részt vesznek, annak befizetésére kötelezettek. A jelentéseket 1987. május 31-ig kell beadni, és a kitűzött célok jövőre induló feladatokat tartalmaznak. Az új rendszer bevezetését annál is inkább fontosnak tartom, mert most is és a továbbiakban is érvényben marad a megállapítás: a műszaki fejlesztés alapvető színtere a vállalat.- Akkor viszont helyes volt-e megszüntetni a műszaki lejlesztési alap kötelező 'képzését d cégeknél?- Erre vonatkozóan 1983- tól vannak tapasztalataink, és a gyakorlat azt igazolja, hogy a különbség inkább a képzés módjában, mint arányaiban mutatkozik. Egyébként a többi intézkedéshez hasonlóan ez is a gondolkodó, az újat akaró, a célok megvalósítását segítő, az alkotó embert kívánja szolgálni. Sz. Koncz István Termelésfejlesztési kötvényt bocsátott ki a „Dunavölgye” termelőszövetkezet 40 milliós fejlesztés Terménytárolót és -szárítót építenek, import helyett magyar szabadalom alapján készítenek takarmányt Baranyában a termelőszövetkezetek közül másodikként a Mohács-szigeti „Dunavölgye” Mgtsz vállalkozott arra, hogy lakossági kötvényt bocsátanak ki. Má'rcius 1-jétől vásárolhatók a 10 000 és 50 000 forint értékű kötvények összesen 30 millió forint értékben. A hat év lejáratú kötvényre évi 11 százalékos kamatot fizetnek, természetesen úgy a kamatokért, mint a törlesztőszelvények beváltásáért a termelőszövetkezet, az állami szavatosság mellett, teljes vagyonával és jövedelmével felel. Az utóbbi esztendőkben csend honolt a termelőszövetkezet körül — termelési és gazdálkodási eredményeik közben biztatóan növekedtek. Az 5500 hektáros területen gazdálkodó mezőgazdasági üzemben az 1 főre jutó nyereség 1984-től 1986-ig 25 393 forintról 49 136 forintra nőtt, miközben a kereseti színvonal is több, mint 21 ezer forinttal emelkedett. A termelőszövetkezet pedig nem a legjobb adottságok között működik:- minden esztendőben 'jelentős a vad- és a jégkár, mint ismeretes a Mohács-szigeti földek sem a legjobbak. Mindezek ellenére 1986-ban búzából 6,1, kukoricából 7,9 míg szójából 2,2 tonnás termésátlagot értek el. A szója termelése egyébként kapcsolatos a termelésfejlesztési kötvénnyel is. Egy hazai szabadalom megvásárlása lehetővé teszi, hogy import fehérje helyett saját termelésű szóját takarmónyozzanak. Az új gyártmány neve: UNIPRO. A magas fehérjetartalmú, hőkezelt szójadarát Baranyában a ZÖLDÉRT forgalmazza. Bár a termelőszövetkezetben a növénytermesztés a meghatározó az egy tehénre jutó 5456 literes évi tejhozam is figyelemre méltó - az idei terv 5700 liter. Jól működő KA-HYB rendszerű sertéstelepüket saját maguk alakították ki, ahol a választott malacot 70-80 napos korig tartják, a véghizlalás a háztáji integrációban történik. Három esztendeje termel 16 000 tonnás takarmánykeverő üzemük — a termék háromnegyedét értékesítik. A szövetkezet a 40 milliós beruházáshoz nem rendelkezik elegendő saját anyagi eszközzel, terveik szerint a terménytároló kapacitását, a nagyteljesítményű terménytisztítót és -szárítót a termelésfejlesztési kötvényből akarják megépíteni. A terményszárító a Baranyában eddig még nem ismert, korszerű B-2/15 típus ikresített változata. A „Dunavölgye” termelőszövetkezet részvényese az Országos Kereskedelmi és Hitelbank RT-nek, így országos hatáskörrel a pécsi (Köztársaság tér 7), mohácsi, siklósi, bajai és kiskunhalasi kirendeltségeken lehet a kötvényeket megvásárolni. L. J. Mérleg 1986-ről Kisvállalkozások Baranyában Növekvő létszám, 1,2 milliárdos árbevétel A tőkebefektetés egyelőre nem jellemző A baranyai belföldi társaságoknak — az önálló és a vállalati gazdasági munkaközösségeknek, az ipari szakcsoportoknak és a polgárjogi társaságoknak - elmúlt évi tevékenységükről és az állami költségvetéssel való elszámolásukról január 31-ig kellett adóbevallást benyújtaniuk az első fokú adóhatóságnak, a PM. Ellenőrzési Főigazgatóság Baranya Megyei Igazgatóságának. Az érintettek 95 százaléka ezen kötelezettségének eleget tett, miközben az adóbevallás benyújtását elmulasztó belföldi társaságok soron kívüli hatósági ellenőrzése folyamatban van. Az adóbevallások az idén először — az országos összesítés előtt - megyei szinten számítógépes ellenőrzésre és feldolgozásra kerültek, ami lehetőséget nyújtott arra is, hogy gazdálkodásuk adatait összevontan már február első felében értékelni lehessen. A feldolgozás alapján Baranyában a következő főbb folyamatok figyelhetők meg. Figyelembe véve az évköz- beni alakulásokat és megszűnéseket is, a korábbi évek dinamikus emelkedésénél kissebb ütemben, de tovább nőtt a kisvállalkozások száma. Ezen belül az önálló gazdasági munkaközösségeknél a legnagyobb arányú a gyarapodás, számuk 1985- höz képest 25 százalékkal nőtt. A bevallást nyújtó társaságok 10 százaléka 1986- ra nemleges tevékenységet közölt, ami főképp az év utolsó hónapjaiban történt alakulásokra, illetve az év közbeni megszűnésekre vezethető vissza. A kisvállalkozások elmúlt évi árbevétele a megyében több mint 36 százalékkal több az 1985. évinél, összege meghaladta az 1,2 milliárd forintot. Figyelemre méltó, hogy az elért árbevétel növekedési üteménél nagyobb arányban nőttek a társaságok által elszámolt termelési-kezelési költségek, melyeknek indokoltságára csak a pénzügyi-hatósági ellenőrzések során adható válasz. A kisvállalkozások számának és a társaságokon belüli taglétszám bővülése miatt tovább nőtt az összlétszám, mely Baranyában 1986-ban meghaladta a 14 000 főt. Ezen belül változatlanul a kiegészítő tevékenységet végző tagok száma a meghatározó - mintegy 13 000 fő. A társaságoknál bejelentett alkalmazottak éves átlagos létszáma nem éri el a háromszázat. A belföldi társasági keretek között tevékenykedők részére az elmúlt évben kifizetett éves jövedelem az árbevétel növekedésével csaknem azonos ütemben emelkedett, nagyságrendjében meghaladta az 500 millió forintot, ami mint ténylegesen kiosztott tagi jövedelem, fizetőképes keresletként jelenhet meg. A tagsági viszonyból származó jövedelmek társasági típusonként eltérő nagyságrendet képviselnek. A kiegészítő tevékenységet folytató vállalati gazdasági munkaközösségek tagjai 1986- ban átlagosan 30 000 forinttal egészítették ki vállalati keresetüket. Az önálló gazdasági munkaközösségek főfoglalkozású tagjainak átlagos éves jövedelme 110 000 forint, ugyanez a kiegészítő tevékenységet végző tagoknál 48 000 forint körül alakult. A korábbi évekhez hasonlóan továbbra is jellemző maradt a kisvállalkozásokra a megtermelt érték személyi jövedelemként való kiosztására irányuló törekvés, a jelentősebb vállalkozási befektetésektől, fejlesztésektől való tartózkodás. Különösen jellemző ez a vállalati gazdasági munkaközösségekre, ahol tevékenységük vállalkozási jellege csak egy-két helyen érvényesül, a tőkebefektetés nem jellemző. Figyelemre méltó körülmény továbbá, hogy a társaságok 8 százaléka bevallásában nemleges vagyonadatot szerepeltetett, s hogy a társaságok eszköz- állománya megyei szinten — az egy évvel korábbihoz képest - mérsékeltebben emelkedett. A kisvállalkozások elmúlt évi tevékenységükhöz kapcsolódóan mintegy 150 millió forint adókötelezettségről adtak számot, ezek befizetési határideje január 31-e volt. Az önadózás formájában bevallott, az állami költségvetést megillető befizetések tekintetében azonban az Adóelszámolási Irodától kapott tájékoztatás alapján az elmúlt évben sem javult az adómorál. A bevallott adók és a pénzügyi-hatósági ellenőrzéssel megállapított adóhiányok egy tekintélyes részét nem fizették be határidőre, a társaságok adótartozása megyei szinten jelentős. Ez arra indít bennünket, a fennálló adótartozásokat fokozottabban kísérjük figyelemmel és szankcionáljunk. Az eredménytelen felhívások után a behajtási eljárások megindítása elkerülhetetlen. Nagypál Imre, a Baranya Megyei Ellenőrzési Igazgatóság osztályvezetője Kisvállalkozások adóbevallásainak számitógépes ellenőrzése a PM. Ellenőrzési Főigazgatóság B. M.-i Igazgatóságán.
