Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)

1987-02-23 / 53. szám

1987. február 23., hétfő Dunántúlt napló 3 Ha bosszúság éri a vásárlót Érdemes panaszkodni a „panaszkönyvben”? Az egyik pécsi élelmiszer- boltban beirt egy vevő a vá­sárlók könyvébe, azt kifogásol­va, hogy nem váltják vissza a kólásüvegeket, a papírboltban azért ragadott tollat a vevő, mert megsértették, a műszaki szaküzletber, elemhiány volt a beírás oka . . . * Vajon van-e értelme be­írni ebbe a könyvbe, s bejegy­zéseinket milyen intézkedés követi ? Kovácsné Mőrcz Zsuzsa, a BARANYAKER Vállalat értéke­sítési osztályvezetője szerint a vásárlói bejegyzéseket nagyon komolyan veszik, az írás egy példánya az ellenőrzésre ke­rül, ahol 30 napon belül ki­vizsgálják az ügyet. Az esetek többségében megkeresik a ve­vőt, s a tett intézkedésről ké­sőbb tájékoztatják is, A vál­lalat kereskedelmi hálózatának üzleteiben és áruházaiban az elmúlt évben 90 bejegyzés ke­rült a vásárlók könyvébe, mely­ből 54 volt a panasz, a többi Miért hiánycikk a búzakorpa- tabletta? A várakozásokat messze meg­haladó sikere van a rostokban és vitaminokban gazdag búza­korpa tablettának és a darált dió ízére emlékeztető búzacsíra granulátumnak. E malomipari termékújdonságokkal még a múlt év karácsonyán jött piac­ra a Baranya Megyei Gabona­forgalmi és Malomipari Válla­lat, valamint a Baranya Me­gyei Tanács Gyógyszertári Köz­pontja, közös kutató-fejlesztő munka eredményeként. Először csak piackutatásra gondoltak, a termékek azonban olyannyira kapósak lettek, hogy hiánycikk­nek számítanak. Egyelőre csak a pécsi vásárcsarnok malom­ipari szakboltjában árusítják, itt mindig sorállás van értük, úgy hogy egy-egy vásárlónak csak bizonyos mennyiségben adnak, hogy minél többen hoz­zájuthassanak, Már-már a fe­kete piac kialakulásáról is be­szélnek. Utánajártunk a hiány oká­nak, s megtudtuk, a búzakor­pa tablettát és a búzacsíra granulátumot a Gyógyszertári Központban laboratóriumi kö­rülmények között állítják elő, naponta 30—40 kilogrammnyit képesek gyártani. Az igények ezt sokszorosan meghaladják. A Gabona Vállalat most támo­gatásért fordult trösztjéhez, s 3,5 millió forint költséggel Pé­csett üzemet szeretne tető alá hozni, melyben korszerű és ter­melékeny qépekkel, nagyüzemi módon gyártaná az új malom- iDari termékeket. Az üzem az el­képzelések szerint ez év végén, vagy a jövő év elején kezdené meg működését, azt követően az egész országban értékesíte­nék a termékeket. M. Z. javaslat, s dicséret. A pana­szok zöme áruhiányból adó­dott, de szép számmal akadtak a nem megfelelő kereskedői magatartást kifogásoló észre­vételek. Amennyiben ezt jogos­nak találják, úgy fegyelmi büntetésben részesítik a dől­Üdülés - SZOT alapon Gazdálkodnak az üdülőkben, hogy-— megéljenek... Egy hét is kevés volt ahhoz, hogy pontosan megtudjam: va­jon hányán üdülnek évente szakszervezeti alapon a bara­nyaiak közül. Az ok: az ágaza­ti megyebizottságok külön-kü- lön kapják központjaiktól a beutalókat, sok-sok vállalat-in­tézmény közvetlenül, budapesti főhatóságától „lopja" el a le­hetőségeket. A kedvezményes nyaralás másik szelete: a vál­lalati-intézményi saját üdülte­tés, esetleg a külföldi partneri viszony adta csereüdültetés. Mindenesetre egy becsült adat­hoz hozzájutottam: ezek szerint évente 1,4 millióan veszik-vehe- tik igénybe Magyarországon az olcsóbb üdülőket-nyaralókat, ennyien jutnak „beutalóhoz". Bányai Jánostól, a SZOT fő­osztályvezető helyettesétől meg­tudtam, hogy szakszervezeti alapon évente 363 000-en tölt­hetik el szabadságukat üdü- lőkben-nyaralókban kedvez­ményesen és közel 23 000-en önköltséges áron. A főidény kéthetes turnusában például 28 000 gyermeket nyaraltatnak. A szép számok mögött meg­annyi öröm és gond húzódik. gozót, ami anyagilag is érin­ti, hisz kizárja magát a jutal­mazásokból. Vásárlói panasz miatt még nem bocsájtottak el dolgozót, (nehéz helyzetben vannak, hisz munkaerőhiány­nyal küszködnek), de például az egyik kisáruházuk vezetője Elöljáróban szögezzük le: az 1980-as költségvetéssel gaz­dálkodhatnak ezekben az üdü­lőkben, s bizony azóta szépen elszaladtak az árak. Példán ke­resztül talán jobban megvilá­gítható: egy házaspóri, első osztályú kéthetes beutaló 2576 forint. Ez az effektiv költség 25 százaléka - ennyit fizet a be­utalt -, a további 41 százalék állami támogatás, s a fenn­maradó 34 százalék az üdülő saját gazdálkodásából kerül mellé. Ez a 25—41-34 százalé­kos arányrendszer nem sokáig tarthatja magát, ugyanis az állami támogatás összege nem változik. (Talán már ma sem él ez az arány!) Ez az oka an­nak, hogy részint araszolgat fölfelé a beutaló ára, hogy egyre inkább gazdálkodásra szorítják az üdülők vezetőit. A másik oldalon a szolgáltatások romló színvonala: a gyengébb koszt, az elavuló üdülőhálózat áll. Szó van arról, hogy rövide­sen sorra kerül a SZOT-üdülte- tés rendszerének felülvizsgála­ta. Cél: enyhíteni a feszítő gon­dokat. Ennél valamelyest preg­már az utolsó figyelmeztetés­nél tart. A pécsi Kossuth Lajos utcai papírboltban a vásárlók köny­vét lapozgatjuk: tavaly hét vá­sárló írt a „panaszkönyvbe". Az egyik vevő az udvariatlan hang miatti bosszúságát ve­tette papírra. Az üzlet dolgo­zóját figyelmeztetésben része­sítették, a vevőtől írásban el­nézést kértek. Szatnik Tiborné üzletvezető, aki 22 éve dolgo­zik a szakmában azt vallja, hogy a kereskedőnek kell al­kalmazkodnia a vásárlóhoz, s le nem irt törvény, hogy min­dig a vevőnek van igaza, de gyakran nagy diplomáciai ér­zék szükségeltetik a vita hely- beni lerendezésére. Ők igye­keznek is, hisz a vásárlói pa­nasz több mint kellemetlen a bolt valamennyi dolgozójá­nak . . . nánsabban szem előtt van az üdülőjegyek száma, elosztásá­nak szempontjai: van-e nagy- családos beutaló, van-e ked­vezmény, főidényben mehetek-e avagy holtszezonban? A szakmák megannyi szem­pont alapján kapják a beuta­lókat. A bányászok például többet kapnak a gyógyvizes üdülőkbe, a pedagógusok szá­mára több beutaló jut a nyári iskolai szünetre. Gyakori az ágazatok közötti üdülőjegy­csere, s az elosztás demokratiz­musát szolgálja a SZOT üdülé­si főosztályának új kezdemé­nyezése: üdülőjegy-adatbankot létesítettek, s a Népszava ha­sábjain hetente kétszer közzé­teszik: hol, melyik üdülőben van még hely. Köztudott az is, hogy a SZOT-üdülő relatíve olcsó: megnőttek a közlekedés árai és sokszor éppen emiatt éppen a legjobban rászorultak marad­nak ki. Ki nem mondott és jó­szerivel fülön se csíphető, de tény: a jobb jegyekre a tűzhöz közelebb ülők jobb eséllyel pá­lyázhatnak. Nincs elegendő A Baranya megyei Élelmi­szerkereskedelmi Vállalat köz­pontjában az elmúlt évben 200 vásárlói bejelentés, észrevétel, panasz érkezett, döntő többsé­gükben a vásárlók könyvén ke­resztül. Tátrai Jenő ellenőrzé­si osztályvezető szerint 128 volt az általuk is jogosnak ítélt panasz. Ezek közé tartozik pél­dául a kiszolgálással, az el­adó magatartásával, az áruellá­tással és minőséggel, a higié­niai követelmények megsérté­sével kapcsolatos bejegyzés. S hogy mennyire veszik komo­lyan a jelzéseket? A problé­mát minden esetben sikerült megnyugtatóan lerendezniük, az ügyek nem kerültek to­vább . . . Igaz, nem riadnak vissza a dolgozóik felelősség- revonásától, a fegyelmiktől sem. S ez zsebre megy! Roszprim Nándor nagycsaládos beutaló - még akkor sincs, ha az ágazati szakszervezeti bizottságok üdü­lőjegyeket összevonnak e cél érdekében. Jó hír viszont az, hogy a rászorultak támogatá­sára egyes ágazatok — mint például Baranyában a postá­sok - átvállalnak bizonyos költségeket, úgymond 200 forin­tos bonokat is kitöltenek. Vagy átvállalják a gyerekek díját. Átnézve megyénk ágazati szakszervezeti bizottságainak statisztikáját végezetül megál­lapítható, hogy csökken a be­utalók száma. Nem nagyon, de csökken. Például tavaly a pe­dagógusok 831 beutalót kap­tak, az idén 756-ot, a HVDSZ tavaly 578-at, az idén 502-t, az ÉDOSZ tavaly 361-et, az idén 324-et, az egészségügy tavaly 521-et, az idén 412-t, az építők tavaly 787-et, az idén 769-et. A ielenséq feltehető oka: több férőhellyel gazdálkodnak az üdülők szabadon — önköltsége­sen, s fogadnak külföldieket, fi­zető hazaiakat —, hogy meg tudjanak élni. Kozma Ferenc A csalá­dokért Első díjas pécsi pályázat Újsághír: Családvédelmi pá­lyázatot hirdetett tavaly a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, melyet a napokban értékelt az írókból, szociológu­sokból, pszichológusokból, nép­rajztudósokból álló zsűri. A több száz munkából huszonhár­mat tartottak díjazásra érde­mesnek. * Az öt első díjas közül négy budapesti. A kivétel dr. Telkes József, aki már szintén a fővá­rosban él, de pécsi anyaggal pályázott. Akkor még a Nevelé­si Központ mentálhygiénés szol­gálatát vezette. Az új munka­helyén, az Állami Ifjúsági és Sporthivatalban telefonon értük utol.- A pályázatban a pécsi családsegítő modelleket mutat­tam be és a tapasztalatokat foglaltam össze - mondja. A qyermekhotel, az ifjúsági tele­fonszolgálat, a kapcsolatlélek­tani tanácsadás, a válási sze­minárium szerepelt többek kö­zött a munkámban. . - Mi késztette a pályázásra?- Egy úiabb lehetőséget lát­tam arra, hogy a pécsi modell­kísérleteket méq többen meg­ismerjék és amit jónak, hasz­nosnak tartanak, azt másutt is átveqyék. A pályázatban újabb reményt láttam a népszerűsí­tésre, s mint utólaq kiderült, nem alaptalanul, mivel azt ígérték, hogy publikálni fogják a díjazott munkákat.- Miért tartja fontosnak, hogy a családokat különböző formában és rendszeresen se­gítsék?- Mert a családokat nap­jainkban rendkívül sok társa­dalmi stressz éri. A különösen kedvezőtlen hatásokkal szem­ben pont a család lenne a legtermészetesebb, leghatáso­sabb támogató rendszer, de sajnos a folyamatos, erős hatá­sok miatt ennek a funkciónak egyre kevésbé tud eleget tenni, a tartalékai kimerülőben van­nak. Kívülről kell segíteni őket. Pécsett elkezdődött ez a mun­ka, szerintem érdemes folytat­ni, ebbe invesztálni, s egy-egy lakóterületen akár önálló hu­mánközpontokat kialakítani.- Jelenlegi munkaköre meny­nyiben hasonlít a pécsihez?- A család- és egészségvé­delmi osztályon dolgozom, első­sorban a gyerekek, illetve a fiatalok pszichés és testi egész­ségét védő módszerek keresé­sével, kidolgozásával foglalko­zom . . . T. É. Évente 1,4 millióan üdülhetünk kedvezményesen Harkányban, a Bányász üdülőben egy- és kéthetes turnusokban egyszerre százötven vendég pihenhet. Képünk az üdülő társalgójában készült. Fotó: Läufer László Ezer aspiráns törzs a laborban Á franciáknak Florin, nekünk Délibáb? Biotechnológiai módszerekkel is keresik az új búzafajtekat Szegeden Ha valakinek megtetszik egy tűzpiros színű, óriás fejű, hosz- szú szárú gerbera és szeretné, ha hajszálra megegyezően ugyanilyenekből csináltathatna csokrot, a néhány évvel ezelőtti- megpróbáljuk összeválogat­ni - válasz helyett így hangoz­hat a felelet: mikorra és hány szálból óhajtja? Tízből, százból, ezerből . . .? Napjaink egyik legújabb csodája a szövette­nyésztés, a mikroszaporítás. A biotechnológia ugyanis képes erre a viszonylag rövid idő alatti akár milliós nagyságren­dű „ikresítésre". A növényi sejt- és szövette- riyésztés Kínában ringatott böl­csőjéből ma már szerte a vilá­gon újabb újdonságok, külön­legességek születnek. Hazánk­ban is gyakorlat egyes virágok — gerbera, szegfű, orchidea — szövettenyésztéses szaporítása. A hírek szerint tavasszal meg­jelenik az üzletekben a bio­technológiai úton előállított vetőburgonya, s nincs messze az az idő, amikor egy-egy ki­váló tulajdonságokkal rendel­kező gyümölcsfafajta ily módon előállított egyedeit korlátlan mennyiségben vásárolhatjuk. A biotechnológia kezdi elfog­lalni helyét Szegeden, a Gabo­natermesztési Kutató Intézet­ben is. Dr. Pauk János, a búza- nemesítési csoport tudományos munkatársa a héten Harkány­ban a KSZE Növénytermelési Rendszer Agrárfejlesztő Közös Vállalat által szervezett tovább­képzésén részt vett szakembe­reknek tartott előadást munká­jukról. Hogy van-e létjogosultsága a búzanemesítés biotechnoló­giai útjának, arra a franciák tavaly frappáns feleletet ad­tak: Európában elsőként ők ál­lítottak elő ily módon egy új fajtát, Florin néven. Ez az új fajta ugyanannak a haploid módszernek az eredménye, amellyel — több más módszer­rel egyidőben - a szegediek is kísérleteznek. Munkájukról nem mint a jövő kizárólagos fajtanemesítési útjáról, sokkal inkább, mint egy reményteljes, újabb eredményeket hozható lehetőségről szólt. Ha ez a módszer eredménnyel jár, ak­kor az egyben azt is jelenti, hogy rövidebb idő alatt pro­dukálja, mint a hagyományos keresztezéses eljárás. Másik lé­nyeges előnye, hogy egyetlen ivari sejtből - fordított piramis­ként építkezve - képesek elő­állítani azt a fajtát, amelyből szintén viszonylag rövid idő alatt számtalan egyedet sza­poríthatnak. Az új eljárás eredményére ezonban még várni kell. Most kezdődnek a természetes körül­mények közötti tesztelések. A laborban 1000 aspiráns törzs várja a szelekciót. Dr. Pauk Já­nos és kollégái nagyon örül­nének, ha az 1000-ből leg­alább egy megfelelne. Mivel a kitűnő hírű szegedi intézet az utóbbi időben ha­gyományos úton - 8000 ke­resztezésből - előállított 8 új fajtájának csupa régi magyar nevet adott - István, Koppány, Kincső, Bence —, kíváncsiak voltunk, hogy mi lenne a neve az első, magyar, biotechnoló­giai úton előállított búzának.- Ezen még nem gondolkod­tunk - válaszolta a kutató, mert a kísérlet egy kicsit még A szegfűket már nevelik az új eljárással Fotó: Läufer László nekünk is olyan, mint a déli­báb. Aztán néhány perc múlva kétszer elismételte:- Délibáb, Délibáb. Nem is hangzik rosszul. Tötök Éva

Next

/
Thumbnails
Contents