Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)
1987-02-21 / 51. szám
MEZOGEP-mérleg Konténerek sorozatban Kihasználják a konvertibilis export lehetőségeit Míg 1985-ben 695 milliós termelési értéket állítottak elő 100 milliós nyereséggel, tavaly mór 842 millióra nőtt a termelési érték, s 409,1 millióra a nyereség a cserkuti Mezögazr.em kisebb partnerre tett szert, mint a Volkswagen Müvek: alkatrésztároló ^s szállító konténereket rendelt a VW a cserku- tioktól eddig 1,2 millió márka értékben. S ha az első szállítóJégakkumulátorok szerelése a Pécsi Mezőgép cserkúti üzemében dasági és Élelmiszeripari Gépgyártó Vállalatnál. A Baranyában 6 üzemmel rendelkező Mezőgép tehát sikeres évet könyvelhet el, s még nagyobb sikert Ígérő elképzelésekről tájékoztatott Vig Miklós igazgató. Mert amivel elégedetlenek, hogy a tőkés exportban csak hozni tudták a tervet tavaly (32 millió forint értékben), az idén talán kárpótolható lesz. Amikor a vállalati tanács megválasztotta igazgatónak Vig Miklóst, ö ismertette stratégiai elképzeléseit. S ennek egyik lényeges pontja, hogy választék alapján bővíteni kivonja a Mezőgép a konvertibilis exportra szánt árualapját. Az eddig egyedi acélszerkezeteket exportáló vállalat idén sokkal elégedett lesz a nyugatnémet partner, akkor ez a forgalom megtöbbszöröződhet. Ugyancsak sorozattermék a törökországi Steiner-cégnek szállítandó vetőmag konténer: szintén dollárbevételt jelent az országnak. A Mezőgép ugyanis elszántan ki akarja használni a konvertibilis export lehetőségeit, mert míg sok vállalat úgy látja, hogy eddig nem volt közvetlenül érdekelve az exportban, ők megtalálták az érdekeltséget itt is: idei tőkésexport-kötésállo- mányuk mór most kétszerese a tavalyinak, s további szerződés- kötések vannak előkészítés alatt. Azt sem érdektelen leírni a tavalyi évükről, hiszen a vállalati eredményességet közvetlenül ez jelzi az ott dolgozók számára, hogy 1986-ban 9,3 százalékos volt az átlagos bér- fejlesztés. S oz átlagost hangsúlyozni kell: mert az eredményességtől függően üzemenként, munkahelyenként ez 3 és 14 százalék között mozgott. (Még az is előfordult, hogy nem az abszolút értelemben legjobb üzemben volt a legmagasabb: Mágocs ugyanis a tervezett 50 millió nyereség helyett „csak" 43-ot hozott, s emiatt hátrébb szorult.) A középtávú stratégiai elképzelések azonban nemcsak a tőkés export növelésére vonatkoznak. S minden elképzelés annyit ér, amennyi megvalósul belőle. Nézzük sorra: Első számú célkitűzés, hogy a Mezőgép szilárditsa meg saját profilját, miközben elsajátítja a bonyolultabb technológiákat — magyarán: mozduljon el a gépgyártás irányába. Ennek jegyében tavaly saját és külső műszaki fejlesztés által négy új géptípussal jelentek meg a piacon (konzervipari feldolgozó- és anyagmozgató gépek). A második számú célkitűzésük, hogy saját termékeiket komplex fővállalkozói formában értékesítsék — azaz ne csak gyártsák és eladják azokat, hanem más szolgáltatásokat is nyújtva, lehetőleg készre szerelve adják át. Ilyen a beremen- di. környezetvédelmet is szolgáló filterrekonstrukció, vagy a festőkabin, amelyet tavaly az Ikarus-nál, ifletve a váci haió- gyárban adtak át kulcsrakészen. A harmadik törekvés, hogy részt vegyenek a világbanki hitelekből történő beruházásokban: tavaly tendert nyertek a szarvasmarhatelepi rekonstrukciós pályázatukkal. Szándékukban áll az újabb kiírásokat is megpályázni. A már említett exportbővítés mellett ötödik helyen szerepel, hogy a Mezőgép csatlakozott a megyei iparszerkezet-átalakítási programhoz: tagja lett az Elektroinnovációs Gazdasági Társaságnak. Bár az elektronika nem vág a profiljukba! hasznát akkor is élvezhetik, ha nem fognak kompjútereket gyártani, bár nem zárkóznak el attól sem, hogy gyártóként vállaljanak részt az elektronizációból. B. I. Bőrkikészítés a sertésbőr gyárrészlegben Fotó: Proksza László Válasz a forintleértékelésre, a nyersanyagínségre Magasabb minőségű termékek a Pécsi Bőrgyárból Valóságos bombaként robbant, amikor tavaly a magyar piacon milliószám megjelentek az olcsó és divatos kínai cipők. A meglehetősen drágán kínált hazai lábbelik kereslete visz- szaesett, a cipőipar szorult helyzetbe került, amiből a kiutat az olcsóbb külföldi készbőrök behozatalában próbálta megtalálni. Mindez nem volt hatás nélkül a hazai bőrgyárakra sem, az általuk a cipőiparnak szállított alapanyagok kereslete, is megcsappant, összességében egy fél bőr- gyárnyi — 1—2 millió négyzet- méter — termelés esett ki, megrendítve a bőrgyárak pénzügyi helyzetét, olyannyira, hogy a budapesti vállalat veszteséges. Kisebb létszámmal Viszonylag a legjobb, mondhatni kivételezett helyzetben a Pécsi Bőrgyár van, köszönhe: tőén annak a szívós munkának, amivel gyártmányaikat folytonosan fejlesztik, rugalmasan alkalmazkodva a bel- és külpiaci igényekhez. Már sok évvel ezelőtt — és ez stratégiai döntés volt — a magas minö- séqű bőrök gyártására vettek irányt, az ilyen alapanyagok iránt a kereslet ez idő szerint is nagy. Nem véletlen tehát, hogy a vállalat — a szigorúbMinden eddiginél nagyobb tőkés exportelőirányzat Javuló piaci prognózisok A szakértők szerint csak átmenetinek tekinthető a növényolajipari termékek - ezen belül is a napraforgó - árának csökkenése a világpiacon. A legújobb prognózisok már azt jelzik, hogy túl vagyunk a jkrízis mélypontján, az árak elmozdultak felfelé és a jövő kilátásai biztatóak. Az átmeneti megtorpanást kihasználva, a hazai növényolajipar megkezdte az öreg gyárainak korszerűsítését. Martfűn erről nincs szó, hiszen ez a gyár nemrég épült. Az öt hazai gyárból azonban négy rekonstrukcióra szorul. A két budapesti gyár — a kőbányai és a rákospalotai korszerűsítési tervei már elkészültek, s rövidesen kezdődik a kivitelezés. A kétéves programban a győri és a nyírbátori növényolajgyárakat is felújítják. Ezek a nagy beruházások is jelzik, hogy a jövőt illetően a hazai növényolajipar bizakodó, s hosszú távon számít az olajos növények, ezen belül is a vezető helyet elfoglaló a napraforgótermelés további dinamikus feilesztésére. Az építkezésekkel átmenetileg kétségtelenül lefékezik a dinamizmust. Az iparág képviselői a közelmúltban Harkányban megrendezett országos tanácskozáson aria kérték a termelőket, hogy ne vigyék Van jövője a napraforgónak Korszerűsítik a gyárakat — Bővül a fajtaválaszték — Csökken a vegyszerköltség túlzásba a napraforgó területek növelését, mert az ipar ebben az évben csak a leszerződött mennyiséget veszi át tőlük. A termelői kedv ugyanis változatlanul élénk, a napraforgó belföldi átvételi ára 1987- ben nem változott, továbbra is az egyik legpénzesebb növény maradt. Minőségétől és olajtartalomtól függően, tonnánként 9310—9500 forintot fizet érte az ipar. Tavaly 650 000 tonna napraforgómagot termelt meg és adott át az iparnak a mezőgazdaság, mintegy 300 000 hektár területről. Ez a terület több, mint kétszerese a 10 évvel előttinek, ami jelzi a felfutás mértékét. Ha nincs a mostani fék, a terület könnyen felszökhetne 400 000 hektárra, s erre a termelők részéről meg is van a reális lehetőség. A felső hatart a mindenkori piaci elhelyezési lehetőségek szabják meg. A mezőgazdaság mindenesetre felkészülten szeretné várni az újabb konjuktúrát. Ezt a célt szolgálta az az ötnapos országos továbbképzés is. amelyet a Bácsalmási Napraforgó Termelési Rendszer rendezett február első hetében Harkányban, az Állami Gazdaságok Oktatási Központjában, az 54 partnergazdasága 120 szakemberének. A rendszer tevékenysége a hazai napraforgó-termesztés 80 százalékát fogja át, s látja el vetőmaggal. Az olajiparral, a növényne- mesítőkkel és kutató intézetekkel szoros kapcsolatban álló rendszer ezúttal is ki tudott rukkolni valami újdonsággal. Kétéves kísérletük zárult le, amelynek során sikerült olyan bőtermő napraforgó hibrideket termelésbe állítaniuk, amelyek ellenóllóak a gombabetegségekkel szemben. Ily módon a termelő üzemek kétszeri permetezési költséget, hektáronként 1000—1500 forintot, helikopter esetében 2000 forintot takaríthatnak meg a termelési költségekből. Az országos átlagtermés napraforgóból tavaly 2,2 tonna volt, ami nemzetközileg jónak nevezhető. A bácsalmási rendszer a legjobb hazai és külföldi napraforgó hibrideket ajánlja termesztésre partnereinek. Külön felhívták a figyelmet az újabb jugoszláv hibridekre: az NSH—15, és az NSH 45-ös hibridre ezek már rezisztensek a megbetegedésekre. A hazaiak közül az ire- gi hibrideket favorizálják, az IHNK—81 -est, az IHNK—173- ast és az IBH —166-ost. Ezek mind 3 tonna feletti hozamra képesek, olajtartalmuk pedig 46—50 százalékos, ami maximálisan meqfeiel az olajipar által támasztott belta'rtalmi követelményeknek. — Rné — bá vált gazdasági feltételek közepette, kizárólag a hatékonyság javításával — eredményesen zárt az elmúlt évben. A nyereség 173 millió forint, 10 százalékkal több az előző évinél, a tőkés kivitel — teljesítve az exportpályó- zatban vállalt kötelezettséget — 327 millió forint, minden idők legnagyobb forgalma. Mindemellett javultak a minőségi mutatók, sikeres önköltségcsökkentő, eredményjavító belső szervezéseket hajtottak végre, amiben svájci szervezők is közreműködtek. Mindazonáltal az idei év sokkal keményebbnek Ígérkezik. Csak a forintleértékelés 80—100 millióval csökkenti a vállalat bevételeit, a külföldi nyelsbőrök beszerzésére biztosított importlehetőség éppen a leértékelés, továbbá a nyersbőrárak emelkedése miatt — relative kisebb, mindemellett számolni kell a belföldi nyersbőrellátás további romlásával, a hazai cipőgyárak csökkenő keresletével. Hogyan néz szembe mindezzel a vállalat? — A forintleértékelés kedvezőtlen hatását kivédeni nem tudjuk, de mérsékelni mindenképpen kell és lehet is, elsősorban az anyag- és energiatakarékosság fokozásával, a minőség javításával, a gyártmányszerkezet alakításával, ügyesebb kereskedelmi munkával - mondja Veres Lajos igazgató. A vállalatnál folyik a veszteségfeltárás, a vizsgálatok máris azt mutatják, ivóvízben, villamos energiában és gőzben összesen 4,3 millió forint megtakaritásra van kilátásuk. A felhasznált anyagokban — elsősorban a korábban végrehajtott szervezés eredményeként 20 millió forint körüli megtakarítással számolnak. Az élőmunka-ráfordítás mérséklését is célul tűzték ki, ez évi termelésüket 50 fős létszám- csökkentés mellett tervezik megvalósítani, ami főként az alkalmazotti létszámot érinti. Mindez ahhoz is szükséges, hogy az eddiq elért kereseteket szinten tartsák, emelni tudják. — A nyersanyagellátás nyomasztó gondjai viszont változatlanul fönnmaradnak . . . — A nyersanyagforrások beszűkülésébe nem szabad beletörődnünk, a pótlólagos beszerzési források feltárása sar- kallatos kérdés, amiben a kezdeti, bíztató lépéseket már meqtettük, de szükséqes az e területen végzett munkánk felgyorsítása halljuk az igazgatótól. Már eddig is dolgoztak fel külföldi nyersbőröket bérmunkában, ez jó megoldás, de mégiscsak átmeneti. Hosszú távon a saját anyagos feldolgozás lehet a cél. Ennek érdekében külföldi kapcsolatokat kerestek, három szovjet, bolgár és ír cégekkel szeretnének konstrukciós ügyleteket tető alá hozni — esetleg közös vállalatot alapítani —, s ennek révén nyersbőrökhöz hozzájutni. Ugyanakkor teljesen bizonytalan még, a január elsejével önállóvá vált hazai húsipari vállalatoknál vajon mérséklődik-e az a folyamat, hogy évről évre kevesebb bőrt fejtenek. Keményen meg kell dolgozni A költségek lefaragásán túl a vállalat eredményessége javításának további útjait jelenti a gyártmányfejlesztés, a jobb minőségi termékekkel magasabb árak elérése a külpiacokon, a feldolgozottsági fok emelése, a kisüzemek — a talp- és kéregkonfekcionáló, a bőrdíszmű és a bőrruházoti üzemek értékesítésének növelése, továbbá a hulladékfeldolgozás. Mivel fejlesztésekre nincs pénz, a vállalat szellemi erőforrásait mozgósítja fokozottabban, kísérleti műhelyük újabb és újabb típusú bőrökkel kíván az idén is kijönni. Ilyen szempontból nyitottak, folyamatosan áramlanak be hozzájuk a bel- és külföldi értesülések, a nagy nemzetközi vegyianyaggyártók képviselői sűrűn megfordulnak Pécsett, a fél világ szállít ide. Ugyanakkor az új termékek gyártásához környezetkímélő, energiatakarékos eljárásokat kutatnak fel, fejlesztenek ki, ami a környezetvédelem szempontjából is üdvös. A hulladékfeldolgozás ügyét fokozottabban szem előtt tartják, például a talpbélésgyártásban szeretnéne< cellúlóz alapanyaggal dolgozni, visszo kívánják nyerni a bőrből keletkező kollogéneket, szeretnék továbbá meghonosítani a króm-visszanyerési technológiát. Mindebben újítások, szabadalmak segítik őket. A Pécsi Bőrgyár — a már említett elégtelen nyersbőrellátás miatt — az idén termelé- siértek-növelésre nem gondolhat, viszont mind nyereségben, mind pedig a tőkés exportban a tavalyinál magasabb az előirányzat. Tisztában vannak vele, ez még nincs a kezükben, oz év folyamán ezért nagyon is meg kell dolgozni. Miklósvári Zoltán HÉTVÉGE 5. Üzlet a Volkswagennel
