Dunántúli Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-30. szám)

1987-01-04 / 3. szám

Bőséges volt a jogszabálytermés Januárban lép életbe f _ Uj házadó - Munkaidő-kedvezmények — Szabadságok — Szeszfogyaszfás szigoríl-ása Hol a Gervakol? Bőséges volt jogszabályter­mésünk 1986-ban is. E külön­böző szintű rendelkezések jó része január elején lépett élet­be, illetve a Magyar Közlöny- beni kihirdetésétől él. A több, mint kilencven legkülönfélébb jogszabályt még felsorolni is hosszadalmas lenne - néhány­ról korábban már részletes tá­jékoztató is megjelent -, ezért csak a legszélesebb kört érintő új rendelkezések lényegéről ír­hatunk. Január 1-jén lépett életbe az új házadó amelyhez 1987. jú­nius 30-ig kell elkészíteni a bevallást. Az új házadó befi­zetésének határideje: novem­ber 15. Az adó mértéke a te­rületrész nagyságától függ, valamint attól, hogy városban, vagy községben található-e. A városi és községi tanácsoknak lehetőségük van tanácsrende­leti szabályozással a települé­sen belül a közművesítettséqi fok, előnyösebb vagy hátrá­nyosabb lakóterületi elhelyez­kedés alapján az alapadót 90 százalékkal csökkenteni, illetve 40 százalékkal növelni. Január elsejével több új munkaügyi jogszabály is élet­be lépett. Ezek többek között érintik a munka mellett to­vábbtanulóknak nyújtott ked­vezményeket is. Fizetett mun­kaidőkedvezmény és tanulmá­nyi szabadság továbbra is minden esetben megilleti azo­kat a dolqozókat, akik az ál­talános iskola nyolc osztályát akariák elvégezni. A munka mellett középiskolában, vagy felsőfokú oktatási intézmény­ben esti vagy levelező tagoza­ton tovább tanulók azonban csak akkor részesülhetnek fi­zetett tanulmányi kedvezmé­nyekben, ha a tanulásra tanul­mányi szerződést kötött velük, vagy erre kötelezte őket a munkáltatójuk. A szabadságolások új rend­jét az 1987. évre szóló sza­badságoknál alkalmazzák elő­ször. A korábbi 10 munkanap helyett a rendes évi szabadság kétharmadát kell eavbefüqgő- en kiadniuk a munkáltatóknak, de a vállalati kollektív szerző­désekben ennél naayobb arányt is meq lehet határozni. A szabadságot egyik évről a másikra csak akkor lehet át­vinni, ha a munkák torlódása miatt a munkáltató nem tudta dolaozóiát szabadságra en­gedni. A megmaradt szabad­ságot legkésőbb a következő év márciusának véqéig fel kell használni. A gyeden, gyesen lévőknek vagy hosszan bete­geskedőknek az okadólvozta- tásuk megszűntétől számított 30 napon belül kell kiadni a meglévő szabadságukat. A munkaidőalap védelmére, a munkafegyelem javítására is több rendelkezés született. Pél­dául az, hogy munkából való eltávozás idejére - mégha az a munkáltató engedélyével történt is - nem jár munkabér kivéve, ha a kiesett munkaidőt utólag ledolgozzák. Január 1-től tilos a szeszes italok árusítása és fogyasztása a munkahelyeken. A rendelke­zés bizonyos részében nem­csak a munkaidőben érvényes: az égetett szeszes italok áru­sítása és fogyasztása munka­idő után tartott vállalati ren­dezvényeken is tilos. A sza­bály megszegőit, megsértésé­nek elnézőit akár tízezer forint szabálysértési bírság sújthatja. Ehhez kapcsolódik a belkeres­kedelmi miniszter ugyancsak január 1-jén életbe lépett ren­deleté, amely szerint munka­napokon reggel 9 óra előtt nemcsak a vendéglátó üzle­tekben, de a kiskereskedelem üzleteiben is tilos szeszes italt árusítani I December végén az Elnöki Tanács új határozatot hozott a jogalkalmazó szervek tevé­kenységének továbbfejleszté­sére, a törvényesség jogpoliti­kai követelményeinek erősíté­sére. A határozat a jogalkal­mazók feladatává teszi, hogy megismerjék azokat a ténye­ket, társadalmi és gazdasági összefüggéseket, életviszonyo­kat, amelyekkel kapcsolatban a jogszabályokat alkalmazniuk kell; kísérjék figyelemmel a jogszabályok alkalmazásának társadalmi hatását, törekedje­nek a jogsértések, jogviták okainak feltárására, megszün­tetésére, az újabbak megelő­zésére, kezdeményezzék az el­avult, a gyakorlatban be nem vált jogszabályok felülvizsgá­latát. A jogpolitika elveinek újrafogalmazása rendelkezik arról is, hogy az ügyészség se­gítse elő a jogszabályok egy­séges értelmezését és alkal­mazását, a törvényesség be­tartását. Növelie a törvényes­ségért való felelősséget az ál­lami, társadalmi és szövetke­zeti szervekben. Személyre és beosztásra való tekintet nélkül kezdeményezze a törvénysér, tők felelősségre vonását, lép­jen fel az állami és társadalmi érdek, illetőleg az állampolgá­rok joaainak érvényesítéséért, s határozottan járjon el azok­kal szemben, akik a joqos bí­rálatot hátrány kilátásba he­lyezésével vagy okozásával el­fojtják. D. I. A tv-híradó bemutatta, olva­sóink keresték, a Fűszert nem ismerte, az Agroker nem for­galmazta — megírtuk, hogy nincs, hazánkban nem létezik, import anyag, ne tessék ábrán­dozni róla. Az információs lánc­ból csupán egyetlen apró, de korántsem elhanyagolható tény maradt ki: a Cervakolt — mert hiszen erről van szó - a sely- lyei Agrokémiai Szövetkezet gyártja. A történet tűnődésre készteti az újságírót, aki az egymásnak ellentmondó tájékoztatások há­lójában vergődik, s végre pon­tosan szeretné tájékoztatni az olvasót. Végül is van Cervakol vagy nincs? Sió György, az Agrokémia igazgatóhelyettese: — A Cervakol alapanyagát a sellyei szövetkezet a MÉM ke­retéből egy osztrák cégtől vá­sárolja. Lényegében tehát im­port szerről van szó. Mi nem rendelünk belőle 1987-ben sem. Ellenben a Budalakk ál­tal gyártott Nevibes elnevezé­sű vadriasztót szívesen ajánljuk Egy vad* riasztó rejtélye a vásárlók figyelmébe. Ezzel kívánjuk kiváltani az importter­méket. Dr. Soós Attila, az Agroké­mia Szövetkezet elnöke:- A Cervakolt mi gyártjuk, csupán a hatóanyagát vásá­roljuk Ausztriából. Az eljárás semmiben sem tér el attól, mint amikor hazai vegyi üzemek külföldi hatóanyagokat hasz­nálnak fe| a gyártás folyama­tában. A növényvédoszerek 90 százaléka import anyagok fel­használósával készül. Magyar- országon többféle vadriasztó van forgalomban, mindenki azt választja, amelyik neki jobban tetszik. Ha az Agroker nem forgalmazza - a lelke rajta. A mi termelésünket, piaci helyze­tünket nem befolyásolja. A Cervakol fehér színű, ki­nint tartalmazó, apró, kellemet­len szemcsékkel „dúsított” pé­pes anyag. A vadat riasztja, ez kétségtelen. Kérdés, hogy a dél-dunántúli vásárlóközönsé­get, amely keresi a Cervakolt, mennyire riasztja ez az össze­hangoltnak aligha nevezhető kereskedelempolitika. H. J. Fekete István baráti kör Somogybán A népszerű író, Fekete István a Somogy megyei Gölle község­ben élt. Tiszteletére a Hazafias Népfront Somogy Megyei Bi­zottsága közreműködésével ba­ráti kör alakult, amely január végén tervezi közgyűlését meg­tartani. Az eseményre — várha­tóan január 24-én — várják a Fekete István nevét viselő szer­vezetek, intézmények, valamint a munkásságával foglalkozó sze­mélyek érdeklődését, jelentke­zését is. (Jelentkezni Gölle Köz­ségi Tanácson lehet). A baráti kör a fekete István — hagyományok ápolását, élet­művének megismertetését tűzte ki céljául; s egyebek közt em­lékszoba kialakítását; kiállítá­sokat, irodalmi rendezvényeket tervez. Fűszereket termeszt a biokertész Banán kompót - rebarbarából Balogh Márton villamos üzemmérnök, aki most készül nyugdíjba a 400 ágyas klinika intenzív osztályáról. Munkatár­sai és barátai körében nem­csak arról ismert, hogy szinte bármit megjavít, ami elromlik, hanem arról is, hogy rendi kívül finomakat főz. Azt viszont már kevesen tudják róla, hogy főztjének titka az a fűszerke­verék, melynek maga termesz­tette alkotói adják különleges zamatát.- Évek óta foglalkozom fű­szernövények termesztésével, elsősorban azokéval, melyek hazánkban nehezen hozzáfér­hetők. Nemcsak ezek körül, hanem egész makártetői tel­kemen nem használok semmi­féle vegyszert. Afféle amatőr biokertész vagyok, ha szabad ezt a kifejezést használni. Hogy mi mindenre jók ezek a növények, erről egy nagyon régi szakácskönyvben olvasott Balogh Márton. Aztán meg idegenvezető is volt, bejárta a környező országokat, gyűj­tötte a recepteket, ismerkedett az ízekkel. Szakkönyvek és ta­pasztalat alapján igyekezett összeválogatni az egymással harmonizáló fűszereket, külön­leges keverékeket készített. Húsételek zamatának kialakí­tásához például 25 kompo­nensből álló port használ. — A rebarbara vastag szá­rából rendszerint a banán ízé­re emlékeztető kompótot szok­tunk csinálni, mindenkinek ajánlom, érdemes kipróbálni. Vékonyabb szárával ugyanak­kor helyettesíthető a spárga, szárított levele gyógytea alko­tója. A paszternákhoz, fehér­répához hasonlóan alkalmaz­ható a feketegyökér. A les- tyánt meg Vegetának, vagy Magginak is nevezhetnénk, ezeknek a fűszerkeverékeknek ugyanis ez az alapja. Igazá­ból nem ismert, hogy mennyi mindenre használható a tár­kony, a borsikafű, vagy a roz­maring és a sáfrány. De egé­szen egyszerű példát is em­líthetek, a kaprot jóformán csak a tökfőzelékbe főzzük be­le, esetleg mártásnak készít­jük. Pedig szárítva is ragyo­góan érvényesül az íze. Balogh Márton szeret főzni, kedveli is, termeszti is a kü­lönleges fűszereket, mégis mér­sékletre int. Ahogy mondja, keverékeiből mindig csak egy csipetre valót szabad a leves­be tenni, vagy a húsra szór­ni, úgyis tartalmaznak már minden színező- és ízanyagot, így kell bánni a boltokban kaphatókkal is. Az igazi ínyenc óvakodik a túlfűszere- zettségtől, de nem akar min­dent sóval pótolni. Sz. Koncz I. Napraforgósárga, pefrolkék, fuxia Kovács Istvánná Engels úti lakásában. Fotó: Läufer László Puha fonalak, elegáns vonalak Magyar szemmel a Tavai*Kelet Még mindig keveseknek adatik meg, hogy hazánkból a távoli csodaországba, Ja­pánba látogassanak. Sok mindent tudunk róluk, mégis örömmel fogadunk minden híradást. Nem csupán mű­veltségünk gyarapítása végett; nem tudhatjuk, ha e kis or­szág nagy menetelése tovább tart a gazdasági életben, nem leszünk-e rászorulva minden apró kis információ­ra a japán kapcsolat kiépí­téséhez. Gargya Lajos pécsi számí­tógép-műszerész eszperantó kapcsolatainak köszönheti, hogy négy hetet tölthetett Ja­pánban. Most a szigetország újévi népszokásairól számol be.- Az ünnep előtt feldíszí­tik a házakat. Az ajtókra kadumacu-t kötnek, ami fe­nyőgally, bambusz és szilva­Újévi szokások Japánban fahajtás, művészien elrende­zett együttese. Újévkor az állami tévéadó körkapcsolásos műsort közvetít az ország leg­régibb buddhista templomai­ból. Sorra megkondulnak az ősi, nyelv nélküli harangok (fatönkkel szólaltatják meg). Pontosan 108 kondulás hal­latszik, az első 107 az em­berek hívságos vágyait, alan­tas gerjedelmeit jelképezi, az utolsó a megtisztulás szimbó­luma, amely pontban éjfélkor szólal meg. Újévkor a sinto szentélyek elevenednek meg. (A japá­nok többsége egyszerre tart­ja magát buddhistának és sintoistának.) A templomba való belépés előtt kötelező a kézmosás, majd a hívők taps­sal, csengővel hívják maguk­hoz a nagyszámú sinto isten­ségeket. Újév táján egy hétig szüne­tel a munka! Ilyenkor láto­gatnak el az ismerősökhöz, rokonokhoz az újévi étkek kóstolójára, az oszecsi-rjóri- ra. Az erre való meghívás nagy megtiszteltetés. A nap­paliban a házigazda minden­kit megkínál az újévi ofoszo- val, ami sűrű, „varázsfüvek­kel" fűszerezett édes bor. Aztán feltálalják a dzóni-t, az újévi levest, amelyben ott úszkál a mocsi, amely rizsből készült sütemény, s benne jó­tékony szellemek lakoznak. A leves után csupa olyan étkek következnek, amelyek egész évre a szerencse, az erő és az egészség forrásai. Ilyen a kadzunoko (heringikra), ' a kacsiguri (hámozott és szárí­tott gesztenye), ez utóbbi a győzelmet, a diadalt garan­tálja. A. vendégség után újra a szentélyeket keresik fel, de ekkor már inkább szerencse­talizmánok vásárlása céljá­ból. A legtöbben hamajó- val, fehér tollú nyílvesszővel távoznak, amely minden bajt elhárít tulajdonosa feje fö­lül... Lejegyezte: H. J. Káprázatos színösszeállítá­sokban pompáznak a puha fo­nalak. Rózsaszín és ciklámen a zölddel, levelibékazöld a piros­sal, fuxia a vaníliasárgával, a royal, a petrol és a türkizkék­kel. — 1987 divatszínei a kö­töttholmikban — mutatja az NSZK, a dán és az olasz divat­lapokat a macskaszőrszerű pu­] lóvercsodába bújt fiatalasszony. — Igen, ezt a pulcsit magam kötöttem — mondja. — A min­tát dán divatlapból vettem, a j fonalat Olaszországból kaptam. De ha benéznék a gardróbba, mutatna mást is, s már tárja is a szekrényajtót, én pedig azt hittem, butikba tévedtem. Megszámoltam, nyolcvan da­rab, ennyiből áll Kovács Zoltán­ná „csupakötöttholmi” ruhatá­ra. — Nem, egyiksem eladó, — nyugtat, amint csodálom az egyedi tervezésű, saját készíté­sű ruhákat. — Ezt butikban nem kapja meg — mutatja a kármin- vörös, párducmintás pulóvert miniszoknyával, a mexikói hosz- szú kötött kabátot, az indián ponchót, a csipkemintás tűzpi­ros estélyiruhát, aztán pulóver­ruhákat, cicanadrágokat, tur­bánokat, kesztyűket, blúzokat tesz elém. Van ott minden, es­télyre, nappalra, télre és nyárra. Kovács Zoltánná kézikötést tanít. Az Engels út 217. szám . alatti lakás telefonszámát az apróhirdetések közül böngész­tem. - Egy éve szántam rá ma­gam, hogy tanfolyamot indítok- mondja -, azelőtt kisiparos­ként dolgoztam. Most már csak a magam gyönyörűségére ter­vezek és kötök, másokat pedig tanítok az Ifjúsági Házban és a Nevelési Központban indított tanfolyamokon. Idén januárban kezdünk mindkét helyen, s öt hét alatt bárki elsajátíthatja oz alapműveleteket, húsz-harminc­féle kötésmintával gazdagítva. Ezt követően pedig a bonyolul­tabb mintákat a szintén öthe­tes haladó tanfolyamon. — 1987 kötöttdivatja? — Puha fonalak, szorosabb kötés, elegáns vonalak. Válltö- més kerül a csípőt takaró pu­lóverbe, kötött miniszoknyával hordják, amely azonban nem egyenes, hanem követi a comb vonalát, vagy vékony moher­fonalból kötött lábszárközépig érő cicanadrággal. Ismét visz- szatért a bevarrott ujj, alkalmi viseletre puffosan, darázsfé­szek és csipkemintával, vagy gyöngykötéssele készül. Nagyon szép csillogó hatású lesz, ha a vékony moherfonalat Mátra hímzőfonallal fogjuk össze. Nem feledkezhetünk meg a ki­egészítő ruhadarabokról sem. Visszatért a turbán, de új csa- varintással. Hátul a fejet sza­badon hagyják, csak a fület ta­karja, a fejtetőn egy csavarás, az egyik végét betűrik, a másik szabadon leng. Kalauzkesztyű illik hozzá - ez egy ötujjas cér­nakesztyűre húzott uijatlan kö­tött kesztyű — ha konyákig ér, lehet norvégmintázni. Hogy a férfiakról is szóljunk, megszűnt az egyhangú szürke, barna uniformis. Mindent viselhetnek, maradékfonalból kötött tarka-sakktáblapulóvert, kínai és ja­pán írásjelekkel díszített és új­ra a norvégmintásat. — Mit lehet elsajátítani ezen a kötőtanfolyamon? — Próbál­ja meg - invitál. - Elsősorban azt, amit a könyvekből, leírá­sokból nem. Az aoró fortélyo­kat, a kéz, a csuklótortást, a leegyszerűsített műveleteket. Ti­zenhárom év tapasztalatait, amit szeretnék másoknak is át­adni. M. Gy. vasárnapi 3

Next

/
Thumbnails
Contents