Dunántúli Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-30. szám)

1987-01-26 / 25. szám

I A Dunontait n m 1987. január 26., hétfő A férfinyakak spirálban csavarodnak utána Amikor a kalauznő portrékat ír Leírom bátran: néha tőle szép az expressz. Jön nád- szálvékonyan és aranyszőkén ahogy vasúti közeg még nem jött. mióta sínek vannak a határban. Némely jóízlésű férfiutas elgyönnyörködik és olyan sután nyúlkál a zsebé­ben, hogy vonatjegy helyett a saját felesége fényképe keveredik a kezébe, azt meg ilyenkor ne mutogassuk. Eny- nyi a riport indítéka! Az aranyszőke kalauzlány: Be­besi Éva. Legalább havi ket­tőszáztíz órát vonatozik. Ha Kosztolányi Dezső hites port­rékötetében az Alakok-ban megírta, volna őt, most ki­számolná, hogy Bebesi Éva hányszor utazhatta volna kö­rül a Földet több esztendős kalauzkodása óta. De a szá­mok ezúttal nem, jellemez­nek sem utast, sem kalauzt. Mert kétféle .emberről esik itt most szó: Egy konkrét ka­lauznőről és elvontan az utcsról. A jellemzéshez kul­túrát ad Bebesi Éva egyéni­sége: nyomdász volt, vagyis a munkásság krémjéből jött, újságíró szeretett volna len­ni, vagyis eredendően kiván­csi természet, s három évig az NDK-ban dolgozott, fgy német nyelvismerete és a nemzetközi összehasonlítás is jó fedezet a munkájához. — A férfiak néha kikezde­nének magával? — Igen, s határozottan kell leállítani őket. Ez még az ötvenes évek hirtelen elnőie­sedett kalauztársadalmának rossz híre fniatt van. De aki tolakodik, megkapja a szó­beli hidegzuhanyt.. — Mijyen ember az utas? — Ha panasz van, hatá­rozott és nem ismer pardont, de ha valamire szüksége van, azonnal szerény és udvarias. Hiába ismét az önérdek ko­rát éljük. — Mivel lehet megnyugtat­ni a felháborodott utasokat? — A kalauz lefékezett ide­geivel, vagyis nyugalommal és pontos információkkal. A sok­kal magasabb fizetésű vasúti vezetők helyett a kalauznak kell lenyelnie az utasok sér­tegetéseit a szervezetlensé­gek miatt. Ez a kalauz sors! Bár az utóbbi időben már szervezettebb a vasút és sok­kal kevesebb panaszt kell lenyelnünk. — Fizetés? — Havi hétezer forint. Pesten két vonat között néha elmenne színházba, de kevés a délutáni előadás, fgy gyakran beül egy-egy presz- szóba, s megdöbbenti a pin­céreket: Szép szőke kalauz- lány aki hosszasan jegyzetel. Portrékat formál az . utasok embertípusairól. A férfinya­kak spirálban utána csava­rodnak, de már megint nem az irodalom érdekelte őket - hanem ő. Földessy Dénes Kertbarátok találkozója Hasznos és kellemes talál­kozót rendeztek szombaton a dél-dunántúli . kertbarátok Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Központban. Ba­ranya, Somogy és Tolna me­gye kertbarát-köreinek képvi­selői abból az alkalomból töl­töttek együtt egy tartalmas napot, hogy éppen tíz évvel ezelőtt alakult Szekszárdon a kertbarát kör. Az évfordulóról Varjas längs, a Tolna megyei népfrontbizottság titkára emlé­kezett meg. Látványosan szép kiállítást rendeztek a szekszárdi kertész- kedők a művelődési házban, a dél-dunántúli találkozó ven­dégéinek, sokféle termékükből, az almától a borig, a káposz­tától a különleges házi sava­nyúságokig. Egyúttal bemutat­ták a megyei és országos ki­állításokon kapott díjakat, ok­leveleket is, amelyek tanúsít­ják a munkájuk szakmai ér­tékét is. A dél-dunántúli kertbarátok borversenyének zsűrije a szi­gorú előírások szerint munkál­kodott 120 borminta kóstol­gatásával, egy másik helyen pedig előadásokat tartott a kertészeti és élelmiszeripari egyetem három oktatója. A gyümölcstermesztés, a zöldség- palónta-nevelés legújabb, gya­korlati tudnivalóit ismertették, valamint - útibeszámolóként- a kaliforniai szőlőtermesztés tapasztalatait. A borverseny biráló bizott­ságaiban a három megye ve­zető borászati szakemberei dolgoztak és a verseny utolsó szakaszában a „csúcszsűri” új­ra kóstolgatta a legjobb bo­rokat. Az eredmény kihirdeté­se előtt dr. Diófási Lajos, a Pannonvin Borgazdasági Kom­binát vezérigazgató-helyettese értékelte a versenyt, a bemu­tatott termékek minőségét. A legjobb fehér bort Bara­nya megyéből Balázs László, Somogybái ilj. Légi Ottó, Tol­nából Gádor István küldte be a versenyre. A vörös borok kis­termelői közül pedig Baranyá­ban Ritter Tamás, Tolnában Saramé János bizonyult leg­jobbnak. (Somogybái nem sze­repelt vörös bor.) Az elismerő oklevélen kivül értékes tárgy- jutalmat kaptak. Különdíjat adott a zsűri Dévény Péternek, Fekete Jánosnak, Kaposi Ist­vánnak, Karácsonyi Józsefnek és Nagy Sándornak. Gemenci József Egy kis kép/ beragasztva könyvbe „Egy kis kép, beragasztva a könyvbe, rajta valami jellem­ző a könyv tulajdonosáról és a tulajdonos neve. Ez az ex libris. Nézze például, ez egy szabómester számára készült, szeret olvasni és gitározni. Ez a pécsi doktor meg - szem­orvos, nem véletlenül van a szemüveg lencséjében pécsi épület. Ez az ember épitész, ez pedig kedves rokonom, Né­meth Marika művésznő ren­delésére készült: fönt a szín­házat jelképező két maszk, alul két kutyafej — mert két kedvenc kutyája van." A pécsi belvárosi lakás, ahol Varga Anfal az ex libris jel­legzetességeiről mesél, zsúfolt lakás: a házigazda képeivel van tele. Varga Antal 79 éves, anyag- és áruforgalmi előadó­ként ment nyugdíjba. Valami­kor, a harmincas évek elején a Képzőművészeti Főiskola Pé­csett működő alkotócsoportjá­ban tanult - tandíjmentes diák­ként, ami nagy szó volt akkori­ban. Később Gebauer Ernő festőiskolájának növendéke volt. Pályája nem a művészet felé kanyarodott, a festés, raj­zolás megmaradt szép időtől ­Új rendelet az ittasság ellenőrzésére Több intézkedés is szolgálja motanában az italozás vissza­szorítását. A munkahelyen az ittasság szigorúbb ellenőrzése együtt járhat azzal, hogy a dolgozók esetenként kifogásol­ják majd a vizsgálatot végző rendészek, munkahelyi vezetők megállapításait. Az egészség- ügyi miniszter 16/1986. (XII. 17.) számú rendelete értelmében — mely a Magyar Közlöny 1986. évi 52. számában jelent meg — január 1-jétől, ha a mun­káltató a nála munkaviszony­ban álló dolgozónál ittasságot ellenőriz, s a vizsgálat ered­ménye vitatható, az erre illeté­kes orvostól nemcsak a mun­káltató, hanem a dolgozó is kérheti a munkáltatóján keresz­tül a vérvételt. Ehhez a mun­káltató szerzi be a bontatlan véralkoholvizsgálati dobozt. A véralkoholvizsgálatot — amely­nek költségeit a munkáltató fi­zeti •—• a területileg illetékes orvostudományi egyetem igaz­ságügyi orvostani intézete vég­zi. Az igazságügyi orvostani intézetek címét, az egyetemek csekkszámla-számait a rende­let melléklete tartalmazza. A vérvétel ideje igazolt távolma­radásnak számit, de erre az időre munkabér nem jár. A vér­alkoholvizsgálat eredményével összefüggő munkaügyi vitában a dolgozó a munkaügyi döntő-' bizottsághoz fordulhat. A megrendelő építész tésnek. Az elmúlt években már csak ex libriseket készít isme­rőseinek, barátainak. És cserél is. Mert az ex lib­ris már régóta nemcsak arra a célra szolgál, hogy díszes jele legyen, kié a könyv, hai nem mint művészeti alkotás, nemes gyűjtőszenvedély tárgya is. A kisgrafika barátainak ki­terjedt ‘országos, sőt nemzet­közi hálózata van, a cserét, vásárlást, rendelést szigorú írott és Íratlan szabályok határoz­zák meg. Varga Antal is tisztes gyűj­teményt mondhat magáénak a kapott nyomatokból, és sok boríték őrzi a maga által ké­szített metszeteket. De mindnél érdekesebb, amit az ex librisek rendelőiről mesél: mindenkiről tud valami érdekeset, jellem­zőt — ismerősről is, ismeretlen­ről is. Szívesen mesél ezekről, mint az egyedül élő emberek, akik örülnek a beszélgető társnak: egy szép szenvedélynek hódoló élet képe bontakozik ki elbe­A színművésznőnek két kedvenc kutyája van széléséből. „Ma is csinálok ex librist. Megtervezem, lerajzo­lom, pauszra átveszem, magam metszem. És magam is prése­lem. Megszámoltam: tizenhét- szer hajtom a prés karját lefe­lé, tizenhétszer vissza. Harminc­négy hajtás minden egyes pél­dány." G. T. Vonások Lenin arcképéhez Egész Moszkva beszél róla — ez esetben nem túlzott a Mo szkvoszkije Novosztyi című több nyelven megjelenő szov­jet hetijlap, amikor a Lenin életének négy fontos epizód­ját bemutató tévéfilmsorozat fogadtatását értékelte. Már hetekkel előtte tudni lehetett, hogy nem akármilyen élmény­ben lesz részük azoknak, akik két kedd és két szerda estén a televízió képernyője elé ül­nek. A filmsorozat történetéhez hozzátartozik, hogy húsz évvel ezelőtt készült, és hogy az al­kotók annak idején utasítást kaptak az elkészült film meg­semmisítésére! Szinte a cso­dával határos, hogy végül is megmaradt egy kópia, magán viselve a viszontagságok nyo­mait, hiszen nem volt mód a vágási hibák korrigálására, a technikai egyenetlenségek ki­küszöbölésére. Természetes ugyanakkor, hogy mindenkiben felvetődött a miért kérdése. Miért kellett a közönség elől elzárva tarta­ni, sőt az utasítás szerint meg­semmisíteni ezt a négy, ma is friss, élő, eleven filmet? A vá­laszt nem könnyű megtalálni. A film bemutatója, micsoda kínzó vívódások eredménye­ként döntött Lenin a megalázó breszti béke mellett. Milyen nehéz volt álláspontját megvé­denie, megmagyaráznia. S számára nem az volt a fontos, hogy elismerjék tekintélyét, el- rogadják akaratát, hanem az, hogy megértsék őt. Mint a filmben Lenin mondja, azért le­het vezető, vezér valaki, mert tekintélyre tett szert. Ezt a fo­lyamatot nem lehet megfordí­tani: a tekintély nem a funk­cióból fakad, hanem azért ke­rülhet valaki egy szervezet élé­re, mert tekintélye van. Szerepel a filmekben Szpiri- donova, Kamkov, Martov, Buharin és Kollontaj. Igen, el­képzelhető, hogy valaha vala­ki, nem is túl magas szintű vezető úgy nyilatkozott, hogy „nem kell nekünk ilyen nevek­kel a történelem". Ez is lehet egy ok. Hogy sokaknak inkább lett volna ínyére a konfliktu­sok leegyszerűsítése, a jelle­mek sarkítása, az akkori idők ellentmondásainak lekerekíté- se — mint arra a Trud rámutat — az is bizonyos. A forgatókönyvíró Mihail Satrov, a ma ünnepelt, elis­mert drámaíró, akinek húsz évvel ezelőtt még elkeseredett csatákat kellett folytatnia az újfajta történelemszemlélet el­ismertetéséért. Satrov az október utáni kor valóban egyik leg­jobb ismerője a mai szovjet irodalom képviselői közül. Do­kumentumokat, gyorsírósos jegyzőkönyveket használt, s bá­torsága mégis lenyűgöző: Le­ninnek, a géniusznak kellett szöveget írnia, Lenin utánozha­tatlan gondolkodásmódját, kí­méletlen érvelését kellett re­produkálnia. A filmsorozat első két része a breszti béke megkötésével kapcsolatos vitákat, a törékeny béke megbontását célzó, a né­met nagykövet elleni merénylet után kialakult helyzetet mutat­ja be. Érzékelteti, mennyi mindennel kellett egyidejűleg foglalkoznia a forradalom ve­zérének. Igazolja, hogy az egy­szerű emberek meggyőzése mennyire fontos Volt. Nyoma sincs Szverdlov monumentális magabiztosságának a „név Változatos utak, zúzmarás köd Újra a falvak­ban a VDN Az első meglepetés a ko- zármislenyi elágazásnál ért a tegnapi fagyos, párás hajna­lon. Az addig tiszta út Újpet- re felé vezető, új szakasza csupa jég és letaposott hó, nem nagyon tisztították mos­tanság. Aztán a köd, ez a zúzmarát köpködő, dérszitáló vacak el­kísért végig, Szajk előtt talán két fehér csík látszott csupán előre az út közepén. Nem volt nagy forgalom, óvatosan ve­zettek az emberek, tették ezt azért is, mert bizony több he­lyen — és többnyire éppen az újabban készült foltokban — szétfagyott az út. Tiszta az út Villányig, aztán a Magyarbóly felé menő be- kötőúton újra a jég és a le­taposott hó, a faluban mind­ezt „tankcsapdaszerű” lyukak színesítik, néhány gondos há­ziasszony salakot szórt az út­ra. Érzik ők is, tarthatatlan ez az állapot, legalábbis ezzel se­gítenének. Tettük tiszteletre­méltó, de legfeljebb annyit ér, mintha az újra sűrűsödő kö­döt elfújni próbálnánk. Aztán a legkellemetlenebb útrész Magyarbóly és Bere- mend között. Itt, úgy tűnt, a legutóbbi havazás után hó­kotró sem járt. Elvadult tájon gázt nyomok . . . Csúszik, szin­te járhatatlan, a köd miatt húsz méterre se látni. Csupán két fekete pont villan. Az egyik egy magányos varjú, a másik azoknak jár, akik megfeled­keztek erről a szakaszról. Be- remendtől újra jobb az út, ha-: miskás hócsíkok viszont ma­radtak itt is a közepén. Siklós környékétől megszű­nik a köd, száraz az út Pécsig. Fél tíz van, a múlt heti kény­szerszünet után több mint ezer Vasárnapi Dunántúli Napló tegnap újra eljutott olvasói­hoz, Dél-Baranya falvaiba. Bozsik L. szerinti szavazást" a breszti békekötést ratifikáló kongresz- szus döntő pillanatát megelő­zően. Lenin és a baloldali eszer párti Szpiridonova, vagy a Központi Bizottsággal egyet nem értő Buharin párbeszéde felejthetetlen. Határozott és magabiztos az eszerek véle­ményét összegző Kamkov, A harmadik rész Lenin sebe­sülése után, egy a Kremlben készült rövidke dokumentum­filmre épül. Bemutatja, hogy mi történt (történhetett) ezt megelőzően és azt követően: Lenin az orvosaival, Boncs- Brujeviccsel, Gorkijjal, majd a betegség utáni első kormány­ülésen. Végül a művészeti főis­kolás fiatalokkal létrejött ta­lálkozót rekonstruálja a soro­zat, amikor szó esett az új mű­vészetről, az értékekről, a jö­vőről. A kitűnő anyagból Leonyid Pcsolkin rendező olyan soro­zatot forgatott, amelyről so­káig beszél még egész Moszk­va. M. Lengyel László Divat az ex libris

Next

/
Thumbnails
Contents