Dunántúli Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-30. szám)

1987-01-26 / 25. szám

1987. január 26., hétfő 5 22 iskolában volt kényszerszünet A pellérdi iskolába egy nap nem tudtak kijutni a pedagógusok, akkor a gyerekeknek napközis foglalkozást biztosítottak, azóta zavartalan a tanítás. Helyreállt az oktatás rendje Baranyában Négyszázhat baranyai köz­oktatási intézmény közül csak 22-ben kellett szünetet elren­delni az elmúlt héten a rossz időjárás miatt. A legtöbb he­lyen az iskolai munka átszerve­zésével ugyan, de folyt a taní­tás. Bogádon, az iskola fűtője mellett két falubeli vállalt éj­szakai ügyeletet, hogy így egész napos fűtés után meleg tantermek várják a tanulókat. Az ő segítségüknek köszönhető, hogy az iskola meg tudta ol­dani a folyamatos oktatást. A többnyire 1—3 napos kényszerpihenők okai éppen a rossz fűtési, illetve a nehéz közlekedési viszonyok voltak. A vajszlói és pécsi iskolákban például beázás és a fűtés hiá­nya, Királyegyházán, Egerágon és még néhány községi iskolá­ban a jeges, csúszós utak hát­ráltatták a tanórák megkezdé­sét. A tanulók egészségének megőrzése érdekében az isko­lák önállóan dönthették el, vállalják-e a folyamatos taní­tást vagy bezárják pár napra kapuikat. Nyilvánvalóan fel­felmerül tehát 'a kérdés, hogy akik az utóbbi lehetőség mel­lett döntöttek, mikor pótolják be elmaradt óráikat. Erre kér­tünk választ Fischer Jánostól, a Baranya Megyei Tanács mű­velődési osztályának vezetőjé­től : — Nem érkezett egységes központi utasítás az elmaradt tanítási idő pótlására. Az isko­lák tantestületei önájlóan dönt­hetik el, hogy a tanévre üte­mezett szünnapok egy részét vagy szabad szombatokat ve­szik igénybe a lemaradások korrigálására. Akkora kiesés eddig nem történt, hogy tan­évhosszabbítást kellene elren­delni. Az iskolák döntései a rend­hagyó időszakban is megfontol­tok és indokoltak voltak. Ezért bízunk abban, hogy most, ami­kor az oktatás megszokott rendje már egy hete helyreállt, az elmaradt órák pótlására és a tanulók számára legcélsze­rűbb formát fogják választani. Hámori A. Megszüntették a gáz­kitörést Füzesgyarmaton Megszüntették a gáz kitöré­sét Füzesgyarmaton szomba­ton, a késő esti órákban. A Kőolaj- és Gázipari Tröszt ügyeletének tájékoztatása sze­rint, miután a kitörésgátlót si­keresen ráhelyezték a termelő­csőre, megkezdhették a fúró­iszap besajtolását a kútba. A kitörésvédelmi mentők és más szakemberek megfeszített munkájának eredményeként el­fojtották a gáz kiáramlását. Dunántúli napló Fiatal közgazdászok Salgótarjánban (Munkatársunk telelonjelen- tése.) — A megújulási lehetősége­ket soha ilyen optimistán nem láttam — mondta Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tegnap, a fiatal közgazdászok salgótar­jáni országos konferenciájá­nak első előadójaként. A magyarországi több mint három évtizedes reformfolya­mat elemzésénél kifejtette, hogy 100 éves léptékben keli gondolkodni, hiszen mint tud­juk, a szocializmus megvalósí­tása nem 10-20 év alatt tör­ténik. ,Az eddigi magyar re­formfolyamat a további útke­resés kiindulópontja hazánk­ban, ugyanakkor a szocializ­mus nemzetközi tapasztalat­tárónak is fontos eleme. A világban ismét átrendező­dési válság zajlik, mint koráb­ban például a nagy ipari for­radalom idején és e század fordulóján. A tét nem csekély: országok összeomlásáról lehet szó. Az előadás szünetében megkérdeztem Berend T. Iván­tól, hogy mi lesz azokkal a szocialista országokkal, ame­lyek a mostani technikai ug­rást nem tudják követni, kép­telenek alkalmazkodni, azaz az Vegetálás helyett útkeresés átrendeződési válságbój vesz­tesként kerülnek ki.- Vegetálni fognak - vála­szolta tömören. Vissi Ferenc, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökhe­lyettese arról beszélt, hogy a reform nem csupán gazdaság- irányítási kérdés, hanem átfog­ja a társadalom különböző szféráit, így az oktatást, kul­túrát, tudományt, intézmény- rendszert. S ha ezek nem ala­kulnak át, akkor a fejlődés korlátjává válnak. Mint ahogy korlátozó az a szervezeti struk­túra, amelyik a meghirdetettel ellentétben alakult: míg 1962- ben közel 9 és fél ezer gazdál­kodó egység volt az ország­ban, addig 1980-ro ez a szám 3700-ra csökkent, s a monopol­helyzetben lévők tovább erő­södtek. 1968 után — húsz év távlatá­ból — a reform pozitív vonása­ként tekinthető, hogy bebizo- nyosodottr tervutasításos rend­szer nélkül is működőképes a szocialista gazdaság. Növeke­dett a szakemberek iránti igény és ennek a tudáshaszno­sítási törekvésnek a gazdasági életben meg kell jelennie. Az érdekellentétek feloldása, a piaci értékrend és a pénz sze­repének tisztázása, a vagyon­értékelési mechanizmus meg­teremtése nélkül a reform csu­pán törekvés marad. L Cs. K. Jelenleg Ű| Zélandon jauítanak Félúton a Szent jupát Amikor híre kelt, hogy két magyar fiatalember körbe akarja vitorlázni a Földet, azonnal megszólalt az ellenkó­rus: egy -olyan országból, amelynek még beltengere sincs, felelőtlen játék, kivihe­tetlen kaland ilyesmire vállal­kozni. Gál József és Fa Nándor, a két székesfehérvári fiatalember - az előbbi építészmérnök, az utóbbi hajókészítő mester - azonban nyugodtan készülő­dött. Előbb több éves munká­val tengerjáróvá alakítottak át egy 5 tonna súlyú, B 31-es tí­pusú vitorlást, majd pedig, amikor a 120 négyzetméteres nagyságú vitorlával fölszerelt és egy kis dízelmotorral is el­látott jármű elkészült, több he­tes próbaútra indultak oz Ad­rián. Aztán 1985. szeptember 26-án egy kis magyar csoport búcsúintegetéseinek közepette ismét kifutottak a rijekai kikö­tőből. Azóta egy-két sajtóközle­mény, rádiós híradás ^és né­hány haza postázott videofel­vétel tudatta, merre veri a hullám a Szent Jupátot — a hajdani B 31-esnek ugyanis ezt a nevet adták. (Szent Ju­pát a hajósok védőszentje. Korábban még maguk a fe­hérvári legények sem tudták, hogy ilyen nevű szerzetes élt valaha. Egy Pécs környéki pap üzente utánuk, hogy az V. szá­zadban Konstantinápoly mel­lett tevékenykedett a görögö­sen Szent Hypaisztosznak ne­vezett bazilita.) Las Palmasba, a Kanári szi­getcsoport fővárosába 1985. november 9-én futottak be, és szinte a fél kikötő összesereg­lett a megcsodálásukra. Ekko­ra hajóval ugyanis nemigen szokás kimerészkedni a legna­gyobb vizekre. Amikor pedig híre kelt, hogy Afrika déli csücske a következő stációjuk, le akarták beszélni őket a to­vábbhaladásról. Következett tehát az első ir­datlanul hosszú és alkalmi ki­kötésekkel megszakithatatlan óceánjárás. Eleinte kedvező szél feszítette a 11,2 méter ma­gasba nyúló árboc óriásvitor­láját, de aztán 80—100 kilomé­teres sebességű széllökések tá­madtak rájuk, és a legrövi­debb útvonalról így kénytele­nek voltak letérni. Ezért nem két, hanem három hosszú hét alatt jutottak el Fokvárosig, ahol - s erre a megpróbálta­tásra sem számítottak - több napon át nem tudtak kikötni, mert akkora volt a partközeli hullámverés, , Ott, a Jóreménység-foknál sem okoztak kisebb meglepe­tést, mint jóval északabbra, a Kanári-szigeteken. Ezzel a csöppséggel Ausztráliába? - ilyesmikkel riogatták őket az egymást váltó látogatók. Búcsú Cape Towntól, és irány Sydney! Ezt a szakaszt is sikerrel végigröpülték, an­nak ellenére, hogy a több mé­teres hullámok itt aztán szin­te megszakítás nélkül támad­tak rájuk. Hanem amikor szá­mos hajó és csónak díszkísé­retében beúsztak a világváros kikötőjébe, elfeledtek minden megpróbáltatást. Több százan fogadták őket, s énekelte el tiszteletükre a magv>r Him­nuszt, majd pedig ugyan mi mást, mint a lehető legstíluso­sabb nótát, miszerint „Meg­jöttek a, megjöttek- a, meg­jöttek a fehérvári huszárok...” - lévén ez a két vakmerő ifjú tényleg székesfehérvári lakos. Előbb a diplomáciai testület, majd a hirtelenjében megala­kult Szent Jupát baráti kör tag­jai vették gondjaikba Gál Jó­zsefet és Fa Nándort, akik végre jól kipihenték magukat, aztán a meghívások özönének igyekeztek eleget tenni. Hogy mikor vágnak neki a legkegyetlenebb szakasznak, a Horn-fok megkerülésének, egyelőre nem tudni. Tény vi­szont, hogy Dél-Amerikának ez a legalsó csücske a hajósok réme: aki ott sikerrel visszatér az Atlanti-óceánra, az joggal gratulálhat önmagának. I987 a fogoly éve Madárvédők megyei közgyűlése Mind tovább szélesedik me­gyénkben a madárvédők társa­dalmi mozgalma — ezt igazol­ta a Magyar Madártani Egye­sület Baranya Megyei Csoport­jának tegnap délelőtt Pécsett a Liász-klubban megtartott közgyűlése, öt évvel ezelőtt még 148 tagja volt a baranyai csoportnak, most év elején a tagság 304 főből és 10 jogi személyből álló. A baranyai csoport 80 iskolát lát el ma­dárvédelmi és madártani pro­pagandaanyaggal. A 14 000-es taglétszámával az európai, sőt a világrangsor élmezőnyébe tcrtozó Magyar Madártani Egyesületnek a baranyai az egyik legnépesebb és legjob­ban dolgozó csoportja. Ezt tá­masztotta alá értékelésével a tegnapi, közgyűlésen a mozga­lom két országos vezetője: Ha- raszthy László, a Magyar Ma­dártani Intézet igazgatója és Kállai György, a Magyar Ma­dártani Egyesület főtitkára. A baranyai csoport legfigyelemre méltóbb eredményei közé so­rolható a gólyakataszter elké­szítése, a gyöngybagolys fel­mérési program teljesítése, s a nemzetközivé vált sumonyi ornitológiái tábor rendszeres megszervezése. Tavaly például 69 madárfaj 4288 példányát gyűrűzték meg ebben a tábor­ban. Az idei feladattervben első helyen szerepel a madárvéde­lem, madáretetés. Folytatják a gyöngybagoly védelmének programját, bekapcsolódnak az országos fogolyfelmérésbe, to­vább végzik a Keleti Mecsek Tájvédelmi Körzet madártani felmérését és a megye gyur­gyalagtelepeinek számbavéte­lét, ismét megszervezik a su­monyi ornitológiái tábort. A közgyűlés a tisztújításról is határozott: a Baranya cso­port elnöke ismét dr. Májer József lett. D. I. Életképek Figyeli, ahogy följegyzek né­hány dolgot, azt mondja, ha már Így állunk, nem árt egy kis reklám, írjam meg, hogy aki a 11-es Volán-taxit hívja, akkor ő jelentkezik, Horváth Géza, vagy a váltótársa, a „gyerek”, Moharos Attila, ren­des fiú. „A Volán nagyon kíno­san ügyel a pontosságra, pél­dául előrendeléskor, hogy mást ne mondjak . . . Minket még úgy tanítottak annak idején, hogy az utas csomagját átvesz- szük, amikor be- vagy kiszáll, különös tekintettel az időseb­bekre."- Milyen régi a jogosítvá­nya?- ötvenegyben szereztem meg személy- és teherautóra. A Fémipari Iskolában indult egy tanfolyam, oda jártam, míg közben dolgoztam a Zsolnay- ban, mint korongos. Eredeti szakmám. Aztán a TEFU-hoz kerültem, majd később a sze­relőműhelybe, de a gázolajtól bőrfertőzést kaptam és az or­vos eltiltott a szereldei munká­tól. ötvenkilencben lettem ta­xis. Ha jól számolom, huszon­nyolc éve. — Elég sok taxisnak van sa­ját kocsija . . . — Nekem nincs. Elég a napi hajtás, átlagban százhúsz- százharminc kilométert autózok. Váltótársam szilveszterkor négy­száz kilométert hajtott, elkép­zelheti, milyen fárasztó volt neki. — Az éjszakázás sem irigyel­ni való . . . ■— Én már nem éjszakázom. Ez afféle kialakult rendszer, hogy az „öregek" többnyire nappal dolgoznak. Valamikor én is sokat éjszakáztam. — Sű­rűn pillant az órájára, délután Á 11-es taxis-három óra múlt, nem sokkal előbb adta le a kocsit. Jó időben Horváth Géza is úgy tölti el szabad óráit, mint manapság sokan mások: a kert­ben. Jó háromszáz négyszög­öl, Pécsváradon, „Most éppen arra készülök, hogy a szőlői fölhúzom kordonra, lugasrend­szerre. Minden második sort ki­vágok, hogy géppel elmehes­sek közötte. A szőlő egyébként régi, feleségem szüleitől örö­költük, az Ilona utcai ház pedig, amiben lakom feleségemmel, az én szüleim lakóháza volt..." — Nagy az a kert, nem?- Hát... Nézze, van. három lányom, három remek vöm, egyik esztergályos, a másik so­főr, harmadik fúrómester a bá­nyánál. Segítenek ők is. Amikor nagyobb ünnep van, hozzák az unokákat és együtt a család, feleségem süt-főz szorgalmasan, így élünk. Lopva pillant az órájára, eléggé udvariatldn vagyok, nem akarom még elengedni: — Utasok, utcák nem okoz­nak gondot? — Meg kell találni velük a hangot: őszintén szólva, a piás utasokat nem nagyon komá- lom. Ami az utcákat illeti: ha van egy új utca, mint például a Kanizsai Dorottya út, akkor felkerül nálunk a listára és a rádión keresztül érdeklődünk egymástól.- Melyik a legerősebb hó­nap?- A december. Aztán tavasz- szal ismét kezdődik a nagy hajrá: bálok, családi estek, ké­sőbb pedig a hétvégi házak nyitnak már, a kerttulajdono­sok is gyakran utaznak csoma­gokkal, egyebekkel . . . Rab Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents