Dunántúli Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-30. szám)

1987-01-24 / 23. szám

Az ÁHV épülő javító bázisa Pécsett, az Ipari úton Önállóan messzebbre jutni Trösztbontás után Megújul a belső szervezet és irányítás 1987 a fejlesztések éve lesz a Baranya Megyei Húsipari Vállalatnál Január elsejével megszűnt az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt, gazdaságilag és keres­kedelmileg is önálló lett az ország 24 állami és húsipari vállalata. Ugyan még folyik a tröszt felszámolása és a va­gyonmegosztás, de már választ kaphatunk, vajon a Baranya Megyei Állatforgalmi- és Hús­ipari Vállalat szegényebben, avagy gazdagabban került ki a válásból, méginkább: milyen tervekkel és elképzelésekkel kezd önálló életet? Rendezték a nyereséget — örülünk, hogy önálló gaz­dálkodóst folytathatunk — nyugtázta Brun József, a Ba­ranya Megyei ÁHV igazgatója, hozzátéve, a trösztbontásba némi üröm is vegyült. - A tröszt feloszlatásával ugyan nem raktak ránk érdemtelenül több terhet, viszont nem kap­juk vissza azokat a pénzeinket, amiket korábban előtakarékos- ságként a tröszti nagykalapba tettünk, a partner vállalatok­nak kölcsönöztünk. Csak az a reményünk, hogy a tavaly el­ért nyereségünket rendelkezé­sünkre bocsátják, ami folyó fejlesztéseink saját forrása biz­tosításához szükséges. — Ezek szerint fáj az elválás? — A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium által végzett rendezést korrektnekj tartom, jó az is, hogy már a múlt év decemberében úgy­mond igét hirdettek, nem ma­radtunk bizonytalanságban. A minisztérium szépen kézben tartotta az egészet, s olyan helyzetbe hozta vállalatunkat, hogy hosszabb távon is önfi­nanszírozók lehetünk. Kedvező, hogy a rendezés során új ter­melői árakat állapítottak meg, ennek megfelelően a belföldi értékesítésből átlag 4,5-5 szá­zaléknyi nyereségünk lehet, ami megélhetésünket jelentősen ja­vítja. Azzal számolunk, nő nye­reségtermelő képességünk, s amit a trösztbontással elveszí­tettünk, a nyereségrendezéssel két-három éven belül . vissza tudjuk pótolni. Bár a pécsiek már eddig is több önállóságot verekedtek ki maguknak, a tröszt megszű­nése mégiscsak új helyzetbe hozta őket, mást, többet köve­telve a vállalattól. Mindenek­előtt még kell újulnia a belső szervezetiek és irányításnak. Ennek jegyében megerősítették a korábban nagyon is a tröszti központhoz kapcsolódó olyan tevékenységeket, mint például a létszám- és bérgazdálkodás, az árkalkuláció, a tervezés, továbbá új osztályokat - köz- gazdasági főosztály, számítás­technika - hoztak létre. Racionalizálási program A saját lábon állás sokkal költségérzékenyebb gazdálko­dást kíván. Ezt jól szolgálja a már tavaly elindított racionali­zálási program, amit a válla­lat szakembereinek bevonásá­val, a Miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem dolgozott ki. A, felmérésen már túl vannak, most a javaslatok megvalósí­tásán a sor. A lényeg az, hogy a vállalati szervezeten belül igazi önelszámoló egységeket - akár leányvállalatot is hoznak létre, leadva az összes ezzel kapcsolatos jogokat, mint például a munkáltatói, vagy a fegyelmi jogkört. Mindettől je­lentős gazdálkodási eredmé­nyeket várnak. Ami a vállalat külső kapcso­latainak alakítását illeti, a bel­földi piacon immár szabad a verseny. Élénk piackutatást és piaci munkát kívánnak folytat­ni, beleértve • a falvak jobb ellátását is. A Budapesti Hús­kereskedelmi Közös Vállalat ré­vén fokozottabban szeretnének bekapcsolódni a főváros ellá­tásába, közvetlenül a kiskeres­kedelem boltjaiba szállítva. Ugyanakkor termékeik jövedel­mezőbb külpiaci értékesítésére- számítanak, miután mint terme­lőnek, a Terimpex üzletpoliti­kájának alakításában közvet­len beleszólása van. Az alapanyag - tehát a vágóállat-ellátásban nem lát­nak gondokat, sőt helyzet­előnyben érezhetik magukat, hiszen Baranya állattenyésztése biztosítja azt, amire nekik szükségük van, nem kell a külmegyékből felvásárolniuk. A termelőknek már eddig is igyekeztek sokféle támogatást nyújtani, partnereikkel a jövő­ben még inkább szorosabbra kívánják fűzni kapcsolataikat, anyagilag és más módon is támogatva őket, közvetett mó­don ösztönözve — főként a kistermelőket — a minőségre, ami a piaci értékesítés kulcs­kérdésévé lépett elő. tünk. Az elmúlt esztendőben a beruházások megalapozására került sor, 1987 pedig a fej­lesztések éke lesz. Két év alatt másfélszer annyit ruháznak be, mint a vállalat fennállása óta összesen. Mindenekelőtt fel­újítják a pécsi vágóhidat. Az építési jellegű munkákra 40- 50 millió forintot, a gépekre és berendezésekre 100 milliót költenek, ez utóbbiak szállítá­sára nemzetközi versenytár­gyalást írtak ki, a napokban immár kézhez is kapták az ajánlatokat. A rekonstrukció­val három hónap leforgása alatt el kell készülni. A koráb­bi elképzelésekkel ellentétben nem hagynak fel a marhavá­gással, miután a városi tanács új kényszervógóhidat fog lé­tesíteni, a tőszomszédságuk­ban levő régit alakítják át marhavágóvá. Kompenzációs üzlettel, mely, nek keretében a jugoszlávok apróhús ellenében csaknem 500 000 dollár értékben szállí­tanak technológiai berendezé­seket, megújul a főző-füstölő üzemrész. így Pécsett évente összesen 10 000 tonna húské­szítményt és 400 tonna száraz­árut tudnak gyártani, a haté­konyabb hőkezelés eredmé­nyeként jobb' minőségben, ke­vesebb veszteséggel. A fej­lesztésekkel párhuzamosan megfelelő szállítópark és ja­vítóbázis létrehozása is szük­séges: a pécsi Ipari úton foly­tatják javítóműhelyük megépí­tését, saját erőből, kiegészítve azt a használaton kívüli épü­letek eladásából származó pénzekkel. A legnagyobb beruházás a mágocsi, melyre még az el­múlt évben, 100 millió forint értékben kötvényt is kibocsá­tottak. Ezertonnás hütőházat építenek, továbbá új üzem­résszel toldják meg a volt hal­feldolgozót. A beruházás költ­ségei 450 millió forintra rúg­nak, amiből 150 milliót költe­nek a bérlet formájában meg­szerzendő gépekre. A hűtőhá­zat a generálkivitelezőnek ki­lenc hónap múltán kell átad­nia, alapozását már most megkezdik. Azt szeretnék, ha a szárazáruüzem ez év végén, a konzervüzem a jövő év első negyedében szerelésre készen állna, s az egész vertikum 1988 nyarára kiépülne. Eközben — a beruházás ideje alatt - a gyorsfagyasztott készítménye­ket előállító részleg az átala­kított halfeldolgozóban folya­matosan termel. A mágocsi üzemből évente 2000 tonna szalámifélét, 2000 tonna kon- zervet és 2500 tonna gyorsfa­gyasztott húsárut küldenek a piacra. Új szalámi­féleségek A vállalat, erejét és figyel­mét igencsak lekötik a fejlesz­tések, mindazonáltal a terme­lés folyó feladataival is meg kell birkózniuk. A tavalyihoz hasonló, 3,8 milliárd forintnyi árbevételt terveznek, viszont a tavalyi 80 milliós nyereségnél az idén szeretnének 50-60 százalékkal többet elérni. Egy­részt növelni kívánják a bel­földi értékesítést, másrészt több bevételt várnak a rubel- elszámolású piacokról is, fő­ként szovjet eladásaik révén. Kimondottan a szovjetek ré­szére új termékeket is kiaján­lottak, közülük a marhahúsos Moszkva I. és Moszkva II. sza­lámik, valamint a paprika nél­kül készült Konzum szalámi nyerte el a vevő tetszését, ezekből nagyobb rendelések várhatók. A tőkés piaci értékesítés - a rekonstrukció miatt — a ta­valyinál várhatóan kevesebb lesz, ám figyelemmel a jövő­re, irányt vettek a nyugati piacok erőteljes megdolgozá­sára, hogy a mágocsi üzem­ből majdan kikerülő termékek jól fizető vevőkre találhassa­nak. A kulent, a bulent és a stifoldert már bemutatták az NSZK-ban és Svédországban, a termékek ízét és árát ott el­fogadhatónak találták, ennek ellenére nehéz részesedést szerezni ebeknek a meglehe­tősen monopolizált kereskedel- mű országoknak az élelmiszer- piacán, ahol mindenki félti pozícióját. A pécsiek minden­esetre arra számítanak, sza­lámijaik exportjával ki fogják termelni a lízingben vásárolt gépek ellenében kiadott tőkés devizát. Miklósvári Zoltán 450 milliós beruházás Mágocson Az önállóság útján még biztatóbb a vállalat jövője, ha tervezett fejlesztéseikre tekin­Változások A tröszt megszűntével a szakma két közös vállalatot, illet­ve Húsipari Központot hozott létre. A húsipari üzemek ex­portjogukat a Terimpex Húsipari Külkereskedelmi Közös Vál­lalat útján gyakorolhatják. A cég munkáját az alapítók, kö­zöttük az önállóvá vált állatforgalmi és húsipari vállalatok igazgatóiból álló igazgatótanács irányítjc. A Budapesti Húskereskedelmi Közös Vállalat tevékenysége főként a főváros ellátásával kapcsolatos. Igazgatótanácsa az alapító húsz állami nagyüzem igazgatóiból áll. A vállalat o kereskedelmi munkát hangolja össze. Fővárosi székhellyel tevékenykedik január elsejétől a Hús­ipari Központ, a tröszt létszámának mindössze egyharmadá- val. A központ egyebek között a közép- és hosszú távú hús­ipari fejlesztési koncepciók megalapozását segíti, közremű­ködik a bankok által pénzelt fejlesztési programok összehan­golásában, támogatja a MÉM által meghatározott tenyészté­si irányelvek megvalósulását, továbbá segíti a vállalati in­formációk átadását. Bemutatjuk új bankjainkat Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. Szakszerűség, biztonság, korrektség, dinamizálás Térségük fejlesztését tartják szem előtt a mohácsi és siklósi bankszervek Szakszerűség, biztonság, korrektség, dinamizálás — ez a jel­szava az Országos Kereskedelmi és Hitelbank RT.-nek mely 6,59 milliárd forint részvénytőkéjével a második legnagyobb a ke­reskedelmi bankok sorában. Az ország 2300 vállalata 2300 vál­lalata és szövetkezete számláját vezeti, ügyfélköre kiterjed a népgazdaság szinte valamennyi ágazatára. A banknak Bara­nyában részvényese több termelőszövetkezet: a sombereki, a mohácsi Új Barázda és a Dunavölgye, a lippói, a dunaszek- csői, a hímesházai, a baksai, az újpetrei és a villányi, továbbá a Mohácsi Öntöde, a sellyei Agrokémia Szövetkezet és a Ba­ranya Megyei Fürdő Vállalat, összesen 18 millió forintnyi tölcé­ual Orosz Ferenc Az Országos Kereskedelmi és Hitelbanknak megyénkben két bankszerve működik, az egyik Mohácson, a másik Siklóson, a Magyar Nemzeti Bank korábbi fiókjaiból alakulva. A mohácsi bankszerv húsz munkatárssal dolgozik, igazgatójuk Orosz Ferenc. Főként a környezetük­ben levő mezőgazdasági nagy­üzemek egyszámláját vezetik, de található üzletfeleik körében kereskedelmi vállalat, fogyasz­tási és ipari szövetkezet, vagy például a Mohácsi öntöde, összesen 48 cég. A siklósi bankszerv munkatársi gárdája huszonkét fő, az igazgató Foj- tik János. Az ő üzletfeleik kö­rében is főként a környező mezőgazdasági nagyüzemek találhatók, továbbá fogyasztá­si és ipari szövetkezetek, víztár­sulat, tsz-üdülő. összesen 44 cég egyszámláját vezetik. Mindezeken felül a mohácsiak Pécsett kirendeltséget hoztak létre, melynek feladata az Állami Fejlesztési Bank meg­szűntével a bankjuk hatás­körébe átkerült vízügyi célcso­portos beruházások, az erdő­szerkezet átalakítása, az erdő- telepítés és fásítás, valamint az állami támogatással megvaló­suló beruházások lebonyolítá­sa. A mohácsi és a siklósi bank- szervek tevékenységéből első­ként a forgóeszköz- és beruhá­zási hitelezésüket említsük, amit a mindenkori hitelpolitikai irányelvek figyelembevételével végeznek. Ezenkívül új dolgok­kal is foglalkoznak, teljesebbé téve a bankári tevékenységet. Ezen új szolgáltatásaik a kö­vetkezők: betét és takarékbe­tétek gyűjtése, értékpapírok ki­bocsátása. vétele, eladása, megőrzése és kezelése, értékek- letétek kezelése és őrzése, vál­lalkozásokban való részvétel, bérleti (lízing) és haszonbérle­ti ügyletek pénzelése, lebonyo­lítása, váltók leszámítolása, megelőlegezése, vétele, eladá­sa, kezességvállalás, bankga­rancia nyújtása, az áruszállítá­sokból vagy szolgáltatásokból származó követelések vétele és eladása, végül pedig informá­ciónyújtás az üzletfeleknek. Mielőtt megszólaltatnánk a mohácsi és a siklósi bankszer­vek igazgatóit, még néhány ál­talános tudnivaló az Országos Fojtik János Kereskedelmi és Hitelbank üz­letpolitikájáról. A bank a hi­telkeretek odaítélésénél a már eddig is használt és a gyakor­latban ismert mutatókon kívül foglalkozik a gazdálkodó egy­ség vezetésének színvonalával, a gazdálkodás szervezettségé­vel, a partneri kapcsolattal, kockázatviselő képességével és megbízhatóságával. A hitelpo­litika lehetőséget ad arra, hogy a jól gazdálkodó egységek ré­szére folyószámlahiteit engedé­lyezzenek, ami az igénybe ve­vő részére kedvezőbb kamat­terhet jelent. Üj lehetőségnek számít még a forgóeszköz-hite­lezésben a rulírozó módon igénybe vehető hitel engedé­lyezése, ezt a partnernek kell kérnie. S még egy hír: várha­tóan változik a szabad elha­tározás alapján elhelyezett be­tétek után fizetett kamatok mértéke és időtartama is. Orosz Ferenc, a mohácsi bankszerv igazgatója: Mohács és térsége mindig is fogékony volt az újra, mezőgazdasága viszonylag magasan fejlett. Bankunk a maga részéről min­dent megtesz, hogy ez a fejlő­dési ív töretlen maradjon. Már­is részt veszünk lakossági köt­vénykibocsátás szervezésében, elsőként a Dunavölgye Terme­lőszövetkezet részére. Ök ter­ményszárítót, raktárt és kiszol­gáló létesítményeket szeretné­nek létrehozni, 37 millió forint beruházással, amiből 30 milli­ót a kötvények biztosítanának. Fojtik János, a siklósi bank­szerv igazgatója: nemzeti ban­kos korunkban közmegelége­désre láttuk el ügyfeleink pénzforgalmát, hitelezését. A cégtábla ugyan változott, de természetesen most és a jövő­ben is messzemenően üzletfe­leink rendelkezésére állunk. Még a kezdet kezdetén tar­tunk, ahhoz, hogy tevékenysé­günk kiterebélyesedjék, szol­gáltatásaink magas színvona­lat érjenek el, idő kell. Bízom abban, hogy sikerül egy jó bankot csinálnunk. Ez létérde­künk, hiszen nyereségérdekelt­ségben dolgozunk. M. Z. HÉTVÉGE 5.

Next

/
Thumbnails
Contents