Dunántúli Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-30. szám)

1987-01-14 / 13. szám

Dunántúlt napló 1987. január 14., szerda Szenátusi vita a szovjet-amerikai szerződésekről Az amerikai szenátus kül­ügyi bizottsága kedden meg­kezdte a vitát a nukleáris kí­sérletekkel foglalkozó szovjet— amerikai szerződések ratifikálá­sáról. A föld alatti nukleáris kí­sérletekről szóló szerződést — amely 150 kilatonnában hatá­rozza meg a felhasználható töltetek erejének felső határát, - míg 1974-ben, a békés célú nukleáris robbantásokról szálát 1976-ban írták alá, de a rati­fikálási eljárást az amerikai kormány 1978-ban felfüggesz­tette. Reagan elnök tavaly tett ígé­retet arra, hogy a két szerző­dést a törvényhozás elé terjesz­ti, annak fejében, hogy a kép­viselőház a reykjavíki szovjet— amerikai csúcstalálkozó küszö­bén visszavonja az amerikai nukleáris kísérletek korlátozá­sára vonatkozó határozatát. A kormány álláspontja szerint az Egyesült Államok nem hagy­hatja abba a nukleáris kísér­leteket — akár részlegesen, akár teljes mértékben — mind­addig, amíg nem jön létre megállapodás egyrészt a kí­sérleti tilalom betartásának Washington számára megfelelő ellenőrzéséről, másrészt a nuk­leáris fegyverek számának csökkentéséről, illetve azok tel­jes felszámolásáról. Reagan csupán arra hajlandó, hogy „első lépésként" a két régi, s a két fél által eddig tisztelet­ben tartott szerződést ratifiká­lásra terjessze elő, igaz, fenn­tartásokkal : a szerződések tel­jes törvénybe iktatásához a kormány szerint megállapodás­ra kell jutni a tilalom ellenőr­zésének módszereiről. Ezt az álláspontot egyébként a sze­nátus tagjainak jelentős része elfogadja. Ugyanakkor több szenátor készül arra, hogy is­mét javaslatot terjesszen elő az amerikai fegyverkísérletek kor­látozásáról. Az amerikai nukleáris fegy­verkísérletek formailag nem a Pentagon, hanem az energia­ügyi minisztérium irányítása alá tartoznak. Edward Markey de­mokrata párti képviselő most közzétett részletes elemzése szerint a minisztérium által a következő pénzügyi évre igé­nyelt költségvetés csaknem két­harmada a nukleáris fegyve­rek fejlesztésének programját szolgálja, a polgári célokat szolgáló programok csak 34 százalékkal részesednének a tervezett kiadásokból. Az iráni kapcsolat újabb fejleményei Megdöbbentő jelentéssel állt elő hétfőn este a CBS ameri­kai televíziós társaság: híradó­jában megbízható forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy Oliver North alezredes, az „iráni kapcsolat" központi fi­gurája halállal fenyegette meg az egyik nagy nemzetközi fegy­verkereskedőt arra az esetre, ha elárulná a titkos üzleteket másoknak. A CBS szerint North ezt egy iráni fegyverkereskedő­nek, Ghorbanifarnak mondta, kijelentve: „Megadja neki az alkalmat, hogy mártír legyen”. Egy másik furcsa leleplezés az ügy másik főszereplőjétől, Robert McFarlane volt nem­zetbiztonsági tanácsadótól származik. Ő az NBC televízió­nak jelentette ki, hogy Reagan elnök szerepének kisebbítésére North-tal és John Poindexter akkori nemzetbiztonsági ta­nácsadóval együtt meghamisí­tották a tényeket, s ő maga egy hamis feljegyzést készített ennek alátámasztására. McFar­lane eddigi nyilatkozataiban ellentmondások voltak abban, tudott-e az elnök már 1985- ben az Izrael által Iránnak amerikai megbízásból teljesített fegyverszállításokról. A kérdés igen fontos lehet a vizsgálat­ban abból a szempontból, hogy történt-e törvénysértés. McFarlane kezdetben azt) mondta, hogy az elnöknek nem volt tudomása erről, egy sze­nátusi bizottság előtt viszont utólag kijelentette, hogy Rea­gan nemcsak tudott minder­ről, hanem szóban jóvá is hagyta az üzletet. A Fehér Ház szerint Reagan csak jóval ké­sőbb, 1986 januárjában enge­délyezte mindezt. McFarlane, aki személyesen nem jelent meg a képernyőn, most azt mondta a televíziós társaságnak, hogy a botrány napvilágra kerülte után North összeállította a Fehér Ház szá­mára az események időrendi táblázatát, s ebben benne volt az 1985 augusztusi megbeszé­lés is. A három főszereplő azonban másnap úgy döntött, hogy csökkenteni kell az elnök szerepét. McFarlane ezért ha­mis feljegyzést készített, North pedig törölte feljegyzéséből a korábbi jóváhagyásra vonatko­zó részeket. Reagan november 19-i sajtókonferenciáján hatá­rozottan tagadta, hogy koráb­ban tudott volna izraeli fegy­verszállításokról. VÁLLALAT SZÁMÍTÓKÖZPONTJÁBAN KÉT MŰSZAKOS MUNKAIDŐ BEOSZTÁSSAL felvételre keres érettségizett — adatrögzítőt. — ködolöt Gyakorlattal rendelkezők előnyben. Műszakpótlékot fizetünk. Jelentkezés: Raktárbázis, Pécs, Megyeri út 59. Személyzeti előadónál Hidegrekordok Időjárási helyzetkép Sorra dőlnek meg sok éves hidegrekordok ezekben a zord napokban szerte Európában. Londonban mínusz 12 fokot mértek hétfőn; az utóbbi ne­gyedszázadban nem volt ilyen hideg a brit fővárosban. Stock­holmban mínusz 24, Kelet- Franciaorszógban helyenként mínusz 27, Svájcban — a Ju­ra-hegységben mínusz 41 fok volt hétfőn. A csikorgó fagy szomorú ve­lejárója: eddig 125-en haltak meg Európában a hidegfront betörése óta; ez a szám ré­szint a fagyható! eseteit, ré­szint pedig a szélvihar, a sza­kadó hó és a jeges utak szám­lájára írható balesetek áldoza­tait foglalja magába. Hétfőn is sokan váltak huza­mosabb időre a hó foglyaivá: az angliai Kent grófságban hét vonat hatszáz utasa várt tíz órán át a szabadító hóekékre. A munkagépeknek másfél mé­teres hófalat kellett ledönteni­ük és eltakarítaniuk, hogy ki­szabadítsák a fűtetlen vonatok didergő utasait. Törökország­ban több falut teljesen elzárt a lezúduló hótömeg. Tizenhá­rom ember életét vesztette e falvakban. A dermesztő hideg akadozó- vá tette az energiaellátást. Svédországban felhívást intéz­tek a gyárak tulajdonosaihoz és a lakossághoz, bánjék igen takarékosan az árammal. A skandináv ország számos vidé­kén nélkülözték az áramot, mert a heves szélrohamok le­szaggatták a távvezetékeket. Franciaországban két erőmű­vet — a cordemais-i hőerőmű­vet és a Saint Laurent des Eaux-i atomerőművet — hétfőn hűtőrendszerük befagyása mi­att leállították. A két erőmű el­látási körzeteiben emiatt hét­főn áramkiesések voltak.-f WASHINGTON: A Penta­gon következő két évre szóló költségvetési tervezete arról ta­núskodik, hogy az amerikai kor­mányzat semmilyen körülmé­nyek között nem hajlandó le­mondani a hadászati védelmi kezdeményezés erőltetett ütemű megvalósításáról — állapítja meg a hadügyi körökhöz közel­álló Aviation Week and Space Technology című amerikai heti­lap. A japán kormányfő Berlinben Nakosxone japán miniszterelnököt berlini hivatalos látogatása során fogadta Erich Honecker, ax NDK államtanácsának elnöke. (Tolefoto: ADN—MTI—KS—DN) Nakaszone és Honecker tárgyalásai . Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt KB fő­titkára, az NDK államtanácsá­nak elnöke és Nakaszone Ja- szuhiro japán kormányfő ked­den délelőtt Berlinben folytat­ta tárgyalásait. ♦ WASHIGTON: Lelkes han­gú beszámolót közölt kedden a The New York Times a Ma­gyar Állami Népi Együttes mű­soráról. Az együttes New York, Bronx kerületében tartotta meg a három hónapig tartó ameri­kai és kanadai turné premier­jét. ♦ BÉCS: Biró Mihály, a nem­zetközi hírű magyar plakátmű­vész alkotásaiból nyílt kiállítás hétfőn este a bécsi városháza dísztermében. A száz éve szüle­tett művész a Tanácsköztársa­ság bukása után emigrált Bécsbe, és az Osztrák Szocia­lista Pártban dolgozott, alko­tott tovább. ♦ ABIDIAN: George Shultz amerikai külügyminiszter hét­főn este Nigériából hat afrikai országot érintő kőrútjának ötö­dik állomására. Elefántcsont­partra érkezett. Shultz kedden találkozik Félix Houphouet- Boigny államfővel, a magán­vállalkozáson és külföldi tőke- befektetéseken alapuló gazda­ságfejlesztés afrikai „mintaor­szágának" vezetőjével. A megbeszélésen a két ál­lamférfin kívül részt vesznek az NDK párt- és állami vezetésé­nek más tagjai, illetve a japán miniszterelnök kísretében levő személyiségek is. A japán kormányfő hétfőn ér­kezett az NDK-ba. Erich Ho­■ — * ­-f BAGDAD: Az iraki harma­dik hadtest egységei hétfőn kiszorították az iráni katonákat arról a Bászra környéki terep- szakaszról, amelyet Irán a Ker- bela-5 fedőnevű hadművelet első napján, a múlt pénteken foglalt el — jelentették be Bag­dadban. Egy hétfői teheráni kormányközlemény ezzel szem­ben újabb iráni területnyerés­ről számolt be. + MOSZKVA: Huszonötez­redszer jelent meg kedden a Szovjetunió- Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának ve­zető lapja, a Pravda. A lap ebben az évben másik jubi­leumra is készül: május 5-én lesz 75 éve annak,, hogy a nyomdagépekről lekerült első száma. ♦ WASHINGTON: Caspar Weinberger amerikai hadügy­miniszter szerint már az 1990-es évek elején hadrendbe lehet állítani az amerikai űrvédelmi rendszer első részét. Olyan vi­lágűrbe telepitett fegyverrend­szert, amely a támadó rakétá­kat röppályájuk középső sza­kaszában semmisítené meg. necker és a japán vendég még hétfőn megtartotta első talál­kozóját. Nakaszone kedden, a tár­gyalások megkezdése előtt ko­szorút helyezett el a fasizmus és a militarizmus áldozatainak emlékművénél. Merénylet a kolumbiai nagykövet ellen Kedd délelőtt egy eddig is­meretlen személy fegyveres me­rényletet követett el Enrique Parejo Gonzalez, a Kolumbiai Köztársaság budapesti nagy­követe ellen, a diplomata la­kásánál. A nagykövetet súlyos sérülésekkel a mentők kórház­ba szállították. A bűnügyben a rendőrség szakértők bevoná­sával folytatja a nyomozást. ♦TEL AVIV: Egy izraeli lap­ban hétfőn napvilágot látott írás szerint izraeli katonai szak­értők is részt vesznek Hondu- rasban a nicaraguai ellenfor­radalmárok kiképzésében. A Haarec című napilap washing­toni jelentése amerikai forrá­sokra hivatkozva azt írta, hogy az izraeli kiképzőket a hondu- rasi kormány fizeti, s azok nem hivatalos képviselői ar izraeli hadseregnek. Kommentár A kabuli bejelentés sze­rint január 15-én egyoldalú tűzszünet lép életbe Afga­nisztánban. A kormánycsa­patok — és értelemszerűen szovjet szövetségeseik is — visszavonulnak bázisaikra, s nem indítanak új hadműve­leteket. Ezzel a lépéssel akarja az afgán vezetés megerősíteni új nemzeti megbékélési politikáját, s elérni azt, hogy véget érjen a több, mint hét éve tartó öldöklés. Tavaly nyáron, amikor Af­ganisztánban jártam, ma­gam is tapasztaltam, mit je­lent a háború ennek a na­gyon szegény, s egyben na­gyon gazdag országnak. Nemcsak az afgán és szov­jet katonák jelenléte, az éj­szakánként hangzó ágyúdör- qés, és az alkalmi rakéta- hecsapódások mutatták: há­ború van. A harcok miatt sok a rokkant és sebesült, visszaesett a gazdasági fej­lődés, elszigetelődtek egy­mástól az ország egyes vidé­kei. Csak a légiközlekedés volt akkor többé-kevésbé biztonságos, a hegyi utakon legfeljébb megerősített kon­Lesz-e béke Afganisztánban? vojok közlekedhettek a nagyvárosok között. Igaz, a légiközlekedés biztonságát is kérdésessé tette, hogy a dusmánok (így hívják Afga­nisztánban az ellenforradal­márokat) hozzájutottak az igen korszerű amerikai Stinger, vállról indítható légvédelmi rakétákhoz. Ezekkel a fegyverekkel nem­csak az afgán és szovjet harci gépeket és helikopte­reket támadják, de a polgá­ri szállítógépeket is. Az afgán forradalmi ve­zetés különösen tavaly má­jus óta, amikor Nadzsibu vette át a kormányzó Afga­nisztáni Népi Demokratikus Párt vezetését, nagy erőfe­szítéseket tesz a megbéké­lésre; több olyan tekintélyes pártonkívüli politikust, ke­reskedőt, törzsi vezetőt von­tak be a forradalmi tanács­ba, akiknek jelenléte mutat­ta: szakítottak a múlt hibái­val. Nadzsibu főtitkár hang­súlyozottan építette a kap­csolatot a vallási vezetőkkel, gyakran látogatja a mecse­teket, nagyobb összegeket juttatott a muzulmán szent­helyek karbantartására. Ez ebben a mélyen hívő iszlám országban különösen fontos, hiszen az ellenforradalmár szervezeteknek két fő jel­szavára támaszkodnak: 1. Afganisztán szovjet meg­szállás alatt áll; 2. Kabulban hitetlenek kormányoznak. Az első jelszót illetően. A szovjet csapatok vagy ahogy hivatalosan nevezik őket, a „korlátozott létszámú szovjet kontingens” létszámának csökkentése, nevezhetjük a csapatkivonás kezdetének, már tavaly ősszel megtör­tént: akkor hat ezred távo­zott Afganisztánból; a csa­patkivonásról már évek óta tárgyal Genfben Afganisztán és Pakisztán Diego Cordovez ENSZ-diplomata közvetítésé­vel. Most az várható - ezt az afgán ENSZ-nagykövet New Yorkban jelentette be, hogy a korábbinál sokkal ra­dikálisabb kivonási menet­rendet tesznek közzé. A Szovjetunió több ízben kifejtette, hogy távozni kíván Afganisztánból. Nem akarja viszont, hogy csapatai tá- voztával déli határainál ve­szélyes helyzet alakuljon ki, s Afganisztánban elmélyül­jön a válság. Az is nyilván­való, hogy a különböző el­lenforradalmár szervezetek, amelyeket a Nyugat és né­hány arab olajország pén­zel, miféle rendszert hozná­nak létre, milyen szövetsé- gesi elkötelezettséget vállal, nának. Mindez tehát meg­fontoltságot, jól megalapo­zott döntéseket követel. Az afgán vezetés kinyilvá­nította: kész a kormányzatot kibővíteni, koalícióra lépni azokkal a pártokkal, ame­lyek most külföldön szervez­kednek, ha ezek elfogadják az ország el nem kötelezett­ségét, a Szovjetunióval való jószomszédság elvét, s az ország társadalmi-gazdasá­gi fejlesztése mellett van­nak. Hírek szerint néhány fegyveres csoporttal sikert is értek el a tárgyalások­ban. Kérdéses, miként vála­szolnak majd a fő dusmán szervezetek vezérei? Ezek ugyanis visszautasították az ajánlatot eddig. A helyzet tehát nyitott. Az elkövetkező hat hónapban eldőlhet majd, hogy a tűzszünetből béke lesz-e Afganisztánban.

Next

/
Thumbnails
Contents