Dunántúli Napló, 1986. december (43. évfolyam, 330-359. szám)
1986-12-08 / 337. szám
1986. december 8., hétfő Dunántúlt napló 3 Elkészültek az 1988-as tervek is Nyolcvan-száz évvel ezelőtt az emberek azért vették kézbe, azért forgatták a naptárakat, kalendáriumokat, hogy hasznos gazdálkodási és egyéb tanácsokat merítsenek belőlük. A naptárak népi hiedelmek, babonák leírását, álomfejtéseket, csillagjóslást és olvasmányt kínáltak az egyszerű embereknek. Mint annyi más kulturális örökségünknek, a naptáraknak a története is a rómaiak korába vezet. Annak idején nem az időszámítás és időmegállapítás céljára készültek a naptárak, hanem az adósságok visszafizetési határidejének rögzítésére. A legfontosabb nap a hónap kezdő napja, a kalendae volt (innen a kalendárium elnevezés). A legfontosabb napokat hónapok szerint latin versekbe szedték, amelyeket a kezdő szavakról Cisio Janus néven neveztek. A Cisio a Circumcisio Christi-t (Krisztus körülmetélése), a Janus a január elsejét jelentette. A Cisio szó nálunk is meghonosodva csízió formában tovább élt kalendáriumok, álmoskönyvek megnevezésére. A legrégibb magyar csízió a 16. századi kéziratos Peer-kódex- ben található. Az első nyomtatott naptárt 1592-ben Debrecenben adták ki. A francia forradalom idején a népszerűsítő ismeret- terjesztő törekvések szolgálatába állították rí naptárakat hazánkban is. Ez időtől fogva valóságos naptárirodalom fejlődött ki. Számos időjárási, asztrológiai jóslás, egészség- ügyi szabály látott napvilágot a naptárakban. Hosszú ideig a lőcsei kalendárium volt a leghíresebb honi kiadvány. Manapság nem az olvasmány, sokkal inkább a látvány miatt és praktikum (időbeosztás, elfoglaltság bejegyzése) céljából folyamodunk a naptárakhoz. Felismerve ezt az igényt, a Képzőművészeti Kiadó évről évre sokféle képes kiadvánnyal csábítja a vásárlókat. Az idén 14-féle fali, 8-féle asztali, 5-féle határidőnaptár és számtalan plakát és kártyanaptár közül válogathatunk. A kiadó profiljába tartozó témák leginkább a fali naptárakon jelennek meg. Gyönyörű a középkori magyar festészet két kiválóságának, Kolozsvári Tamás 1427- ben és MS mestérnek 1506- ban festett oltárképeit reprodukáló kiadvány. A Kovács Margit agyagszobraival illusztrált naptárat szinte napok alatt elkapkodták az üzletekben. (Kár, hogy a reprodukciók néhol elvágják a szobrokat talapzatuktól, s csak felső kétharmaduk látható egyik-másik lapon.) A napjainkban újra divatos szecessziónak hódol a francia Eugene Grasset nőalakjaiból összeállított falinaptár. A magyar tájképfestészet egyik legjobb korai mestere volt Mészöly Géza. alföldi, balatoni tájai naptárillusztrációnak is reprezentatívak. Jó ajándék külföldi ismerőseinknek a magyar városok (Budapest, Eger, Esztergom, Kecskemét, Kőszeg, Pécs, Sopron, Szeged, Veszprém) látképeit felvonultató magyar, angol, német, orosz nyelvű feliratos és a Népviseletek — magyar lakodalmi öltözetek című fali naptárak. Bájos a veszprémi állatkert medvebocsainak fényképeivel illusztrált gyermekfalinaptár. S hasznos a kifestőkönyvként is használható gyermeknaptár. ötletes a Reklám anno című; a Széchényi Könyvtár számolócéduláit reprodukáló asztali naptár, amelyben • a századforduló szellemes reklámrajzai szerepelnek. A kiadónál elkészítették már az 1988-as naptárak terveit is. Ezek között bizonyára sok sikeres lesz. Vasarely, Gross Arnold, Csohány Kálmán, Tornyai János, Benczúr Gyula nevét említjük, vagy az Iparművészeti Múzeum kincseit, a Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteményét, amellyel illusztrálni kívánják kiadványaikat. Textil- és Ruhaipari Múzeum Budapesten Ipari hagyományőrzés a mestermunka jegyében Kevesebb a vízszennyezés, jobb a minőség Óránként átlagosan 2000 köbméter vizet tisztítanak meg a Dunántúli Regionális Vízmű üszög pusztai viztisztitó üzemének hatalmas gyorsszürői. Fotó: Proksza László Folyamatosan ellenőrzik a Duna-uíz minőségét Lehet-e fénykép hatású egy textília? J. M. Jacquard francia selyemszövő és feltaláló képmását megismerve — a válasz egyértelmű igen. Jacquard tanítványa készítette a mestermunkát, a több ezer láncfonalat egyszerre mozgató lyukasztott kártyák, emelőtűk, rendezőzsinórok segítségével működő úgynevezett Jacquard-gé- pen, 1839-ben. A fotószerű selyemkép mellett a szövetmintázó automata a valóságban is megtekinthető az elmúlt hét közepén nyílt Textil- és 'Ruhaipari Múzeumban, Budapesten, a XIII. kerületben, a Gogol és a Rajk László utca sarkán. — A múzeumlétesítés ötlete 1962-ben született meg — mondja Vég László, aki a 30- as években szövőként kezdte, majd a textilipar minden területét bejárva később könnyűipari miniszterhelyettesként, aztán a Budaprint vezérigazgatójaként, végül nyugdíjasként is a ^szakma értékének elismertetésén fáradozott. A közel negyedszázados munka és anyaggyűjtés legemlékezetesebb akciójának egy gépcserét tart: - A lengyelországbeli lódzi múzeumnak felajánlottunk egy Perotin manufakturális nyomógépet, cserébe megkaptuk azoknak a fonógépeknek egyik példányát, amelyek a kézi fonást először vitték gépre. Ez a Jenny szerepel Marxnál A tőkében. A múzeum 880 négyzetméteres kiállítóterméből 230 a szövés történetét mutatja be. Az előkészítés, fonás, kötés, kikészítés és konfekcionálás technikai történetét ismertető anyag kerül majd a most még üresen várakozó részre. Úgy telik meg a múzeum folyamatosan, ahogy a bemutatásra kerülő tárgyak az országos gyűjtőmunka eredményeként összejönnek. Szövetkezetek, kisiparosok, magánszemélyek ebben segítséget nyújthatnak, mint ahogy a vállalatok tették a muzeális szövőgépek felkutatásával. A múzeum már most sok érdekességet mutat be, a nem szakmabeli is ámulva lépked a bálterem méretű helyiség egyik oldalán elhelyezett szövőgépek között. Az egyiptomiak, kínaiak több mint ötezer éve készítettek már szöveteket. A kiállítási vitrinben látható négyezer évesnél régebbi mú- miagyolcsdarab szemlélteti a tudásukat. A kezdetleges eszközöktől jut el a látogató a videofilmen bemutatott legmodernebb szövőgépekig, s végül a színezés számítógépes folyamatát tanulmányozhatja.- Melyik kiállított anyagra a legbüszkébb? — kérdem Oszetzky Gábort, a múzeum igazgatóját.- Egy elnagyolt rajz alapján készítette el Elegffy Péter az Óbudai Filatórium modelljét. A két évszázaddal ezelőtti nagyméretű selyemgombolyító vízi meghajtású volt. A textil- és ruhaipar nagy tekintélyű ismerőjét, dr. Endrei Walter történészt arról faggattam, mi áll a szívéhez a legközelebb a bemutatott tárgyak közül. A válasz rövid volt:- Jacquard képmása. Mert mestermunka. L. Cs. K. — Valami baj van az ivóvízzel, mert rettentően klórozzák. Alacsony a vízállás, vagy megint szennyeződés érte a Dunát? — panaszolják mostanában többen is. Szerencsés, aki tiszta forrásvizet, Ijarsztvizet ihat! A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője, Fekete Károly beszélgetésünk elején egy térképet adott a kezembe. Nem laikusnak készült — jól látható azonban a színes ábrákon, hogy hol, mennyire szennyezettek a folyók, csatornák. A legfrissebb adatok szerint Győrnél, az országba beérkező Duna-víz Budapestnél, és a Sió torkolata környékén szintén szennyeződik. Ide jut a Péti Nitrogén Művektől, a Fűzfői Nitrokémiától, a székes- fehérvári, a kaposvári és a komlói ipari üzemektől, szennyvíztelepektől a víz minőségét rontó anyag. Ennek ellenére Mohácsnál az országból kilépő folyam vízminősége jobb, mint mikor beérkezik az országba. , Az osztályvezető elmondta, hogy tulajdonképpen a Duna és egyéb vizek tisztítására is — az ötéves ciklusnak megfelelően — vízminőségi tervek készülnek. Most meghatározták, hogy a tervidőszak végéig milyen víztisztaságot szeretnének elérni. Azaz különböző beruházások kezdődnek. így Kaposvár városnak és környékének a szennyvíztisztítása egyik fő feladat. Aztán a nagy szennyezők — Pét, Fűzfő — annyira kor- szesűsitik a vízfelhasználást, hogy gyakorlatilag vízvisszafor- gatóval biztosítják az üzemeléshez szükséges vizet. Ezenkívül a vízügyi igazgatóságok felkutatnak minden szennyző forrást, megállapítják ezek mértékét, és bírságolnak. Baranya és Somogy megyében 72 szennyvízkibocsátó van, ezeket évente rendszeresen ellenőrzik, és ha szükséges — bírságolják. Ez évben például 26 millió forintot fizetett a 60 különösen szennyező üzem. A pénz az' Országos Vízügyi Hivatal bevételi számlájára kerül, vízminőségvédelmi feladatokra fordítják jelentős részét. Viszont figyelemmel kísérik a megbírsá- goltakat, akik nem próbálják a szennyezést kiküszöbölni, azokat utána már progresszívon bírságolják. A fogyasztókhoz kerülő Duna-víz minőségét folyamatosan ellenőrzik a mohácsi vízkivételi műnél, ahol előtisztítják, majd Pécs határában az üszögi víztisztító telepen, ahol végleges kezelést, fertőtlenítést kap a víz. így teljesen nyomon követhető a víz minőségének esetleges változása. A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy jelenleg sokkal jobb a Duna-víz minősége, mint évekkel ezelőtt volt. Közvetlenül inni nem lehet a folyóból, de fürdeni, horgászni, öntözni lehet. Klórozni kell, hogy elpusztuljon a csőhálózat flórája. A karsztvizeket, forrásvizeket a tettyei vizet is — klórozzák a fogyasztóhoz juttatás előtt, tehát azok sem szerencsésebbek, akikhez ez jut, el. A jövőben is törekednek a víz még jobb minőségének elérésére. Tervezik, hogy 1988- ban nemcsak közvetlen a Dunából, hanem a Mohács-szigeten fúrt nagy hozamú kutakból is kerül ivóvíz lakossági fel- hcsználásra. így pedig biztosítani tudják a még jobb vízminőséget. Adóm Erika Kabátok A gyerekek kijönnek fizikaóráról, a fogasokhoz szaladnak, s ki-ki megkeresi, leakasztja kabátját. Csakhogy nem mindenkinek jut: két kislány meleg, téli dzsekjie hiányzik. Amíg a gyerekek bent ültek az órán, s próbálták elsajátítani a fizika rejtelmeit, addig valaki ezt az időt kihasználva szépen besétált a folyosóra, kényelmesen válogatott a kabátok és dzsekik között. Nem tudom elképzelni, hogy valaki a saját gyermeke számára lopjon dzsekit, sőt dzsekiket egy vagy két másik általános iskolástól. Akkor hát mi célból? Talán eladni, s más mód nem nyílt orra, hogy pénzt szerezzen magának a tolvaj? A legfel- háborítóbb azonban, hogy a kérdéses napon, akárcsak mostanában mindennap, hideg volt. Hideg volt, s két gyereknek kabát nélkül kellett lennie, míg haza nem értek. A dzsekik feltehetőleg soha nem kerülnek majd elő. De aki elvitte őket, annak vajon meg sem fordult a fejében, hogy hideg van, a gyerekek megfázhatnak? Nem értem, hogy egyáltalán nem sajnálta őket? És amit végképpen nem értek, az az, hogy hogyan lehet meglopni gyerekeket?! D. Cs. Előre csomagolják a pékárut a Konzum Aruház alkalmazottjai, hogy ne a vásárlóknak kelljen még ezzel is vesződni. Valóságos sakk-kombináció: a házi jellegű kerek kenyeret csak félig takarja a csomagolópapír, a vágott csirke mindkét vége ugyancsak kilóg a laza papírterkercsből, s úgy kellene elhelyeznem őket, hogy ne érjenek a mosószerhez. Nem megy. Már sorstársam is akadt: hasonló csomagolási gondokkal küszködik. Felületes ismerős, hát megengedi magánax az ilyenkor szokásos javaslatot: — Ezt írják meg az újságban: takarékoskodnak a csomagolópapírral! , Sokadik ilyen tapasztalat volt, tehát elfogadtam a javaslatot. A Baranya Megyei Kereskedelmi Felügyelőséghez inkább olyan panaszok érkeznek, hogy sokallják, az áruhoz adott papír mennyiségét drágább húsféle vagy szalámi esetében, amikor az egy-két dekányi súlytöbblet néhány forintot is jelenthet a vásárlónak. Egyébként az élelmiszerkereskedelmi boltok valóban rá vannak szorítva a csomagolópapírral való takarékosságra, hiszen azt nem lehet külön felszámítani, csak a súlya emeli az árat valameny- nyicskét. A felügyelőség élelmiszerkereskedelemmel foglalkozó munkatársával elindultunk csomagolási szemleútra: mekkora papírt használnak az üzletekben ?- Van-e valamilyen szabvány arra, hogy milyen méretű csomagolópapírt kell használni? — kérdezem a felügyelőtől.- Méretre vonatkozó szabvány nincs. Egy nagyon régi rendelkezés így szól: az élelmiszert úgy kell becsomagolni, hogy szennyeződés ne érhesse. Természetesen ez olyan, az üz ietben csomagolt élelmiszerekre vonatkozik, ahol a csomagolás elengedhetetlen. A Baranya Megyei Élelmi- szerkereskedelmi Vállalat’ 200as számú boltja a Szalai András úton: a konténerben elhelyezett kenyér mellé nem raktak csomagolópapírt. A közeli 401-es számú kisbolt nem ön- kiszolgáló rendszerű. Ahogy az eladó átadja a vevőknek a hagyományos kilós kenyeret, azok mindkét vége 5-10 centit kilóg a papírból.- Nem lehetünk telhetetlenek, ez még elfogadható. Nekem inkább az nem tetszik, hogy az eladó minden süteményhez kézzel nyúl,, csipesz vagy nincs, vagy nem használják — jegyzi meg a felügyelő. Bajcsy-Zsilinszky utcai baromfibolt. A fiatal e'árusítótól vágott csirke becsomagolását és lemérését kérjük. Nejlon- zacskóba csomagolva helyezi a mérlegre. N -m számítaná fel a csomagolás árát, mert volt már egy parázs vitája az egyik vevővel, aki ezt kifogásolta: az álba beleszámít a nejlonzacskó súlya is. A szabály azonban más: a zacskót külön kell kifizetni a vevőnek. Próbaként lemérünk egy üres zacskót: nem egészen egy dekagramm. Mivel a zacskó ára 1,10 Ft, az eladó minden vásárlásnál hozzávetőlegesen 70 fiilé,t vesztett. Sok egyéb üzlet utá.n, amelyekben nem találunk kirívó hiányosságot a csomagolásban — a Konzum Áruház ABC-jé- ben összemérjük a kihelyezett csomagolópapírt a házi jellegű kerek kenyerekkel: félig sem takarja be. A felügyelő is megállapítja: ez már nem felel meg a kívánalomnak, az élelmiszerkereskedelem még mindig nem követi a csomagolópapír méretével azt a változást, amit a közkedvelt házi jellegű kerek kilós, másfél kilós kényéi ek hoztak. A papír, mint köztudott, nem nyúlik. Ez idáig legalábbis egyetlen vásárlónak sem sikerült megfelelő méretűre nyújtania. D. I. Meddig nyújtható a csomagolópapír? Régi és új naptárak
