Dunántúli Napló, 1986. december (43. évfolyam, 330-359. szám)
1986-12-06 / 335. szám
Tudomány vS-'í Etikai, bioetikai problémáka jelenkori társadalomban Kandidátusi disszertáció (és folytatása) Nemzetközi orvosi etikai fórumok Dubrovnikban és Sienában A magyarországi nemzetiségek története A jugoszláviai Dubrovnikban és az olaszországi Sienában a közelmúltban nemzetközi orvosi etikai továbbképzést, illetve tudományos konferenciát rendeztek, amelynek a munkájában - úgy is mint a továbbképző kurzus egyik vezető tanára - dr, Blasszauer Béla, a POTE Marxizmus—Leninizmus Intézetének tudományos munkatársa is részt vett. Az időren- dileg első — dubrovniki továbbképző - kurzust a Zágrábi Orvostudományi Egyetem és a Jugoszláv Orvosetikai és Életminőségi Központ szervezte a WHO támogatásával. A rendezvény 16 országból érkezett 116 résztvevője az Inter-Uni- versity Továbbképző Központban kapott helyet. Ezt az intézményt a világ 160 különböző egyeteme tartja fenn. A kurzus minden alapvető orvosi etikai témát felölelt - a fogamzástól a halálig. Dr. Blasszauer Béla az eutanázia magyarországi vitáiról és az orvosi etika helyzetéről tartott előadást. Mint a továbbképzés egyik vezető tanárát felhatalmazták, hogy jövőre egy fiatal oktatót is vigyen magával, aki orvosi etikával foglalkozik.- Sienában az Etikai és bioetikai problémák a jelenkori társadalomban címmel rendeztek nemzetközi konferenciát, amelyre ön ugyancsak meghívást kapott, annak alapján, hogy a világ legrangosabb orvosi etikai kutatóközpontjának, a New York-i Hastings Centernek a folyóiratában megjelent egy tanulmánya. Milyen volt o konlerencia összetétele, kik voltak a résztvevők?- A konferenciát az említett Hastings Center és a Sienai Orvosi Egyetem Filozófiai Intézete rendezte. 15 országból érkeztek oktatók és kutatók. A legtöbb résztvevő az Egyesült Államokból és Olaszországból jött, a szocialista országokból egyedül én voltam jelen. Hivatalosan 58 volt a résztvevők száma, akiknek ellátásáról a szervezők gondoskodtak.- Milyen főbb előadások hangzottak el? — Minden előadás fontos és érdekes volt, nehéz kiragadni közülük bármelyiket is. Daniel Callahan, a Hastings Center igazgatója megnyitó előadásában például igen fontos kérdéseket vetett fel azzal kapcsolatban, hogy meddig fogadható el erkölcsileg a művi beavat- kozás.az utód nemzésébe, meddig terjedhet a mesterséges megtermékenyítéssel történő manipuláció, és milyen indokok alapján folyamodhat az ember mesterséges eszközökhöz. — Bruce Jennings, a Hastings Center munkatársa az újszülöttek inteziv kezelésével kapcsolatos erkölcsi dilemmákról beszélt. Elmondta, hogy az USÁ- ban évente 2—3 milliárd dollárt költenek az újszülöttek intenzív kezelésére. Az így megmentett csecsemők életminősége azonban néha bizony már rosszabb aligha lehet. Ezzel összefüggésben szó szerint ezt mondta: „az intenzív elátás néhány csecsemőt megment a vizbelulladás- tól, pusztán azért, hogy utána kirakja a sivatag közepére". Szinte mindenki osztotta azon véleményét, hogy a 750 gram- nál kisebb súllyal született csecsemő agresszív kezelését egyes-egyedül az orvosi kutatás indokolhatja, és erről Így is kell a szülőket tájékoztatni".- Susan Woll, a Hastings Center munkatársa az eutanáziáról szóló előadásában kijelentette, hogy az USÁ-ban gyakorlatilag minden kompetens Külföldi vendégek. Az erfurti és a Pécsi Orvostudományi Egyetem közötti, évek óta meglevő szerződés keretében P. Köhler professzor ellátogatott a POTE Központi Klinikai Kémiai Laboratóriumába, ahol a további együttműködésről és a klinikai biokémiai oktatásról cserélték ki véleményüket. Az Erfurti Orvosi Akadémia Általános Hygiéne Intézetéből dr. V. Herzog érkezett a POTE-ra. A kórházhigiénés kérdéseket a központi sterilizálóban, a művese osztályon, a Közegészségtani és Járványtani Intézetben tanulmányozta. A pennsylvaniai egyetem patológiai és orvosi laboratóriumának igazgatója, dr. Donald S. Young október végi pécsi tartózkodása alatt szemináriumot és előadást tartott a klinikai kémia legújabb tudományos eredményeiről, megközelítéséről. Tudományos közlemények. A pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola a közelmúltban jelentette meg Tudományos Közleményeinek legújabb köteteit, amelyek társadalomtudománnyal, matematikával, gépészettel és épületvillamossággal foglalkoznak. Az egyik társadalomtudományi kötet a Pedagógiai Intézetben rendezett tudományos ülésszakon elhangzott pedagógiai, pszichológiai, alkalmazott nyelvészeti és irodalomtudományi előadásokat tartalmazza. A Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaság- tudományi Karán tartott elő- 'adósokat november közepén Somogyi Sándor, az újvidéki egyetem professzora. Willie Büchner Uhder, a hallei egyetem jogászprofesszora ezen a héten tett tapasztalatcsere látogatást az állam- és jogtudományi karon. Pályázati dij. A Magyar Táplálkozástudományi Társaság alapításának 20. évfordulója alkalmából tudományos pályázatot hirdetett a társaság harmincötéven aluli tagjainak. Az első dijat dr. Kerényi Mónika, a POTE Közegészségtani és Járványtani Intézet gyakornoka kapta meg ,,A közétkeztetés által nyújtott tápanyagellátás számítása és értékelése mikroszámítógéppel" című pályamunkájával. Világkongresszus Brazíliában. Sao Paolóban rendezték meg a gyomor- és bélbeteg- régekkel foglalkozó világ- kongresszust. Pécsről dr. Jávor Tibor egyetemi tanár, a POTE I. sz. Belgyógyászati Klinikájának vezetője és dr. Mózsik Gyula, a klinika docense vett részt a kongresz- szuson. Mindketten előadást is tartottak. Angolnyelvű kiadványsorozat. A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja angolnyelvű kiadványsorozatot indít. Az egyes kiadványok a kutatások menetközbeni eredményeiről nyújt tájékoztatót, elsősorban az intézet külföldi partnereinek a tájékoztatására. Decemberben jelenik meg a kiadvány első két száma. Az első a magyar egészségügy területi infrastruktúrájával, a második szám a környezetvédelmi politikával foglalkozik. A napokban érkezett haza angliai tanulmányútjóról dr. Bauer Miklós, a POTE rektora, az egyetem Fül-, Orr-, Gégeklinikájának igazgatója. A Great Britain East-Europian Center meghívására két hétig tartózkodott Angliában. Tanulmányútján a két ország közti tudományos kapcsolat bővítési lehetőségeivel is ismerkedett. beteg visszautasíthatja az orvosi kezelést.- Volt-e szó az AIDS-ről?- Igen. Ronald Bayer, a Hastings Center munkatársa az AIDS-ről tartott előadásában azt hangsúlyozta, hogy ez a rettegett betegség az Egyesült Államokat biológiai, társadalmi és politikai kihívás elé állítja azzal a félelmetes prognózissal, amely szerint 1991-re évenként 55 000 ember hal majd meg ebben a betegségben. Az AIDS potenciális veszélyt jelent magára a társadalmi életre. Kifejtette, hogy az AIDS-betegekkel kapcsolatos alapvető erkölcsi dilemma a személyiséghez fűződő jogokon, az autonómia és a közösség érdeke közötti ellentmondáson alapszik.- Szerepelt-e a konferencián kifejezetten ideológiai jellegű téma?- Maurizio Móri milánói professzor az élet kezdetéről és végéről tartott előadást — különös tekintettel az abortuszra és a szervátültetésre. A katolikus teológia szemszögéből kiindulva, szerinte nem a tudomány dolga eldönteni, „mikor kerül a lélek a testbe". Mivel az ember nem tudja meghatározni, mikor kezdődik az élet, a professzor úgy véli, a legbiztonságosabb, ha a terhesség bármely időszakában végzett abortuszt elítéljük.- Mindezek csak kiragadott témák a fontosabbak közül. Szóba került még többek között a tudományos együttműködés kérdése is. Ezzel összefüggésben Callahan, a Hastings Center igazgatója elmondta, hogy a Szovjet Tudományos Akadémia kapcsolatot szándékozik felvenni kutató központjukkal.- Miről tartott ön előadást?- A magyarországi eutanázia-vitáról és az eutanázia jogi szabályozásáról. Továbbá tagja voltam egy nemzetközi kerékasztal-beszélgetésnek, amelynek résztvevői az országuk orvosi~ etikai dilemmáiról és az orvosi etika oktatásának helyzetéről adtak képet, valamint válaszoltak a feltett kérdésekre. Bebesi Károly — Manapság nem divat hangsúlyozni, de a témákhoz fűződő szubjektív viszonyom igen fontos a számomra, élményanyaggal, kitartással biztat a hosszú kutató, feldolgozó, elemző munkában. A munkás- és a szegélyparaszt-mozgalom, valamint a nemzetiségek iránti érdeklődésemet a gyerekkoromból hoztam. Pécsen a munkás- negyedben éltem, majd Bony- hádra költöztünk édesanyámmal. Egységes típusú iskolába jártam, ahol németül tanultunk és sváb környezetben laktunk. Lehet, ,hogy patetikusan hangzik, de itt oltották belém tanáraim a haza szeretetét és a kisebbség tiszteletét — dr. Szita László, a Baranya Megyei Levéltár igazgatója tömören, precízen fogalmaz. Amilyen stílusban íródott „A baranyai- pécsi munkás- mozgalom története" című kétkötetes monográfia, amelynek szerkesztője és számos fejezetének szerzője. Tiz év munkája ez a két kötet, amelyből az 1867-1914 közötti részt kandidátusi értekezésként is benyújtotta és nemrégiben maximális pontszámot elérve védte meg a^Tudományos Minősítő Bizottság előtt. Értekezésében átfogóan elemzi a pécs—baranyai munkásmozgalom történetét, művelődését, politikai, gazdasági helyzetét, miközben több tudományos kérdésre irányította a figyelmet, mint például a nagyipari munkásság eredetének kérdésére, nemzetiségi szerkezetvizsgálatára, a vidéki centrumok és az országos központok-kapcsolatá- ra, az üzemi munkásság vizsgálatára.- A nemzetiségi történeti kutatásokhoz is ezen a munkámon keresztül jutottam el. Az agrárszocializmus az a fő témakör, ahol a munkásmozgalmi és a nemzetiségi élet eseményei a leginkább egybekapcsolódtak, így választottam másik kutatási témámul a Délkelet-Dunántúl német és délszláv népeinek történetét 1849—1944 között. Eddig a nemzetiségi művelődés- üggyel foglalkoztam, azon be- lüLjs a nemzetiségi iskolapolitikával. Az antant szerb megszállás idejéről is gazdag dokumentáció került elő, az újkori nacionalizmus természetrajza tanulmányozható belőle - mondja Szita László, aki 1971 óta vezeti a Levéltárat. Azt megelőzően a Dunántúli Tudományos Intézet munkatársa volt, tanított a Tanárképző Főiskolán és pályáját a Levéltárban kezdte. A Levéltárban 1976 óta foglalkoznak a nemzetiségi kutatásokkal. Két évvel később már beszámoltak évkönyvükben a XVII—XIX. századi Baranyában élő nemzetiségek történetének -jelentős eseményeiről, tanulKolbe Mihály: Lippói leány mányokat, forrásközleményeket jelentetve meg. Szita László a történeti kutatást irányítja. Néhány évvel ezelőtt együttműködési szerződést kötöttek az Országos Levéltárral, valamint a Tolna és Somogy Megyei Levéltárakkal. Megkísérlik összegyűjteni az összes fellelhető nemzetiségtörténeti levéltári dokumentációt, iorrásbázist hoznak létre Délkelet-Dunántúlról. A beérkezett dokumentumokat mikrofilmen tárolják. Fő témák: a XVIII. században a betelepülés és az együttélés problematikája a nyelv, a művelődés, a nacionalizmus kérdéseit elemezve, foglalkozva a nemzetiségek részvételével a szabadságharcban, a magyarosodás elindulásával. Nem mellőzik a nemzetiségi tudomány, benne a pécsi kisebbségi intézet munkásságának, helyzete alakulásának figyelemmel kísérését. Együttműködnek több külföldi partnerral is, így az eszéki levéltárral, a zágrábi egyetemmel. E nemzetiségtörténeti témában a kutatást szeretnék 1988-ra befejezni és megvalósítani a baranyai nemzetiségek történetének monográfiáját. A mai nemzetiségi lét, helyzet kutatásán is dolgoznak a Levéltárban, Füzes Miklós vezetésével. Az Állami Gorkij Könyvtárral kooperálva dolgoznak ki egy átfogó kutatóprogramot, amelyben többek között a mai nemzetiségi tudat, az életmód, a művelődés feltérképezésére vállalkoznak.- Úgy gondolom, hogy a nemzetiségi kérdés egy ilyen nagy régióban roppantul érdekli a lakosságot. A nemzetiségieknek nemcsak nyelvet kell adni, hanem történeti tudatukat, múltjukat is erősíteni kell, hogy megőrizhessék hosszú időn át. A magyarországi nemzetiségpolitika olyan, amellyel büszkélkedni lehet és amely mellé érdemes oda állnia minden kutatónak — válaszolja Szita László arra a kérdésre, hogy miért érzi fontosnak a nemzetiségi kutatásokat. B. A. Kétéves vizsgálat — Jövőre tanulmánykötet Mire jó a csicsóka? Nemzetközi csicsókaszimpózium Magyarországon? Csicsóka — sokan megmosolyogták dr. Angeli Istvánt, amikor elkezdett az egykor a „szegények krumplijának” nevezett cukorburgonyával tudományos szempontból foglalkozni. A kaposvári rendelőintézet dietetikus szakfőorvosa lépésről lépésre tanulmányozta a növény orvosbiológiai előnyeit, az egészséges táplálkozás kialakításához, a fogyókúrához, a gyógyításhoz felhasználható tu- tulajdonságait. A magasabb inzulinszint miatt kitolódott jóllakottságérzetből, a fölöslegesen túl sokat evésből indult ki. Az igénytelen, évelő növény, a burgonyánál öt százalékka kevesebb szénhidrátot tartalmaz. Szénhidrátja összetett, kilencvenhat százaléka gyümölcscukor, amelynek feldolgozása jóval kevesebb inzulint igényel, mint a szőlőcukor. Útmutatásai alapján végeztek vizsgálatokat a kaposvári megyei kórházban, és elkezdtek egy két évre szóló longitudinális vizsgálatot Somogysár- don. A vizsgálat első évének eredményeit nemrégiben ösz- szegezték, ebből az alkalomból kerestük fel dr. Angeli Istvánt, aki bár első beszélgetésünk óta nyugdíjba vonult, de a MÉM és az OMFB szaktanácsadójaként aktívan dolgozik és a vizsgálatokat is ő fogja össze: — A csupán energiát tartalmazó és ezért üres kalóriának nevezett cukrok kórokozó hatása világszerte ismert. Az elhízásban, a cukor- és zsíranyagcserezavarokban, szív- és érrendszeri betegségekben nyilvánul meg. Elsősorban inzulint igénylő hatásuk miatt hozzák ezt létre, és a hiperinzulinizmus ezek létrejöttében már nemcsak ok, hanem következmény is. Olyan cukrok felkutatása került előtérbe, amelyek a még nem finomított, természetes cukrok kísérőanyagait is tartalmazzák és inzulinigényük is kisebb. Ilyen egészséges és a betegségek megelőzésében, valamint gyógyító hatásában jól hasznosítható cukornak* és édesítőszernek tartjuk a csicsókasűrítményt. Ezenkívül kálium és cink is található benne. A vizsgálataink legelején úgy gondoltuk, hogy elsősorban a cukorbeteg diétában lesz szerepe a sűrítménynek. A követéses vizsgálatunkba ötven szív- koszorúér rizikós férfit és nőt vontunk be, akik rendszeres orvosi ellenőrzés alatt állnak. Havonta két kilogramm csicsókasűrítménnyel édesítik az ételeiket, cukrot nem használnak. Azt tapasztaltuk, hogy használata főleg az úgynevezett „törékeny", ingadozó paraméterű cukorbetegségekben, fiataloknál járt eredménnyel, náluk stabilizálta- a vércukorértéket. Ugyanakkor kiderült, hogy csökkenti a szérum húgysav- szintet. A magas húgysavszint a mai járványkeltő tényezők és járványok közül mind a mozgásszegény életmódnak, mind a mennyiségi és minőségi túl- táplálkozásnak, illetve a belőlük eredő elhízásnak, köszvény- nek, hipertóniának, szívkoszorúér betegségeknek nemcsak előidézője, hanem tüneti jelensége is. Azt is megállapítottuk, hogy megemeli a szervezet érvédő, HDL (alfa) koleszterin szintjét, és az arterioszkleroti- kus index csökkenésével a szívkoszorúérbetegség kockázatát is mérsékelte. Miután könnyebben épül be a májba, májvédő hatást is kifejt. Még vannak egyéb, kisebb előnyei is. Eredményeink további megfigyelésére jó partnerra leltünk a mosdósi kórház kardiológiai és gyermekosztályában, és folytatjuk a követéses vizsgálatunkat — mondta dr. Angeli István. Jövőre jelenik meg a csicsókával foglalkozó tanulmánykötet, amelynek orvosi vonatkozásait dr. Angeli István írta, és nemrégiben látott napvilágot a csicsókakutatás, -fejlesztés 1981 -1984. évi eredményeit tartalmazó beszámoló, amely részletesen foglalkozik többek között a növény termesztésével, nemzetközi összehasonlításával, a gumó tárolásával, a fruk- tóztartalmú sűrítmény előállításával és az orvos-biológiai meglátásokkal. Az elképzelések szerint jövőre Magyarországon nemzetközi csicsókaszimpóziumot is rendeznek. A csicsókasűrítményt a Hosz- szúhegyi Mezőgazdasági Kombinát almaléüzeme állítja elő. Megvásárolni csak Kaposváron, a Zselic Áruházban lehet. A csicsókasűrítmény a csicsóka szedésétől és tárolásától függően 57% szárazanyag-tartalmú, és a szárazanyag cukortartalma: fruktóz 75%, glukóz 21%, egyéb cukor (maltóz, oli- goszacharid) 4% alatti. Eszerint 100 g csicsóka sűrítmény cukortartalma: fruktóz 43 g. glukóz 12 g, egyéb cukor 2 g. B. A. Rovatszerkesztő: Barlahidai Andrea HÉTVÉGE 7.
