Dunántúli Napló, 1986. december (43. évfolyam, 330-359. szám)

1986-12-06 / 335. szám

Hét munkaközösségben hetvenöt ügyvéd Beszélgetés dr. Mosdós/ Lászlóval, a Baranya Megyei Ügyvédi Kamara elnökével Több mint három éve, hogy ihatálybcin van az 1983. évi 4. számú törvényerejű rende­let - közismertébben: az ügy­védi törvény —, amely új ala­pokra helyezte az ügyvédség szervezetét. Az önkormányzat megszilárdítása, a demokratiz­mus szélesítése, a munkaközös­ségek közösségi jellegének erő- sítéSp, az ügyvédi munka szín­vonalának emelése, a gazda­sági önállóság növelése - ezek voltak a rendelkezés főbb elvei. Az MSZMP megyei végre­hajtó bizottsága megtárgyalta a Baranya Megyei ügyvédi Kamara tevékenységéről ké­szült jelentést. E két tény is indokolta, hogy kérdéseinkkel megkeressük dr. Mosdósi Lászlót, a kamara elnökét. — A párt-végrehajtóbizottság elé került jelentés egyik meg­állapítása: az ügyvédi kar tagjai az ügyek több mint 15 százalékában munkadij nélkül végezték a munkájukat. Azaz: kirendelés alapján. Tapasztq- lataink szerint elsősorban lia- talabb ügyvédek a kirendelt képviselők, ami azt a feltéte­lezést is megengedi, hogy a kevésbé tapasztaltak. — Ha a kirendelési dijat veszem alapul —, ez az idő­tartamtól függően 120, vagy 240 forint —, azt kell vála­szolnom: társadalmi munkának kell tekintenünk. Legalábbis én így fogom fel. Van ugyan­is ennek egy másik oldala is: az ügyvédnek nem mindegy, bogy mennyi a munkaközössé­ge pénztárába befutó összeg. Vagyis érdekelt abban, meny­nyit termel. Kiérezhető ebből, hogy a képviselet kirendelés­alapon ellátása nem öröm az ügyvédeknek. E munkájukat is jól ellátják azonban, ez egyértelműén következik a . panaszok hiányából. A kiren­delt védők jó része valóban fiatal. Minthogy nálunk sza­kosodás nincsen, tehá't bünte­tő és polgári ügyekben egy­aránt el kell látniuk a képvi­seletet, én kitűnő tapasztalat­szerző alkalmaknak, a szaktu­dás elmélyülését segítő lehe­tőségnek tekintem a kiren­delést. De még egyszer hang­súlyozom: a munkánk mércé­je az ügyfél elégedettsége, s bogy a kirendelt védők is megfelelő szinten dolgoznak, ezt a panaszhiány igazolja.- Hány ügyvéd dolgozik Baranyában? — Hét ügyvédi munkaközös­ségben 75 ügyvéd dolgozik. Az átlagéletkor 41 év, s ezt fon­tosnak tartom kiemelni. Tagja­ink közül 49-en Pécsett, a töb­biek vidéken dolgoznak. Az utánpótlással — létszám és felkészültség tekintetében — nincsen gondunk, részben an­nak is köszönhetően, hogy Pé­csett működik — öt megyére hatóan — az ügyvédjelölti Ok­tatási Központ.- Feltételezhetően az egye­tem jelenléte miatt. ■ ■ — Nem, ez a képzés telje­sen független a jogi kartól. Inkább hagyományos már, ugyanis korábban a pécsi ügyvédi kamara tevékenysége több megyére terjedt ki —, ma már minden megyében ön­álló kamarák vannak —, a képzés pedig maradt továbbra is Pécsett, lévén a baranyai a legnagyobb kamara, más­részt jelenti szakmai elismert­ségünket is.- Emeljük ki az ügyvédi tör­vény elvei közül az önállósá­got. A közösségeknek az álta­luk megtermelt pénzből kell megélniük. — Ezt nehéz volt megszokni, túl van már ugyanis a ha­gyományos munkaközösségi vezetői feladatokon, az ellen­őrzésen, irányításon, szervezé­sen. Az önálló gazdálkodás azt jelenti, hogy az ügyfelek ál­tal befizetett összegekből fi­zetik az ügyvédi munkaközös- se-> fenntartását, állami köte­le?/ttségeiket, fedezik dologi kiadásaikat, az alkalmazottak bérét, a bruttó bevétel 12 százalékát pedig a kamará­nak fizetik be. Ami marad: az ügyvédi munkaközösség tagjai­nak jövedelme. Teljesen új volt, 1983-tól, hogy a munkaközösségeknek kockázati alapot kellett létre­hozniuk. Előfordulhat például, hogy ügyvédi műhiba miatt fi­zetési kötelezettség terheli a munkaközösséget, a kockázati alapból lehet ezt is fedezni. — Mekkora volt 1985-ben a kamarához tartozó munkakö­zösségek ügyforgalma? — Kamaránk tagjai a múlt évben több mint 11 000 ügy­ben jártak el. Korántsem vé­letlen, hogy az ügyvédi munka sok esetben magán viseli a megfeszített tempó nyomait... Ez a 11 342 ügy 18 790 000 forint bevételt eredményezett. Vagyis ügyvédenként 8433 fo­rint volt a havi úgynevezett behozatal. Nyilván most azt fogja kér­dezni: mennyit keresnek az ügyvédek? Előzetesen: nem rosszul, de korántsem annyit, mint sejtik az emberek. Csak példaként: az elmúlt évben az ügyvédi közösségek bruttó bevétele 11,28 százalékkal emelkedett, ugyanakkor az ügyvédek tiszta jövedelem emelkedése nem érte el a 3 százalékot. Továbbá egyértel­mű az is, hogy íz ügyvédi munkaközösségek által meg­termelt pénzből fejlesztésekre aligha futja — 6—700 000 forint jut erre a célra. A munkakö­zösségek épületeinek helyre- hozatala csak kamarai támo­gatóssal valósulhat meg, hi­szen például a pécsi 1. sz. ÜMK felújítása ötmillióba, a szigetvárié egymillió forintba kerül. Már most, 1992-ig le van kötve a kamarai támoga­tás. A bruttó bevétel 30—40 szá­zaléka jelenti az ügyvéd munkaközösségi jövedelmét. Ez az összeg természetesen a vitt ügyek számának függvényében változó. Tény azonban, hogy nálunk nincsen fizetett sza­badság, nincs biztos alapbér, s a pálya 10—14 órás napi munkát követel. Ezeket a tel­jesebb kép érdekében említet­tem, nem panaszként, mert tény, hogy a jelenlegi jöve­delmi viszonyok között jól ke­reshetnek az üpyvédek.- Említette, ' hogy a munka- közösségekben nincsen szako­sodás, tehát minden jogterü­lethez jól ’kell érteniük az ügyvédeknek. Mondhatnánk: ok a legjobb alanyok, ha va­lakihez a jogsegélyszolgálat keretében tanácsért fordulhat­nak az arra rászorulók. Ezzel szemben a kamara 75 tagja közül mindössze hatan látnak el jogsegélyszolgálatot, ami - int erre a kamarai jelentés is - az érdeklődéshez, illetve a készséghez viszonyítva kedve­zőtlen arány. — Többször visszatérő téma ez a kamarai elnökségben: hogyan szélesíthetnénk tagja, ink jogsegélyszolgálati mun­káját. Megtettük, hogy név­sort adtunk: a tagok közül kik a legalkalmasabbak e szolgá­latra. Vártuk a megbízást, úgy éreztük, a kapottnál többet érdemelne az ügyvédi kar. Természetesen térítésmentesen csináltuk volna, de Péc'ett no- gyón sok a jogász, a válla­latok inkább saját szakembe­reikkel oldják meg a jogse­gélyszolgálatot. Hozzáteszem: ezt is társa­dalmi munkának tekintem, azon az alapon, hogy egy-egy ügyvéd havi 6—7 alkalommal ad jogsegélyszolgálatot, ezért mondjuk 2000 forintot kap, ám ennek a fele sem az övé, lé­vén kamarai tag, e jövedelmét is befizetési kötelezettségek terhelik. Mégis érzem a kar tagjaiban a készséget e mun­kára, s már csak azért is bí­zom a bővülésében, mert ha ügyvéd látja el a jogsegély­szolgálatot, hozzáértése domi­náns, különösen olyan esetek, ben, amikor nem képzett em­ber vállalkozik a tanácsadás­ra. Mert mint ismert: e mun­kához még csak jogi végzett­ség sem kell .... Mészáros Attila 1988-ban fejeződik be a teljes felújítás Átalakulásának utolsó fázi­sához érkezett a pécsi főpá­lyaudvar felvételi épülete. Vár­hatóan 1988 nyarára befejező­dik a több mint tíz éve tartó rekonstrukció. Az 1898-ban épült „indóhá- zon" évtizedekig csak a leg­fontosabb javításokat végezték el, így a hetvenes évek köze­pén halaszthatatianná vált a felújítás. Cél volt, hogy kor­szerűsítéssel párhuzamosan, a felvételi épület funkciója az eddiginél jobban alkalmazkod­jék az utazókhoz, ozaz o jegyváltó és váróhelyiségeket, valamint a vendéglátó egw«é- geket különválasszák. A MÁVTI statikai szakvéle­ménye alapján a legsürgő­sebb feladat az épület négy lépcsőházának födémcseréje volt. Kettőt 1976-77 -?ben kor­szerűsítettek. Ezzel párhuza­mosan a homlokzatokra rakó­dott koromfekete szennyező­Megszépül, átalakul a pécsi főpályaudvar dést lecsiszolták, a megtisztí­tott falakat antisztatikus anyaggal fújták le. így az épület visszanyerte eredeti színét. Ezt követően kicserél­ték a teljes tetőszerkezetet, majd 1982-ben az egyes lép­csőház födémfelújítása is megtö rtént. A még visszalévő kettes lépcsőház födémcseréjéhez a közelmúltban fogtak hozzá az igazgatóság Épület- és Híd- fenntartó Főnökségének dol­gozói. Ahhoz azonban, hogy ezt elkezdhessék, az épület nyugati szárnyába — a végle­ges helyére — költöztették a bisztrót, amely eddig a keleti oldalon várta a vendégeket. Tulajdonképpen így már ki­alakult az a korábbi elkép­zelés, hogy a vendéglátó egy­ségek egy tömbben legye­nek. A csarnoktól nyugatra lé­vő helyiségek zöme már je­lenleg is az Utasellátóé: itt van a konyha, a peronra nyíló büfé, a bisztró. A későbbiek­ben ezek szomszédságában alakítják ki az úgynevezett komfortvárót, mely jelenleg — a keleti szárny átalakítása miatt — az állomás egyetlen váróterme. Egyelőre ugyancsak ezen a részen működik a jegypénztárak egy része és a nemzetközi pénztár. A keleti szárnyon nagy erő­vel folyik a munka, itt lesz az igényes kultúrvárótererp — a volt bisztró helyén —, mellék- helyiség, valamint a MÁV- Tours irodája. A felújítás so­rán — mivel az elővételi és nemzetközi pénztárat megszün­tették —, lehetőség van e szárny, Lenin tér és a peron közötti folyosójának kiszélesí­tésére, így zavartalanabb köz­lekedést biztosítanak majd az utazóközönségnek. E szárny fel­újításával 1987 nyarára vé­geznek. Azután kezdik a nagycsar­nok korszerűsítését, ami tulaj-^ dánképpen belsőépítészeti Kadar Janos fogadta Franz Josef St raus st Kádár János, az MSZMP fő­titkára, az Elnöki Tanács tag­ja péntek délelőtt a Parlament­ben fogadta Franz lose! Stra­uss bajor miniszterelnököt, az NSZK-beli Keresztényszociális Unió elnökét, aki magónláto- gatáson tartózkodik hazánk­ban. Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben Az egészségmegőrzés átfogó társadalmi programja kidolgo­zásának helyzetéről tájékozód­tak a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácselnökök pénteken délelőtt a Parlament­ben megkezdődött értekezletü­kön. A Minisztertanács Taná­csi Hivatala rendezte eszme­cserén m.egvitatták a tanácsok ifjúsági és sportfeladatait, va­lamint a jövő évi terv és költ­ségvetés, illetve a szabályozós időszerű kérdéseit. Az egész társadalmat moz­gósító egészségpolitikai prog­ram kidolgozásáról két hónap­ja hozott határozatot a kor­mány azzal a szándékkal, hogy az egészséges életmódot von­zóvá, mindenki számára elér­hetővé tegye. Az azóto eltelt időszakról Csehák Judit, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese adott tájékoztatást. Távfűtés, ivóvíz, telefon Javuló közműellátás Komlón Bár lakóinak száma számot­tevően nem emelkedik, a köz­műellátás mégis napirenden levő kérdés Komlón. A víz- és szennyvíz-, valamint tele­fonhálózat számos ponton fej­lesztésre szorul. Különösen a szennyvízelvezetés okoz nehéz­séget a közművek kezelőinek. A régi belváros, a szilvási vá­rosrész és a Zrínyi utcai fő­gyűjtő kapacitása ma már nem elég, a kis átmérőjű cső­vezeték cseréje sokáig nem halogatható. A feszültségek ellenére az elmúlt években javult a város közműellátása. A távhőszolgáltatás korsze­rűsítése érdekében például az előző tervidőszakban számos beruházást hajtottak végre, így többek között sor került egy komplex raktár megépíté­sére, bővítették a központi te­lephelyet, elkészült a körtvé- lyesi városrész új üzemviteli épülete. Kiépítették a Bajcsy- Zsiliasz'ky és Petőfi utcai el­osztóhálózatot, bővítették a Kossuth Lojcs utcai vezetéket. A PÉTÁV évente mintegy 3 millió forintos költséggel fo­lyamatosan felújítja a hőköz- por,tokot. A városi vezetékhá­lózatba közel 10 millió forin­tos költséggel korszerű élzá­rószerelvényeket építettek be. * Gyakran voltak gondok Komló vízellátásával. Úgy tű­nik, rövidesen ez is megoldó­dik. Két év múlva átadják a Duna II. regionális vízvezeté­ket, amely már a nyári csúcs­időben is biztosítani tudja a város ellátását. A Baranya Megyei Vízmű jelenleg a man- fa-budafai, a liget—oroszlói kutakból, valamint a kőlyuki barlangtározóból és a pécs— vasas—komlói vezetékrend­szerből biztosítja o szükséges ivóvizet. A Zobák— Hosszúhetény—Hird átalakítást jelent. A márvány­padozat már korábban elké­szült, az oldalfalakat pirográ- nitlapokkal burkolják, a meny- nyezetet úgynevezett tónusfes- tésscl „kiemelik", azaz a fe­kete festés a kupola csúcsa felé fokozatosan szürkül, s szürkés-fehér szín árnya latbon végződik. Körben párkányt ké­szítenek, melyre lámpákat he­lyeznek, s így szórt fénnyel világítják meg a csarnokot. Az Utasellátó két ajándékpa­vilonja marod a bejárat jobb és bal oldalán, de a jelenle­ginél szebb kivitelben: a ter­vet a? iparművészeti lektorá­tussal zsűriztették. A csarnok Lenin tér és peron felőli be­járatát kiszélesítik, így gyor­sabbá válik az utasforgalom. A csarnok felújítása 1988 közepére fejeződik be, s ez­zel a pécsi vasútállomás fel­vételi épületének teljes re­konstrukciója is véget ér. R. N. —Vasas közötti 600 milliméte­res vezetékszakasz 1988 június végére készül el. Addig meg­építik a városon belül1 elosz­tóvezetéket is. Az első szakasz Zobák-puszta és Gesztenyés között már elkészült, a folyta­tás tervein a MLLYÉPTERV dolgozik. ' Ugyancsak megépült a So­mos-tetőt a várossal összekötő 600 milliméteres vezetéksza­kasz, amelynek segítségével napi 6000 köbméter vizet tud átvenni a vállalat a DRV-től. Ebből c mennyiségből Komló számára naponta mintegy 5000 köbmétert biztosítanak. A jobb ellátás érdekében a Ba­ranya Megyei Vízmű számos kutet felújít és elvégzi az át­emelő gépházak gépészeti re­konstrukcióját. A következő évek feladata lesz a budafa-mánfaligeti kút- csoport egységes irányítástech­nikai rendszerének kialakítása, a mánfai átemelőtől a körtvé- lyesi városrészig új összekötő- vezeték megépítése. A tervek szerint kicserélik a város bel­területén a korrodált acélcső- vezetéket is. A jelenlegi tervidőszak so­rán a szennyvízelvezetés és -tisztítás terén is szeretnének előbbrelépni. Mecsekjánosi- ban épül az új szennyvíztisz­títótelep. A program szerint két év múlva indulhat a pró­baüzem, azt követően meg­kezdi munkáját a 15 000 köb­méter kapacitású biológiai tisztítótelep. Szakemberek szerint a kom­lói telefonhelyzet a következő években nem igényel jelen­tősebb beruházásokat. Kisebb fejlesztések, bővítések minden­esetre válhatok. Tervek sze­rint az év végéig megépül o körtvélycsi elosztóhálózat, az új városrészben és a szomszé­dos Dávidföldön újabb készü­lékek bekötésére nyílik lehe­tőség. A tervidőszak során — való­színűleg 1988. évi befejezéssel - 400 cllomáskapacitásra bő­vítik a Komlóhoz kapcsolódó hosszúhetényi végközpontot. Terveznek egy 600-as bővítést Mázaszászváron és egy 203- ast Magyarszéken is. A várost érintő fejlesztés még, -hogy a következő években növelik a pécs-komlói kábel kapacitá­sát, aminek következtében ja­vul o ki- és befelé irányuló forgalom. A Pécsi Postaigazgatóság a következő években közel 41 millió forintot költ az említett fejlesztésekre. Az elavult rend­szerű Rotary-központ cseréjére azonban csak a Vili—IX. öt­éves terv során kerülhet sor. Komlón jelenleg mintegy 2500 főállomás működik, a várako­zók száma több mint nyolc­száz. F. D. HÉTVÉGE 3. fi merce A 2-es számú ügyvédi munkaközösség folyosóján . . .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents