Dunántúli Napló, 1986. december (43. évfolyam, 330-359. szám)

1986-12-05 / 334. szám

1986. december 5., péntek Dunántúli napló 5 Egy év múlva költöznek Épül az új KIOSZ­szolgáltató­ház Immár fél éve, hogy a pé­csi KlOSZ-székház a Rákóczi út 24-26. sz. alatti romos épü­letből ideiglenesen az Engel János u. 5. sz. alá költözött. A régi helyén ez év márciusá­ban kezdték meg a felújítási munkálatokat. Az új szolgáltatóházat és oktatási központot a Janus Pannonius művészeti díjas Kis- telegdi István (Dél-dunántúli Tervező Vállalat) tervei alap­ján kisiparosok építik. Az épü­let formailag a műemléki kör­nyezethez illeszkedik. Zöld Zsolnay-kerámiával díszített fehér falakat képzelt el a ter­vező, a nyílászárók sötétbar­nák, a cserép pedig piros lesz. A négyzet alakú, 3 szintes épület belső területén átjárás udvarrendszer marad szaba­don, Az udvar körül árkádos folyosót tervezett Kistelegdi István, középre pedig hangu­latos szökőkút kerül. A várható összes költség 27-30 millió forint. Ebből 23 milliót a KIOSZ országos köz­pont, egymilliót a Baranya Megyei Tanács, két és fél milliót a Kisipari Termeltető Vállalat, a többit a KIOSZ pé­csi alapszervezete biztosítja. A déli oldal kőművesmun­káit már befejezték, állnak a falak, a válaszfalak. Most a tetőtér ácsmunkáin dolgoznak. Az északi oldal alapozása is készen van, valamint mindkét részen kiépítették a szennyvíz­csatorna-hálózatot. A pécsi kőművesszakosztály a jövő hét minden napján társadalmi munkát vállalt: az északi ol­dal falait húzzák fel. A talaj szintkülönbsége miatt az épület északi és déli része különbözik egymástól: délen mélyfötdszint, földszint és tetőtér, északon földszint, emelet és tetőtér kialakításá­val küszöbölték ki a szintkü­lönbség okozta nehézséget. A mélyföldszinten vendéglőt, kis­iparos klubot és egy kerami­kusműhelyt építenek. A föld­szinten további 14 műhely he­lyezkedik majd el. A második szintet a KIOSZ megyei titkársága, a pécsi alapszervezet, a Fuvarszervező Iroda, a pécsi Szállítók alap­szervezet, a Kisipari Termelte­tő Vállalat, és a NOVIKI fog­lalja el. A tetőtérben egy nagytermet és oktatótermeket alakítanak ki. S hogy mikor költözhetnek? A tervek szerint egy évet kell várni rá. Ó.Zs. Szabadföldön olcsóbb, mint fólia alatt Novemberben ültette ki csúcsoskáposzto palántáit Kurucz Dezsöné Diósviszlón Rózsa Ferenc építészmérnök, újságíró a magyar munkás- mozgalom kiemelkedő szemé­lyisége születésének 80. évfor­dulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek csütör­tökön a Mező Imre úti teme­tő Munkásmozgalmi Patheon- jában lévő urnájánál. A kegyelet, a megemléke­zés virágait a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Tömpe Ist­ván és Hárs István, a KB tag­jai, a Népszabadság Szerkesz­tősége képviseletében Borbély Gábor főszerkesztő és Rényi Péter főszerkesztő-helyettes, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága nevében Gubcsi Lajos, a titkárság tag­ja és Kiss János, a KISZ KB tagja, a Magyar Újságírók Attelelő zöldségek Baranyából Ma este premier Sipos László és Paól László a második felvonásban Fotó: Proksza László \ David Mamet: Amerikai bölény Az idei enyhe késő őszi idő­járás kedvezett az áttelelő zöldségek termelőinek. Erzsé­bet és Katalin hetében bené­pesült a Tenkes-hegy. Százak vetették a hagyományos sza­badföldi áttelelő zöldborsót, hogy még a fagyok beköszön­tése előtt a földben legyen. Mára a terület 90 százalékán befejezték a borsóvetést, s ádvent első hetében a vissza- lévő 10 százalékkal is végez­nek. A piaci anarchiára hivatkoz­va a Pécsi Zöldért és a Sik­lósi ÁFÉSZ két éve felhagyott a tenkeshegyi áttelelő szabad­földi zöldborsó szerződéses termeltetésével. Kétségtelen, hogy sok termelő megszegte a szerződést, de az is tény, hogy a helyi felvásárló szervezetek képtelenek voltak megbirkózni a legkoraibb hozai szabadföl­di primőr borsó országos terí­tésével. Ki vesz ma már 40—50 forintos zöldborsót, amiben csak 30 deka a szem, mikor ott az olcsó mirelit és konzerv? - mondogatják a felvásárlók, miután végleg kicsúszott ke­zükből a termeltetés. A termelők úgy tűnik, meg­találták a maguk vevőkörét, hisz ez év tavaszán igen jó áron adták el a termést, fő­ként persze Budapesten. A forgalmazásba a Skála Coop is bekapcsolódott. A mirelit és 0 konzerv konkurenciája elle­nére nem lankadt a termelői kedv és a termelők sem ma­radtak teljesen gazdátlanok. A Siklósi Magyar—Bolgár Test­vériség Tsz maga látja el taq- jait zöldborsó vetőmaggal. Ez év őszén 70 mázsa borsó vető­magot szerzett be tagjai részé­re a tsz az itt legnépszerűbb Glória és Debreceni korai faj­tákból az előzőleg felmért igények alapján. Jelentős for­galmat bonyolított az ősz fo­lyamán a Siklósi Tenkesalja ÁFÉSZ mezőgazdasági boltja is, ahol 50 mázsa borsó vető­mag fogyott el, de árultak ve­tőmagot az ÁFÉSZ diósviszlói és beremendi telepén is. Nem csökkent a termőte­rület sem. Siklóson, Máriagyű- dön, Nagyharsányban, Villány­ban és Beremenden ma is több száz család foglalkozik az áttelelő szabadföldi zöld­borsó termelésével. A legki­sebb parcella 100 négyszögöl, de vannak egyholdas termelők is. A siklósi tsz-tagok egy ré­sze zöldborsóföldben kéri ki a háztáji területét. Sokan vetik még ma is az új telepítésű szőlők sorai közé köztesnek, a bakhátak a téli fagyoktól vé­dik a fiatal növényt. A tradí­ció elevenen él, sőt most, hogy a fóliás termelés megdrágult, megnőtt a kis ráfordítással termelhető szabadföldi primőr szerepe, aminek lényegében csak a szedése emészt fel na­gyobb költséget. Diósviszlón a zöldborsó mellett a családok egy része az áttelelő csúcsos káposzta termelésével foglalkozik, ez a helyi tájfajta ma is egyik leg­koraibb szabadföldi primőr az országban. Befejeződött már a mohácsi ádventi kelkáposzta kipalán­tázása is. Ez még a zöldborsó­nál is előbb, már április ele­jén, jó idő esetén húsvét tá­ján piacra kerül. A Mohácsi ÁFÉSZ az idén 6 vagon kel­káposzta értékesítésére kötött szerződést a kistermelőkkel, ennél azonban lényegesen na­gyobb termésre van most is kilátás. Mohács városban és Mohácsi-szigeten ma is kb. 300 család foglalkozik áttelelő kelkáposzta termeléssel, a te­rület 100 négyszögöltől 2 hol­dig szóródik családonként. Ez mellett a mohácsiak áttelelő szabadföldi salátával is fog­lalkoznak. Nyolcvanezer fej salátára kötöttek szerződést dz ÁFÉSZ-szel, a többit szabadon árusítják általában negyed­kilós súlyban. Egyszerre jön be a fóliás salátával, de annál ol­csóbb és ezért a fogyasztók szívesen vásárolják. — Rné — Több szempontból érdekes premier előtt áll a Pécsi Nem­zeti Színház. Ma este mutatják be a szobaszínházban a mai amerikai drámaíró nemzedék egyik legsikeresebb képviselőjé­nek, David Mametnek Ameri­kai bölény című színművét. A darab tíz évvel ezelőtt szere­pelt először az off-Broadway-n. Azóta ott három felújítást ért meg, amelyek egyikének AI Pachino is szereplője volt. Fi­gyelemre méltó tehát a szerző bevezetése Magyarországon, újdonságnak számít a pécsi ős­bemutató. A darab egy kisstílű, hamvá­ban holt betörési kísérlet kap­csán beszél emberi érzésekről, felelősségről, szeretetről, illetve a vele szemben álló farkastör­vényről. Bemutatja, hogy em­berek egy mítosz kedvéért ho­gyan függesztik fel etikai érzé­küket, hogyan próbálják ezzel a mítosszal igazolni magukat. A kétrészes színmű rendezője vendégként Dezsényi Péter. Ő korábban két évig Szolnokon volt színész, idén végez a Szín- művészeti Főiskola rendezői szakán. A ma este bemutatan­dó darabot egyben diploma- munkájának is szánja. A színmű díszlettervezője Vata Emii, a jelmeztervező Gyurász Ferenc. A darab nézői a szobaszínház színpadán Padi Lászlót, Sipos Lászlót és Csuja Imrét láthatják. K. E. Or. Kelemen László megnyitó beszédét mondja Nem lesz zavartalan a növényvédőszer-ellátás A Budapesti Vegyiművek napja Pécsett A Budapesti Vegyiművek napját tartották tegnap Pé­csett, az Elefántos Házban. Baranya megye mezőgazda- sági szakemberei részére ren­dezett tájékoztatót dr. Kele­men László, a megyei Agrokér igazgatója nyitotta meg. Vál­lalata összes forgalmának 27 százalékát bonyolítja a BVM- mel. Az elsősorban növény­védőszereket előállító buda­pesti gyár jövő évi gyártási terveit Sebők Tibor osztályve­zető ismertette. A tavaszi növényvédőszer- ellátás nem lesz zavartalan. Későn kapták meg az import- engedélyt, s ez nemcsak az import, hanem a saját ható­anyagú termékeik gyártását is érinti, így a kukorica gyom­irtójaként használt Hungazin termékcsaládot is. Több, ed­dig alkalmazott vegyület és vegyszer behozatala még nem dőlt el. Dr. Bihari Ferenc, a BVM Kutató Állomásának a veze­tője kísérleteikről adott rövid tájékoztatót, dr. Inczézy Péter pedig a hektáronkénti költsé­gekről is szólt, melyek pár száz forinttól 1200 forintig ter­jedhetnek. Baranya megye növényvé­delmi helyzetét dr. Reisinger Péter, a Növényvédő Állomás igazgatója ismertette. Bár me­gyénkben is csökkent a mű­trágyafelhasználás, így is az országos átlag közel kétszere­sét éri el. Bátor János, a me­gyei Agroker osztályvezetője szerint az ez évi növényvédő- szer-ellát.ás kisebb fennaka­dásokat leszámítva jónak mondható. Ami a jövő évet és a két legfontosabb gabona­félét illeti: a búzát védő vegyszerek 70 százaléka már a megyei Agrokerhez érkezett, a kukorica védőszerei körül pil­lanatnyilag egy kis bizonyta­lanság van. P. E. Országos Szövetsége képvise­letében Pálfy József elnök és Megyeri Károly főtitkár helyez­te el. Elvitték a kegyelet ko­szorúit a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, vala­mint a Rózsa Ferenc Veterán­otthon képviselői is. A meg­emlékezés az Internacionálé hangjaival ért véget. * Rózsa Ferenc építészmérnök egyetemista évei alatt Német­országban ismerkedett meg a marxizmus-leninizmus eszméi­vel, s kapcsolódott be a kom­munisták irányította szocialis­ta diákszövetség munkájába. 1931 tavaszán tért haza, s hamarosan kapcsolatba került a Kommunisták Magyarországi Pártjával. Kezdetben a párt falusi osztályának, majd köz­ponti lapjának, a Kommunis­tának volt munkatársa. A 30-as évek végén, a második világháború elején már a KMP egyik vezetője. Az 1941 janu­árjában megalakult Központi Bizottság tagja, majd titkára'' lett. Nevéhez fűződik a párt újjászervezésének megindítása. A párt lapjának, az 1942-ben megjelent Szabad Népnek szerkesztője volt. Még abban az évben a százával letartóz­tatott kommunisták között a börtönben halt meg. * Csütörtökön Szombathelyen leleplezték Rózsa Ferenc már­vány emléktábláját, a róla. el­nevezett körúton, az Állami Építőipari Vállalat székházának falán, A TIT Nemzetiségi Tanácsának ülése A nemzetiségi népfőiskolák programját, a jövőbeni tervei­ket tárgyalták meg csütörtökön a TIT Nemzetiségi Tanácsának ülésén. A népfőiskolák közmű­velődésben betöltött szerepé­nek ismertetése után szó esett a szervezeti feltételekről, az intézmények feladatköréről. A nemzetiségi népfőiskola tevé­kenységének célját abban je­lölték meg, hogy bázisa le­gyen a magasszintű kultúra anyanyelvi terjesztésének,,^ a helyi és a nemzeti identitás erősítésének. A népfőiskolái oktatás — miként elmondták — csak akkor lehet eredményes, ha a helyi szükségletekre és igényekre, illetve helyi szer­vezésre épül. Ezért fontos, hogy ezek az intézmények mindenütt önkormányzati ala­pon működjenek. Végh Antal a bíróságon A büntetőeljárásról szóló tör­vény megfelelő rendelkezése értelmében a nyilvánosság ki­zárásával kezdett foglalkozni csütörtökön a Budai Központi Kerületi Bíróság azzal a ma­gánvád alapján hozzá került két üggyel, amelyek minde­gyikében Végh Antal író el­len — rágalmazást állítva - érkezett feljelentés: az egyik Kenyeres Imre futballedzőtől, a másik östreicher Emil me­nedzsertől. Miként az MTI tu­dósítójának a bíróság illetéke­sei elmondták: magánvádas ügyben — tehát amikor valós vagy vélt sérelme van valaki­nek, de csakis az ő döntésé­től függ, hogy kér vagy nem kér orvoslást a törvénykezés­től- - a eljárás első lépésé­ben a bíróság megkísérli ki­békíteni a feleket. Amennyi­ben ez nem sikerül - most egyik ügyben sem sikerült - a továbbiakban már mint ma­gánvádló és magánvádlott je­lennek meg a bíróság előtt az érdekeltek. Ilyen tárgyalásra e szóban forgó ügyekben várha­tóan a jövő év elején kerüL sor a Budai Központi Kerületi Bíróságon. Emlékezés Rózsa Ferencre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents