Dunántúli Napló, 1986. december (43. évfolyam, 330-359. szám)
1986-12-31 / 359. szám
1986. december 31., szerda Dunántúli napló s Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának és szerveinek 1987. évi munkaterve (Rövidített szöveg) A felújítás során készült el a korszerű diszpécserközpont, ahonnan mind a régi, mind az új üzemrész munkája figyelemmel kísérhető Fotó: Läufer László A liászprogram első jelentős létesítménye Hetvenéves a pécsi szénelőkészítőmé Az MSZMP 'Baranya Megyei Bizottsága munkáját 1987-iben is a XIII. kongresszuson és a »negyei pártértekezleten megfogalmazott feladatok határozzák meg. A kongresszus óta végzett munka tapasztalatai és az MSZMP KB 1986. november 20-i határozata alapján kiemelt figyelmet fordít: — a gazdasági mun-ka megjavítására, a gazdasági fejlődés élénkítésére, a VII. ötéves terv célkitűzéseinek teljesítésére; — a tudatformáló munka tartalmi és szervezeti javításával a pártszervezetek szerepének, a párttagok kiállásának, a politika iránti 'bizalom erősítésére; — a pártszervek tartalmi munkájának és munkastílusának fejlesztésére, befolyásoló szerepük erősítésére a politika végrehajtását szolgáló fontosabb helyi kérdésekben; — az ellenőrző munka javítására, a pártmunka demokratizmusának fejlesztésére, az önállóság és felelősség érvényesítésére a határozatok következetesebb végrehajtásában; — az állami, társadalmi szervezetekben dolgozó kommunistákon keresztül a politikai intézményrendszer fejlesztésére, a társadalom demokratikus vonásainak erősítésére. I. Á gazdasági élet megjavításának feladatai A gazdoság élénkítése érdekében a korábbinál határozottabb, következetesebb és konkrét politikai munkára van szükség. A pártbizottság általános követelményként állítja: — a termelés mennyiségének növelését és minőségének javítását; — a gazdaság hatékonyságának fokozását, jövedelem- termelő képességének erősítését, a fajlagos ráfordítások mérséklését (beleértve a lakossági és a kommunális fel- használást is), a kivitel bővítését, a műszaki haladás gyorsítását, a személyi tényezők hatásosabb mozgósítását, a vezetés színvonalának emelését, a munkakultúra és a munkafegyelem javítását; — a nem termelő területeken folvó munka racionálisabb szervezését; — a gazdaságtalan teimelés okainak feltárását és megszüntetését, indokolt esetben a veszteséges tevékenység felszámolását és a jól jövedelmező termelés gyorsabb bővítését ; — a kedvezményezett központi gazdaságfejlesztési programokhoz, pályázatokhoz való eredményes kapcsolódást; — az egyes gazdálkodó szervezetek munkájában tapasztalható indokolatlan, többnyire szubjektív eredetű különbségek felszámolását. Az iparban az 1986 második felében kibontakozott kedvező termelési tendencia stabilizálása, a termelés növelése a fő cél: minden ésszerű lehetőséget ki kell használni a kivitel bővítésére. A bányászat termelési és gazdálkodási terveinek keretei között tevékenykedjen. A gépipar és az élelmiszeripar növelje, a könnyűipar és az építőanyagipar stabilizálja termelését. A kivitel — elsősorban konvertibilis elszámolásokban — főként a gépiparban, a könnyűiparban és az élelmiszeriparban bővüljön. Az építőipar alkalmazkodjon jobban az igények szerkezetéhez, stabilizálja tovább gazdálkodását. Az 1986-ban kibontakozott kedvező tendenciát továbbfejlesztve a minőség javítása, a kivitelezési idő rövidítése és a költségnövekedés ütemének mérséklése a fő feladatok. A mezőgazdasági termékek termelése az 1986. évi — országos összehasonlításban — •magas szintről indulva 5 százalék körüli mértékben bővüljön. A termelés növelését a minőség és a jövedelmezőség javítása mellett kell elérni. A közlekedésben a mennyiségi igények kielégítése mellett javuljon a szolgáltatások színvonala. A kereskedelem az áruellátás színvonalát megőrizve tekintse feladatának a választék bővítését, a hiánycikkek körének szűkítését és az ellátás területi különbségeinek további mérsék lését. A lakosság életkörülményeit szolgáló beruházások — mint azt a tanácsok középtávú tervei előírják — továbbra is a kiemelt célokra (lakás, egészséges ivóvíz, általános iskolai és középfokú oktatás) összpontosuljanak. Az érintett tanácsok tegyenek intézkedéseket a mérséklődő fejlesztési és működési források ésszerű fel- használására, a lakásgazdálkodás, a lakosság intézményi ellátásának és az intézmények gazdálkodásának javítására. Kezdődjön meg a gazdaságilag elmaradott térségek felzárkóztatási programjának végrehajtása. II. Az ideológiai ¥ ff I ff I ¥ es művelődéspolitikai munka főbb feladatai Továbbra is alapvető feladat a XIII. kongresszus határozatainak végrehajtásához a tudati feltételek megteremtése. A tudatformáló munka segítse a gazdaságpolitika megismertetését, képviseletét, elfogadtatását. ösztönözze a politika helyi érvényesítését, a végrehajtásra való mozgósítást. Minden területen kapjon politikai és erkölcsi támogatást a követelményeknek megfelelő, jól szervezett és fegyelmezett munka. Járuljon hozzá a szocializmus történetmi fejlődésének jobb megismertetéséhez. A propaganda — a tartalmi és szervezeti átalakításának szellemében — növelje elméleti igényességét, alkalmazkodjon rugalmasabban a gazdasági-társadalmi változásokhoz. Az agitáció tartalma, eszközei és módszerei igazodjanak jobban a oolitíkai szükségletekhez, a rétegigényekhez. Fejlődjön a párt- és tömegszervezetek ez irányú tevékenységének összehangolása. A tömegtájékoztatás biztosítsa a párt politikájának megismertetését, képviseletét, a végrehajtás jó tapasztalatainak terjesztését, a téves nézetekkel a vitát, a politikától eltérő gyakorlat bírálatát. A köz- és felsőoktatásban — az intézmények fejlesztési programjaihoz kapcsolódva — folytatódjon az oktatási törvényben megjelölt tartalmi és szervezeti tennivalók végrehajtása, illetve az ehhez szükséges szemléleti és cselekvési egység biztosítása: a tartalmi korszerűsítés: a nevelési szocialista jellegének erősítése. A közoktatásban javuljon az irányítás hatékonysága, folytatódjon a nevelés és oktatás feltételeinek megteremtése, az ellátottságban levő különbségek mérséklése. A közművelődési intézmények - tevékenységük korszerűsítésével, szervezettebb együttműködéssel, a művelődés demokratizmusának fejlesztésével — járuljanak hozzá a társadalmi, gazdasági feladatok megoldásához, az emberek életmódjának tartalmasabbá tételéhez. Erősítsék, terjesszék szocialista értékeinket. A művészeti életben erősödjön tovább a pórt elvi irányító szerepe, az alkotóműhelyek és a kommunista művészek politikai felelőssége. A művészetek szocialista eszmeiség ű alkotásokkal jobban járuljanak hozzá a valóságismeret gazdagításához, az életszemlélet, az ízlés alakításához. Következetesebben utasítsák el az eszméinktől idegen magatartásformákat. A művészetek támogatásában kapjanak elsőbbséget a szocialista értékek. A tudományos munkában kapjon kiemelt figyelmet a központi programhoz kapcsolódó kutatások eredményessége. Fokozódjon a kutatóműhelyek bevonása a helyi döntési lehetőségek változatainak kidolgozásában. Legyen hatékonyabb a kutatóhelyek együttműködése, illetve a gazdasági szervezetek és kutatóhelyek, a kutatás és oktatás munkakapcsolata. Az egészségügyben kiemelt feladat a megelőzéssel, az egészségesebb életmód elterjesztésével kapcsolatos tennivalók hatékony végrehajtása. Az anyagi eszközök takarékos és tervszerű felhasználósa biztosítsa oz ellátási, műszere- zettségi színvonal megőrzését. Kapjon folyamatos figyelmet a szigetvári kórház beruházása és üzemeltetésének előkészítése, az orvostudományi egyetem és a tanácsi egészségügy együttműködésének biztosítása. III. Az államélet fejlesztésének feladatai Az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztése során erősíteni szükséges a testületek önálló kezdeményezéseit és a testületi tagok mozgósító, felelősségvállaló és példamutató szerepét. Fokozni kell a megyei irányítás hatékonyságát, a városi és városkörnyéki kapcsolatok és tanácsi együttműködések szervezését, a községek önállóságának növelését, káderhelyzetük javítását. A helyi pártszervezetek munkájában is irányuljon kellő figyelem az elöljáróságok közéleti és lakosság-ellátási tevékenységére. Az államigazgatási szervek munkájában a hatósági, felügyeleti, ellenőrző és lakossági szolgáltató-szervező tevékenységet tovább kell javítani. Határozottabban kell fellépni a bürokratizmus ellen a lakosság ügyeinek intézése során. A szocialista törvényesség, a közrend, közbiztonság védelmében a jogalkalmazás új jog- politikai elvei érvényesüljenek, különösen az ellenőrzésben és a felelősségrevonás szigorításában. Gazdaságpolitikai céljainkkal összhangban kapjon nagyobb figyelmet a közveszélyes munkakerülés és a gazdasági bűncselekmények visszaszorítása, a tulajdon védelme, a tűzbiztonság fokozása. A munka- időalap védelmére hozott rendelkezések végrehajtását elsősorban munkahelyi feladatként kezelve — ellenőrzéssel is elő kell segíteni. IV. Á pártélet fejlesztésének feladatai Pártszerveink, szervezeteink legfontosabb feladata a Központi Bizottság által elhatározott célok és tervelőirányzatok gyakorlati megvalósítását elősegíteni, megteremteni az ehhez szükséges szemléleti és cselekvési egységet, erősíteni a pártfegyelmet, rendszeressé tenni az ellenőrzést és a számonkérést, érvényesíteni az irányító szervek és a vezetők felelősségét, nagyobb mértékben kibontakoztatni a párttagság, a pártonkívüliek társadalmi aktivitását. Ennek érdekében a megyei pártbizottság szükségesnek tartja: A pártéletben: — a párt vezető szerepének, egységének, fegyelmének erősítését, a szervezeti élet rendjének szigorúbb megtartását, a politika képviseletéhez és megvalósításához a tömegkapcsolat fejlesztéséhez az eddiginél kedvezőbb feltételek megteremtését; — a pártellenőrzés erősítését, a saját és az irányított pártszervek konkrét ellenőrző munkájának javítását, formai gazda g ítá sá t, e red m én yességén ek növelését; — a pártszervek tevékenységében a demokratikus vonósok további erősítését, a párttagság szélesebb körű bevonását az őket érintő döntések előkészítésébe, a határozatok végrehajtásáért érzett felelősség növelését, a hozott döntések ismertetésének és megértésének gyorsítását, a pártmunka nyíltabbá tételét, kezdeményezőkészségük további kibontakoztatását, a fellépést a káros jelenségekkel, a halogató, bizonytalan magatartással szemben; — a párt előtt álló feladatokkal és a megnövekedett követelményekkel összhangban a tagkönyvcsere előkészítését, szervezését és irányítását, a párttagokkal folytatandó beszélgetések lebonyolítását. A tömegpolitikai munkában: — a tömegszervezetekben és mozgalmakban dolgozó kommunisták felkészítését az ott végzendő politikai munkára, kongresszusi programjaik végrehajtásának támogatását, az önálló munkavégzés feltételeinek biztosítását, munkájuk szervezettebb összehangolását; — az ifjúság körében végzett munka megújíását, a KISZ- szervezetek tevékenységének megkülönböztetett segítését, programjaik megvalósítását; — a szakszervezetek munkájában a termelést segítő és az érdekképviselettel, -védelemmel összefüggő feladatok összhangjának megteremtését, az üzemi demokrácia, a szocialista munkaverseny megújításának kezdeményezését, a szakszervezeti ifjúsági tagozatok létrehozását; — a Hazafias Népfront munkájában a munkásság és az ifjúság nagyobb részvételét a lakóterületi munkában, a képviselők, a tanácstagok és az elöljáróságok munkájának, lakossági kapcsolatainak szélesítését, a városépítő, környezet- védő, az egészséges életmódot elősegítő törekvések támogatását. Harminc valahány méter magasságban, a pécsi szénelőkészítőmű egyik felső szintjén a szocialista brigádok relikviái előtt szépen feldíszített karácsonyfa áll. A kora reggeli órában még nem indították be a berendezéseket - szokatlanul csendes a szénmosó. A régiek ugyanis ma is csak így hívják, bár a hetven esztendő alatt az egykori technológiai berendezéseknek mostanra nyoma sem maradt. 1917-ben helyezték üzembe, akkor a 6 milliméteren felüli szenet dúsították az ülepítőgépeken. Az első jelentős fejlesztésre hat évtizede került sor: 1927-ben építették meg az úgynevezett rheocsatornás mosóművet. S ha már a szénelőkészítőmű történetét idézzük, bízzuk magunkat Szabados György főmérnökre, aki 32 éve itt dolgozik, s aki három nagyon jelentős fejlesztést élt át (mondom neki, hogy élt túl — s máris a nemrégiben elkészült flotálómű üzembe helyezési gondjairól beszélünk), amelyek bizony jó néhány álmatlan éjszakát szereztek Szabados Györgynek. Egyébként ezen a napon is szabadságon van, de megnyugtat, hogy mindenképpen bejött volna.- Amikor a hatvanas évek közepén a nehézszuszpenziós hidrociklonos aprószénmosót „építettük”, hetente kellett Csehszlovákiába szaladgálni alkatrészekért, naponta voltak több órás üzemzavarok, s most ez már senkinek sem jut eszébe . . .- ... érdemes visszatekinteni az ötvenes évek nagy fejlesztésére is - mondja. A Dunai Vasmű kokszolóművének indulása után rheocsatornás finom ülepitőgépet állítottak üzembe, ami a szénelőkészítőmű kapacitását óránként 300 tonnára növelte. Ezt a fejlesztést követte a már említett 1965 és 1969 közötti beruházás, amely a kokszszénkoncent- rótum hamutartalmát a korábbi 18—20 százalékról 10 százalékra csökkentette. A mni napig üzemelő szénelőkészltési technológia most is korszerűnek tekinthető .. . S máris a mában vagyunk, az új üzem berendezései között járunk. Az alig két esztendő alatt, csaknem 1,4 milliárd költséggel épült flotálóműben az eddig dúsítás nélkül értékesítésre került porszenek és iszapszenek flotálásával mintegy 10 százalékkal növelik a legértékesebb szén, a közvetlenül kamrába tölthető koksz- szénkoncentrátum mennyiségét. Dr. Ács Zoltán létesítményi főmérnök a beruházás előzményeiről beszél:- ...A Dunai Vasmű mosója az ötvenes évek közepén épült, a komlói szénelőkészítőben is hovatovább tarthatatlan a három évtizedes technológia, Pécsett is előbb-utóbb rekonstrukcióra szorultak volna a berendezések, a Pécsi Hőerőmű fejlesztése, a távhőellá- tás több szenet igényel, kézenfekvő volt, hogy egy központi helyen korszerű, a sokféle igényt kielégítő szénelőkészítő komplexumot kell létrehozni ... Dr. Ács Zoltán vegyészmérnök - miként Szabados György, ő is szabadságon van, dehát számára sem jelent gondot, miként a beruházás során oly sok szabadnapon megtörtént már, hogy kijöjjön a szénelőkészítőbe. Még az elmúlt őszön, a flotálómű ünnepélyes üzemindításánál felhívták a figyelmem, hogy az új beruházás kigondolásában, megvalósításában ők ketten „főrészvényesnek” számítanak. Tiltakoznak ugyan a titulus miatt, gyorsan felsorolnak még néhány nevet (Kubó Sándor, a Tatabányai Főgép üzemvezetőhelyettese, Jankovics Gábor ugyancsak a Főgépnél dolgozik, Varga János, a Központi Bányászati Fejlesztési Intézet munkatársa), akik ugyancsak sokat tettek a flotálómű létrehozásáért. A most, a beruházás első ütemében megvalósult flotálómű, és a majdani fejlesztések célja, hogy a mecseki szén minden grammja a legcélszerűbben, a leaértékesebb formában kerüljön értékesítésre. Dr. Ács Zoltán leegyszerűsíti a 21 hónap alatt megvalósult beruházás előkészítését: a szitákat, a flotáló berendezést, a víztelenítőt és szárítót kellett a több tucatnyi lehetőségből kiválasztani, úgy, hogy olcsón, gyorsan, üzembiztosán megépülhessen a flotálómű. Még nem működik tökéletesen az új üzem, Szabados Györgynek, dr. Ács Zoltánnak, a szénelőkészítő minden dolgozójának bizonyára sok álmatlan éjszakát okoz majd még a flotálómű . . . Én a régi, harminc év előtti mosóra gondolok: a szénportól alig lehetett látni, a felső szintekről víz, ciklonpor hullt alá, az egész épületet állandó mozgásban tartották a gépek, alig volt olyan dolgozó, aki jelentős halláskárosodásban ne szenvedett volna. Az irányítóterem képernyőjén nézzük a szénelőkészítő legfontosabb pontjait: ezernyi berendezés működését lehet innen figyelemmel kísérni, ha szükséges, közbeavatkozni. Az ablakon kilátni az egykori palahányóra, már csaknem teljesen elégett a Hőerőmű kazánjaiban a több millió tonna még némi éghető anyagot tartalmazó meddő, a túloldalon kiszabadult az újhegyi domboldal, szőlők, családi házak épültek, ahol a régi mosó miatt szinte tűrhetetlen volt az élet. Eltűntek az iszaptavak, illetve helyükön környezetvédelmi és biztonsági víztárolók vannak. Az egykor fekete Szabolcs patak vize tisztán folyik ma már ki az üzemből . . . L. J.
