Dunántúli Napló, 1986. december (43. évfolyam, 330-359. szám)
1986-12-31 / 359. szám
e Dunántúli napló 1986. december 31., szerda Családi házak a Kaposvárra vezető út mentén Változatos házak - kellemes környezet Szigetvár kapujában A város szélén, a kaposvári úttal párhuzamosan hosszú ideig egy egysoros utca zárta le Szigetvárt: a Turbéki utca. Előtte, a két úttól közrezártan, hosszan elnyúló „földnyelv", az ősi Muszola, a szigetvári bos- nyák gyerekek egykori játszóhelye, a millennium idején tölgyeket ültettek itt, melyek közül néhány máig megmaradt. A hely Szigetvár egyik „városkapuja". Ezekre az utóbbi években megkülönböztetett gondot fordít a város. S tulajdonképpen ennek a gondoskodásnak a jegyében dolgoztatták ki e terület rendezési tervét, alakítottak ki építési telkeket, s folyik immár második esztendeje az építkezés is. A születő új lakóterület máris hatással van a környezetére: a régi Turbéki utcai házsorban egymásután épülnek új házak, amelyek - dicséretes tervezői leleménynek köszönhetően — tovább éltetik á kisvárosi zártsorú beépítés jellegzetes kapubejáróit. Megörvendeztetni Szigetvárt Mondjuk meg most rögtön, miért is esett a választásunk erre a születő szigetvári lakónegyedre? Mert máris tetszik, úgy, ahogy van. Látni ugyanis az együttesen, hogy valameny- •nyi közreműködő közös törekvése volt valami nem mindennapival megörvendeztetni Szigetvárt. A környék tanácstagja, dr. Berta József, a tanács osztályvezetője és társadalmi elnökhelyettese volt ps majdani választói érdekében munkálkodott 'a terület alakításán, Tóth Mihályné városrendező építész (DTV), aki maga nemrég még szigetvári tanácsi dolgozó volt, a rendezési terv kidolgozásánál a város jellegzetességeinek a megőrzésére volt figyelemmel, s a tervezők egyike, Vari Jenő építész (Baranyaterv) több itt épült házzal próbálta segíteni azt az elgondolást, amit a tanácstag így magyaráz: — A rendezési terv 140 családi ház helyének a kijelölésére kínált’ lehetőséget. Nehéz, nagyrészt mélyfekvésű területről van szó, a .teljes közművesítéssel egynek-egynek a költsége 240 000 forintunkban van, az eladási átlagárat viszont 120- 130 ezer forintban állapítottuk meg. De egy fiatal, aki a kiemelt társadalmi rétegeknek nyújtható támogatásokat élvezi, 40 000 forintért telekhez juthat. A terület hasznosítása tette lehetővé, hogy az egyoldalas Turbéki utca és a betorkolló utcák, ahol évek óta nem jutott mód a fejlesztésre, most megmozduljon. Jó lakókörnyezetet kínál A hosszúkás terület nem sok „játékot" engedett a városrendezőnek: a két házsor között viszonylag 'kevés a szabad, kertnek alig nevezhető terület, amit az építtetők is szemlátomást inkább udvarként fognak fel, s Belső udvaros épületek a Turbéki utcában e szellemben alakítgatják a maguk hasznára. A „földnyelvet" Tóth Mihályné néhány- házas kisebb tömbökre osztotta,, eszerint jöttek létre a rövid mellékutcák, melyek közül kettő már él is. — Az Alapi Gáspár utcától délre viszonylag sűrű beépítést javasoltam, ettől északra nagyobbak a telkek, emiatt én bizonytalannak érzem, mikor valósul meg. A keskeny építési terület önmagában jó lakókörnyezetet kínál, s az eddigiekből úgy látom, a kaposvári út felé szépen fog mutatni. Az első szektor házait Vári Jenő tervezte. Tulajdonképpen két nagyobb blokkról vari szó. Az egyiknek még csak két tagja áll. A másik kétszer négy egységből áll, az utakra merőleges házakat a kapubejáró (fölötte a hasznosított tetőtér) köti össze. Bent intim hangulatúnak ígérkező kis udvarok vannak. Egyfajta ótriumházJövő évi tervünk együttesnek foghatjuk fel ezeket, a hagyományostól annyiban különböznek, hogy annál nyitottabbak a külvilág felé. Az udvarok jövője a használóktól függ: milyennek, ifi. minek rendezik be ezeket a ma még jobbára építési területként funkcionáló belsőségeket. Az építész azonban nem túlzottan elégedett azzal, ami az általa tervezettekből megvalósult: — Mennyivel jobb lehetne az egész, ha nem térnek el a tervtől! Az ilyen egytraktusos házak nagyon kényesek ... Fontos lett volna például megcsinálni a tetőkinyúlásokat... Kellemes látvány Továbbmenve a már felépült, vagy épülőfélben levő házak változatossága tűnik fel, továbbá az, hogy megismétlődik a túloldali, hagyományos zártsorú beépítés. Az épületek külön-külön is a csinosságra törekednek, s az együttesük is kellemes látványt nyújt. Vajon így látja a tanácstag is? — Szépnek tartom ezt a kis lakóterületet - mondja dr. Berta József. — De akkor lesz igazán kedves a lakókörnyezet, ha elkészülnek a kertek, megnőnek a fák... Ahol már kialakultak a porták, látszik, hogy kellemes életteret adnak az ott élőknek. Hársfái István Az 1987. évi népgazdasági tervvel kapcsolatban mindenekelőtt arról kell szólni, hogy az miképp viszonylik a VII. ötéves tervhez. A gazdasági folyamatok 1986- ban — de már 1985 végén is — több lényeges ponton eltértek a VII. ötéves tervbon alapul vett, illetve megjelölt pályától. 1986-ban a népgazdaságban megtermelt források jóval kisebbek, a belföldi felhasználás, ezen belül főleg a lakosság fogyasztása — elsősorban a megalapozatlan, túlzott mértékű keresetnövekedés miatt — számottevően magasabb a tervezettnél. A teljesítményhiány és túlfelhasználás következményei a konvertibilis elszámolású áruforgalomban csapódtak le, ahol a tervezett aktívum helyett passzívum jött létre. Az állami költségvetés deficitje magas szintet ért el, nőtt a külföldi adósságállomány. Mindez arról tanúskodik, hogy a népgazdaságban igen kedvezőtlen tendenciák - stagnálás és egyensúlyromlás — alakultak ki. A pálya közelítése Az MSZMP Központi Bizottsága november 19—20-i ülésének határozata elemezte a kialakult helyzetet, annak okait és meghatározta a gazdasági fejlődés és a gazdaságirányítás fő feladatait. Ezzel összhangban az 1987. évi népgazdasági terv abból indul ki, hogy a párt XII. kongresszusán meghatározott és a VII. ötéves tervben konkretizált gazdaságpolitikai célokat nem másokkal kell felcserélni, hanem mindent- meg kell tenni annak érdekében, hogy a gazdasági fejlődés közelítsen a középtávú tervben megjelölt pályához. Ahol az előrehaladásban elmaradás mutatkozik, ott tevékenységünket fel kell erősíteni, a fejlődést gyorsítani kell, ahol viszont túlszaladtunk - mint például a belföldi felhasználásban — ott fékezni szükséges, hozzá kell igazodni a valóságos lehetőségekhez. Az utóbbit is azonban differenciáltan kell tenni, mégpedig nem az eredeti tervszámokhoz való hozzáigazítás alapján, hanem oly módon, hogy a rendelkezésre álló eszközök elsősorban a fő cél megvalósítását segítsék. A gazdaságpolitikai célok közül elsődlegesnek ugyanis 1987- ben is -- a középtávú tervnek megfelelően, sőt, még inkább — azt kell tekinteni, hogy felgyorsítsuk a világ- gazdasági folyamatokhoz való igazodást, a műszaki fejlődést, a termelésszerkezeti változásokat, a hatékonyság javulását és erre alapozva élénkítsük a gazdasági fejlődést. Ez a termelési, elosztási és külgazdasági politika együttes feladata. Javítani kell ugyanakkor a népgazdaság egyensúlyi helyzetét, ami a konkrét körülmények között azt jelenti, hogy számottevően le kell lassitanT a konvertibilis valutákban fennálló adósságállomány növekedését. Ami pedig a lakosság életszínvonalát illeti, itt az 1985—86. évi szint stabilizálására vállalkozhatunk. Az 1987. évi terv tehát a VII. ötéves terv gazdaságpolitikai céljait iránymutatónak teknitve, a konkrét körülményekhez igazodva határozza meg a gazdasági fejlődés időszerű feladatait. Nem akármilyen növekedés A Központi Bizottság határozata nagy jelentőséget tulajdonít a gazdasági fejlődés élénkítésének. Az adott helyzetben elengedhetetlenül fontos, hogy a gazdaság az 1985—86. évinél gyorsabban fejlődjön, számottevően bővüljenek a hazai teljesítmények alapján rendelkezésre álló források. Ez azonban nem azt jelenti, hogy visszatérünk a mennyiségi fejlődés erőltetésének politikájához. A termelés nem akármilyen növelésére van szükség, hanem olyanra, amely a belföldi piacokon jól, gazdaságosan értékesíthető termékekből eredményez többletet. Természetesen nem engedhetjük meq magunknak sem az indokolatlan készletnövekedést, sem a fizetőképes kereslet ki- eléaítő behozatallal nem ellentételezhető exportot, sem pedig a rendkívül rossz gaz- daságossáaú, nettó devizahozamot nem vagy alig eredményező kivitett. Ezért a termelés olyan élénkítését tűztük célul, amely erőteljesebb szerkezeti változásokkal és a hatékonyság javulásával jár együtt. Ezt figyelembe véve irányozza elő az 1987. évi terv az ipari termelés 2-2,5 százalékos, a mezőgazdasági termékek - az alacsony 1986. évi szinthez képest — 4,5—5,5 százalékos (az 1984. évihez képest csak mintegy 1 százalékos) emelkedését, ezen belül a hatékony és exportképes termelés - ezen belül a feldolgozóipari konvertibilis elszámolású kivitel - dinamikusabb fejlődését, a gazdaságtalan termelés visz- szaszorítását. A gazdaságirányítás e célokat különböző eszközökkel, mindenekelőtt a gazdasági szabályozás egyes fontos elemeinek módosításával és más széles körű állami intézkedésekkel és akciókkal kívánja elérni. Számít eközben arra, hogy mindez . felerősíti a gazdálkodó szervezetek aktivitását, kezdeményezéséit, vállalkozókészségét. Nyilvánvaló, hogy ha az utóbbi nem következne be, a kedvezőtlen tendenciák megállítása és visszafordítása nem valósulhatna meg. A termelésnek a külgazdasági célokkal összehangolt fejlesztését szolgálják a külkereskedelmi szabályozók változásai, az exportnövelő fejlesztések* forrásainak bővítése és az ezzel kapcsolatos kedvezmények, a külföldi piacépítést, a KGST-országokkal az áruforgalom kölcsönösen kiegyenlített bővítését, a vegyesvállalatok alapítását, külföldi működő tőke beáramlását segítő állami kezdeményezések és intézkedések. Újabb döntésekkel kiegészítve folytatódik a központi gazdaságfejlesztési programok megvalósítása. A gazdaságtalan termelés átalakítását és visszaszorítását szolgálják az egyes tevékenységekkel kapcsolatban hozott állami döntések, a támogatások és kedvezmények csökkentése, az új felszámolási és szanálási eljárás következetes alkalmazása. A társadalmi tőke áramlásának élénkítését segíti az új bankrendszer működése, a társulási jogszabályok módosítása. A keresetszabályozás módosításával és központi eszközökkel is előmozdítjuk a munkaerőmozgás élénkítését oly módon, hogy a hatékonyan nem foglalkoztatható munkaerő felszabaduljon és dinamikus fejlődésre képes tevékenységekhez áramoljon. Differenciált elosztás A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 1987-ben a terv szerint nem növekedhet. A belföldi felhasználás ugyanis már 1986-ban meghaladta az ötéves tervben 1987-re számított szintet, miközben a megtermelt forrrá- sok elmaradnak attól. Ezért 1987-ben még a külföldi adósságok — egyébként nem kívánatos, az 1986. évinél kisebb — növekedése mellett is a belföldi felhasználás legfeljebb az 1986. évi szinten maradhat. Ez azt jelenti, j hogy a nemzeti jövedelem növekményét külső kötelezettségeink teljesítésére kell fordítanunk. A gazdaságpolitika fő törekvésének megfelelően 3-4 százalékkal növeljük a termelő - főleg vállalati — beruházásokat. Ugyanakkor ösz- szességében csökkennek - ezen belül differenciáltan alakulnak - a nem termelő beruházások, a költségvetési szervek és intézmények kiadásainak reálértéke. A lakosság reáljövedelmei és fogyasztása nem haladják meg az 1986-os — az eredetileg 1987-re tervezettnél is jócskán magasabb - szintet. Ehhez mérsékelni kell a nomi- náljövedelmek növekedésének dinamikáját és nem kerülhető el, hogy a fogyasztói árszínvonal az 1986. évinél jobban emelkedjék. Gondoskodni szükséges arról, hogy a keresetek a tényleges teljesítményekkel, gazdasági eredményekkel összhangban, differenciáltan növekedjenek. Az. 1987. évi népgazdasági ■ terv maradéktglan teljesítéséhez igen nagy társadalmi érdek fűződik. Nem engedhetünk meg magunknak még egy,- az 1985-86.* évihez hasonló évet. Ezért a gazdaságirónyító szervek folyamatosan figyelemmel fogják kísérni a gazdasáqi folyamatokat, és ha szükséges, a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésével összhangban álló további intézkedéseket fognak tenni. Látni kell azonban, hogy gazdasáqi céljaink meavaló- sítósának sikere alapvetően a vállalatok és szövetkezetek munkájának eredményessé- qén múlik. Minél inkább széles körű lesz ez a felismerés, és minél inkább követik ezt tettek mindenütt, annál inkább és annál hamarabb számíthatunk arra, hogy a aazdasóq rááll a kiegyensúlyozott és hatékony gazdasági fejlődés pályájára. Dr. Balassa Ákos, az Országos Tervhivatal főcsoportfőnöke J
