Dunántúli Napló, 1986. december (43. évfolyam, 330-359. szám)

1986-12-31 / 359. szám

A Dunántúlt napló 1986. december 31., szerda A felújított gyerekosztályon fenyőfát is állítottak a bentmaradt gyermekeknek, az új műszerek­kel felszerelt gyerekosztályon állandó ügyeletet tartanak a betegek mellett. Läufer László felvételei Közelebb a lakossághoz Kórház a déli végeken A kis rácsos ágy lakója teli­torokkal követeli az ennivalót. Gyomra jelzi, elérkezett az evés ideje. Ám hiába, várnia kell, az elsőség most egy nála fiatalabb babáé, aki éppen táplálkozási zavarok miatt került a siklósi kórház gyermekosztályára. A szomszédos kórteremben nagyobbacskák fekszenek, a hi­hetetlen vékony, ötödikes Pataki Diána, akinek már kóros az ét­vágytalansága, Terzics Éva, aki otthonos fesztelenséggel a ki­festőkönyvében rajzol. A három év körüli Szalóki Anita, amikor meglátja dr. Mészáros Kálmán osztályvezető főorvost, odafut, belecsimpaszkodik és kijelenti: haza akarok menni! Ez a 30 ágyas gyermekosz­tály — amelyet egy valamikor beszálló kocsma épületéből ala­kítottak ki — korszerűségét te­kintve nem nyerné el ugyan egy országos versengésben a pálmát, de a felújítás után az alapkövetelményeknek megfele­lően látja el feladatát. Az, hogy ez a gyermekosztály megújulva ma is működik, Sik­lós város és a megye összefo­gásának köszönhető. A minisz­tériumi vizsgálatot követően ugyanis korszerűtlenségre hivat­kozva a megszüntetését java­solta az egészségügyi vezetés. Városi és megyei forrásból más- félmillió forintot adtak és elvé­gezték a szükséges változtatá­sokat. — Nagy hiba lett volna ezt felszámolni — állítja dr. Mészá­ros Kálmán főorvos. — Igaz, Pécs közel van, és ott sokkal korszerűbb körülmények között látnák el a betegeket. De az is igaz, hogy ismerve a környező kis falvak lakóit, a legtöbbjük ide még elhozza a gyerekét, ha baj van, de Pécsre már nem vinné. Természetes, hogy a sú­lyosabb, komplikáltabb eseteket beküldjük a klinikára vagy a pécsi gyermekkórházba, de nem biztos, hogy mindent, a köny- nyebb eseteket is ott kellene ellátni. Azonkívül nekünk, mivel itt közelebb vagyunk a lakos­sághoz, közvetlenebb a viszo­nyunk és az egészségnevelés­ben, az életmód változtatásban is jelentős szerepük van. A siklósi kórház nemcsak gyermekosztályból áll. 54 ágyas belgyógyászattal, 33 ágyas se­bészettel és 30 ágyas szülészet­tel rendelkezik. A kórházról az első írásos fel­jegyzések 1894-ből származnak. Ekkor lett a siklósi várfal tövé­ben épült huszárlaktanyából 20 ágyas kórház, ahol főleg a sze­gény betegeket ápolták. Első kinevezett igazgató főorvosa dr. Kregczy Ottó volt. Egy siklósi tanító 1920-ban készült festmé­nyén megörökítette az akkor még földszintes épületet. 1938- ban átépítették, emeletet húztak rá — ez a mostani főépület — és 60 ágyas kórházzá vált, ahol már akkor is belgyógyászat, se­bészet és szülészet működött. A kórház jelenlegi igazgató­ja, dr. Horváth Lajos 1960-ban került Siklósra. Találkozása a kórházzal nem volt a legszeren­csésebb. Az történt, hogy a földben egymás mellett futó víz- és szennyvízvezeték csövei korrodáltak és az ivóvízvezeték­be szennyvíz jutott. De ez csak akkor derült ki, amikor paratí- fusz járvány ütött ki, és a leg­súlyosabban az új belgyógyász főorvos, a mostani igazgató be­tegedett meg.- A siklósi kórház további bővítésére az 1950-es évek vé­gén került sor - mondja dr. Horváth Lajos. — Ekkor alakí­tottuk át az út átellenes olda­lán lévő beszálló kocsmát gyer­mekosztállyá. A felnőtt osztá­lyokon kisebb belső változtatá­sok és emeletráépítés történt. Jelentős fejlődést jelentett a rendelőintézet létesítése. A bá­bosház néven ismert régi-régi épületet építették át erre a célra. Ez nagy előrelépést je­lentett a betegellátásban, mert addig a járóbeteg rendelés az osztályokon, a kórtermek mellett történt. 1974-ig például a kórházban egy műtő volt. Ezt használta a sebészet is, a szülészet is. Elő­fordult, hogy egyszerre került sor sürgős műtétre a sebészek­nél ist a szülészeknél is, s az egyiket a betegtolóágyon vé­gezték. 1974-ben a Rendelőin­tézet tetejére emeletet húztak, itt kapott helyet a korszerű, kétmunkahelyes műtő és mel­lette a subintenzív örzőszoba. E különleges kórteremnek most mindkét ágya foglalt. A benne fekvők mellkasáról veze­tékek futnak a falon lévő ké­szülékbe, amelynek kis képer­nyőjén a szívműködést jelző görbék vibrálnak. Barics Pálnál már szép szabályos ez a görbe, pedig a behozatala utáni EKG- szalag ijesztő volt.- Akkor már egy hete több­ször szorított a mellem. Egyik nap aztán, amikor reggel mentem a jószágokat etetni, érzem ám, ez most komolyabb. Mire odaértem az ólhoz, össze is estem! A legutóbbi évek szerzemé­nye ez a két Mamocard beteg­őrző készülék. A legújabb műszer a pár hónapja kapott ultrahangos vizsgáló berendezés. A készü­lék tapogatója Tisza Miklósné erőteljesen gömbölyödő po­cakján fut. Dr. Faragó János osztályom alorvos nézi a mag­zatot. A csöppnyi monitoron jól kirajzolódik a fej, ép a ge­rincvonal és jól lehet látni a piciny végtagok finom cson- tocskáit, halvány körvonalak­ban a gömbölyű kis pocakot.- Nagy segítség ez a készü­lék - mondja dr. Faragó Já­nos. — A terhesség ideje alatt háromszor nézzük meg a mag- za fejlődését. Ennek segítsé­gével korán ki lehet szűrni a rendellenességeket, ikerterhes­ségeknél a magzatok elhelyez­kedését. Az utóbbi években nagyobb fejlődésnek indult a siklósi kórház. Elkészült a központi fűtés rekonstrukciója, új gazda­sági és szociális épületet húz­tak fel nemrég — korábban a nővéreknek nem volt külön öl­tözőjük, fürdőjük, igen rossz körülmények között volt a konyha és az étterem. Kaptak még egy régi szomszédos épü­letet, ott rendezték be a mo­sodát. A műszerállományt is fejlesztették. EKG-készülékeket kaptak és ez évben a röntgen- osztály is új képerősítő mű­szerrel gazdagodott. Megépült Siklós első liftje, - addig sokszor még az orvosoknak is be kel­lett segíteniök a lépcsőn va­ló beteghordásba. — A távlati tervekben szerepel egy na­gyobb és korszerűbb rendelő- intézet építése és a jelenleg nagyon zsúfolt szülészet kor­szerűsítése. A kórház most 147 ágyas, és a hozzátartozó körzetben 44 000 a lakosok száma. Ennyi ember­nek nyújt biztonságot a tudat, hogy van egy kis kórház a kö­zelben, amit gyorsan, könnyen el lehet érni, ha baj van. Sarok Zsuzsa Pécsett, a Hajnóczy utcában a felújított épületeket már el­látták a hőszigetelő elemekkel. Üj irányzatok a lakáspiacon Választhat a vevő Lakásértékesítés tervrajz alapján - Variálható otthonok - Az OTP katalógussal várja ügyfeleit - Családi házak a BÉV saját beruházásában A lakás ma áru. S nem ol­csó áru! Szabados Attilánéval, az OTP Baranya Megyei Igaz­gatóságának osztályvezetőjével játszunk a számokkal. Egy négy tagú családnak a tanács kijelöl egy két és fél szoba összkomfortos lakást, mondjuk második emeletit. Ez 842 000 forintba kerül. A csa­ládot százötezer forint szociál­politikai támogatás illeti meg. Az árból levonva, marad 737 800 forint. Maximum 380 000 forint költcsönt kaphat, marad 357 800 forint. Ennyit kellene az asztalra tenni. Az összeget csökkentheti a mun­káltatói támogatás, vagy a vissza nem térítendő tanácsi támogatás, ha a család szo­ciális helyzete indokolttá teszi. Mindezeket figyelembe véve jó, ha van a zsebben százötven- ezer forint. Kivéve azt az előre­látót, akinek van ifjúsági taka­rékbetétje, amire hat év után kaphat száznyolcvanezer forin­tot... Nos, hogyan lehet ilyen ér­tékes árut még piacképeseb­bé tenni? Pontosabban, hogyan próbálja azzá tenni a legna­gyobb lakásberuházó, az OTP? A piacképesség mércéje le­het a lakáshoz juttatás minő­sége, az ügyintézés módja is, és éppen ebben lépett-nagyot a három partner, az OTP, a Pécsi Városi Tanács lakásügyi hatósága és a kivitelező BÉV. Idén 961 lakást értékesített a takarékpénztár. Bár az utol­só hónapban jelentős volt az ügyfélforgalma, az új otthonok zömét birtokba tudta adni no­vember végéig, mondhatni egész évben folyamatosan szer­vezhette a kulcsátadásokat. A tanácstól időben megkap­ta a leendő bérlők listáját, az ár ismeretében rögtön értesí­tette ügyfeleit. Idén először tervrajz alapján is értékesített, és teheti ezt a jövőben is, mert már ma tudja, hogy má­jusban kinek hol ad el lakást, februárban értesítheti a vevőit, akiknek hetven százalékát a városi tanács jelöli tulajdo­nosnak. Hogy az OTP pontos lehet, az a kivitelező pontossága is. Ebben az évben az esetek többségében a műszaki átadás után nyolc-tíz nappal költöz­hetett a lakó. Szabados Attilá- né tapasztalata az, hogy nem­csak gyorsan, de jó minőség­ben adják át a lakásokat. Jövőre katalógussal várja az OTP az ügyfeleit, akik négyféle színű fürdőszobából választ­hatnak, illetve a BÉV tapéta- és szőnyegpadló-kínálatából. S az OTP engedélyez olyan belső változtatásokat is, ame­lyek műszakilag megengedhe­tő^ akár válaszfalat lehet odébb tetetni, ajtót falaztat- ni, beépített szekrényt átrakat­ni. Jövő év szeptemberében át­adnak egy hatvan lakásos épü­letet, amelyben variálhatják az otthonok helyiségeit is: a leendő tulajdonosok választ­hatnak, hogy a két és fél szo­bás lakást egy szoba három fél szoba elrendezésben ké­rik-e. * Nézzük a terv másik oldalát: mit tesz hozzá a BÉV? Major Béla műszaki igazga­tó szobájában öten ülünk az asztal körül Rikker Mihály ve­zérigazgató-helyettessel, Pál­mai István termelési főmérnök­kel és Jakab József üzemigaz­gatóval. Valamennyiüknek van mondanivalója a tervezés, a szervezés, az anyagbeszerzés bldaláról. Egyetértünk abban, hogy ér­demes véget vetni a korábbi pazarlásnak, amikor a lakó megkapta a kulcsot és nem tetszett a lakás, jöttek az ipa­rosok, kidobták a tapétát, padlót és kezdték az egészet elölről. Az idei évet kísérletnek te­kintették, az első háromne­gyed évben megépített 777 la­kás 30—40 százalékába úgy költöztek a lakók, hogy már akkor magukénak tudhatták azt, amikor a ház még „feke­te" volt. Megegyeztek a válla­lat üzemigazgatóságával, hogy a készletből milyen tapétát, padlót, csempét választanak, vagy pedig hoznak, és azt ké­rik feltenni. Jövőre ezt a lehe­tőséget mindenkinek felajánl­ják. Négyféle színű fürdőszo­bából lehet válogatni úgy, hogy egy-egy épületben traktu­sonként más-más a berendezés, mert előregyártott térelemet építenek be, így már a gyár­tásnál ismerni kellene a lakó személyét. Ma fél évvel az át­adás előtt tudják, egy-egy há­zat átlagosan tíz hónap alatt szerelnek össze és építenek féT. A vállalásukhoz hozzátarto­zik az is, hogy ma csak más­fél évre előre tudják garan­tálni a válogatás lehetőségét. ennyit szereztek be előre a készletekből. Sajnos a tapasz­talatuk az, hogy a háttéripar nem követi elvárható mérték­ben az építők lépésváltását ebben a versenyben. A BÉV vezetői azt állítják, hogy lényeges gazdasági ered­mény a műszaki szemle utáni gyors kulcsátadás. Ez év már­ciusától ez mindennapos gya­korlat. Többek között ennek is köszönhető, hogy a közelmúlt­ban megnyerték az OTP ver­senytárgyalását: 1541 lakást építhetnek. A vállalat arra is törekszik, hogy közvetlenül a piacra ter­meljen. A kedvezőbb hitelfelté­telek is ösztönzik erre, a bank háromszázalékos kamattal ad hitelt, ha egy-egy házban mindegyik lakóval tizennyolc hónapon belül szerződést köt. Gáldonyi M. h A malomi domboldalon már épülnek az új típusú háromszintes és tetötérbeépitéses épületek Fotó: Läufer L. Melegebb otthonokat! 1986. január elsejétől szigo­rították a lakóépületek hőtech­nikai szabványát. Az új háza­kat már ez alapján kell meg­tervezni és megépíteni. De mi lesz a sorsuk a régi épületek­nek? Az elmúlt években szigetel­ték Pécsett a távfűtéses há­zak ajtóit és ablakait. Ez több helyen bevált. De volt, ahol a szigetelés a szellőzést gátolta meg, és bepenészedtek a fa­lak. A hőfok azonban tovább­ra is alacsony maradt, sok he­lyen a lakók fáztak. A Pécsi Ingatlankezelő Vál­lalat már megkezdte az új hő­szabványnak megfelelően a felújított lakások hőszigetelé­sét. — A felújításra kerülő épüle­teken hőszabvány-vizsgálato- kat végzünk. Ha azok nem fe­lelnek meg az előírásoknak és a gazdasági számításaink is igazolják, elvégezzük az utó­lagos hőszigetelést - tájékoz­tatott Megyesi Sch. István, a PIK műszaki csoportvezetője. - Az ablakokat sziloplaszttal minden esetben szigeteljük. A Körösi Csorna Sándor és a Hajnóczy utcában a garanciá­lis bejárás után végezzük el a hőszigetelést. A központi fűté- ses házaknál, mint a Körösi Csorna Sándor utca 6., 10., 14. szám alatt, teljes külső hőszi­getelést csináltatunk a Pécsi Építőipari Szövetkezettel. A költségeit az Ingatlankezelő Vállalat fizeti a felújítási ke­retéből. Várhatóan több év is eltelik, mire minden házra sor kerülhet. — Jelenleg a Hajnóczi utcá­ban lévő házak északi oldalá­nak külső hővédelmét végez­zük — mondta Balogh Andor, a Pécsi Építőipari Szövetkezet főmérnöke. — Az itt épült több­szintes házak a régi hőszab­ványnak megfelelően kismére­tű téglából készültek. A nagy homlokzatokat az északi ol­dalon védeni kell a lehűlés el­len. Több centiméteres szige­telőréteget ragasztunk a ház oldalára. Figyelmet fordítanak c^pa- nelépületek hővédelmére is. Termovíziós vizsgálatot végez­nek és ha szükséges, megfe­lelő burkolattal látják el a há­zakat. Az épületek közötti ré­seket is tömítik, így az egymás mellé épített két ház oldalfala ugyan szellőzik, de az állandó légmozgás nem hűti le a fala­kat és megszűnik a lakások­ban a megfelelő hőmérséklet ellenére is meglévő hidegérzet.

Next

/
Thumbnails
Contents