Dunántúli Napló, 1986. december (43. évfolyam, 330-359. szám)
1986-12-31 / 359. szám
1986. december 31., szerda Dunäntült napló 3 Halmozottan Hátrányos Helyzetben A Villgép sellyei magnóüzeme kínál munkát a környék asszonyainak Ez év októberének elején az országgyűlés négy bizottsága tartott együttes ülést, egy rendkívül fontos témához kötődően fejtették ki véleményüket. A gazdaságilag elmaradott területek fejlesztésének társadalmi-gazdasági programjáról volt szó. A kormány szándéka: a kijelölt hét megye 23 elmaradott térségében erősödjenek a gazdasági alapok, s ezen a bázison meg kell teremteni a társadalmi előrehaladás feltételeit. E célra összesen 20 milliárd forintot lehet mozgósítani a helyi források, a vállalati, szövetkezeti eszközök bekapcsolásával együtt. A halmozottan hátrányos helyzetű területeket magukba foglaló hét megye egyike: Baranya. Két térsége is érintett: a megye délnyugati, déli tájegysége, illetve az északi rész. Azaz a Dráva mente és a Zse- lic-Hegyhát. A gazdaságilag elmaradott térségek felzárkóztatásának programja Baranyában is elkészült, a dátum rajta egészen friss. Kérdéseinkkel dr. Bognár Zoltánt, a megyei tanács elnökhelyettesét kerestük fel.- Baranya hosszú távú te^ rület- és településfejlesztési koncepciójába elkülönített fejezetként épült be a gazdaságilag elmaradott térségek felzárkóztatását célzó program. Szokásos e területeket halmozottan hátrányos helyzetűeknek is mondani. Milyen ismérvek alapján lehet egy-egy térséget ilyennek minősíteni? — Tömören talán így fogalmazhatok: a társadalmi-gazdasági lét és fejlődés egyedi hátrányainak egymással összefüggő, egymást általában erősítő halmozódása. -Azon túl, hogy milyen a gazdasági bázis, a népessége milyen korú, etnikumú, képzettségű, menynyire elmaradottak az életkörülmények, szerepet játszik a közlekedés, a hírközlés állapota, a határmentiség (talán az sem véletlen, hogy a 23 elmaradott térség többsége megyehatáron van, s nagyrészt az országhatáron), tehát a perem- helyzet. Megyénkben a többszörösen hátrányos helyzetű térségek kialakulásához további három sajátosság is hozzájárult: az Ormánság a felszabadulás előtti időszakra is visszanyúló népességcsökkené- se, a Dráva mente elzártsága az ötvenes évek első felében, végül az aprófalvas településszervezet. Lényegében város- hiányos térségről van szó. Az aprá^lvas településszerkezet önmagában számos hátrányt jelent a gazdasági fejlesztésben és az ellátás biztosításában. Ezek következtében alakultak ki megyénkben a halmozottan hátrányos helyzetű térségek, ahol 65 községben közel 30 000 ember él. E területek felzárkóztatását célozza a program, amelyről előzetesen el kell mondanom, hogy hosszú távra szól, nem kecsegtet gyors, látványos eredményekkel. — Beszéljünk a gazdasági ; bázisról, éspedig elsősorban a Dráva mentére figyelve, mert a felzárkóztatás programjában e terület a Zselic- Hegyháttal szemben időbeli előnyt élvez. — Ebben a térségben szétvált a munkahely és a lakóhely. Ez nem feltétlenül hátrány, csak abban az esetben, ha a települések fejlődése és a társadalmi újratermelési folyamat közötti természetes kapcsolat felbomlik. Ez történt a Dráva mentén. A drávai térségben működő termelőszövetkezetek rendkívül kedvezőtlen termőhelyi körülmények között gazdálkodnak. Közel vannak a folyóhoz, ez meghatározza a talajtípusokat, a belvízkár rendszeres térmes- kiesést okoz. A halmozottan hátrányos helyzetű térségekhez tartozó mezőgazdasági termelőszövetkezetek a megye szántóterületének egynegyedén, valamivel több mint 54 000 hektáron gazdálkodnak. Mérleg szerinti eredményük a múlt évben 104 millió forint volt, ez nem éri el a megyeinek a 12 százalékát. Vagyis: a jövedelemtermelő képességük aránytalanul kisebb a megye többi térségéhez viszonyítva. Hozzáteszem még: az állattartótelepek állaga leromlott, rekonstrukcióra, technológiai korszerűsítésre szorulnak. A terület rekultivációjára és meliorációra van szükség. Ezért a VII. ötéves tervidőszakban rendelkezésre álló területfejlesztési és szervezési alapból — 210—220 millió forintról van szó — a tanácsülés döntése szerint 100 milliót a mezőgazdaság kap. A központi, megyei és helyi erők összefogásával várhatóan arra nyílik lehetőség, hogy a VII. ötéves tervidőszakban megalapozzuk a későbbi, gyorsabb gazdasági fejlődést. Egyébként — s most nem csak a mezőgazdaságra figyelve - az említett alap, a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben működő és odatelepülő gazdasági egységek 400 milliós saját forrása, a 300 millió forintot meghaladó állami támogatás, illetve megyei és helyi tanácsi hozzájárulás eredményeként összesen közel 950 milliós termelőberuházás indulhat a tervidőszakban a szóban forgó területeken. Ebből meliorációra a jövő évben csaknem 40 millió, az állattenyésztésre közel 44 millió forint jut. A tervidőszak végéig az előbbi célra 270 millió, az utóbbi korszerűsítésére 161,5 millió forint felhasználása várható az említett térségekben. Az ipari beruházások értéke előreláthatóan meghaladja a 300 millió forintot. Az ipari beruházások eredményeként 1990-ig 400 új munkahely létesülhet, a mező- gazdaságban pedig jelentősen nőhet hosszú távon a jövedelemtermelő képesség. I- És azt hiszem, megfogalmazhatjuk azt a célt is: a központi erőforrások igényProgram az ezredfordulóig Megteremthetők a gyorsabb előrelépés feltételei A meliorációnak elsődlegessége van Kihasználatlan idegenforgalmi lehetőségek bevétele a helyi erőforrások mozgásba hozását kell hogy eredményezze. Lépjünk azonban tovább! Évtizedeken keresztül ürülő területekről van szó, illetve egy sajátos népmozgás eredményeként olyan — arányában megnövekvő — lakosságról, amely esetében még az alapfokú képzettség is nehezen érhető el. — A délnyugati térségben jelenleg 28 000 ember él, ez a 15 évvel ezelőttihez képest csaknem tízezerrel kevesebb. A csökkenés döntően elvándorlás eredménye. A nyugdíjkorhatár felettiek száma ma már közel egynegyede az itt élő népességnek, az elöregedés folyamata erőteljes. Az aktív korúak között különösen a nők foglalkoztatottsága alacsony színvonalú és időszakos, elsősorban - annak következményeként, hogy a mezőgazdasági munkahelyeken kívül szűkös az egyéb ágazati elhelyezkedés lehetősége. A helyi tanácsok felmérése szerint közel 1000 ember foglalkoztatását kellene megoldani, döntő többségük nő és szakképzetlen. Az itt levő 65 település 54 százalékában jelentős, sok helyütt egyhar- madot meghaladja a cigánylakosság aránya. Mindezeken túl igen komoly, s talán a legnehezebben kezelhető eleme a hátrányos helyzetű térségeknek: az életkörülmények relatív elmaradottsága. — Mi tartozik ebbe a körbe? Miben viszonylagos az elmaradottság, azaz a lakosság életkörülményei, milyen területeken rosszabbak, mint a nem elmaradt térsé- . gekben élőké? — A települések közötti kapcsolatok kiépítettsége, az egészséges ivóvíz biztosítása, a településhez kötött és helyben nyújtandó szolgáltatások köre, a lakásviszonyok, a lakások minőségi jellemzői, a jövedelmi viszonyok, a kommunális ellátás helyzete, a települési környezet kulturáltsága, rendezettsége, az épített környezet gondozottsága — .mind ebbe a körbe tartozik. Hogy ezek megfelelő színvonala mennyire fontos, tán felesleges kiemelni. Egy példát azonban megemlítek. A Dráva menti térség telefonellátását kiskapa- citású, elavult, kézi kapcsolású központok jellemzik, s mindössze három település kapcsolódhatott be eddig a távhívás rendszerébe. Az egész térségben — beleértve a centrumtelepüléseket is - a társadalmi, gazdasági fejlődés, az irányítás és az ellátásszervezés gátja a mai hírkapcsolati rendszer. Jelenleg mindössze 13 községben van közműves vízellátás, és csak Sellyén van szennyvíztelep. Sellyén működik a térség egyetlen bölcsődéje is 30 férőhellyel. A községi orvosi rendelők nagy része 50 évnél idősebb épületben van, felújításuk nem gqzdaságos.- Ha nagyjából is, de körüljártuk az okokat, amelyek alapján Baranyában két térség is Iokozott figyelemre, a felzárkóztatás fel- gyorsítására szorul. Beszéljünk az eszközökről, a lehetőségekről, de mindenekelőtt arról: mi a hosszú távú fejlesztési program lényege? — A térségre vonatkozó fejlesztési stratégiát olymódon alakítottuk ki, hogy az — a helyi adottságokon alapulva — fokozatosan mozdítsa elő a terület önfejlődését. A programot két szakaszra bontva fogalmaztuk meg: az első a VII. és részben vagy egészében a Vili. ötéves terv időszakát fogja át, a második szakasz az ezredforduló körül zárul. A baranyai halmozottan hátrányos helyzetű térségekben 19 termelőszövetkezet és két állami gazdaság működik, aránylag kis területeken. S minthogy ezen változtatni nem célszerű, a korlátokat inkább együttműködéssel, kooperációval, közös vállalkozásokkal kell feloldani. Indokolt a szakemberhelyzet javítása is. Az évente 5 millió forintos támogatási keretből ennek érdekében 1,3 millió a térségbe kerül lakásépítés és fizetéskiegészítés céljából. A gazdasági feladatok között elsődlegessége van a meliorációnak. A Dráva I. térségi meliorációs program keretében folyamatban van a kivitelezés Bogádmindszent, Drávafok, Baranyahídvég, Vejti termelőszövetkezeteiben, illetve a Szentlőrinci ÁG területén. A jövő évben Drávaszabolcsnál kezdődik és folytatódik Dobszán. A meliorációs munkák a térségben mintegy 27 000 hektárt érintenek a tervidőszakban, eredményeként 1500 hektárral nő a szántóterület nagysága. A térség másik nagy problémája az állattenyésztés helyzete. A szakosított telepek 15-20 éve épültek, valamennyi korszerűsítésre szorul. A következő évben a mozsgói termelőszövetkezet somogyapáti tehenészeti telepének korszerűsítését tervezik, s elkezdődik ez a munka a kémesi tehenészeti telepen is. 1988-ban és 1989- ben az egyházasharaszti, a drávaszabolcsi tsz sertéstelepeinek korszerűsítése indul, majd a vajszlói, a sellyei sertés-, illetve a vejti szarvasmarha-telepé. A terület jobb húsellátása és a technológiai selejt hasznosítása érdekében Sellyén, Vajszlón és Drávasza- bolcson a sertéstelepi rekonstrukcióhoz kapcsolódóan kiska- pacitású vágóhidakat is létrehoznak. De említhetném az ipari beruházásokat is, melyek a térség gazdasági fejlődése és foglalkoztatási szempontból is egyaránt fontosak. Például a Ganz Műszer Művek vajszlói gyáregységét több mint 100 millió forintos beruházással bővíti és korszerűsíti, de fejlesztést tervez többek között a Baranya Megyei Villgép Szövetkezet és az Agrokémiai Szövetkezet is Sellyén, az erdőgazdaság pedig Vajszlón és Sellyén. Ezen kívül úgy vélem, hogy a mezőgazda- sági szövetkezetekben a kiegészítő jellegű tevékenységek fejlesztése is indokolt gazdasági okokból, de a felszabaduló munkaerő hatékony foglalkoztatása érdekében is.- A térség jelenlegi helyzetét ■ taglalva nyomatékkai szólt az infrastruktúráról, ezen belül a közlekedési, hírközlési feltételek javításának szükségességéről. Milyen I előirányzatai vannak a programnak ezekre az ágazatokra? — Az útépítés egyaránt szolgálná a tömegközlekedés gazdaságosságát és a települések megközelíthetőségét. Kilenc összekötő út megépítésére van szükség a megye gazdaságilag elmaradott térségében, ezek közül azokat említem, amelyek elkészültével még ebben a tervidőszakban remélhetően számolhatunk: Szentlászló—So- mogyhárságy, Vejti—Piskó-Za- lóta és Felsőszentmárton—Drá- vakeresztúr között. Vizsgáljuk kísérleti jelleggel a mikrobu- szos tömegközlekedés bevezetésének lehetőségeit és feltételeit. Ami a hírközlést érinti: a szigetvári góckörzet kiépítésének és automatizálásának VII. ötéves tervi programja az ágazat országos fejlesztési pályázatai közé került. A pályázat kiterjed Szigetvár városon kívül 68 községnek a korszerű távhívásba történő bekapcsolására is, melyből 24 község a halmozottan hátrányos térségbe tartozik. A 184 millió forint összegű teljes beruházási költségből 100 milliót kötvényekből és fejlesztési alapok átadásából kell biztosítani. A térségbe tartozó községi tanácsok 200 millió forint fejlesztési lehetőséggel rendelkeznek a VII. ötéves tervidőszakban megyei tanácsi céltámogatásokkal együtt. Természetesen ez az összeg a gondok, feszültségek megszüntetéséhez nem elegendő, de mintegy kétszerese a korábbi időszakénak. A tanácsi fejlesztések keretében többek között 10 településen létesül községi vízmű, 21 településen mélyfúrású kút javítja a jelenlegi helyzetet. Az általános iskolai program keretében 3 községben 12 tanterem, Sellyén és Vajszlón tornaterem építése valósul meg, 5 településen óvoda, további 5 településen öregek napközi otthona létesül. A felépülő 18 tanácsi szolgálati Jakás pedig a szakember megtartó képességét erősítheti. Végezetül még egy jó hír: a Belkereskedelmi Minisztérium, a SZÖVOSZ és tanácsi támogatással tovább folytatódik a kistelepülésekben a kereskedelmi egységek rekonstrukciós programja. Szeretnék azonban egy olyan- területet is megemlíteni, amelyben rejlő lehetőségek messze nincsenek kihasználva a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben: az idegenforgalmat. A kedvező néprajzi és természeti adottságok ellenére az egyéb szükséges feltételek hiányoznak, vagyis az idegenforgalom minimális. Az a véleményem, hogy az ágazat kellő szervezés, figyelem esetén «igen nagy léptekkel fejlődhetne a Dráva mentén, a Zselic-Hegy- háton is. Vannak egyébként eredményt ígérő törekvések, például a horgászturizmus fellendítésére. I — Beszélhetünk már megközelítő pontossággal a program végrehajtásának várható eredményeiről? — Csak abból kiindulva, hogy a térség jelenlegi helyzete, ázott évtizedek alatt felhalmozódott feszültségek egy »téves tervciklus alatt nem oldhatók fel. Reálisan gondolkodva csak arra vállalkozhatunk, hogy megalapozzuk egy majdani gyorsabb fejlődés kibontakozásának feltételeit. Ami tény: a VI í. ötéves tervben a térségben 1,2 milliárd forintot meghaladó értékű beruházás valósul meg, s ez jóval több, mint korábban. Mészáros Attila A közelmúltban készült el a körzet legnagyobb iskolája Vajszlán Läufer László felvételei Jellegzetes Dráva menti település Kémes
