Dunántúli Napló, 1986. december (43. évfolyam, 330-359. szám)

1986-12-30 / 358. szám

2 Dunántúli napló 1986. december 30., kedd Közlemény (Folytatás az 1. oldalról) képzését meg kell szüntetni; döntsenek a vállalatok önálló­an anyagi erőforrásaiknak mű­szaki fejlesztésre történő fel- használásáról. Változatlanul szükség van a központi műszaki fejlesztési alapra, amelynek a kormányzati irányítás hatáskö­rébe tartozó feladatok megol­dását kell szolgálnia. A tudományos kutatás ered­ményeinek gyakorlati hasznosí­tására kölcsönös érdekeltségen alapuló, tartós munkamegosz­tást és együttműködést kell ki­alakítani a kutatóintézetek, a felsőoktatási intézmények és a vállalatok között. A kutatási, az oktatási és a termelő szer­vezetek együttműködése segít­se elő a tudományos-műszaki eredmények alkalmazásához szükséges idő lerövidítését, a fejlesztési források koncentrált, takarékos felhasználását. © Az ország adottságaiból következik, hogy a gazda­ság a műszaki fejlődés tenden­ciáit csak a nemzetközi együtt­működésre építve tudja követ­ni. Fontos, hogy külföldről ve­gyük át azt, ami ésszerű felté­telek mellett megszerezhető. Gondoskodni kell az átvett eredmények gyors, hatékony al­kalmazásáról és továbbfejlesz­téséről. A nemzetközi együttműkö­désben meghatározó a szocia­lista országokkal, különösen a , Szovjetunióval folytatott koope­ráció, amelynek fő irányait és feladatait a tudományos-mű­szaki haladás 2000-ig szóló komplex programja tartalmaz­za. A program végrehajtásá­ban való aktív, érdemi részvé­telünk biztosítása folyamatos kormányzati és vállalati fel­adat. Fontosnak tekintjük a műsza­ki haladást elősegítő technoló­giakereskedelem, valamint az együttműködés és a kapcsola­tok más formáinak fenntartását és bővítését a tőkés országok­kal. © A műszaki haladás gyorsí­tásában, a szellemi és anyagi tartalékok mozgósításá­ban alapvető szerepe van az érdekeltségnek, az emberi té­nyezőnek. A műszaki értelmi­ség teljesítményekhez igazodó anyagi és erkölcsi megbecsülé­séért a vállalatok tehetnek a legtöbbet. Az állami, a társa­dalmi és az érdekvédelmi szer­vezetek gondoskodjanak a vál­lalati szakemberek, a jelentős műszaki teljesítmények megfe­lelő elismeréséről, díjazásáról. Ezt a jövedelem- és kereset- szabályozással is elő kell segí­teni. A technika gyors fejlődése szükségessé teszi a mérnökkép­zés színvonalának emelését, a továbbképzés lehetőségeinek szélesítését. A műszaki és ag­rár felsőoktatásban javítani kell a szervezeti és az anyagi felté­teleket. Különösen az -intézmé­nyek technikai felszereltségét, számítástechnikai, informatikai hátterét kell fejleszteni. A műszaki haladás elképzel­hetetlen megfelelő szakmunká­sok nélkül. Ezért a szakmunkás- képzés személyi és tárgyi felté­teleit javítani kell. A tovább­képzési programokat össze kell hangolni a vállalatok és a nép­gazdaság technológiai korszerű­sítéséből adódó követelmények­kel. Amennyiben a termékszer­kezet változása munkaerő-át­csoportosítással jár, gondoskod­ni kell a szükséges átképzésről. O A propaganda, a tömeg­tájékoztatás, a szaksajtó folyamatosan foglalkozzon a technikai fejlesztés kérdéseivel, mutassa be a műszaki haladást szolgáló erőfeszítéseket és azok eredményeit. O A pártszervek és a párt- szervezetek gondoskodja­nak a műszaki fejlődéshez szükséges politikai feltételek­ről, alakítsanak ki a kollektívák és az egyes emberek alkotó tevékenységét támogató köz­szellemet. Az irányító állami szervekben, a vállalatoknál, a kutatóintézetekben és az okta­tási intézményekben dolgozó kommunisták sokoldalú kezde­ményezéssel, célratörően se­gítsék az állásfoglalás végre­hajtását. A Központi Bizottság felhívja a társadalmi és tömegszerve­zeteket, az egyesületeket, a műszaki fejlesztésben fontos szerepet betöltő kutató, fejlesz­tő, tervezőintézetek, egyete­mek dolgozóit, az újítókat, a feltalálókat, hazánk egész mű­szaki értelmiségét, hogy az ál­lásfoglalásban megjelölt fel­adatok végrehajtásában aktí­van és alkotóan működjenek közre. A Központi Bizottság úgy határozott, hogy az állásfogla­lást a párt folyóirataiban és a szaksajtóban nyilvánosságra hozza. — A Központi Bizottsáa szemé­lyi és szervezeti kérdéseket tár­gyalt.- Ballai László elvtársat, a Központi Bizottság gazdaság- politikai osztályának vezetőjét - más fontos megbízatása miatt - érdemei elismerésével felmentette tisztségéből.- Németh Miklós elvtársat, osztályvezető-helyettest kine­vezte a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetőjévé.- a Központi Bizottság ajánlásokat fogadott el állami tisztségek betöltésére. A Koreai Munkapárt KB ülése ülést tartott a koreai Mun­kapárt Központi Bizottsága, s áttekintette a népgazdaság 1987-1993-ra szóló fejleszté­sének feladatait, az 1987-re vonatkozó tervet, valamint dömtött a kormány összetéte­léről, amelyet a KNDK Leg­felsőbb Népi Gyűlésének első ülésén fogadtak el. A KB jóváhagyta a hétéves tervet, és egyben megbízta a kormányt, hogy fejezze 'be a terv előirányzatainak kidol­gozását és bocsássa a Leg­felsőbb Népi Gyűlés jövő év­ben tartandó .második ülés­szaka elé. Az 1987-es népgazdasági tervvel kapcsolatban a Köz­ponti Bizottság kiemelte an­nak fontosságát, hogy a fő erőfeszítéseket a bányaiparra kell összpontosítani, hogy az ország nyersanyaggal, fűtő­anyaggal és energiával min­den gazdasági ágazat igé­nyeit kielégíthesse. A Központi Bizottság sze­mélyi változásokról is dön­tött. Li Gun Mot és Hong Szong Namot — a Koreai Munkapárt KB PB eddigi pót tagjait — beválasztották a Politikai Bizottságba. A párt új 'KB titkáraivá választották Kang Szeng Szán, En Hen Műkőt, Ten Ben Hot és Coj Thje Bokot. Ezzel egyidejűleg Li Gun Mo, 'Kiim Hvan és Pák Nam Gi eddigi KB-titkárokat fel­mentették megbízatásuk alól. Hétfőn megnyílt a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság legfelsőbb népi gyűlésé­nek (parlament) — új össze­tételű — első ülésszaka, ame­lyen ismét Kim Ir Szent, a Koreai Munkapárt KB főtitká­rát választották a köztársaság elnökévé. Az új összetételű Legfelsőbb Népi Gyűlés az adminisztratív tanács (kormány) vezetőjévé Li Gun Mát, a Koreai Mun­kapárt KB Politikai Bizottsá­gának tagját jelölték ki. A Marion-sziget titka Hét éve már, hogy az ame­rikai központi hírszerző ügy­nökség, a CIA titkos dosszié­jába került egy műhold se­gítségével rögzített észlelés: a mesterséges bolygó auto­matikus kamerái „fantaszti­kus fényt” örökítettek meg az Indiai-óceán egyik „isten há­ta mögötti földdarabján”, a Marion-szigeten, A legutóbbi órákban a világsajtó első ol­dalára került az a feltétele­zés, hogy az a hét évvel ez­előtti villanás a távoli kis szigeten — egy dél-afrikai atomkísérlet következménye lehetett. A Marion-sziget geográ- fiailag az Antarktiszhoz tarto­zik, politikailag azonban a fajüldöző Dél-afrikai Köztár­saság fennhatósága alatt áll. Koordinátáit illetően ez a kis földdarab éppen „a hatodik kontinens” (vagyis az Antarktisz) és Fokváros között, valahol a félúton he- lyezhedik el. Az utóbbi idő­ben sokasodtak azok a meg­figyelések, amelyek szerint a szigeten „komoly tevékeny­ség" folyik. Egy tekintélyes londoni lap, az Observer rántotta most félre a Marion- rejtélyt eddig borító füg­gönyt, és ezt a hírt vette át a világsajtó. Az angol lap úgy értesült, hogy a Marionon, egyelőre mintegy hatmillió dolláros költséggel, leszállópálya léte­sül, amely a jeleik szerint fel­használható akár atomtöltetű rakéták kísérleteire is. A lap az izraeli titkosszolgálat által Olaszországból elrabolt Mor- dehai Vanunu izraeli atom­szakemberre hivatkozva most már biztosra veszi, hogy rég­óta nukleáris együttműködés folyik a pretoriai rezsim és Izrael között. Ennél a pontnál érdemes emlékeztetni arra, hogy az immár csaknem húszéves atomsorompó-egyezmény azért született, nehogy a szörnyű fegyver megbízhatat­lan kezekbe kerülhessen. A tömegpusztító fegyverek léte így is iszonyú fenyegetés. De a veszélyt megsokszorozná e fegyverek elterjedése, és er­re éppen a mostani leleple­zés a legjobb példa. Hogy miért? Adott egy állig felfegyver­kezett kisebbség, amely a nagy többség ellen a fekete kontinensen most már egye­dül vívja elkeseredett utó­védharcát, a saját bevallá­sa szerint „bármilyen eszköz­zel”. Vezetői nem is titkolj^, hogy egyszerűen nem hajlan­dók feladni Afrika utolsó fe­hér paradicsomát, ahol a kisebbség szuper-életszínvo­nalát a többség munkája, ve­rejtéke, és az utóbbi időben egyre gyakrabban vére táp­lálja. Mi a biztosíték arra, hogy egy ilyen rezsim „adott eset­ben" nem veti-e be esetle­ges nukleáris arzenálját, ezt a kérdést teszi figyelmeztető kiáltássá a Marion-sziget tit­ka. Harmat Endre Korrupciós per a „Marcos- klán” tagjai ellen A Fülötp-iszigetek 'hadserege kész minden erejét latba vetni a baloldali gerillák ellen, ha a béketárgyalások eredmény­telenek maradnának — je­lentette ki hétvégi beszédében Fidel Ramos tábornok, vezér­ka ri főnök. A katonai vezető hétfőn nyilvánosságra hozott nyilat­kozata hangnemében elüt Aquino elnökasszony vasárnapi beszédétől. Az államfő ugyan­is úgy fogalmazott, hogy kor­mánya csak a legvégső eset­ben folyamodik az erőszak eszközéhez a gerillamozgalom ellen. Ez utóbbi irányvonal ellentétben áll a hadsereg tisztikarának nézetével, amely szerint a 18 éve folyó polgár- háborúnak fegyveres erővel kell véget vetni. A Fülö'p-szigetek kormánya pert indított Marcos bukott elnök, annak felesége, továbbá tíz másik személy és kilenc cég, köztük külföldiek ellen közpénzek eltulajdonítása miatt. A perbe fogottak - a „Marcos-klán” tagjai — tör­vénytelen eszközökkel a tár­sadalom kárára gyarapították vagyonukat — szól a kereset, amely több mint 730 millió dollárra szól az okozott kár és kamatai megtérítése céljá­val. A kormány korrupcióellenes bizottsága héfőn nyújtotta be ezt egy — ugyancsak korrupciós ügyek megtárgyalására létreho­zott — manilai különbírósághoz. A felsorolt vádpontok: lopás, közpénzek csalárd megszerzése, korrupció, visszaélés, hatalom­mal való visszaélés, a nemzeti vagyon megkárosítása. A bizott­ság az egész világon nyomoz a Marcos-vagyon után. Manilai kormányforrások mint- egv tízmi 11 iá rd dollárra be­csülik azt az értéket, amelyet a „Marcos-klán" húszéves or- száglása alatt törvénytelen esz­közökkel megkaparintott. A va­gyon jelentős része külföldön van befektetve. A most benyúj­tott kereset csupán első lesz azok közül, amelyekkel Manila megpróbálja visszaszerezni a külföldre juttatott hatalmas ösz- szegeket. A japán kormány újabb, 41,6 . millió dolláros segélyt ad a Fülöp-szigeteknek — közölte hétfőn a tokiói külügyminiszté­rium. A pénzzel különböző gaz­dasági programokat lávánnak támogatni. Ezzel 57,3 millió dol­lárra emelkedik az az összeg, amellyel Japán a március 31-ig tartó pénzügyi évben támogatja a nehéz gazdasági helyzetben lévő Fülöp-szigeteket — közölte a minisztérium egyik illetékese. Egyiptomi—-Jordániái csúcstalálkozót tartottak a jordániai Akabában. A képen: Mubarak egyip­tomi elnök (fent balra) és Husszein jordán uralkodó (Telefoto: AP—MTI—KS—DN) Iszlám konferencia Az iráni kormány csak azzal a feltétellel hajlandó részt ven­ni a januárban Kuvaitban ren­dezendő iszlám csúcsértekezle­ten, ha a vendéglátó ország módosítja az irak—iráni hábo­rúval kapcsolatos álláspontját. Ezt Ali Ahbar Velajati iráni kül­ügyminiszter jelentette ki vasár­nap Sarifuddin Pirzadával, az Iszlám Konferencia Szervezeté­nek főtitkárával Teheránban folytatott megbeszélésein. Pirzada az iráni diplomácia vezetőjének meghívására érke­zett a nap folyamán Teheránba, hogy felkérje Iránt: magas szin­tű küldöttséggel vegyen részt az iszlám országok tanácskozásán. Velajati a találkozón kijelentet­te: abban az esetben veszi fon­tolóra, hogy milyen szinten kép­viseltesse magát a kuvaiti ta­nácskozáson, ha a kuvaiti kor­mány —, amely teheráni véle­mény szerint Irak pártján áll — semleges álláspontra helyezke­dik. Egy kuvaiti lap egyébként va­sárnap közölte Pirzada egyik1 nyilatkozatát. Ebben az Iszlám Konferencia Szervezetének fő­titkára kijelentette: a január 26-án tartandó tanácskozásra húsz arab és nemzetközi szer­vezet képviselőjét is meghívják megfigyelőként. •f TOKIÓ: A japán kormány hétfőn hozzájárult ahhoz, hogy az április elsején kezdődő költ­ségvetési évben a katonai ki­adások meghaladják a nem­zeti jövedelem egy százalékát. Januárban mutatják majd be azt a szovjet—japán műsort, amelyben úgynevezett tv-hid keretében beszélgettek egymással moszkvaiak, vlagyivosztokiak, illetve tokióiak. A képen: a felvé­tel alatt a tokiói stúdióban. (Telefoto—AP—MTI—KS—DN) * WASHINGTON: A The New York Times szerint az év leg­jobb alakítását Joan Sutherland nyújtotta Bellini Puritánok című operájában, de az év végi ösz- szeloglaló kimagasló teljesít­ményként értékeli azt is, hogy Marton Éva, a Metropolitan egyik előadásán sérült állka­poccsal énekelte Tosca nehéz szerepét. Mint annak idején megírtuk, az énekesnőt partne­re véletlenül megütötte, úgy, hogy állkapcsa kimozdult a he­lyéről. A szünetben sikerült visszahelyezni az állkapcsot. Marton Éva fájdalmai ugyan nem csitultak, de így is végig énekelte a szerepet. A lap di- csérőleg ir a magyar művésznő egész évi szerepléséről, a Met­ropolitan színpadán nyújtott alakításairól. + PÁRIZS: Egy párizsi kór­házban hétfőn rákban elhunyt Andrej Tarkovszkij szovjet film­rendező, korunk jelentős film­művésze, a szovjet „új hullám” neves képviselője, akinek alko­tásai hosszú ideig viták közép­pontjában álltak. 54 éves volt. Két éve Nyugaton dolgozott Legismertebb alkotása az And­rej Rubljov című háromórás film, amelyben a legendás ikonfestő szerzetes életét dolgozta fel. Mihail Rommnál tanult, meste­rien mutatta be különböző kor­szakok életét, hangulatát és táj­képeit. Első filmje az Iván gyer­mekkora volt. Lem könyve után készített sci-fi filmje, a Solaris szintén szerepelt a hazai moz'ik műsorán. ÓRA A NAGYVILÁGBAN

Next

/
Thumbnails
Contents