Dunántúli Napló, 1986. december (43. évfolyam, 330-359. szám)
1986-12-30 / 358. szám
1986. december 30., kedd Dunántúlt napló 3 Mezőgazdasági szövetkezetek pénzintézete A Mezőgazdasági Szövetkezetek Országos Pénzintézete Részvénytársaság december 17-én tartotta aldkuló közgyűlését Budapesten. A Minisztertanács hozzájárult ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek, halászati termelőszövetkezetek és mezőgazdasági szakszövetkezetek, valamint ezek gazdasági társulásai, a TOT mellett működő Országos Kölcsönös Támogatási Alapban kezelt vagyoni betéteikből részvénytársaság formában szakosított pénzintézetet hozzanak létre. Ennek megalapításával a szövetkezeti mozgalom közvetlen részese lesz a korszerűsödő magyar bank- rendszernek. A máris mezőbankként emlegetett, szakosított pénzintézete üzleti bankként működő, nyereségérdekeltségű szervezet lesz. A részvénytársaság alaptőkéje a tervek szerint a húszezer darab egyenként ötvenezer forint értékű részvényből származik, de annak végleges összegét a jegyzésektől függően a közgyűlés alapszabálya határozza majd meg. A szövetkezetek az OKTA-ban és a KTA-ban lévő pénzükből, de más szabad vagyonukból is jegyezhetnek részvényeket. Baranya megye termelő- szövetkezetei is megkezdték a részvényeik jegyzését. A TESZÖV keretében működő KTA-ban jelenleg 270 millió forint tőkéjük van a tagszövetkezeteknek. Az idén fennállása óta a legnagyobb forgalmát bonyolította le a megyei KTA. Alap pénzforgalma decemberig elérte a 600 millió forintot, ami azt jelenti, hogy a bentlévő pénz nagyon gyorsan forog. Átlag három hónapra adják ki a tagoknak, akik határidőre vissza is fizetik. A KTA legutóbbi pécsi ülésén a tagszövetkezetek első nekifutásra 840 részvényt jegyeztek leendő bankjukba. Mivel egy rész- ' vény értéke 50 000 forint, ez azt jelenti, hogy a baranyai termelőszövetkezetek összesen 42 millió forinttal járulnalk hozzá a január 1-jén meginduló pénzintézet alaptőkéjéhez. A részvényesek nagy száma miatt Baranya megyét december 17-én Budapesten, az .alakuló ülésen hét küldött képviselte, azok, akiket a legutóbbi KTA ülésen a szövetkezetek megválasztottak. A pénzintézet abban különbözik a kereskedelmi bankoktól, hogy csak céljellegű betéteket gyűjthet és nem vezetheti a folyószámlákat. Annak egyébként nincs akadálya, hogy az intézet idővel bankká váljék, ehhez egymilliárd forintot meghaladó alaptőkével kell rendelkeznie. A részvénytársaság üzleti tevékenységével arra törekszik, hogy a tagok egyesített vagyonát a lehető leghatékonyabban működtesse és ezzel a tagok, valamint a szövetkezeti mozgalom anyagi erejét növelje. Az úi pénzintézettől sokan féltették a Kölcsönös Támogatási Alapokat. Nos a Mezőbankkal párhuzamosan tovább működnek ezek is — az OKTA 300 millió, a megyei KTA-k 4 milliárd forinttal — így a segítő, támogató szerepkör is megmarad a rész- vényieqyző alapító szövetkezetek teljes megelégedésére. — Rné — Univerzális mezőgazdasági kisgépek Szabadszentkirályi szabadalmak A Szabadszentkirályi Fémipari Kisszövetkezet 1986-ban már ötféle egytengelyű kerti kisgépet gyártott. Miskolcon, illetve Kecskeméten mutatták be a legújabbat, a négyütemű, 8 lóerős motorral működő, négykerekű, elsőkerékmeghajtású kerti traktorukat. Most van bevizsgáláson a KERMInél a Rex Super motoros ekéjük, ami várhatóan már februártól piacra kerül 7,5 lóerős magyar motorral, de már olasz Duccati gyújtással. Teljesen új megoldása a váltvaforgató eke, valamint a szabadonfutó kormos kerék. Mindkettőhöz valamennyi általuk gyártott adapter csatlakoztatható. Változások a lakásépítésben Csak a hibák kijavítása után lesz pénz iNem-rég adtunk hírt arról, hogy az 1987-es Pécsi Ipari Vásárra szeretnék elkészíteni a négykerék -meghajtású 14 lóerős univerzális -kistraktort. o A Szabadszentkirályi Fémipari Kisszövetkezet 1983 januárjától tevékenykedik önállóan, azóta különféle változatokban imár több -mint tízezer -motoros kerti kapát készítettek. A szentkirályi -kapa fogalommá vált a hazai piacon.-Eddig hat szabadalmuk van: önjáró takarmánykiosztó kocsi, beteg fürdető -kocsi — ebből már közelítenek a százdarabos megrendeléshez —, a per- metezőada-pteres négykerekű kistraktor, váltvaforgós eke — amely a Rex Superen jelenik meg először —, önjáró fűnyírógép — most módosítják úgy, hogy rajta ülhessen a kezelője — és a n-égykeré'kmeghaj- tású, 14 lóerős kistraktor. A 7., 8. és 9. szabadalmuk (mezőgazdasági kisgépek különféle variációi) -még várhatóan 1987-ben eljut a Szabadalmi Hj. vata liba.-Fő profiljuk tehát a mező- gazdasági kisgépek, mellék- profilj-uk az egészségügy (betegfürdető kocsi, ágyazó kocsik és legújabbként egy elektromos gmk szabadalmát hasznosítva olyan elektronikus ágy-mérleg készítése, mely a beteg mozgatása nélkül is 10 de-kás pontossággal mér.) Fejlődésüket jellemzi: az első évi 30 milliós -értéküket évente 50 százalékkal növelve elérik a 110 millió forintot, az első évi 65 000 forintos évi átlagjövedelmet -megduplázzák. Az egy dolgozóra jutó teimelési érték az -első évben 600 000 forint volt, 1986-ban meghaladja az 1,5 milliót.-Ba-n-kh i te l lel m eg vá só ro I tó k, 1987 januárjától övék a sza- lá-ntai Hunyadi Tsz precíziós acélöntödéje, amit saját -igényeik kielégítésére, külső -rendelések teljesítésére kívánnak hasznosítani. o Hogyan született meg a nég yke-rékim eg ha j tá sú k i st ra ktor ötlete? A kecskeméti kiállításon nagydíjas termékeiket szemrevételező szakemberek vetették fel: kellene egy -nagyobb kategóriájú, négykerékmeg hajtású kistraktor, melyet különösen az erdőgazdaságok tudnának -hasznosítani, olya-n, amely kis nyomtávú, kis önsúlyú, fordu- lé-kony és -mozgékony vontatóeszköz.-Ezt az igényt Csanádi Béla, a M-EFAG vezérigazgatója megtoldotta egy újabb gép- Ikonstrukció kérésével: szükségük lenne erdei megközelítés- -re négykerékmeg-hajtású univerzális kistraktorra és cse-me- teültet-éshez gödörfúró kistraktorra vagy adapterre. Es a inégyikerékmeg hajtású kistraktorral ne csak -vontatni, hanem szántani, kapálni, füvet nyírni, permetezni és -más mezőgazdasági, illetve erdészeti munkát is lehessen végezni.-A kisszövetkezetnél vették a lapot. Az ötletadó Török László elnök, valamint Matheovics László főmérnök és Szászi László kisiparos -munkához látott. Tervszinten -má-r meg is született az újdonság. Ha -valaki precíz tervdokumentációk garmadájára gondol, azt ki kell ábrándítanom. Vázlatok, műszaki skiccek, elképzelések alapján ölt testet a -négykerékmeghajtású kistraktor is. Az ötlet, az alap- elképzelés tehát adott, a -többi — a folyamatos véleménycsere, módosítás közben — Szászi László hozzáértésén múlik. Az már eldöntött, hogy a kistraktor lei-ke. a 14 lóerős -Briggs -motor lesz. Az is, hogy általuk eddig gyártott bolygókerekes hajtóművet továbbfejlesztve a kistraktor szinte egyhelyen képes lesz megfordulni. — Alig győzőm a sok új elképzelést — mondja nemrég elkészült új -műhelyében Szászi László. — Ezek a dolgok lassan mennek, rengeteget kell rajtuk gondolkodni. Akinek -nincs ilyesmire Ikedve, az -nem csinál ilyen ba-bramunkát. Én szeretem az ilyesmit. A satupadon most kísérletezi a kisszövetkezet által gyártott valamennyi kerti géphez az új fogaskerekes sebességváltót. Ez — ha elkészül -már 2 sebességgel és hátramenettel is fogja hajtani a KF-04-et és a többit. — Jó ideje foglalkozom -mór vele. Menni fog ... — közli és újabb megoldást próbálgat a fogaskerekeknél. A kecskeméti nagydíjas -négykerekű, egytengely -meghajtású kistraktort fél év alatt fejlesztették -ki. A kisszövetkezet szűk udvarrészén sorakoznak a különféle termékeik. -Nem sokkal távolabb gondosan lefestve áll az egyvasú -lófogatos éke.-, szemmel láthatóan nagy becsben tartva. Évszázadok tapasztalata formázta ilyenné. — Rengeteget tudunk belőle meríteni. Sok mindenben segíti a -munkánkat, a fejlesztéseinket. — mondja Török László elnök. Murányi László 1986 elején kormányhatározat született a lakásépítés- és gazdálkodás 1990-ig szóló társadalmi-gazdasági programjáról. Az ügy nemcsak egy ágazaté, hanem az egész társadalomé, a gazdaságé, hiszen a -statisztikai felmérők 1986-ba-n -rögzítették azt a tényt, hogy hazánkban félmillió ember a-kar változtatn-i valamilyen formában jelenlegi -lakáshelyzetén. Amikor az ő sorsukat szem előtt tartva határoz a kormány, akkor egy- egy döntésében -mérlegeli a lakásra váró-k, a cserélni -vagy a -meglévő otthonukat felújítani szándékozók anyagi- és szociális helyzetét. Pontatlan és egyoldalú ezzel kapcsolatban csupá-n lakásépítésről beszélni, -mert a lakásgondok megoldását csak egy átfogó lakásgazdálkodási koncepció szolgálhatja. Ennek kidolgozására munkabizottságot alakítottak a szakemberek, ám az elvek ismertetése helyett nézzük most azt, mi várható a jövő gyakorlatában, -hogyan alakul a lakásépítés, -felújítás, értékesítés, mobilizálás? A statisztika 1985 végén azt -rögzítette, hogy Magyarországon 3846 ezer -lakás van, aminek egyharmada az utolsó tizenöt évben -készült el. Az átlagos alapterület majdnem 80 négyzetméter, a -komfort, a beépítettség sem -szégyellni való. A jelenlegi, VII. ötéves tervidőszakban várhatóan 320—340 ezer -új otthon -épül, az 1986- os terv pedig az alsó határon (62 ezer) teljesül. Az előrejelzések szerint ennyi-épül majd 1987-ben -is, és ezek közül 8 ezer lesz állami lakás. Ha az egyes éveik adatai nem is fedik -majd hajszálpontosan a terveket, az valószínű, hogy az állami és a -magánlakás- építés 20—80 százalékos aránya továbbra is jellemző marad.-Ezek között a koordináták között a piacra termelő lakásépítés szorgalmazásával, a lakásonként kapható 20 ezer forintos adókedvezménnyel ösztönzik a -kis- és nagyobb szervezeteket erre a fontos társadalmi, gazdasági feladatra. Akik pedig önerő-bői szándékoznak lakásgondjukat < megoldani, azok számára ú-i ajánlott tervek dokumentációját kínálják és különböző szolgáltatásokat a gépkölcsönzéstől az anyagbiztosításig. Egyre több olyan technológia terjed el, amelyek kifejezetten az egyéni építkezőket szolgálhatják, néha talán -már túlságosain is bőnek tűnik a választék. Az -ÉVM igyekszik felkarolni és anyagilag -is támogatni a magán-lakásépítésben alkalmazható új, korszerű technológiákat és építőanyagokat. Az állami beruházásban 'készülő otthonok árát 1987 júniusáig változatlanul maximálják. Azt követően azonban megvizsgálják ainnak lehetőségét és hatását, hogy ezekben a vállalkozásokban is a megállapodásos ár érvényesüljön. Mivel ez óhatatlanul növelné a jelenlegi lakásárakat, szükség van arra, hogy a lakásra várók ezt a többletet szociálpolitikai támogatás formájában megkaphassák. Csak így érhető el, hogy a lakáshoz jutás esélyei ne romoljanak tovább. Jelentős változás lép életbe 1987 januárjában. Attól kezdve minden vállalkozó csak a hibák kijavításának 'befejezése után kaphatja meg munkája ellenértékét. Ez éles ellentétben áll a korábbi gyakorlattal, amikor a műszaki át- adást-átvételt követően pénzhez jutnak a kivitelezők. Az új rend remélhetően gyorsabb és 'pontosabb munkára ösztönzi az építőket, a beruházók pedig vigyáznak arra, 'hogy a számlák szakaszolásaikor ne csak egy jelentéktelen összeg 'jusson az utolsó munkafázisra, amit inkább veszni' hagy a munkától szabadulni akaró kivitelező. A lakásgazdálkodás társadalmi -ga zda sá g i p rog ram jóban az építéssel egyenrangúan fontos szerep gut a lakásmo- biilitásnalk: a cserék szervezett lebonyolításának. Valószínű, hogy ha erre jó megoldást lehetne találni, külön beruházás nélkül is csökkenteni lehetne a jogos lakásigényeket. Ennek érdekében a jövőben nagyobb mozgásteret kapnak a lakásszövetkezetek, hogy vásárlással és lakásértékesítéssel is foglalkozzanak, valamint a takarékszövetkezetek is hirdethetnek ilyen akciókat. A most csak felvillantott programpontok azt a szándékot tükrözik, hogy az otthon- ravárólk ne .maradjanak magukra gondjukkal. 1986-ban például 110 millió forinttal növekedett ez az összeg, amit a kormány juttatott a tanácsoknak a közvetlenül lakást vásárlók anyagi támogatására, és ez a forma a iövő'ben is megmarad. Az 1987. évi hitelpolitikai irányelvek kialakításánál pedig abból az alapvető elhatározásból indulnak ki, hogy az egyéni hozzájárulás mértéke ne növekedjék Indokolatlanul, és lehetőleg az állami támogatással fedezzék a költségek emelkedését. Ennek jegyében például az ifjúsági takarékbetétek kamata ellensúlyozza majd a legnehezebben lakáshoz jutó rétegnél az infláció és az áremelkedések hatásait. Szikora Katalin Szemétégetés nyílt téren Januártól új jogszabályok Magyarországon megkésve figyeltünk föl arra, hogy a szemetet, hulladékot nem lehet tetemes költségráfordítás nélkül tárolni - mondja Kovács Lajos, a Baranya Megyei Tanács építési és közlekedési osztályának vezetője. — A korábbi szemlélet szerint két fontos követelményt kell a szemét elhelyezésénél kielégíteni: vízzáró réteget az elhelyezési terület alatt, és azt, hogy ne kerüljön vízzel oldható anyag a szemétbe. Az előbbi föltétel még csak-csak teljesül, az viszont ellenőrizhetetlen, hogy milyen összetételűek a szemétkupacok. Egyre több területet foglal el a szemét. Gyakran olyat is, ahova más is kerülhetne az ipari hulladék helyett. 1983 óta hazánkban is jogszabály határozza meg, hogy a szemetet veszélyessége szerint minősíteni kell, rendelet szabályozza a hasznosítók, esetleges importálók, fuvarozók kötelezettségeit és természetesen a megsemmisítés módját is a veszélyesség függvényében. A legegyszerűbb, és legkevésbé hasznos módszer az elégetés. Megyénkben a hulladéktermelő ipari üzemeknél a kazánban a tüzelőanyaggal együtt elégetik a szemetet is. Legalábbis ez a mindennapos gyakorlat. Persze ilyen módon csak a nem veszélyes anyagok semmisíthetők meg, a veszélyesekhez a természetvédelmi hivatal és az egészségügyi szerv szigorú föltételekhez kötött engedélye szükséges. A megsemmisítés másik módja a hazánkban kevéssé elterjedt energianyerés. Ilyenkor kifejezetten erre a célra épült, a környezetet nem szennyező, károsítás nélkül működő égetőműveké a főszerep. — Az elégetés — mondja Kovács Lajos — komoly energianyerést nem eredményez. Mégis, az ilyen pontszerű források mérhetők, ellenőrizhetők, és legalább épített körülmények között tárolnak, tüzelnek. Amivel nehezebb mit kezdeni, az a nyílttéri égetés. Nincsenek eszközök hozzá, hogy az avar vagy tarlóégetés károsító, szennyező hatását vizsgálni tudnánk. Bejelentési kötelezettség nincs, csak a tűzoltóság kap rendre értesítést, nehogy fölöslegesen vonuljanak egy-egy meggyújtott tarlóhoz. Hasonlóan nehezen kézben- tartható a lakossági avar-, illetve szemétégetés. Itt tanács- rendelet szabhat gátat például a belterületen égetőknek, és biztosít gyűjtőhelyet. Pozitív példa Harkány, ahol az utóbbi módszert követik. A januárban életbe lépő jogszabályok az utóbbi kérdésekben is váltásokat hoznak. Attól függően például, hogy lévegő- tisztaság-védelem szempontjából melyik kategóriába tartozik a terület, az új rendelkezések értelmében a tanácsok tilthatnak, illetve bejelentési kötelezettséget írhatnék elő. Külön szabályozás alá esnek a külterületek, itt a föltételeket a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium határozza meg. Az alapálláspont szerint nem javasolják a tartlóégetést, csak abban az esetben adnak engedélyt, ha ezt rendkívül komoly ok — például a terület más módszerrel meq nem szüntethető elfertőződése — indokolja. — A szándék nem változik — emeli ki az osztályvezető. — Az intézkedések ösztönzik a nagyüzemeket és a háztáji termelőket is, hogy a fölhalmozódó szemetet ne a létező legprimitívebb módon semmisítsék meg. Remélem, nem vagyok túl merész, ha bízom benne, hogy gazdaságosabbá is válik a komposztálás úira fölfedezésével a termelés. Van azonban itt eov fontos tényező. A levegő kéndioxid koncentrációiát nem a tarlóéaetés növeli. Bár olyan jelenségről van szó, mely iog- aal irritál sokakat, nem szabad léDtéket sem vesztenünk — az alapvető problémákat nem az okozza. A jogszabályok véaül is nem egyedül üdvözítőek. Látni kell, hogy a végrehaitási eszközrendszer fejletlenebb, mint a jogszabályok. Sz. Koncz I.
