Dunántúli Napló, 1986. december (43. évfolyam, 330-359. szám)

1986-12-30 / 358. szám

Vilég proletárjai, egyesüljetek! Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: A szeszesital­értékesítés korlátozása 1987. január elsejétől (5. oldal) Univerzális mezőgazdasági kisgépek Srabadszent- királyról. (3. oldal) Keresik a piacot A nagymányoki brikettüzemben töltésre várnak a vagonok Fotó: Kóródi Gábor Nőnek a briketthegyek Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1986. december 28-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága 1986. december 28-án Kádár János elv­társ elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Köz­ponti Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Bu­dapesti Pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Miniszterta­nács tagjai, az országos főhatóságok és a köz­ponti sajtó vezetői, valamint a napirend előké­szítésében közreműködő tudományos és gazda­sági szakemberek. Mindazok, akik brikettel fűte- nek otthon, biztosan emlékez­nek még az elmúlt telek hiá­nyaira. A nagymányoki gyár teljes kapacitással, szinte fo­lyamatosan dolgozott, mégis akadozott az ellátás. Kevés volt a brikett. Most meg mintha túl sok lenne. — Egyszerűen nem tudunk már mit kezdeni vele — kesereg Godvár Istvánná, a Dél-dunán. túli Tüzép tüzelő- és faforgal­mi osztályának vezetője. — Nincs helyünk. Az éves keret- szerződésben meghatározott mennyiséq fölött mór hétezer tonnát vettünk át: rendelet kö­telez bennünket, hogy minden­féle szenet és brikettet foqad- iunk. A kereslet uavanakkor a fölhalmozott mennyiséahez ké­pest minimális. Ilyen tüzelőhe­gyekhez nincs fedett tároló- kaDacitásunk, mároediq a bri­kett fél évet sem bír ki szabad éq alatt. Szétporlik. Már lát­ható, hoqy a vállalatnak rend­kívüli veszteséget okoz a jövő évben a fűtésre már alkalmat­lan, eladhatatlan, most viszont egyre csak szaporodó fűtő­anyag. A nvártók, a Mecseki Szén­bányák nagymányoki brikett- üzemének dolgozói is nyugod- tatab év végét reméltek, bár imár januárban voltak jelek, melyek a mai eladási gondokat előre­vetítették. Mint Frank Imre fő­mérnök panaszolja, december havi kapacitásuk 38 ezer tonna és ebből csak 28 ezerre jelez­Leállította az amerikai igaz­ságügy-™ misztérium egy flori­dai vádesküdszék eljárását. A vádesküdtszéknek azt kellett volna eldöntenie, ibűnös-e Ro­bert Owen, aki korábban a szenátus republikánus pártcso­portjának munkatársa volt, tit­kos fegyvercsempészésben. A fegyverüzlet kivizsgálása már korábban megindult, s kide­rült, hogy egy titkos szerve­zet mintegy hat tonnányi fegy­vert, köztük ágyúkat, kézifegy­tok. Egyes adatok szerint az enyhe tél és a lakosságnál föl­halmozott készletek következté­ben idén közel harmadával csökkent a kereslet a brikett iránt. A jövő évi ellátás azt kö­vetelné, hogy év közben a nyá­ri nagyjavítást leszámítva folya­matosan gyártsanak, hiszen egy hideg tél megint fölsrófol­ná a keresletet. Az elképzelé­sek szerint közel félmillió ton­nát készítenének 1987-ben, de egyelőre nincs hova rakni. Az üzemben és környékén nem építettek tárolóhelyeket. De még ha lennének is ilyenek, a jelenlegi mennyiséggel akkor sem tudnának mit kezdeni. — A szeptemberben beindult gyártósor segítségével export minőségű terméket állítunk elő, tehát ha valaki a határokon kí­vül figyelne föl a túlkínálatra, tudnánk szállítani - mondja a főmérnök. - Épp csak az ilyen­kor szokásos negyven mázsát kellene megvenni' minden csa­ládnak, de értékesítési osftá- lyunk sem jelez semmiféle élénkülést a piacon. Hogy a helyzet tovább feszül-e és vé- aül átmenetileg le kell-e állí­tani a gyárat, ezt még nem tudom menmondani. Nem va­gyok optimista. Elhelyezési, értékesítési gon­dok, veszélyben a munkavég­zés folyamatossága — erre még egy évvel ezelőtt sem számít­hatott senki. A szaporodó kész­leteknek most már piacot kell találni - ha kell, külföldön. vereket, lőszert akart kicsem­pészni az országból a nica- raguai ellen forradalmárok egy csoportjának. A minisztérium azzal az in­dokkal állította le a további vizsgálatot, hogy előbb el kell dönteni, inem kell-e az ügyet a közelmúltban kinevezett füg­getlen vizsgáló ügyész, Law­rence Walsh hatáskörébe utal­ni. Walsh irányítja a vizsgá­latot North és a titkos fegy­verüzletek ügyében. A Központi Bizottság megvi­tatta és elfogadta: — Pál Lénárd elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a műszaki fej­lődés gyorsítására és a tudo­mányos kutatás eredményessé­gének fokozására vonatkozó ál­lásfoglalást. * A Központi Bizottság, a ku­tatásban és a műszaki fejlesz­tésben tevékenykedő szakembe­rek véleményére támaszkodva, meghatározta a műszaki fej­lesztési politika főbb elveit, fel­adatait és a megvalósításukat szolgáló társadalmi teendőket. O A Központi Bizottság megállapította, hogy ha­zánkban a felszabadulás óta a műszaki színvonal jelentősen emelkedett. A technológiai fej­lődés a főbb nemzetközi ten­denciákat követte, számos ha­zai és nemzetközi tudományos eredmény alkalmazására került sor. Olyan gyártási eljárások honosodtak meg, amelyek hoz­zájárultak a korszerű műszaki kultúra kibontakozásához és el­terjedéséhez. Az utóbbi idő­szakban azonban fokozódott a gazdaságilag fejlett országok­tól való technológiai elmaradás. A műszaki haladást szorgalma­zó központi bizottsági határoza­tok és kormányzati döntések nem valósultak meg kielégítő mértékben. Ebben szerepet ját­szott, hogy az igénybe vehető források csökkentek, s a gaz­daságirányítás és a gazdálko­dó szervezetek még a rendel­kezésre álló anyagi eszközöket sem használták fel megfelelő­en. O A XIII. kongresszus hatá­rozatai, a VII. ötéves terv előirányzatai a műszaki fejlesz­tés meggyorsítását igénylik. Ehhez a Központi Bizottság no­vemberi állásfoglalása cselek­vési programot adott, megva­lósítása a kormányzat és a vál­lalatok együttes feladata. A műszaki fejlesztésben, a technológiai korszerűsítésben, új termelési kultúrák meghono­sításában, a magyar népgazda­ság nemzetközi versenyképes­ségének javításában növekvő szerepe van a központi irányí­tásnak és tervezésnek. A mű­szaki fejlesztés színvonalát meghatározza a tudományos kutatás, a tudomány eredmé­nyeinek alkalmazása; megvaló­sításának fő színtere végső fo­kon a vállalat és a szövetkezet. O A hazai műszaki fejleszté­si tevékenység fő irányait és feltételeit a VII. ötéves nép- gazdasági terv, a központi gaz­daságfejlesztési programok, va­lamint a velük összehangolt or­szágos középtávú kutatás-fej­lesztési tervek tartalmazzák. Ezek magukban foglalják: a gazdaságos anyag- és energia­felhasználást, a megtakarítást elősegítő eljárásoknak, a gép­gyártás-technológiának, az elektronizációnak, az informá­ciós technológiának, a biotech­nológiának a fejlesztését, al­kalmazását és elterjesztését, valamint a termelő infrastruktú­ra műszaki haladás szempont­jából fontos területeinek a fej­lesztését. Középtávon elsősorban a tar­tósan hatékony és versenyké­pes gazdasági szervezetekben, valamint a termelési szerkezet javítását szolgáló súlyponti te­rületeken kell a műszaki fejlesz­tést meggyorsítani. Az ehhez szükséges forrásokat a vállala­tok közötti átcsoportosítással és a technológiák korszerűsítését célzó beruházások arányának növelésével kell előteremteni. A gazdasági szabályozó- rendszer, az ár-, bér-, és adó­rendszer jobban segítse a mű­szaki fejlesztést. Bővüljön a jól működő vállalatok mozgástere a fejlesztésben. Műszaki meg­újulásukhoz járuljon hozzá o hosszú távú érdekeltség megte­remtése, a hatékonysági köve­telmények érvényesítése, vala­mint a vállalatok közötti együtt­működés megjavítása, a szer­ződéses fegyelem betartása és betartatása. Fontos feladat a vállalati belső szervezet korszerűsítése, a műszaki fejlesztés szakember­szükségletének biztosítása, a munka tárgyi feltételeinek javí­tása. A vállalatoknál a műszaki tervezésben, a termelési folya­matok irányításában bővíteni kell a számítógépes módszerek alkalmazását. A termelésben alapvető követelmény a minő­ség javítása. Ennek biztosítása érdekében a gyártás minden fázisában növelni kell a mi­nőség műszeres ellenőrzését. O A kutatásra és a műszaki fejlesztésre fordítható anyagi eszközök a nemzeti jö­vedelemnél gyorsabban növe­kedjenek. Az alapkutatásokat az anyagi források differenciált felhasználásával, a pályázati és a megbízási rendszer javí­tásával, versenyhelyzet kialakí­tásával kell ösztönözni. Az al­kalmazott kutatás feladatainak kitűzésében, az eredmények minősítésében, felhasználásá­ban és finanszírozásában a termelő és a kereskedelmi vál­lalatok töltsenek be meghatá­rozó szerepet. A vállalati mű­szaki fejlesztési alap kötelező (Folytatás a 2. oldalon) Szovjet béke­javaslatok 1986-ban Január 15-én lesz egy éve annak, hogy Mihail Gorbacsov előterjesztette a Szovjetunió 2000. évig tartó, széles körű és részletesen kidolgozott leszere­lési programját — írta az idei szovjet békeerőfeszítéseket átte­kintő írásában Jurij Zsukov, a Pravda politikai szemleírója. A terv tartalmazza az atom­fegyverek szakaszokban történő felszámolását, az űrfegyverkezés megakadályozását, a hagyomá­nyos fegyverzetek és haderők csökkentését. Mindehhez szigorú ellenőrzést irányzott elő, többek között nemzetközi éi helyszíni ellenőrzést is. Ez a javaslat volt a legfontosabb hozzájárulás a nemzetközi békeévhez, mely a fegyverkezési verseny megféke­zéséért vívott harc döntő éve is volt egyben — állapította meg a Pravda szemleírója. A szovjet békejavaslatokat az emberek a lenini békés egymás mellett élés elvének logikus továbbfej­lesztéseként fogadták, '"r A 'békeév előzménye az 1985. augusztus 6-án kezdődött egy­oldalú szovjet atomkísérleti mo­ratórium és a novemberben Genfben tartott szovjet—ameri­kai csúcstalálkozó volt. A svájci városban a szovjet fél igen vi­lágosan demonstrálta a rakéta- nukleáris korszakban szükség'es új gondolkodásmódot. Az SZKP XXVII. kongresszusa alig egy hónappal később to­vábbfejlesztette és gazdagította a január 15-i javaslatokat és megfogalmazta az egyetemes nemzetközi biztonsági rendszer alapvonásait. Ez a rendszer ma­gában foglalja a nemzetközi kapcsolatok valdmennyi terüle­tét: a politikai, a katonai, gaz­dasági és humanitárius szférát is. A Szovjetunió hű szövetsé­geseivel, a szocialista országok­kal karöltve egész évben cél­tudatos erőfeszítéseket tett mind a négy irányban, s a józanul gondolkodó emberek százmil­lióinak szélei körű támogatá­sára lelt. Ezeket a kezdeményezéseket a íreyik ja v í ki s zo vj e t—ame ri'ka i csúcstalálkozón előterjesztett ja- vaslat-csomaq koszorúzta meg. Mindenki számára Világos lett, hogy' az atomfegyvermentes vi­lág létrehozása teljesen lehet­séges és megvalósitható, csak mindkét fél politikai akaratára van szükség hozzá. Ez az akarat azonban, mint már annyiszor, hiányzott az Egyesült Államok vezetéséből — állapította meg Zsukov és bírálta az amerikai kormányt, mert eltávolodott at­tól is, cimibe Reykjavíkban be­leegyezett. Zsukov James Reston kará­csonyi cikkét idézte, amelyben a neves amerikai publicista megállapítja, hogy „az ameri­kai népnek és vezetőinek van miről elgondolkodniuk 1986 vé­gén. Ez az év az elejétől a végéig szerencsétlen volt (az Egyesült Államok számára). Túl sok volt az ámítás, a szélhá­mosság ... Eljön az ideje a számla megfizetésének .. ." Az amerikai diplomácia és propaganda minden erőfeszíté­se ellenére nem sikerült elhárí­tani az egyre tempósabbá váló szovjet békeoffenzívát. A Szov­jetunió szilárdan tartja a kez­deményezést, s egyre több em­ber győződik meg arról, hogy az egyetemes biztonságot meg lehet és meg kell teremteni a január 15-én előterjesztett, majd az SZKP XXVII. kongresszusán kidolgozott javaslatok alapján. A tömegközlekedés biztonsága érdekében fokozott ügyeletét tartanak a téli hónapokban a Vo­lán Bolgár Néphadsereg úti műszaki bázisán. Képünkön Kovács János és Szekeres Jenő szerelők automata sebességváltót javítanak. Proksza László felvétele ték igényüket a Tüzép vállaló- Sz. Koncz I. FegyverszállításI botrány

Next

/
Thumbnails
Contents