Dunántúli Napló, 1986. december (43. évfolyam, 330-359. szám)
1986-12-14 / 343. szám
“' Képregényt rajzolok... — A tanárok gratuláltak, a gyerekek megtapsoltak — mondja Rüll Attila, a pécsi Testvérvárosok Terei Általá- nös Iskola nyolcadik osztályos tanulója, amikor arról kérdezem, mit szóltak a többiek a díjhoz. — Nem szeretem, ba sokat emlegetik, mert még azt hinnék rólam, be-- képzelt vagyok. — A „sokat emlegetett díjat” a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület pályázatán kapta a fiú; rajzát plakáttervnek is alkalmassá nyilvánította a bíráló bizottság. A pályázat arra szólította fel a gyerekeket: rajzolják le, mi tetszik és mi nem tetszik nekik Pécsen, Attilának például nem tetszik az utcákon heverő szemét, az összefirkált falak sokasága, a füstölgő autók és be nem fejezett építkezések sora. Ezt rajzolta meg fekete és színes filccel. Tetszik viszont a város környéke, a sok szép műemlék és történelmi emlék és tetszenek a régi házak, amelyek érdemesek a felújításra, meg a parkok, ha nem szemetesek. Egyszóval, szeret itt lakni Pécsett, bár jobban szeretne a panellakás helyett családi házat. „Mert ott több hely lenne minden hobbimra", mondja. Hobbiból ugyanis akad elég. Először is itt van a rajz. Édesapjától tanulta kiskorában, aki raktáros, és saját kedvtelésére festett, rajzolt. (Attila öccse, aki ugyanebbe az iskolába jár, szintén jutalmat kapott a rajzáért a pályázaton.) Attila legszívesebben képregényt rajzol, a humoros történeteket is maga találja ki hozzá. Idetartozik a fényképezés, már kinőtte Szmena nevű gépét. Aztán ott van a számítástechnika. Az iskola szakörébe jár és sajnálja, hogy csak kéthetenként van. „A lehetőségeket szeretem ebben, a fantáziát, mondja, Basic-programot már tudok csinálni. Annyira szeretném, ha egyszer nekem otthon is lenne gépem!" Szereti a zenét, a lemezeket édesanyja vásárolja vagy kölcsönzi, és Attila átjátssza saját magnójára. Szereti még a jó írószereket, rajzeszközöket, és arról álmodozik, hogy egy képesújság szerkesztőségében művészeti szerkesztő. „Például, ha Franciaországban járnék, feltétlenül ellóto- natnék a Piff szerkesztőségébe." Remélhetőleg egyszer ezt is megteheti. Addig azonban a közeli jövőről kell dönteni. Attila döntött: az 508. sz. szakmunkásképzőbe megy továbbtanulni, elektroműszerész akar lenni. „Kiskoromban vett nekem az apukám mindenféle szerszámot. Együtt szereltünk, akkor szerettem meg a műszerészmunkát.” Kívánjuk ennek a kedves, sok minden iránt érdeklődő kamaszfiúnak sok sikert a választott szakmában, és mellé sok kellemes, értelmes hobbit! G. T. PANORÁMA Praholini főszerep Giovanna Pertoli római színésznő (képünkön) játssza Vasco Pratolini: Szegény szerelmesek krónikája című világsikerű regénye második filmváltozatának női főszerepét. Épület a művészetért Az NSZK művészeti középülettervezési pályázatának első díját a bonni Gustav Pleichl nyerte el. Az indokolás: kulturális középülettervei a költő- iséget és a derűt egyaránt sugározzák. Aida és a titkosszolgálatok A modern politikai elnyomás álarcot visel — ennek a gondolatnak a jegyében készültek el hat évvel ezelőtt a veronai arénában Verdi: Aida című operájának díszletei. Az egyiptomi hatalmat nem a megszokott terjedelmes szfinxekkel ábrázolták, hanem az alattomos, kígyómódszerű, modern titkosszolgálatokat jelképezte a színpad: stilizált kígyók fonták körül. A világsikerű rendezést a veronaiak bécsi vendégjátéka során december elején rekordszámú közönség, 40 000 néző látta. Noé-furizmus Szulejmán Turkemál török geológus úgy véli: megtalálta Noé bárkájának maradványait, mégpedig az Ararát- hegységtől 320 kilométerre délnyugatra, a Judi-hegyen. A török idegenforgalom mindenesetre már szervezi a turista- csoportokat a Judi-hegyre. Könyv készül Faludi László életéröl Komikáné és tá rsa i Egy kis színháztörténet- Fogadjunk, kérlekszé- pen, hogy nem tudod, ki az a kommenciós színész!- Nem tudom.- Akkor én elmondom. Kommenciós színész az, aki leszerződik kosztért, lakásért, de fizetést csak akkor kap, ha jut a bevételből. Én is voltam kommenciós színész o harmincas évekbe , akkoriban a vendéglőben ketten ettünk egy menüt, két levessel. Rá- kosszentmihályon hatan laktunk egy szobában, két ágy, meg egy sezlon, valaki mindig a földön aludt. Váltottuk egymást. És fogadjunk, azt sem tudod, ki az a komikáné!- Nem tudom.- Szép, színházba jártok, és nem tudjátok, ki az a komikáné! Én azt is elmondom, kérlek. Egy táncolni, énekelni, játszani tudó idősebb színésznő. Szóval, amikor a szubrett öregedni kezd. Kár, hogy manapság kimentek a divatból a hagyományos szerepkörök: anyaszínésznő, apaszínész, jellemszínész, intrikus. Vagy társalgási színész: aki tud szépen beszélni a színpadon, de nem a megemelt színpadi beszéd szerint, hanem természetesen. Ez külön adottság volt, meg tanították is. Ma sem tudja mindenki. Faludi László, a Pécsi Nemzeti Színház művésze az idén 75 éves. Üjmecsekaljai lakásában fényképeit, régi papírjait rendezgeti ezekben a napokban: emlékezik magának és emlékezik a barátai számára, meg a születésnap alkalmából jelentkező rádiósok, újságírók előtt. — Rákosszentmihály! Ott rontottam el az életem. 1933- ban megvertem az igazgatómat. Két Szovjetunióból hazatért hadifogollyal barátkoztam — nem politizáltam én! —, erre való hivatkozással nem adott fizetést az igazgató. Húszéves múltam, hirtelen haragú, megvertem. Akkor aztán három évig kocsis voltam Pesten. Itt van ni, ä hajtási igazolványom teherszállító kocsira. — Egyszer összeütköztem a villamossal, kaptam a Besz- kárttól 360 pengő kártérítést. Nyitottam egy könyvárudát, afféle böngészdét az Akácfa utcában. Voltam aztán vizsgázott fogász, a Baross téren működtem. Ez meg itt a rendezői minősítésem, 1948. január 13-án kelt. — Ja, hogy színész? Hát persze, az is voltam. Már egészen korán, Pécsen, ahol születtem, 13—14 éves koromban, bonviván az apám gyermekszínházában. Szép emlék, hogy Pesten, az Operettben a Régi Orfeum című darabban átvettem Feleky Kamill szerepét, aki a függöny előtt táncolt egy kis táncosnővel, míg mögötte díszítettek. Aztán én kaptam meg a szerepet, és szólóban táncoltam 22 előadáson. — Később Radó Vilmossal dolgoztam egy társulatban. Nem volt fizetésem. Tudod te, mi az? Annyit vehettem ki a kasszából, amennyire szükségem volt. Mégis eljöttem Radótól. Én 37 évesen nem akartam eljátszani egy natur- bursch szerepet, mert öregnek tartottam magam hozzá. Radó erőltette. Rabiátus ember voltam világéletemben, összevesztünk, eljöttem. Hajaj, de sokat mesélhetnék! Faludi Laci bácsi - nem vitás — élő színházi lexikon. Egy darab színháztörténet. Életét most mondja magnóra — jövőre könyv lesz belőle. G. T. „Féltem, hogy rámlőnek a tűzoltók. A népszerűség átka Jobb kifejezés híján: elkaca- rászgatunk Tobival. A szerep természetesen „osztott": én kérdezek, ő válaszol — igazán készségesen -, pedig nyilvánvaló, hogy némi óvatossággal kell kezelni, amit-mond. Ez már abból is kiderül, amit a rendőrségen mondott, ügyének vizsgálata — ami egyébként még mindig folyamatban van a Pécsi Rendőrkapitányságon — során. Tudniillik — idézem a jegyzőkönyvből — elmondása szerint büntetve nem volt. Am vallomásában ez is áll: „Pestről kitiltottak, ismét Pécsre jöttem vissza, szeptember 1-én, amikor is a börtönből szabadultam . . Szóval Tobi is tudja, én is, hogy az igazmondás nem feltétlen velejárója beszélgetésünknek. Tobi persze az anyakönyvekben másként szerepel: Farkas József a neve, 20 éves lesz. Intézeti gyerek, 18 éves koráig nevelkedett így, soha addig nem látta családja tagjait, a minap azonban — mondhatnám — csattanós volt az egymásra találás . . . — Van ennek egy „szakkile- iezése", amikor oly módon jutnak pénzhez, hogy kiszakítják a nők kezéből a táskát. — Nem tudom, lehet. Nem szakmaszerűen műveltem a mókát. De talán szakításnak lehet mondani. Vagy újításnak. — Miért tiltották ki Budapestről? — Épületburkoló a szakmám, pesti cégnél dolgoztam. Egyik nap összebalhéztam a művezetővel. Leütöttem. Hátulról .. . A vízmércével kettő manust is. Ki is feküdtek, szép egyenesen .. . — És visszajött Pécsre. — Volt itt korábban egy bandánk, a Barbakán körül, ösz- szetoltuk a padokat, középen ültek a csajok, a két szélén a srácok. De most már fele börtönben van. Vagy hatvanon voltunk, ebből húsz lány. — Szóval szakítás, vagy újítás ... — Segédmunkásként dolgoztam egy tagnál, de még a béremet se akarta kiadni. Elvette a személyimet is. Valamennyi pénz pedig kellett, kajára, fürdésre. Kétnaponta nekem tisztára kellett mosnom magamat, ez igényem. — Honnan a Tobi becenév? — Fogadtom két rongyba, hogy bekenem magam barna cipőpasztával és végigmegyek az utcán. Azt hitték, néger vagyok. De jöttek velem szemben a barátnőim, megismertek, az egyik azt mondta: olyan vagy, mint Tobi a „Gyökerek”- ből . . — Hogyan találkozott 18 év után a családjával? — A bányásznapon. Éppen loptam egy magnót - 11500 •forintra értékelték <t-, amikor > i szembe jött velem a bátyám. Megismert, azt mondta: szólok az apádnak, hogy magnót lopsz! Azt hittem, régen meghaltak a szüleim. De az apám tényleg megjelent, és lekevert két hatalmas fülest... Ez volt 18 év után a találkozásunk. De hát a bátyám az egy bunkó!- Azt mondja: jöttek a barátnői. Annyi volt?- Sokan ismertek. Ügy is néztem ki, hogy nem nagyon lehetett összekeverni mással. A hajam egyik oldalt platina- szőke volt, a balon fekete. Ezért, amikor újítottam, akkor is sötétben dolgoztam és egyedül.- Hogyan bukott le?- A múlt hónap végén volt egy tűz a Hajnóczy utcában. Egy nézelődő nőtől elújítottam a táskáját, ez meg rohant a tűzoltókhoz. Egyenruhás testület, gondoltam stukker is van náluk. Megbújtam egy házban, de elkaptak a rendőrök. Ha nem jut ilyen hülyeség az eszembe, hogy rámlőnek a tűzoltók, még mindig futnék! Mészáros A. Eles anyanyelvűnk A fejedelmi többes is csak egyeseknek jár ki. Felmondani bárki képes, de a lemondást tanulni kell. A mesében nem szép az igaz, és nem igaz, ami szép. A tömeg mozgástere a közhely. Inkább a meleg szív és a hideg fej, mint a forró fej és hideg szív. Igazi elöljáró az, aki mindennek utánajár. Az ember a maga malmára hajtja a vizet. Nem csoda, hogy Isten malmai lassan őrölnek. A jólét nem a bűntudatot határozza meg. Az ember attól más, hogy mer önmaga lenni. Kerekes László Huszonöt éves a siklósi várbaráti kör Huszonöt siklósi polgár alapította meg negyedszázaddal ezelőtt a Siklósi Vár- és Múzeumbaráti Kört, amely tegnap erre az eseményre emlékezett a Gerencsér Sebestyén Művelődési Központban megtartott jubileumi közgyűlésén. Siklós város iskolái köszöntötték ünnepi műsorukkal a jubiláns egyesületet, a művelődési ház előcsarnokában kiállítás mutatta be az elmúlt évek egyesületi eseményeit, a kör legújabb szerzeményeit. Itt árusították a Siklós óimén megjelent alkalmi újságot, amely a városban folyó honismereti és hagyományápoló tevékenység múltjába és jelenébe ad betekintést. Fábos Pál, a HNF városi titkárának köszöntője után Pe- rics Péter, a Siklósi Vár- és Múzeumbaráti Kör elnöke számolt be a 25 év munkájáról. Ezután Komor István, a Siklósi Alkotótelepek igazgatója átadta Szarka Árpádnak, a városi tanács elnökének a kerámia- szimpozionon részt vett művészek által alkotott 13 kerámia utcanévtáblát. Szarka Árpád ezután bejelentette, hogy a művelődési miniszter ,.A szocialista kultúráért" kitüntetést adományozta a 25 éve működő várbaráti körnek, majd sok éves önzetlen munkájáért o város cmlékplakettiét adományozta Perics Péter elnöknek és Füzes Miklósnak, a Baranya Meqyei Levéltár tudományos főmunkatársának. A HNF Baranya Megyei Bizottsáqa, illetve honismereti munkabizottsága nevében dr. Vargha Károly, a munkabizottság elnöke idézte fel a siklósi honismereti mozgalom negyedszázadát, és köszöntötte a várbaráti kör tagjait. 4 vasamapi
