Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)

1986-11-22 / 321. szám

I 2 Dunántúli napló 1986. november 22., szombat Az MSZMP Központi Bizottságának határozata NAGYVILÁGBAN (Folytatás az 1. oldalról) pest 4,5—5,5 százalékos növe­kedését kell előirányozni, A ter­melés szerkezete rugalmasan igazodjon a minőségi követel­ményekhez és az exportlehető­ségekhez. Az ideinél nagyobb gabonatermést szükséges el­érni. Emelkedjen az állatte­nyésztés színvonala. Növeked­jen a vágósertés és vágóba­romfi termelés. A sertés- és juhállomány növekedése járjon együtt a tenyészállomány mi­nőségi cseréjének meggyorsí­tásával. Az élelmiszeripar nö­velje a magas fokon feldolgo­zott és jó minőségű termékek arányát, és csökkentse a ter­melés fajlagos költségeit. Az építőipar legfontosabb feladata a lakásépítés minősé­gének és ütemességének, vala­mint gazdaságosságának javí­tása. Fokozni kell a munka szervezettségét, emelni az irányító és vezetői munka szín­vonalát. A termelő infrastruktúra terü­letén a meglevő kapacitások jobb kihasználásával kell a ter­melés és a lakosság szükség­leteit kielégíteni. Nagy figyel­met kell fordítani a távközlési hálózat rekonstrukcióval egy­bekötött fejlesztésére, az áru- szállítások ésszerű szervezésé­re. A természeti környezetet óvni kell, az ezt szolgáló ren­delkezéseket szigorúan be kell tartani. A beruházási eszközöket el­sősorban a termelés és az azt közvetlenül szolgáló infrastruk­túra korszerűsítésére, a jöve­delemtermelő képesség növe­lésére kell felhasználni, ide­értve a hitelnyújtást és az alapjuttatást is. A népgazda­ság beruházási ráfordításai­ban növekedjen a technoló­giai korszerűsítést szolgáló vállalati beruházások aránya. A termelés, a jövedelmek és az árak megfelelő összehango­lásával biztosítani kell az 1985— 1986. évi életszínvonal stabilizálását és oz életkörül­mények szerény javítását. Gon­doskodni kell a lakosság ki­egyensúlyozott áruellátásáról. Az egyes dolgozók, kollektívák jövedelmének alakulása telje­sítményükkel arányos legyen. Béremelésre mindenütt csak a már elért eredmények alap­ján, az anyagi fedezet-megte­remtését követően, differenciál­tan kerüljön sor. A gazdaságo­san termelő vállalatoknál az átlagosnál nagyobb béremelés­re, a foglalkozottság növelésé­re legyen lehetőség ; az ala­csony jövedelmezőségű, telje­sítményeiket nem vagy alig növelő vállalatok a bérek szin­ten tartására, illetve mérséklé­sére, ésszerű létszámgazdálko­dásra kényszerüljenek. A jó munkahely legyen megbecsült érték a dolgozók számára. 1987-ben a külkereskedelem­re is növekvő feladatok várnák. A külkereskedelmi vállalatok javítsák együttműködésüket a termelőkkel. Törekedjenek a piaci lehetőségek jobb kihasz­nálására, új piacok megszerzé­sére, a külkereskedelmi és ko­operációs tevékenység javításá­ra. A rubel viszonylatú kereske­delemben bővülő és kiegyenlí­tett áruforgalomra kell töre­kedni. A nem rubelelszámolású áruforgalom egyenlegében 1986- hoz képest határozott ja­vulást kell elérni. O A csaknem két évtizede bevezetett gazdaságirá­nyítási rendszerünk működőké­pes, folyamatosan fejlődik, a gazdaságra és a társadalmi életre gyakorolt hatása összes­ségében kedvező. A megtett útra visszatekintve, a tapaszta­lakat értékelve megállapítható, hogy a reform bevezetésekor a központi irányító szervek, sem a gazdálkodó szervezetek nem voltak megfelelően felké­szülve az új követelményekből fakadó feladatokra. Ezt a gyen­geségünket még a mai napig sem sikerült teljesen felszámol­ni. A kongresszus határozatának végrehajtása, a VII. ötéves és az 1987. évi terv céljainak alá­támasztása szükségessé teszi, hogy a gazdaságirányítás átfo­gó továbbfejlesztéséről szóló 1984. áprilisi központi bizott­sági állásfoglalásban kijelölt feladatok végrehajtása meg­gyorsuljon. — A szabályozó rendszer se­gítse elő, hogy a vállalatok jövedelmezőségükkel arányo­san gyorsabban fejlődjenek. Az árrendszer fejlesztésével is biztosítani kell, hogy a nyere­ség a valódi teljesítményt fe­jezze ki. Gátat kell vetni az indokolatlan áremelésből, költségvetési támogatásból származó vállalati nyereségnö­vekedésnek. Olyan kereset- és bérszabályozást kell alkalmaz­ni, amely biztosítja a teljesít­mények és a jövedelemkiáram­lás összhangját, elősegíti a munkaerő ésszerű átcsoporto­sulását, a hatékonyabb mun­kaerő-gazdálkodást. A bértö­meggazdálkodást és a létszá­mot mérséklő más megoldáso­kat fokozatosan általánossá kell tenni. A szükséges mun­kaerő-átcsoportosítást központi intézkedésekkel és eszközökkel is segíteni kell. — A jogi szabályozás is kö­vesse a fejlődést, és segítse a gazdasági munkát. Szűnjön meg a túlszabályozás. A gaz­dasági kötelezettségeket rög­zítő szerződéseket be kell tar­tani és be kell tartatni. Az el­lenőrzés a társadalmi-gazda­sági élet minden területén tár­ja fel a szabálytalanságokat. A törvényes előírások megsér­tését az eddiginél következe­tesebb felelősségre vonás kö­vesse. — A gazdaságirányításban erősíteni kell a hitel és a pénz­ügyi eszközök szerepét. A Ma­gyar Nemzeti Bank pénzkibo­csátási és devizamonopóliuma változatlanul fennmarad. A működésüket 1987. január el­sejével megkezdő kereskedel­mi bankok tevékenységüket rugalmasan végezzék, és azt az üzleti, jövedelmezőségi megfontolások vezéreljék. — Elő kell készíteni egy új vállalati és személyi jövede­lemadó rendszer bevezetését. A vállalatoknál olyan adó­rendszert kell alkalmazni, amely a jelenleginél egysze­rűbb, jobban megfelel mind a vállalati önállóságnak, mind pedig a szükséges jö­vedelemközpontosítás szem­pontjainak. A személyi jövedelemadó­rendszer érvényesítse az igaz­ságos közteherviselés elvét. Bevezetése ne csökkentse a bérből és fizetésből élők fő­állásból származó nettó ke­resetét, ne gátolja a teljesít­mény növelését. — A szociálpolitikában végre kell hajtani azokat a korsze­rűsítő és módosító lépéseket, amelyek biztosítják, hogy az egyes juttatások, szolgáltatá­sok jobban igazodjanak a szociális helyzethez és a tény­leges rószorultsóqhoz. Bővül­jön a helyi állami szervek szociális tevékenysége. il. A Központi Bizottság hang­súlyozza: legfontosabb feladat az elfogadott gazdaságpoli­tikai célok és tervelőirányza­tok megvalósítását szolgáló szemléleti és cselekvési egység megteremtése, a társadalmi oktiviffis kibontakoztatása. Az egész társadalomban na­gyobb rendre és fegyelemre van szükség. Ehhez elenged­hetetlen a pártfegyelem erő­sítése, az ellenőrzés, a szá­mon kérés rendszeressé té­tele, a központi és a helyi irányító szervek, illetve veze­tőik felelősségének határozot­tabb érvényesítése. A politikai, az állami és a társadalmi in­tézmények mindegyike adjon meg minden támogatást a gazdasági munka megjavítá­sához, a fejlődés élénkítését szolgáló erőfeszítésekhez. O A párt társadalmunknak, a szocialista építőmunkának elismert vezető ereje, ezért né­pünk most is elvárja, hogy utat és példát mutasson az időszerű gazdasági feladatok megoldásában. Előrehaladá­sunknak alapvető feltétele a párt és a tömegek közötti bi­zalom, a párt és a nép egy­sége. A Központi Bizottság és vég­rehajtó szerveinek legfontosabb feladata a gazdaságpolitika stratégiai céljainak meghatá­rozása, a végrehajtás irányítá­sa és ellenőrzése. A budapes­ti és a megyei pártbizottságok tevékenységében kapjon na­gyobb hangsúlyt a gazdaság- politika képviselete, elfogadta­tása, helyi érvényesítése és a mozgósítás a végrehajtásra. A területi, vállalati, szövetkezeti és intézményi pártszervek és -szervezetek legfontosabb fel­adata a politika, s azon belül a gazdaságpolitika képviselete. Munkájuk mércéje, hogy te­vékenységi területükön milyen hatásfokkal tudják segíteni a gazdaságpolitika gyakorlati megvalósítását. /■ Az eredményes munka fontos feltétele a káderpolitikai elvek érvényesítése. A Központi Bi­zottság végrehajtó szervei, a pártszervek és -szervezetek kez­deményezzék a gazdasági fel­adatok sikeres megoldását biz­tosító személyi feltételek meg­teremtését. Következetesen lép­jenek fel azért, hogy a vezetők munkájában az önállóság megfelelő felelősséggel páro­suljon. Ne tűrjék el a káder- és személyzeti munkában az elvtelenséget, az igénytelensé­get, a szubjektivizmust. © Növelni kell a Miniszter- tanácsnak a gazdaság irányításában, a fő folyamatok összehangolásában, az orszá­gos tennivalók konkrét megha­tározásában, az akadályok el­hárításában, a végrehajtás megszervezésében és ellenőr­zésében betöltött szerepét, fe­lelősségét. Munkájában erő­sítse a testületi jelleget és a személyi felelősséget, fordítson különös figyelmet a távlati és a napi feladatok összehangolt megoldására. A kormánynak és irányító szerveinek fontos feladata, hogy gondoskodjanak a VII. ötéves tervben előirányzott szerkezetátalakító és hatékony­ságnövelő központi gazdaság- fejlesztési programok, többek között az elektronizáció, a gyógyszer- és növényvédőszer- gyártás, az energiaracionalizá­lás, a hulladék- és másodlagos anyagfelhasználás programjá­nak megvalósításáról. Átgondolt intézkedéseket kell tenni a költségvetési intézmé­nyek, intézetek gazdálkodásá­nak javítására, szervezeti rend­szerének korszerűsítésére. A meglevő eszközök célszerű fel- használásával arra kell töre­kedni, hogy feladataikat - kevesebb létszámmal, takaré*- kcsabb gazdálkodással — az eddiginél színvonalasabban lássák el. A becsületesen élő és dol­gozó túlnyomó többség segít­ségével, a törvényes eszközök alkalmazásával határozottan kell védeni a társadalmi tulaj­dont, felelősségre kell vonni a munkájukat elhanyagoló, a kisebb és a nagyobb közössé­geket megkárosító, a törvénye­ket, szocialista normáinkat megsértő személyeket. Ez ösz- szehangoltabb politikai, gaz­dasági, jogi és hatósági tevé­kenységet és demokratikus el­lenőrzést igényel. O A tanácsok gazdálkodá­sának korszerűsítése nö­velte önállóságukat, felelős­ségüket, önkormányzati lehe­tőségeiket. A tanácsok gondoskodja­nak arról, hogy az irányítá­suk, illetve a felügyeletük alá tartozó vállalatok a gazda­ságpolitikai célokkal össz­hangban javítsák gazdálkodá­sukat, termelésük, szolgálta­tásaik igazodjanak a lakos­ság igényeihez. Az ügyinté­zést egyszerűsíteni, szakszerű­ségét, gyorsaságát fokozni kell. Ugyanakkor legyen követ­kezetesebb a ihatósági jog­körök gyakorlása, valamint az ellenőrzés. A választott testü­letek rendszeresen ellenőriz­zék a végrehajtó szervek és a szakapparátus tevékenysé­gét. O A vállalatok éljenek a nagyobb önállósággal, a gazdasági szabályozás adta lehetőségekkel. Az új vállalatvezetési for­mákban gazdálkodó szerve­zeteknél a vállalati tanácsok a fő figyelmet fordítsák a ’rendeltetés szerinti működés kialakítására, a szocialista tu- Ujdonnal való hatékony gaz­dálkodásra, a munkáltatói jogok ésszerű gyakorlására, az igazgató hatáskörének és felelősségének érvényesítésére. A vezető testületeket meg kell óvni a formális, bürokratikus, öncélú munkától. A vállalatok, szövetkezetek gazdálkodásának eredményes­ségét mindenekelőtt a fő- munkaidőben végzett tevé­kenység Ihatározza meg. To­vábbra is szükség van a nép­gazdasági érdeket szolgáló, a vállalat hatékony, gazdasá­gos működését kiegészítő, ki­segítő tevékenységekre. íMeg kell követelni a törvényes elő­írások szerinti munkát; az ál­lami szervek, a vállalatok, a szövetkezetek vezető testüle­téi lépjenek fel a negatív je­lenségekkel szemben. © A sajtó, a tömegtájé­koztatás dolgozói min­dennapi munkájukkal szolgál­ják társadalmi, gazdasági programunk végrehajtását. Cikkeikben, műsoraikban is­mertessék, képviseljék és ma­gyarázzák a párt álláspont­ját, a kormány intézkedéseit, terjesszék az előremutató ta­pasztalatokat, vitatkozzanak a téves nézetekkel, és bírálják a politikánkkal ellentétes gya­korlatot. * A Központi Bizottság fel­hívja a pártszervezeteket, a kommunistákat, párton kívüli szövetségeseinket, a szocializ­mus híveit, a társadalmi és tömegszervezeteket — minde­nekelőtt a szakszervezeteket és a Kommunista Ifjúsági Szövetséget -, a vállalati ta­nácsokat, a vállalatok veze­tőit, a dolgozó kollektívákat, hogy a XIII. kongresszus ha­tározatainak végrehajtását, az idei és az 1987. évi terv tel­jesítését minden termelő egy­ségben és munkaihelyen kö­vetkezetesen támogassák. A Központi Bizottság szilárd meggyőződése, hogy a 'ren­delkezésre álló erőforrások jó hasznosításával, a fegyelme­zett munkával meggyorsíthat; juk gazdasági előrehaladá­sunkat, biztos alapot teremt­hetünk az életszínvonal to­vábbi javításához, népünk bald og u I ásólh oz. Az NSZK-beli Wackersdorfban környezetvédők tiltakoztak a ter­vezett nukleárishulladék-felhasználó üzem építése ellen. (Tele- fotó - AP - MTI - (KS -DN) Sajtóértekezlet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa ülésszakáról A jövő évi terv és költség- vetés sajátosságairól, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak ülésszakán a magán-mun­katevékenységről elfogadott törvény részleteiről tartott pén­teken Moszkvában sajtóérte­kezletet Nyikolaj Talizin, az SZKP KB PB póttagja, a Szov­jetunió minisztertanácsa elnö­kének első helyettese, az álla­mi tervbizottság elnöke, Borisz Gosztyev pénzügyminiszter és Ivan Gladkij, a munkaügyi és szociális állami bizottság el­nöke. A jövő évi terv — hangsú­lyozta Nyikolaj Talizin - szer­ves része az ötéves tervnek, pontosan igazodik az abban kijelölt célokhoz. Tükrözi azo­kat a kedvező folyamatokat, amelyek az SZKP XXVII. kong­resszusa határozatainak nyo­mán a gazdaságban és a társadalomban kibontakoztak. Figyelembe veszi, hogy átala­kulásban van a gazdasági me­chanizmus, az egész ipar, az agrár-ipari komplexum, a táv­közlés és a háztartási szolgál­tatások mind az új gazdálko­dási körülmények közepette fognak működni, megkezdődik az építőipar átállása. A kijelölt minisztériumokhoz tartozó vál­lalatok a teljes önfinanszírozás rendszerére térnek át. A terv nagy figyelmet szen­tel a hatékonyság növelésének, a veszteségek és az önköltség csökkentésének. Ebben óriási szerepe van a nyereségérde­keltségnek. Mivel a vállalatok a nyereség növelésében érde­keltek, minden eszközzel csök­kenteni fogják a ráfordításo­kat. Gyakorlatilag minden nö­vekedést a munka termelékeny­ségének növelése révén kell elérni. A gazdasági növekedés te­rén a terv a növekedés és a fejlődés hosszú távú tényezőire helyezi a hangsúlyt. Ilyenek a termelés korszerűsítése, a vál­lalatok rekonstrukciója, a tu­dományos-műszaki fejlesztés meggyorsítása. Ezek révén a nyersanyagokat teljesebb mér­tékben fogják feldolgozni. Nagy figyelmet fordít a terv a takarékosságra és a minőség javítására. Sajátosság még, hogy először szerepelnek éves tervben . ilyen hangsúllyal a szociális kérdések. Nyolc Kozmosz Föld körüli pályán A Szovjetunióból pénteken egyetlen hordozórakétával nyolc Kozmosz jelzésű mester­séges holdat bocsátottak Föld körüli pályára. A szputnyikok fedélzetén a világűr kutatására szolgáló berendezéseket he­lyeztek el. A nyolc műhold megközelítőleg azonos pályán mozog. Legfontosabb adataik: keringési idő 115 perc, a Föld felszínétől mért távolság 1436- 1504 kilométer, a pálya síkjá­nak az egyenlítő síkjával be­zárt szöge 74 fok. Ezt megelőzőleg, csütörtökön is felbocsátottak egy Kozmosz jelzésű mesterséges holdat, a Kozmosz-1793-at. Ennek ada­tai: kezdeti keringési idő 11 óra 49 perc, a Föld felszínétől mért távolsága 611-39 323 ki­lométer, a pálya síkjának az egyenlítő síkjával bezárt szöge 63 fok. A műholdakon elhelyezett berendezések megfelelően mű­ködnek. Árbatov írása Reagan beszédéről Minden eddiginél ellensége­sebbnek minősítette Reagan amerikai elnök november 18-i beszédét Georg//' Arbatov, az Egyesült Államok és Kanada Kutatóintézet igazgatója pénte­ken a moszkvai Pravdában megjelent írásában. Reagan az Etikai és Társadalomtudományi Kutató Központban mondott beszédében valósággal „keresz­tesháborúra” hívott fel — álla­pítja meg cikkében a szovjet akadémikus. , Az 1956-os magyarországi el­lenforradalmi lázadás kapcsán Reagan kifejtette, hpgy akkor az Egyesült Államok „helytele­nül cselekedett, nem kellett volna karbatett kézzel ülnie". Aki csak egy kicsit is ismeri a történelmet — mutat rá Arba­tov —, az tudja, hogy az Egye­sült Államokban akkoriban he­ves viták folytak, egyesek úgy vélték, hogy hiba volf hónapo­kon keresztül ellenforradalmi lázadást szítani, azt a látszatot keltve, mintha az Egyesült Ál­lamok nyílt katonai beavatko­zásra készülne. Mások arról igyekeztek meggyőzni Eisenho­wer elnököt, hogy ne avatkoz­zék be, ne kezdjen háborút. Reagan elnök nem hagyott kétséget afelől, hogy ezzel kap­csolatban mire akar kilyukadni: folytatni kívánja a fegyveres be­avatkozást Afganisztánban, An­golában és Nicaraguában. ígér­te továbbá, hogy a Szovjetunió belügyeibe is beavatkozik. „Nem arról van szó, hogy a Szovjetunió megijed, ijesztget­ték éppen eleget, s így ehhez, mondhatni, hozzá is szokott. S nem is arról, hogy most minden eddiginél jobban hisz önmagá­ban és jövőjében. Hanem arról, hogy az elnök saját magát és híveit kívánja bátorítani, el kí­vánja terelni a közvélemény fi­gyelmét a kormányzatot ért sú­lyos kellemetlenségekről" — írja a vezető szovjet politikai tanácsadó. „Külpolitikai téren mindenek előtt Reykjavíkról van szó. öt héten át csűrtek, csavartak, bo­nyolítottak, s végül arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy e próbálkozásokkal semmire sem jutnak, tehát keresztet kell vet­ni az egészre, egyszerűen át kell húzni, nemlétezőnek nyil­vánítani az elért megállapodá­sokat."

Next

/
Thumbnails
Contents