Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)
1986-11-22 / 321. szám
Módosítások az egészségügyben? Az utóbbi hónapokban nagyon sok cikk látott ' napvilágot, rádió és tévéműsor hangzott el azokról az egyelőre tervezet szintjén álló elképzelésekről, amelyek szerint bizonyos módosításokat kívánnak bevezetni az egészségügyben. Az elhangzottak sok félreértésre adtak okot. Tisztázásuk érdekében kértük meg dr. Juszt Lajos egészségügyi miniszterhelyettest, tájékoztassa lapunk olvasóit. Í- Elterjedt a hír, hogy megszűnik az ingyenes orvosi ellátás.- Bizonyos területeken valóban módosításra van szükség az egészségügyben. Vezető -politikai testületek, állami szervezetek vizsgálták az elmúlt időszakban az egészségügy helyzetét. Sokféle javaslat hangzott el, ez igaz. Azonban nem képezte vita tárgyát, hogy azt a vívmányt, ami a lakosság számára állampolgári jogon biztosítja azj alapvető egészségügyi ellátást, fenn kell tartani. Ezen nem fogunk változtatni. Tisztázni szeretném, hogy az alapellátás körében nemcsak a körzeti orvos, üzemorvos, hanem a szakrendelő, kórház és a klinika is beletartozik. Ennek térítésmentes biztosítását változatlanul fenn kívánjuk tartani. — Mégis, mi adhatott lélreértésekre okot? Arra, hogy ilyen széles körben vetődött lel az ingyenesség megkérdőjelezése?- A politikai és az állami határozatok valóban tartalmaztak olyan feladatokat, vizsgáljuk meg a nem alapvető ellátások területén melyek azok, amelyekről elképzelhető, hogy ezentúl térítés ellenében vehetik igénybe akár a lakosság, akár a vállalatok, ggz- dálkodó egységek. Pontosítsuk, miről is Van szó! Elsősorban olyan jellegű többlet szolgáltatásokról, amelyek nem az alapellátáshoz tartoznak. Elképzelhető, hogy aki szanatóriumokban eqyágyas szobát iaényel, különdíjat fizet majd. Ugyanúgy, ha házaspáros beutalásról van szó és kétágyas különszobába kérik az elhelyezésüket, ezért térítést fizessenek. Hangsúlyozom, csak szanatóriumoknál. nem kórházaknál, klinikánál. Továbbá vannak olyan speciális szolgáltatásai az egészségügynek, amelyekkel kapcsolatban valóban megkérdőjeleztük az ingyenesség jogos- sáaót. Pl. vannak igen drága IBUSZ-utak Közel-Keletre, Dél-Kelet Ázsiába, liven utak előtt különböző védőoltásokban kell részesíteni a résztvevőket. Gondolkodunk azon, hogy a jövőben ezt megfizettetjük. A másik csoport, ahol szóba jöhet a térítés, azok a szolgáltatások, amelyek túlmennek az egészségügy hatósági kötelezettségén. Pl. a hétvégi ház mellett fúrt kút vizének vizsgálatát a KÖJÁL kellő díjazás ellenében fogja elvégezni. A jövőben gazdálkodó szervezetek speciális igényeit - tehát, ami túlmegy az állami előíráson —, és meg kivánjuk fizettetni. Arról van szó, ha pl. egyes export termékeknél az importáló ország előírásai szerint nem elég az évenként egy kötelező szűrő- vizsgálat, hanem feltételként kötik ki az ennél gyakoribbat, akkor ezt a vállalattal megfizettetjük. Hiszen ez eddig haszonként az illető vállalat árbevételében realizálódott, az egészségügyi szervek pedig költségviselőként szerepeltek. Tehát ilyen és ehhez hasonló módosításokról van szó, de szeretném hozzáfűzni, nincs végleges döntés, nem lezárt vitáról van szó. A lényeget szeretném mégegyszer hangsúlyozni: mindez nem érintheti az egészségügyi alapvető ellátási kötelezettségét.- Sokszor hallani mostanában arról is, hogy az egészségügyet költségérzékennyé kell tenni. Mit kell érteni ez alatt? Vajon ez hogyan befolyásolja a lakossági ellátást? — Az egész világán egyre nagyobb figyelmet fordítanak az egészségügy költségeinek alakulására. Ez abból fakad, hogy az elmúlt évtizedekben árrobbanás következett be az egészségügyben. A leggazdagabb országok sem képesek ma már fedezni a rohamosan növekvő költségeket. Mit tehetünk mi? Először is szeretnénk egyértelművé tenni, mi mibe kerül. Nálunk ez Így soha fel nem vetődött. Ma az orvos’ döntés, diagnózis felállítása a gyógyítás folyamata mentes attól a gondolattól, hogy minek mi az ára. Miért fontos erről beszélni? Mert minden egyes vizsgálat pénzbe kerül, nem is kevésbe és 5 vizsgálatok nagy száma jelentős terheket rá az egészségügyre.. Mi módon lehet ezt csökkenteni? Programozott műtétek esetében a beteg számára is, a kórház számára is előnyösebb lenne, ha járóbetegként végeznék el az előkészítő vizsgálatokat, és csak azokat, amelyek feltétlenül szükségesek. Ha jól szervezik meg a diagnosztikai műszerek kihasználását, akkor nem kell napokig kórházban várni az egyes vizsgálatokra. Mindez jelentős költségmegtakarítást jelent. Az eddiginél nagyobb figyelmet kell ezekre fordítani. Ezt jelenti az, hogy költségérzékennyé kell tenni az egészségügyet, mégpedig annak érdekében, hogy elkerüljük a felesleges pazarlást.- Az egészségügy tehát eddig pazarló ágazat volt? — Az egészségügyben évtizedek óta rendkívül -feszült gazdálkodás folyt. Emellett a feszültségek, gondok mellett mindig megtalálható volt cr pazarlás is. Ma már az orvosnak meg kellene tanulnia, hogy amikor mind szakember intézkedik, egyidejűleg pénz felett is rendelkezik. Erre a beteg érdekében épp úgy szükség van, mint az egész társadalom érdekében.- Ellentmondó vélemények alakultak ki a szabad orvosválasztás bevezetésétől, féltik az állam polgári jogon történő ellátást.- Bármennyire is furcsán hangzik, de ma is van szabad orvosválasztás Magyarországon. Igaz, hogy nincs kellő propagandája, de bárki bemehet a Rendelőintézet igazgatójához és kérheti, hogy másik körzeti orvoshoz tartozzon, mint ahová egyébként lakóhelye szerint tartozna. Ennek természetesen csak a városokban van értelme. A kórházak, klinikákkal kapcsolatban: Magyarországon területi ellátás van. Egy-egy terület mögött áll városi, megyei kórház, vagy klinika. Ezt a rendszert nem óhajtjuk felmondani^, még akkor sem, ha az állampolgárok 8—10 százaléka ma sem tartja be ezt a rendet. Nincs annak akadálya, hogy az egy orvoshoz való ragaszkodás miatt - különösen szüléseknél fordul ez elő - igazgató főorvosi engedéllyel máshová is felvehető legyen a beteg.- Milyen pénzből gazdálkodik az egészségügy?- Az állam, a közösség pénzéből. Senki ne higyje, hogy azokból a térítésekből, amelyeket az imént példaszerűen említettem, fenn lehetne tartani az egészségügyet. Rettenetesen sokba kerülne és egyre növekvő mértékben a gyógyítási, diagnosztikai eljárásokról nem szólva, a sokmilliós készülékekről, berehdezések- ről. Egyetlen egyszerű röntgen- felvétel ára 100—300 forint között mozog. A korszerű Computer Tomografok vizsgálat már tízezres nagyságrendű. Az árnövekedéseket pillanatnyilag nem tudjuk megállítani. Két dolgot tehetünk. Egyrészt, hogy az állampolgárok mindent megtegyenek azért, hogy egészségesen éljenek, hogy megelőzzék a bajt. A má'sik, hogy az egészségügyben rendelkezésre álfó pénzt nagyon gondosan kezeljük, hogy jusson minél több korszerű eszközre, és ha indokolt a költséges vizsgálatokra, műtétekre is. Nem akarjuk megváltoztatni a szocialista egészségügy alapvető jellegét, nincs ilyen célunk. De ez nem jelenti azt, hogy ne gazdálkodjunk okosan. Sarak Zsuzsa Szakrendelés a POTE fogászati klinikáján Totó: Proksza László II varos peremén / # Szerelőcsarnokot épít a Komlói VGV Szerelőműhelyt épít Mecsek- jánosiban a Komlói Városgazdálkodási Vállalat. A Pollack Mihály Műszaki Főiskola tervei alapján, a Mecseki Szénbányák Karbantartó üzemének kivitelezésében készülp csarnok közel 15 millió forintba kerül. Az 1000 négyzetméteres alapterületen a fényező, az autómosó és a szemlehelyiség mellett helyet kap egy szerelő- műhely, ahol kis gépkocsikat, két másikban speciális, sózó és szemétgyűjtő autókat javítanak meg. A szervizt és az odaköltöző lakatosműhelyt kiszolgáló raktárakon túl 30 személy részére alakítanak ki szociális blokkot, fekete-fehér öltözőt. A szerelőcsarnokban lehetőség nyílik kisgépek javítására. A lakossági igényeket így jobban ki tudják elégíteni. A városban lévő telephelyen megvalósulnak a munkavédelmi követelmények, nagyobb helyet köp az osztalosműhely és duplájára nő a központi raktár. A téglából épülő csarnok falai már állnak, jelenleg a fö- démezés folyik. A szakipari munkákat, melyeket természetesen a vállalat saját dolgozói végeznek, a jövő hét elején kezdik meg. N. »A. A történelmi út és tapasztalatai Kádár János könyvéről „A vezetés nem uralkodás, és a munka, amelyet mi végzünk, olyasvalaminek a szol- igólata, aminél szentebb számunkra nincs: a szocialista haza, a Magyar Népköztársaság, és népünk szolgálata. Mindig tudatában kell lennünk, hogy mi nem uralkodásra elhivatott új kiválasztottak, hanem a nép szolgálatára rendelt emberek vagyunk” — fogalmazta meg Kádár János politikusi hitvallását a Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1961. decemberi ülésén elhangzott felszólalásában. Az idei politikai könyvnapokra megje- . 1 lent kötet, amely A szoci- i alizmus megújulása Magyar- országon címmel Kádár János elmúlt három évtizedben elmondott beszédeiből, közreadott írásaiból nyújt át jól szerkesztett válogatást, a fentebb idézett ars poetica megvalósításának hiteles tükörképe. A kötetben közreadott huszonnyolc beszéd és írás három évtizedet fog át: a Szak- szervezetek Országos Tanácsa X. plénumán, 1957. januárjában elhangzott hozzászólással nyit, és a Csepeli Szerszámgépgyárban 1986. j júniusában megtartott barát- r sági nagygyűlésén mondott beszéddel zárul. Áttekintést I nyújt a magyar nép törté- j netének eredményekben oly | gazdag korszakáról, a sike-, rés kemény munkáról, a párt- j politika megújításáról, és , kendőzetlenül szól az építő- 1 munka gondjairól, nehézségeiről is. A beszédek, cikkek tanulmányozása során áttekintést kaphatunk az elmúlt három, évtized szinte minden fontos — ma már a szó igazi értelmében —, történelmi eseményéről, az 1957 óta meqtett útról. Az ellenforradalmi támadás visszaverése, a kommunista párt újiászer- vezése, a konszolidáció ki- i bontakoztatása és megvaló- j sítása, a mezőgazdaság szoI cialista átszervezése, a gazdaságirányítási rendszer re- i formja, a politikai mecha- j nízmus korszerűsítése, a szocialista demokrácia kiszélesí- I tése — címszavakban közel- i múltunk történetének csomó- j pontjai. A válogatás nyitó beszédei, j cikkei az ellenforradalmi lá- ] .zadás' kirobbanásának okaival, a szocialista konszolidáció elvi, politikai platformjának megfogalmazásával, az újjászervezett párt vezető szerepének helyes értelmezésével és érvényesítésével/fog- lalkoznak. Már itt az olvasó elé tárul Kádár Jánosnak az a mindvégig érvényesülő törekvése, hoay a társadalmi valóság mélységes tisztelete alapján, a valóságos érdekek, törekvések figyelembevételével fogalmazza meg mondanivalóját. Ezért tekinthetők — többek között — a szakmai érdekképviseleti szervezetek feladatairól 1957. • januárjában elhangzott szavai hosszú távon érvényesnek: „Szólnom kell még a munkásérdekek, a dolgozók . érdekeinek helyes szolgálatáról. Ez a szakszervezet elsőrendű feladata. A szakszervezetnek szolgálnia kell a munkásosztály napi érdekeinek védelmét, de a munkás- osztály alapvető, általános érdekeit is. A munkásosztály elemi érdeke az, hogy a szocialista társadalom éoí- tése megfelelő ütemben foly- : iék, és teljes befeiezést . nyerjen Magyarországon; hogy Magyarország szoci- 1 alista orszáq legven, mindenféle kapitalista kizsákmányo- : fástól mentesen. A szakszer- j vezetek érdeke és feladata, i hogy ezt az alapvető célt ■ szolgálják. A másik feladata ’ a munkások napi érdekeinek > szolgálata." j A kötetben Kádár Jánosnak számos olyan beszéde is . | megtalálható, amely napja- j inkban már kortörténeti do- í kumentum. Ilyen a Hazafias I Népfront Országos Tanácsa 1961. decemberi ülésén elhangzott felszólalása, amikor olyan lényeges és fontos kérdésről szólott, mint a közélet tisztasága, a szocialista nemzeti egység kibontakoztatása. Ekkor hangzott ej először a nyilvánosság előtt az MSZMP szövetségi politikájának az az alapelve, mely azóta az „aki nincs ellenünk, velünk van” szállóige formájában világszerte közismertté vált: „Igenis úgy vesszük: aki nincs a Magyar Népköztársaság ellen, az vele van; aki nincs az MSZMP ellen, az vele van; és aki nincs a népfront ellen, az vele van." ‘ A válogatást olvasva az írások, megnyilatkozások képet nyújtanak Kádár János államférfiúi, politikusi, emberi magatartásáról, személyisége jellemzőiről. Ahogy egyik megnyilatkozásában megfogalmazta, nem akart történelmet „csinálni". Mégis nem csupán elemezte és értékelte a hazai fejlődés moz- gatórúgóit, eredményeit és gondjait, sikereit és nehézségeit, hanem eközben a tények, a valóság ismeretében, arra támaszkodva véleményt nyilvánított olyan döntő kérdésekről is, mint az elmélet és a gyakorlat, a cél és az eszköz viszonya, a közügy és a magánügy kötődése, o megújulási készség és a foly- tohossáq érvényesítése. Szavait minden kérdésben a nyílt, őszinte hang, az eredmények és sikerek megbecsülése, ^elismerése, ugyanakkor a hiányosságok, gyenqeségek kritikus feltárása jellemezte és jellemzi. Ez tükröződött — többek között — a Központi Bizottság 1984. áprilisi ülésén elhangzott felszólalásában is (antely e kötet lapjain került nyilvánosságra): „A közhangulatot, amennyire lehetséges,. megpróbáljuk követni. Látiuk ennek változását és hullámzását, mert a Jelentéseket nem szépítik mea. Ezekből és egyéb ielekből számomra az a következtetés adódik — mondotta —, hogy nagyon tiszteletreméltó a mi dolgozó népünk helytállása, és ennek óriási jelentősége van. Ebben sok minden szerepet játszik. Többek közt az, hogy a párt, a kormányzat, a rendszer bizonyos hitelt szerzett politikájával a néb előtt, és valamit el is ért általa. Innen a nép türelme. De ne tévesszük össze a gazdasági üqvekben járatos, és az ügyeket kézben tartó vezetők ezreit, tízezreit a milliókkal. Hiqavék el. elvtársak, hoav az a sokszor hangoztatott hivatkozás a „nemzetközi qazda- sáai körülményekre" és ..az életszínvonal területén elért eredmények meaőrzésének" jelszava nem tartható. Többféle oknál foava nem tartható. Nem tartható azért, mert ezzel a párt. a rendszer nem tud nersoektivót mutatni a dolqozó népnek.” A szocializmus megújulása Magyarországon címmel megjelent válogatás egy helyes politika és eqv népszerű politikus, az MSZMP politikájának és Kádár Jánosnak hiteles tükre. Az írások, beszédek soraiban megtalálhatók emellett eav olyan kommunista államférfi, politikus emberi habitusának jellemzői is, j aki magáról iqy nyilatkozott: ........én magamat szerencsés e mbernek tartom, és boldog I is vagyok abban az értelemben, hoav a meaqvőződésem j szerint éhem minden körül- ! mények között és olvan üqvért tudtam dolgozni és harcolni, ami nekem mint embernek mindig szívügyem volt. Az eszem is ezt diktálta, a szívem is ezt diktálta." (Kossuth Könyvkiadó). Botos János HÉTVÉGE 3.
