Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)

1986-11-01 / 301. szám

Teho-programok Pécsett Hol tartunk a befizetéssel? KI veszi át a munkákat? Mi lesz a fel nem használt pénzzel? Uj utakon Zsinkó György demizsonokra készít fonatot otthonában Bedolgozói munka mozgáskorlátozottaknak Megalakult az Alfa pécsi üzeme 'Pécsett, miután a lakosság többsége megszavazta a ta­nácskozási központonként meg­állapított célokra a település­fejlesztési 'hozzájárulást, most a befizetés idejét éljük. Ezzel egyidejűleg már a célok meg­valósítása is folyik. Mindezek ellenére.is vannak :még tisztá­zásra vá ró . kérdések. Ezért—kér­tük beszélgetésre a válasz­adásban illetékeseket: Szent- irányi Józsefet, a városi párt- bizottság első titkárát, Piti Zol­tánt, a városi tanács elnökét, dr. Molnár Zoltánt, a tanács általános elnökhelyettesét, dr. Farkas Károlyt, a végrehajtó bizottság titkárát, Balaskó Ist­ván tervosztályvezetőt, dr. Som­lai Csaba építési-közlekedési osztályvezetőt, dr. Szelestey György titkársági-szervezési és ■jogi osztályvezetőt, dr. Varga István pénzügyi osztályvezetőt. Szerkesztőségünket Hársfai Ist­ván főmunkatárs képviselte a •beszélgetésen.- A nagyvárosok közül egye­dül Pécs szavazta meg a tele­pülésfejlesztési hozzájárulást, íz politikai siker is. A tanács elnöke hogyan látja ezt hóna­pokkal a kampány után? Piti Zoltán: Már az indítás pillanatában tudtuk, hogy a te­lepülésfejlesztési hozzájárulás nem fesz meghatározója a vá­rosfejlesztési forrásoknak, hi­szen ha mindenki elfogadja és a maximumot fizeti, nagyság­rendjében akkor sem több ez a forrás a tanácsi eszközök egy százalékánál. Ezért kezdettől fogva sokkal nagyobbnak érez­tük a dolog politikai súlyát; próbára kellett tennünk önma­gunkat, hogy úgy gondo'lko- dunk-e, mint az itt éjő embe­rek, és a próbája volt annak is, hogy milyen mértékben tudjuk magunk mögé állítani a pé­csieket. A lakosság többsége bizalmat adott. Jó volt azon­ban, hogy nem egy nagy célt, hanem lakóterületi érdekeket kifejező városkörzeti célokat hirdettünk rheg, és azzal tettük sajátosan pécsi módon érde­keltté a városkörzeteket a sza­vazásban, hogy azt mondtuk: amennyit megajánl a lakosság, ugyanannyit teszünk hozzá mi is.- Hol tartunk a befizetéssel? Dr. Varga István: A határo­zatok módosítása előtti 12 343 670 forintos előírásból október 15-ig 5 271 400 forintot fizettek be a pécsiek, az önként felajánlók közül pedig 212-en 103 930 forintot. Balaskó István: És mivel fo­lyik már a célok megvalósítása is, a december 31-ig benyúj­tandó kivitelezői számlák fede­zetére a tanácsi 50 százalék és az eddig befolyt lakossági be­fizetés elegendőnek ígérkezik. Piti Zoltán: Bízván a lakos­ság befizetési kötelezettségé­nek. a teljesülésében — most •már így kefl fogalmaznunk —, ebben az évben megelőlegez­zük a településfejlesztési hoz­zájárulást azzal, hogy 1987-ben bizalmi elszámolást végzünk a tanácskozási központokban. Ez­zel a megelőlegezéssel is bizo­nyítani akarjuk, hogy mi na­gyon komolyan vesszük azoknak a feladatoknak a megvalósítá­sát, amelyeket a tanácskozási központokban elhatároztak, és amire a lakosság befizeti a hozzájárulását.- Jövőre hogyan készüljön 'a lakosság teho-ügyben? Piti Zoltán: Január fejétől mint működő rendszerrel, s a két részletben történő fizetési le­hetőséggel kell számolni. A ha­táridő március 15 és szeptem- 15; aki utána fizet, az 1 százalékos pótlékot is fizet. És jövőre már a tényleges jövede­lem alapján kell fizetni.- A városi párl-vb tárgyalta n településfejlesztési hozzájá­,rulás bevezetésének a politikai tapasztalatait. Miben összegez­hető a testület értékelése? Szentirányi József: Megítélé­sünk szerint érett párbeszéd volt a lakosság és a tanácsta­gok, aktivisták, tanácsi dolgo­zók, lakát'erületi párt- és .nép­frontszervek között. Ennek az eredménye lett, hogy a jogsza­bályban rögzített többségi arány alapján'lehetett bevezet­ni Pécsett a településfejlesztési hozzájárulást. Fontos tapaszta­lat, hogy e munka során egy­értelműen felértékelődött a ta­nácskozási 'központok szerepe. Viszont a nagy párbeszéd elle­nére sem tudatosult még meg­felelően az emberekben az adni és kapni egyidejű jelenlé­te a lakóterület fejlesztésében. Gondnak éreztük, hogy a sza­vazás eredményének a vissza­igazolásánál eltűnt az a sze­mélyi hatás, ami, párbeszéd során megvolt. Dr. Varga István: A közpon­tilag szövegezett határozat hi­vatalos, talán kissé rideg nyel­vezetét valóban sokan kifogá­solták. Az adóhatóság azonban nem vállalhatta ■ az egyéniesí­tett határozatok meghozatalát; a 24 000 határozat amúgyis je­lentős többletmunkával és költ­séggel, járt. Egyébként a ta­nács köszönőlevél kíséretében küldte el a befizetési lapot an­nak a 838 személynek, aki ön­ként vállalta a hozzájárulást, noha a helyzeténél fogva nem volt arra 'kötelezve.- Térjünk át ezekután né­hány, a lakosságot még mindig foglalkoztató gyakorlati prob­lémára. Például: hogyan és hol ellenőrizhetők a szavazólapok (ha valaki kétségbevonja a szavazás tisztaságát)? Dr. Varga István: A szavazó­lapokat a Városi Adó- és Ille­tékhivatalnál (Szigeti út 33.) tárolják tanácskozási közpon­tonként, utca, házszám sorrend­ben. így is célszerű ellenőrizni. Meg kell azonban mondanom: vannak olyan tanácskozási központjaink, ahol nem mind­egyik tanácstagi választókerü­letben szavazott igennel a többség, de a többi választó- kerület szavazatainak a maga­sabb aránya így is többségi igenlő szavazatot jelentett a tanácskozási központ szintjén.- Mi lesz azoknak a sorsa, akik jövedelmi nyilatkozatukban nem valós adatot közöltek? Dr. Varga fstván: A központi jogszabályok most nem tették kötelezővé a bevallott jövedel­mek igazolását. Mi azonban tanácsrendeletben rögzítettük, hpgy az állampolgároknak be kell jelenteniük a jövedelmi viszonyaikban bekövetkezett változásokat, s hogy a szavazás után benyújtott kérelmükben már igazolniok kell a jövedel­mükkel kapcsolatos állításaikat. Egyébként az adóhatóság ter­vezi, hogy jövőre szúrópróba­szerűen ellenőrzi az egyes jö­vedelmi nyilatkozatok valódisá­gát.- A határozatok kézbesítése után voltak, akik beadványban kifogásolták a célokat. Van-e mód a célok megváltoztatásá­ra? Dr. Varga István: A tanács­kozási központok területén — lakossági kezdeményezésre — a tanácstagok döntése alapján utólag egyéb célok is megfo­galmazhatók, ill. az elfogadot­tak módosíthatók — erre lehető­séget ad a tanácsrendelet. — Többen úgy érezték, hogy kétszer rótták ki terhűkre a te- lepüiésiejlesztési hozzájárulást, mivel a határozat mellé még egy adóívet is kaptak. Mi erre a magyarázat? Dr. Varga István: Az adóha­tóság minden kötelezettel a Pénzügyminisztérium által rend- . szeresített (már említett) hatá­rozatnyomtatványon közölte a megállapított hozzájárulást. Ugyanokkor megtörtént annak a számítógépes nyilvántartásba vétele is. Ez nem jelent két­szeres előírást és fizetési kö­telezettségét, — A határozatok kézbesítése után milyen tapasztalatokkal rendelkezik az adóhatóság a lakossági beadványok tartalmát illetően? Dr. Varga István: 1733 be­advány érkezett, melyeknek egyötöde jogalapi kérdést érint, ezért fellebbezésként bí­rálandó el. A beadványok má­sik része helyesbítési, Hl. mél­tányossági kérelem. Ezek között ilyen indokok, találhatók: nem éri el az egy fő,re jutó jövede­lem a rendeletiben meghatáro­zott mértéket; a szavazás óta megváltozott a család létszá­ma; közműfejlesztési hozzájá­rulást fizetnek; hivatkozás idős korra, egészség romlásra r téves kivetés . . . Ezeket'- az elsőfokú adóhatóság bírálja el. — Módosítottak-e teho-hatá- rozatokat? Dr. Varga István: Az adóha­tóság indokolt esetben mérsé­kelte, vagy el is törölte a meg­állapított hozzájárulást. A mél­tányossági kérelmeknél bekér­ték az illetékes tanácstag vé­leményét is. Ezúton szeretném a beadványt benyújtók türelmét kérni, ha nem kaptak még vá­laszt.- Hogyan biztosítják a teho- célok megvalósításához szüksé­ges - főleg építőipari — kapa­citást? Dr. Somfai Csaba: A város­körzetek túlnyomórészt út- és járdaépítési, javítási feladato­kat jelöltek meg. Ezek végre­hajtására a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat kü­lön kivitelező részleget hozott létre, s ugyanakkor miint le­bonyolító is gondoskodik más kivitejezők bevonása esetén a munkák ellátásáról. Ezek: a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat, a Pécsi Postaigazga­tóság, de jelezte készségét a Hídépítő Vállalat és a Közúti Építő Vállalat is. Balaskó István: Nagyabb léptékű — beruházási vagy fel­újítási jellegű - munkák le­bonyolítására a Pécs-Baranyai Beruházási Vállalat létszám- csoportosítással hozott létre megfelelő apparáust.- Ki és hogyan rendeli meg a munkákat? Balaskó István: Ez egyértel­műen a tanácskozási közpon­tok feladata. A felmerülő aka­dályok elhárításához a tanácsi, vezetés egy-egy tanácsi osztályt bízott meg patronálási feladat­tal, s emellett még az ágazati­lag illetékes szakigazgatási szervek is kötelesek segíteni a tanácskozási központokat.- A tanácstagok részéről lel­merült az igény, hogy ezen munkák átvétele az ő közremű­ködésükkel történjék . . . Piti Zoltán: És ezt biztosítjuk is a tanácstagjainknak.- Közeledik az év vége: bi­zonyosra vehető, hogy az 1986- ra megrendelt munkák egy ré­sze áthúzódik a jövő évre. Az idén fel nem használt pénznek mi lesz a sorsa? Balaskó István: A tanácsko­zási központok októberi ülésein már szerepelt az 1987-es teho- célok meghatározása. Ezután kerül sor e munkák megrende­lésére: a helyszíni bejárásokra, a ’ költségvetés elkészítésére, a szerződéskötésre, tervkészítésre. A munkák tavasszal indulhat­nak, s bízunk benne, hogy az ez évről áthúzódó, és a jövőre induló munkák 1987 végére el­készülnek. A lakossági befize­tést és a tanácsi kiegészítést egyébként alapszerűen kezel­jük — tanácskozási központon­ként külön-külön —, ami azt jelenti, hogy a fel nem hasz­nált rész később bármikor fel­használható. A [Központi Statisztikai Hi­vatal összefoglaló, a társadal­mi-gazdasági fejlődés minden fontos mozzanatára kiterjedő áttekintést készített az 1980-as éveik első feléről. A kiadvány szöveges értékelése és ^részle­tes táblázatai tartalmazzák az elért eredményeket, a meg nem oldott problémákat, az ellentmondásokat. Az eredmények közül emlí­tést érdemel, 'hogy a termelés 1981-tőf 1984-ig minden évben emelkedett, s bár 1985-ben 'kis megtorpanás következett be, öt év alatt a bruttó hazai ter­mék (GDP) 9,1 százalékkal, évi átlagban 1,8 százalékkal nőtt. A ‘külkereskedelmi mérleg eg ye n s ül ya 1982-íb e n h e ly re ­állt, azt követően minden év­Tervezik, néhány eddig hiá­ba keresett termékkel ellátják az országot. Az Amforával tárgyalnak, a műanyaggal be­vont demizsonok rendszeres szállítására. Az üzem hat-nyolc dolgozója otthonában fonja be a sajgótarjáni üveggyár ter­mékeit. A szükséges műanyag fonatokat, szalagokat az üzem műhelyében állítják elő. Vállal­ják azt is, hogy kiképzik a társüzemek dolgozóit erre az alapanyaggyártó munkára. Mindezzel az Alfa Ipari Válla­lat importpótló terméket ad piacra. Az Alfa Ipari Vállalat, a Mozgáskorlátozottak Egyesüle­teinek Országos Szövetsége ál­tal alapított cég, amelynek ma hét üzemegysége dolgozik az országban, köztük az elsők között szerveződött a pécsi üzem, amely a baranyai moz­gáskorlátozott embereknek ad munkát. Nem üzemcsarnokokat akar létesíteni, hanem az em­berek lakására viszi a munkát. A pécsiek demizsonjait már is­merik a budapesti borászati szakboltokban is. Ugyanakkor a TRITEX-el kötöttek szerződést párnahuzatok varrására, illet­ve töltött párnák szállítására. A Pécsi Szikra Nyomdának fa­bélyegzőket készítenek, és vál­lalni tudnák az évi harmincöt­ezres darabot is. A műanyag­gal bevont kerítésfonatokat pedig a TüZÉP-nek, Áfészek- nek szállítják. Szerencsésen indult az Alfa baranyai üzeme, mert a pécsett korábban jól működő rokkan­tak megyei gazdasági munka- közösségének termékeinek egy részét és tagjait örökli. Kez­dő tőkének kétszázezer forin­tot kapott a Baranya Megyei Tanácstól, a Mozgáskorlátozot­tak Báránya Megyei Egyesüle­ben kiviteli többlet képződött. Az 1985. évi aktívum azonban mind az előző évitől, mind a tervezettől elmaradt. Az export - a romló értékesítési feltéte­lek ellenére - a termelésnél és az importnál jóval nagyobb ütemben, öt év alatt 27 száza­lékkal emelkedett. A piacorientált, hatéko­nyabb gazdálkodás érdekében új gazdálkodási formák ('kis­szövetkezetek, szakcsoportok, gmk-k) jöttek ‘létre. Szélese­dett a .magántevékenyséq is. A gondolk között említhető, hogy az egyensúlyi helyzet ja­vítása a beruházások mérsék­lését követelte meg: volume­nük öt év alatt — az előző öt évhez képest -* 10 százalékkal csökkent. tének közreműködésével. Az egyesület átadta az üzem cél­jaira a Rákóczi úti irodáját is. Az üzem alkalmazotti létszá­ma ma mindössze három sze­mélyes, hiszen a célja elsősor­ban az, hogy minél kisebb re­zsivel dolgozzon, és minél több bedolgozónak jutasson munkát Baranyában. A kereseti lehető­ségek változatosak, néhány száz forinttól a négy-ötezer fo­rintig. Ami gondot okoz az üzem munkájának szervezésében, hogy nincs önálló műhelye. Szívesen bérelne helyiséget, és szüksége lenne a műanyagfel­dolgozáshoz gépekre, amelyek esetleg másutt már nem kelle­nek, de kisebb felújítással még működtethetők . . . Az Alfa Ipari Vállalat me­nedzser típusú cég — mindösz- sze harminc alkalmazottal dol­gozik — a célja az, hogy a dol­gozóinak helybe viszi a mun­kát. Ezt a célt szolgáliák or­szágos üzemegységei és a gvártmányszerkezetét is így alakítja ki a foqoiszkáló válo­gatáson túl működtetnek lakás­ra telepített számítógépeket, és elismert fordítóirodájuk is. Azokat a piaci réseket céloz­ták meg, amelyek ma kielégí­tetlenek Magyarországon, de készítenek a mozgáskorlátozott emberek szükségleteinek meg­felelő testtávoli segédeszközö­ket is. A cég munkaszervezése el­tér a measzokottól. Az üzemek nem tartiák el a központot, a nyereségükkel maguk gazdál­kodnak, ám a budaDesti köz­pont segít az anyagbeszerzés­ben, a piacszervezésben, és termékeket ajánl, ame­lyekre az üzemegységek saját elképzeléseik szerint vállalkoz­hatnak. A fogyasztói árak jelentős — évi átlagban 6,8 százalékos — növekedése folytán a reálbé­rek az 1982-1984. évben csök­kentek, azok színvonala a terv­időszak végén - az 1985. évi Kismértékű javulás ellenére — elmaradt az 1980. évitől. Az időskorúak magas aránya és a népesség nem kielégítő-egész­ségi állapota miatt a halálo­zási viszonyok romlottak. A születésszóm csökkenése és a halálozások számának növe­kedése folytán a népesség száma öt év alatt 73 ezerrel, 0,7 százalékkal, 1986. január fejéig 10 640 ezerre csökkent. HÉTVÉGE 3. Néhány napja elhelyezett új telefonfülke az Athinay úton Gáldonyi M. Statisztika a társadalmi­gazdasági fejlődésről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents