Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)
1986-11-22 / 321. szám
Tanulmányterv a pécsi belvizek rendezésére Veszélyben a vízgyűjtő területek A Fábián Béla úti iskola előtti hordalékfogó a harmadik tisztítás Annyira elhanyagolt *észe volt a gazdálkodásnak, hogy tulajdonképpen most döbbenünk rá — a VÍZIG felmérése nyomón Pécs száznegyven négyzetkilométeres vízgyűjtő területén negyvenhat, összességében százharminchét kilométer hosszú árokrendszer szolgálja a felszíni vizek elvezetését. Némelyik vonalát szinte lehetetlen pontosan megrajzolni, mert bozót fedi, eliszapolódott, hulladékkal teli. Legutóbb a szabolcsi árok tisztításakor legszívesebben elmenekültek volna az ott dolgozók. Méteres szennyben lapátoltak. Ott rakódott le a bányameddő hordaléka és a hulladék. Alig húsz méteres szakaszon öt hűtőszekrényt, három ágyat, autókarosszériát találtak. Akik kidobták, nem gondolták meg, milyen károkat okoznak jóval odébb, ahol a víz már elönti a kerteket, házakat. A gondatlan szennyezés mellett jellemző, a rekultivált területeken áthaladó árkok feltelnek a bemosódó meddő hordalékával. Például a Lámpás patak az Engels út fölött, de veszélyeztetett a Rücker aknai lakótelep, és a Petőfi akna alatti terület is. A Mecseki Szénbányák beruházása idén kapcsolódott a belterületi munkákhoz. Huszon- kétmillió forintot költött az István lll-as aknai.árok burkolására, ennek folytatásaként a városi tanács kitisztíttatta a szabolcsi árkot. Súlyos szennyeződésekhez vezetett, hogy a pellérdi víznyerő területen a szentmiklósi árokba a BÁÉV pakurát, az ÁFOR olajat engedett. A vizsgálatok szerint a környező kiskertek ásott kútjai szénhidrogén származékokkal szennyezettek. Ugyanakkor veszélyeztetettek a Pécs várost ellátó P—103-as, P—105-ös kutak is. Mindkét cég megfelelő műtárgyakkal rendelkezik a veszélyes anyagok .elkülönítésére. A legfőbb gogd az, hogy a korábban bekerült anyag az őszi csapadékkal mosódik a vízrendszerbe, és a szennyezés várhatóan csak évek alatt tisztulhat ki. Az viszont már felelőtlenség, ami a Borbála telepi harmadik híd fölött történik. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat mixerkocsijai itt szabadulnak meg a felesleges habarcstól, cementtől, mondván parkolót alakítanak így ki, csakhogy az anyag lemosódik, és jóval lejjebb okoz súlyos gondokat. 6. HÉTVÉGE előtt Halász Miklós, a városi tanács építési, vízügyi és közlekedési osztályának főelőadója szívügyének tekinti a belsőségi vízrendezést. Lassan szép archívummá növekednek gyarapodó fényképfelvételei, amelyek konkrét bizonyítékok a pécsi árokrendszer állapotáról. Idén nyolcmillió forintot költött a városi tanács az árkok rendbetételére, a korábbi években ennek töredéke ment el. S van olyan terület, amelyhez az elmúlt évtizedekben nem nyúltak. Mindennek következménye, hogy ez az összeg csak „tűzoltó" munkárd elég. Amit eddig rendbetettek: a KEBVIT Vasason befejezte az árkok bozótirtását. A Sellyéi Drávamenti Víztórsulat Üjmecsekalján dolgozott. Rendbetették az úgynevezett MÁV árkot, amely a város főgyűjtő csatornáinak vizét vezeti el. Csakhogy hiába tisztítják az árkot, ha rövid időn belül feliszapolódik. S nemcsak itt, hanem sok helyen az árkokat szabálytalan vezetékek keresztezik elzárva a víz útját. A Hőerőmű adott kölcsönt az üszögpusztai és a nagyárpádi árok tisztításához. Látszólag kisebb munkák, és időnként reménytelen küzdelmek a hordalékfogók tisztítása. Megtörtént a Szigeti úton, és hároms/or a Fábián Béla úti iskolánál, illetve a Hattyú utcában. Egy- egy hordalékfogó tisztítása százötvenezer forintot is elemészt. Hogy a város utolérje önmagát egy, a napi munkában útmutató tervet rendelt a VÍZIG tervezési osztályától. A tanulmányterv kész'és három ütemben határozza meg a feladatokat. A 2000-ig szóló terv első három évében tulajdonképpen a konkrét karbantartó munkát kell megalapozni. Megelőzni az elöntéseket, a súlyos • szeny- nyezéseket. Minderre negyvenhárommillió forintra van szükség és huszonötmillióra a zárt csapadékcsatornák évenkénti tisztításáfa. Csakhogy ehhez fogadóképessé kellene tenni az elvezető árkokat. A terv második ciklusában már számolni lehet az árkok kiépítésével, burkolásával, a szükséges műtárgyak építésével. Mindez negyvenötmillió forintba kerül. Hozzátéve a főgyűjtők tisztítására szükséges huszonötmilliót. Kilenc év múlva vissza kellene térni g, vízfolyásokhoz, újból bozótirtás, iszaptalanítás következhetne, így a harmadik ütemben már tizenegymillió forint elég lenne. Mindez mai árakon számolva tizenöt évre tervezett munka ára százhetvenhárommillió forint. Ez szükséges ahhoz, hogy évtizedek után rendbetegyük a város belvízelvezető rendszerét, elkerüljük a súlyos kórokat, és megkezdődhessen a rendszeres karbantartó munka. Gáldonyi M. A Pécsi-víztől délre, a Berek árok melletti mocsár Korunk kérdései Vezetni - ma A különböző területeken dolgozó vezetők előtt mindenkor kettős a teendő: adottak a munkahely céljai és feladatai, s adottak az ott dolgozó emberek és kollektívák. A vezetőnek e két oldal összhangját kell megte- i remtenie. A feladat és a : dolgozók egymásra találásához tehát az alapos feladat- ! ; ismeret mellett nélkülözhetetlen, hogy a vezetők tisztában legyenek az emberek és a közösségek főbb jellem- j zőivel is. Közismert, hogy a vezetőknek bizonyos követelményeknek kell megfelelniük: a po- I j litikai és erkölcsi alkalmasság, szakmai felkészültség és. a vezetői készség tartalmi elvárásainak. A gyakorlat igazolja, hogy az alapos feladatismeret, a szakmai felkészültség alapján figyelnek fel valakire, mint vezetésre alkalmasra. Ha politikai tájékozó ttsága, ismeretei megvannak, jól ért a szakterülethez, kinevezik, vagy megválasztják. Vezető funkcióba kerülést követően elemi erővel jelentkeznek az új kérdések, az emberi oldal problémái: tud-e bánni munkatársaival, ismeri-e az emberi olda! problémái: tud-e bánni munkatársaival, ismeri-e az emberi természetet, a közösségek jellemzőit, milyen minőségű együttműködést tud kialakítani vezetőtársaival és beosztottjaival? Egyszerre tapasztalt szakember és tanuló vezető. Milyen legyen a vezető napjainkban? A XIII. kongresszus beszámolójában olvashatjuk, hogy „a vezetők többségükben megfelelnek a velük szemben támasztott követelményeknek. Az utóbbi években fokozódott önállóságuk, kezdeményezőkészségük és érzékenyebben, gyorsabban reagálnak a gazdasági, társadalmi környezet változásaira”. Talán érdemes mélyebben «végigondolni, hogy mit értünk a megnövekedett, differenciálódó tartalmú követelmények alatt. Nőtt a politikai munka jelentősége, rangja a Vezetők tevékenységében, szélesebben értelmezve a politikus- ságot. E gazdagabb politikai tartaomba szervesen illeszthető néhány közgazdasági fogalom is. Pl.: az eredményesebb munkához szükséges, hogy hatékonyabban tudjanak gazdálkodni anyaggal, eszközzel, pénzzel, ener- giávol, technikával; és hatékonyabban tudjanak gazdálkodni az .emberekkel, a közösségekkel. A közgazdaság- tan a hatékonyságon azt érti, hogy minél kisebb ráfordítás minél nagyobb eredményt hozzon. A befektetés'- sel orányos követelményekre és annak megfelelő teljesítményre van szükség a foglalkoztatós területén is: a szakképzettség, vagy a diploma megszerzése jelentős anyagiakat igényel, ennek mielőbbi megtérülése társadalmi és egyéni érdek. A takarékos gazdálkodás fogalmát általános, mindenkor érvényes követelménynek tekintjük. így ennek igénye fölvethető a munkaerővel, a végzettséggel, képességgel, tudással, egymással, egymás idejével, egymás türelmével, egymás egészségével kapcsolatban is. Ezeknek megfelelő alkalmak: az értekezletek, fórumok, feladatkiosztás,- probléma-megbeszélés hangneme, munkakörülmények stb. A minőség Ha az emberi munka eredménye, a termék jó minőségű, az áttételesen a gyártó „jó minőségére" is utal. S ha valaki kifogásolhatót, selej- tet termel, ott is vizsgálandó, hogy objektív vagy szubjek- tív-e az ok. A vezetés minőségéről elég ritkán esik szó, bár gyakran bírálják a vezetők döntéseit, intézkedéseit. Néha okkal, máskor ok nélkül. A vezetői munkával összefüggésben is lehet, sőt kell is minőségi követelményekről beszélni. A vezetők minőségére utal, hogy mind jobban tudnak élni a megnövekedett önállósággal, kezdeményezőkéjzek, qyors a reakcióidejük a kihívásokra, ebben az időtényezőnek különös jelentősége van. A társadalmi-gazdasági környezet türelmetlenül igényli az ötletdús, kezdeményező vezetőt', aki dinamikus, megoldást keres és «talál kisebb és nagyobb közösségek kölcsönös megelégedésére, kreatív és innovatív beállítottságú, cselekvőén gondolkodó. Innovativitása tényleges érdekeket szolgál, nem pusztán változtatási, átszervezési szándékot rejt. Jó, ha környezetétől __ is hasonló tulajdonságokat igényel, s egyúttal önzetlen játékos a csapatmunkában. Az ilyen vezető azonban gyakran problémás embernek tűnik, mert mindig valami újat akar. Ezért olvashatjuk a Xill. kongresszus határozatában: „A pártszervek és -szervezetek támogassák a kezdeményező, az újat felkaroló, a rendet és fegyelmet megkövetelő vezetőket . . A magánélet tisztasága A rend és a fegyelem megteremtése mindenkor idő- és energiaigényes vezetői feladat. önmagától sehol nem alakul ki. Ugyanakkor a közérzetet, hangulatot javító tényező. Ilyen igényeket a környezet attól fogad el, aki önmaga elé is hasonló mércét állít, aki minta lehet. Az eredményes vezetés feltételei közé tartozik a vezető magánéleti háttere is: jó, ha szokásrendje, életvitele, stílusa, munkaidőn kívüli megnyilvánulásai összhangban vannak elvárásaival, ha nem jellemzik olyan hibák, amik ellen küzd munkatársai körében. Jó, ha kiegyensúlyozott, megfelelő mentál-pszicholó- giai állapotban van, ha magatartása, érintkezési kultúrája is fegyelmezett, pontos, munkaerkölcsét tettei bizonyítják, társadalmi normái igényesek. Jó, ha munka- és gondolkodáskultúrája tudatos és következetes önműve- lési-önépítési tevékenységet jelez, amely a tudományosműszaki haladás iránti érzékenységet és fogékonyságot tartalmaz. Tehát jó, ha élete tartalmas. Szükséges tehát, hogy a vezető a fizikai és lelki terhelést is jól viselje, tűrje. Csak ilyen tulajdonságok esetén képes reális önismeretre, amely bizonyos mértékig saját sorsa formálásához nélkülözhetetlen feltétel, de a vezetett területre is kompenzálható hatású. A reális önismeret hozzásegíti saját helyzetének megértéséhez: igényes együttműködésre, közös munkára törekszik. Mindezek eredménye, következménye, hogy a fentiek megléte esetén a vezetés sem a vezető, sem a vezetettek számára nem lesz teher, erőlködés, hanem eredményekhez* vezető, egészséges erőfeszítés. Olykor hallható, hogy egyes vezetőket csak a humánum tart még funkcióban. A humánum értelmezése téves következtetéshez vezethet! A humánum kollektív tartalmú is. Sőt, elsősorban a kollektíva érdekei alapján • lehet eldönteni a vezető esetleges alkalmatlanságát. Addig alkalmas, amíg a rábízott szervezet fejlődését biztosítani tudja. Ha a szervezet dinamikusabb ■fejlődésire képes, mint a vezetője, ilyen esetben le kell vonni a szükséges személyi következtetéseke. Korszerű szervezet konzervatív fejjel vagy maradi stílussal aligha fejlődhet. Ez nem vezetőellenes tett. Ez a vezetés tartalmát és szükségességét helyesen értelmező lépés. Talán adósságunk, hogy a tisztességes visszavonulásra is találjunk az eddigiéknél jobb megoldást. A fentieket megfontolva a jövőben tudatosan javítható a vezetés-irányítás minősége, a gazdálkodás társadalmi hatásfoka: egyértelműbb szemlélettel világosabb értékrendet követhetünk, amelyen a szakmai és humán összefüggések harmóniát alkotnak. Busch Károlyné, az Oktatási Igazgatóság tanára A Keletkutatás az újságosstandokon Novembertől ai újságosstandokra került, s ettől kezdve a Magyar Posta is terjeszti, a „Keletkutatás”-t. Az első- -sorban tudományos cikkeket közlő, vclamint az orientalisztikai témákban rendezett kiállításokat és :kiádványokat ismertető folyóiratot a Magyar Tudományos Akadémia felügyelete alatt működő Körösi Csorna - Társaság adja-' ki, évente két alkalommal. Az elődnek tekinthető Keleti szemle 1900-1932, a Körösi Csorna Archívum pedig 1921 — 1941 között közölt tanulmányokat magycrrul és idegen nyelveken. A Körösi Csorna Társaság 1973-tól 1977-ig évkönyv formájában jelenttette meg a Keletkutatást, amely most újraindítva, évente kétszer, folyóiratszerűen kerül az egyre szélesedő olvasótáborhoz. Az első számban a többi között olvasható Ecsedy Ildikó tanulmánya az újév fájáról Kínában, s Bethlenfalvy Gézáé az indiai levéltárakban található Körösi Csorna dokumentumokról. Vásáry István az Arany Horda ujgúr írásbeliségéről irt. Tardy Lajos pedig egy cári fogságba esett svéd diplomatának, Henrich Bren- nernek az altáji, finnugor és kaukázusi népekről szóló, 1723-ban kelt levelét közli. Sok érdekességet tartalmaznak a témához kapcsolódó eseményekről, konferenciákról beszámoló cikkek is. Nyomdában van, s hamarosan utcákra kerül a Keletku- tatós második száma is. A cikkek témái is jelzik a szerkesztőnek azt a törekvését, hogy érzékeltessék a magyar orientalisztika sokszínűségét, egyben aktualitását és friss reagálását. Vargyas Péter irt érdekes tanulmányt arról, a szellemi és fizikai munka anyagi megbecsüléséről az ókori Mezopotámiában. Szer- gej KJjastornij szovjet szerző „Kipcsak és szír” címmel a kipcsakok őstörténetéhez, szolgáltat újabb adalékokat. Ró- na-Tas András Belső-Ázsia magyar felfedezőit veszi számba, képletesen szólva Julianús barátról Stein Aurélig. A burját hősénekek mitikus' elemeiről Lőrincz László, míg az indiai civi.lizócióról az új kutatások fényében Puskás Ildikó értekezik többek között a Keletkutatás rövidesen megjelenő második számában. Az ürögi árok a Hetesi köz fölött. Hozzáferhetetlen ösallapot.
