Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)

1986-11-15 / 314. szám

Védett területeink A Keleti- Mecsek .ielmaqyahaza t 1977-ben került sor a Ke- leti-Mecsek védetté nyilvání­tására. Területe 9248 ha. Túl­nyomó része Baranya, kisebb hányada pedig Tolna megye területére esik. A tájegység természeti és kultúrtörténeti értékekben rendkívül gazdag. A földtani értékek közül az Óbányai-völgy mésztufás vízesése, valamint a köves­tetői és Somlyói sziklagörge- teges fonolitkúpok szinte egyedülállók. Említésre mél­tók továbbá az északi olda­lakon található mészkő és vulkánikus trachidolerit kőze­tekbe vájt szurdokvölgyek. A források és a kanyargó pa­takok esztétikai értékük mel­lett az élővilág számára rendkívül változatos életteret is nyújtanak. A hegység déli lejtőin me­legkedvelő, száraz cseres-töl­gyesek, ritkán molyhos töl­gyesek és karsztbokorerdők találhatók, míg a hűvös, pá­rás mikroklimájú északi ol­dalakat gyertyános-tölgyesek és bükkösök borítják. A szik­lás hegygerinceken és hegy­csúcsokon sziklaerdők, az északi sziklagörgeteges völ­gyekben szurdokerdők, a pa­takok mentén pedig égerli­getek húzódnak. Erősebben savanyú talajú termőhelye­ken néhol mészkerülő tölgye­sek és bükkösök is kialakul­tak. Ezen változatos erdőtár­sulásoknak, termőhelyi viszo­nyoknak köszönhető, hogy a táj növény- és állatvilága feltűnően fajgazdag. Az alsóbbrendű növények (algák, gombák, zuzmók, mohák) között több olyan faj akad, melyek országos vi­szonylatban egyedülállók. A magasabbrendű növények közül elsősorban a szubme- diterrán elterjedésű ritkasá­gok érdemelnek említést: arany baraboly, bánáti ba­zsarózsa, baranyai peremizs, díszes vesepáfrány, illatos és .kisvirágú hunyor, kaukázusi zergevirág, majom kosbor, olasz müge, óriás szegfű, pi­rítógyökér, szúrós és lónyelvű csodabogyó, tarifa lednek stb. Az északi völgyekből né­hány egyéb ritkaság is elő­került: bajuszviróg, hegyi és széles pajzsika, pirosló nö- szőfű stb. A gerinctelen állatvilágot meglehetősen sok ritka faj képviseli (férgek, rákok, egyenesszárnyúak, bogarak, tegzesek, lepkék, csigák stb.). A ritka kétéltűek közül elsősorban a foltos szala­mandra, a hüllők közül pe­dig a lábatlan gyík érdemel említést. Rendkívül gazdag a madárvilág. A fokozottan védett fekete gólya, gyurgya­lag, holló, kígyászölyv és törpesas egyaránt megtalál­ható. A védett emlősök leg­értékesebb - fajait a nagy patkósorrú denevér, a nyest, a nyuszt és a vadmacska képviseli. A kultúrtörténeti emlékek tovább növelik a terület ér­tékét. Ilyenek a mecsekná- dasdi Árpád-kori templom, a Szent István-kori apátság romkertje és a tatárjárás után épült Máré-vár. Várro­mok alapfalai találhatók még a Zengő1 csúcsán (Zen- gő-vár) és Óbányánál (Ré- ka-vár). A Pusztabányánál felfedezett üveghuta marad­ványai (XVIII. sz.) ipartörté­neti szempontból értékesek. Püspökszentlászlónál festői­én szép arborétum, kastély és rendkívüli ritkaságnak számító ovális kupolájú ká­polna fogadja a látogatókat. A terület természeti érté­keiről Fazekas Imre ,,A Kele- ti-Mecsek és Komló élővilá­ga" c. nemrég megjelent könyve és a benne idézett irodalom nyújt részletesebb Ismereteket a komolyabb ér­deklődők számára. A természeti és kulturális értékekben gazdagabb táj­részleteket szigorúan védett (1180 ha), illetve korlátozot­tan látogatható (3138 ha) területté nyilvánítottak, ahol a védelmi előírások is szigo­rúbbak. Az erdő-, mező-, le­gelő-, rét-, vad-, vízgazdál­kodási és egyéb tevékenysé­get a természet- és tájvéde­lem érdekeinek figyelembe­vételével kell végezni... Dr. Kevey Balázs Rajz: dr. Békefi Irén Egy nap a Kétüzemben Azt mondja Bujtor Béla: az egyik üzem halálát úgy kell előkészíteni, hogy szép halála legyen, a másikat úgy kell életrekelteni, hogy mielőbb gazdaságosan lehessen ben­ne termelni. Ez pedig nem könnyű, Európa egyik, talán legnagyobb bányaüzeme. A szállítógépmotorok egyenként 2,2 megawatt villamosenergiát vesznek fel, a kettő a paksi atomerőmű egy reaktorterme­lésének egy százalékát, hasz­nálja fel. Amikor a ll-es üzem­ben beindult a termelés, úgy harminc éve, az egész vállalat nem használt 1 MW-nál több villamosenergiát. Egy kis magyarázattal tar­tozom: Bujtor Béla igazgató­val, régebben üzemvezető volt a címe, ezt jobban is szerette, a Mecseki Ércbányászati Vál­lat V-ös bányaüzemében be­szélgetünk, tulajdonképpen nyolc esztendeje — az akkor még épülő új üzem és a régi - közös irányítás alatt működik. Ezért a címben a Kétüzem megjelölés. A létszám több mint fele még a régi üzemben dolgozik, az érc több mint ötven száza­léka viszont már innen kerül ki. Az igazaatót percenként ke­resik - gyülekeznek már a reg­geli raport résztvevői is — ráérek nézelődni. Az üzem körül ködben a Mecsek, bár ragyogó napsütés van ezen az őszi napon. Igaz innen az irodából ez nem látszik, a csu- paüvegfalú modern épület va­lamennyi ablaka fényvissza­verő, füstszínű üvegből készült. Több mint egy évtizede, ami­kor először számoltunk be az üzem építéséről itt egy gesz­tenyés volt, illetve hajdanvolt gesztenyés, mert a fák helyén követelt helyet magának az üzem. Akkor felmerült a gon­dolat, hogy a majdani üzem­nek Gesztenyés-bánya lesz a neve, de aztán maradt a ha­gyományos számnév. Talán he­lyesebb is, jobban jellemző er­re az üzemre. Az egész építés alatt, s most is tulajdonképpen a számok a meghatározóak itt. Forint, méter, létszám. Már az aknamélyítés alatt két vi­lágrekordot értek el a bánya építői, most is azt hallom 11 tonnás műszakonkénti teljesít­mények születnek, melyek már- már az emberi munka szélső határát- súrolják. Igen az em­beri erőfeszítésről van itt szó, a termelés most a kezdeti sza­kaszban csaknem kizárólag hagyományos technológiákra alapszik. Közben összejön egy tucatnyi ember, elfoglalják helyüket a tárgyalóasztalnál, gondolom mindenkinek meg van a szo­kott széke, mert néhányra nem ülnek. Pontosan 8-kor meg­kezdődik raport, mintha abba sem hagyták volna tegnap óta, mindenki a mondat lényeges felénél kezdi mondanivalóját. Koncentráltság, telepítg.ssűrű- ség, három műszak . . . Aztán költségek, tízmilliók... S egy állandóan visszatérő mondat: hogyan lehet olcsóbban meg­csinálni. Régi raportok jutnak eszembe: ki sem ejtettük azt a szót, hogy költség. Többet, többet, mindegy, hogy milyen áron . . . * Zuhanunk az ezerméteres aknában. A bányában egye­lőre huszonegy szintet alakíta­nak majd ki. A szállító akná­ban azonban csak két rako­dót képeztek ki: A tárószintet ahol az ércet, a meddőt szál­lítják és a legalsót. A többi szinteket vak aknák kötik ösz- sze. Ezzel is sok pénzt lehetett a. beruházás során megtakarí­tani. Másodpercenként 12 mé­teres sebességgel zuhan a kas, fenn a toronyban egy nagy tapasztalattal rendelkező szállítógépész, a legkorszerűbb koope rendszerű szállítógép és irányítástechnikai berendezés óvja biztonságunkat. — ... még most ember irá­nyítja a gépet, de a jövőben számítógép veszi át munkáját — mondja az igazgató. Ké­sőbb a negyedik és tizenhar­madik szinteket összekötő vak­aknán közlekedünk, egyik ra­kodón, mintha a Rabszolgasors című film jelenete elevenedne fel egy pillanatra ... Tovább megy a kas, eltűnnek a pára­ködben dolgozó fehérgatyás bányászok.- Nagyon meleg a bányánk - találja ki Bujtor Béla, hogy mire gondolok, — Bányafuru- lyukban már 53 fok kőzethő­mérsékletet is mértünk: 26 fok­ra kell a levegőt lehűtenünk, de a páratartalom nagyon magas így is. A Vl-ik szinti irányvágaton megyünk - egyik feltörés alatt itt is fehérgatyás bányászok dolgoznak. Péter Já­nos és Mohos Sándor vájárok.- Ennyire meleg van itt is — kérdi Bujtor Béla.- Fenn a feltörésben igen, meg így könnyebben is moz­gunk — mondják. Dehát nincs annyi gatya a világon, mint itt kell - dohog az igazgató, aztán később azt mondja: le­het, hogy ez még olcsóbb is, mintha a munkásruhát nyúz­nák. Majd kiszámíttatom. Még néhány pillanatig nem értem, s nem érzem a gatyagondot. . . Aztán Sánta Sándor körletve­zető helyettes megáll egy lét­ra előtt, néhány kisebb kavics hull le valahonnan fentről ...- Ide felmegyünk - mondja. Már el is tűnik, lámpája fé­nyét valahol a fejem felett lá­tom cikázni. Kapaszkodom fel - felfelé, már az első létra után csurog a víz rólam, érzem a- hogy a csizmámba gyűlik. Idét­lenül kapaszkodom a követke­ző létrára, a menekülőkészü­lék, a lámpa mintha béklyóba kötnének. A harmadik létrán szeretném ledobni magamról az összes ruhát, a negyedik­nél felkiáltok Sánta Sanyinak: hány van még vissza. Csak kettő, de van ám tizenegylét- rás fejtés is. Tizennyolc méter a feltörés, innen nyílik a fejtés. Hárman dolgoznak fenn: Ba­logh Ferenc, Tankovics István és Miskolczi László. Éppen egy lyukat fúrnak a főtébe, a PR— 27-es fúrógép hangja ezersze­resen visszhangzik a barlang­szerű fejtésben. Miskolczi és Balogh is csuromvizesek. Egy méter nyolcvan centis lyukat fúrtak a fúrógépre most egy behasított falu acélcsövet (ha­sított kőzethorgony) tesznek, alsó részére egy acéllemez van erősítve. A fúrógép fel­nyomja a lyukba — ez a biz­tosítás. öt tonnányi kőzetet képes megtartani. Egy szusszanásnyi időre ab­bamarad a munka, Miskolczi leteszi a fúrógépet.- Tizenhárom éve dolgozom itt, megszoktam ezt a munkát, pedig hát az előző munkahe- iyemem kisebb könnyebb mű­szerekkel dolgoztam. Nógrád- ból kerültem Pécsre, ide nősül­tem, először- a műszergyárban dolgoztam, de aztán kellett a több pénz . . . Kérdezném, hogy itt meg van-e, de kérdezés nélkül mondja: a múlt hónapban ti­zennyolcezret kerestem. S ő kérdez: soknak találja?- Nem! Fúrnak, robbanta­nak, beépítik a biztosítást, a szkreperrel lehutatják a kőze­tet, aztán kezdődik élőről. Ezen a műszakon hárman 53 csillét szállítottak. Még kimon­dani is sok. Az operátor közben méri a kőzetet, a műszeren villognak a számok 2, 4, 8 . . . Harminc alatt a meddőnek számít. Aztán szaladnak a számok, sok itt ebben a fejtésben még az érc . . . * Lanovkán jövünk kifelé. Több mint fél kilométer az akna a termelőhelyektől, legalább a járástól kímélik a bányászo­kat, az is sok erőt kivesz a bányában. Négy-öt méteren­ként sorakoznak a székek, erős légáram vág szembe, csak kia­bálva tudunk beszélgetni.- Eddig nem okoztunk sok gondot a vállalatnak - ki­ált előre Bujtor Béla. Évről év­re teljesítettük feladatainkat. Nehéz azonban -a bakonyai öreg üzemrészt távirányítással vezetni. S hiába hozunk át egyre több embert, nincs még akkora terület, hogy hatéko­nyan tudjuk foglalkoztatni őket. Pedig számunkra most a teljesítmény és a termelés mennyisége egyaránt fontos. A lanovka mellett a vágat ol­dalából víz csorog . . . Egyszer megmértük: 38 fokos — mond­ja az igazgató. Nagy gond a hűtés, a szellőztetés. Ennek a szállító aknának majdan 22 000 köbméter levegőt kell percenként beszívni. S a két üzem általános költségei is terhelnek: portások, fürdőke­zelők, egyéb kiszolgálók ad­minisztráció a régi üzemben és itt is . . . Napfényben fürdik az üzem, a Mecsek is ledobta a ködta­karót, olyan furcsa ipari léte­sítményre a szép jelzőt használ­ni, s félek, hogy azoknak ott lenn, a fehér gatyásoknak nem is tetszik. Pedig jóval az ezred­forduló után is élni fog ez az üzem . . . Lombosi Jenő HÉTVÉGE 7. Itt bizony érc van Csöndör László felvételei Nehéz munka a fúrás — fülvédö nélkül megsüketül a bányász

Next

/
Thumbnails
Contents