Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)
1986-11-15 / 314. szám
Védett területeink A Keleti- Mecsek .ielmaqyahaza t 1977-ben került sor a Ke- leti-Mecsek védetté nyilvánítására. Területe 9248 ha. Túlnyomó része Baranya, kisebb hányada pedig Tolna megye területére esik. A tájegység természeti és kultúrtörténeti értékekben rendkívül gazdag. A földtani értékek közül az Óbányai-völgy mésztufás vízesése, valamint a kövestetői és Somlyói sziklagörge- teges fonolitkúpok szinte egyedülállók. Említésre méltók továbbá az északi oldalakon található mészkő és vulkánikus trachidolerit kőzetekbe vájt szurdokvölgyek. A források és a kanyargó patakok esztétikai értékük mellett az élővilág számára rendkívül változatos életteret is nyújtanak. A hegység déli lejtőin melegkedvelő, száraz cseres-tölgyesek, ritkán molyhos tölgyesek és karsztbokorerdők találhatók, míg a hűvös, párás mikroklimájú északi oldalakat gyertyános-tölgyesek és bükkösök borítják. A sziklás hegygerinceken és hegycsúcsokon sziklaerdők, az északi sziklagörgeteges völgyekben szurdokerdők, a patakok mentén pedig égerligetek húzódnak. Erősebben savanyú talajú termőhelyeken néhol mészkerülő tölgyesek és bükkösök is kialakultak. Ezen változatos erdőtársulásoknak, termőhelyi viszonyoknak köszönhető, hogy a táj növény- és állatvilága feltűnően fajgazdag. Az alsóbbrendű növények (algák, gombák, zuzmók, mohák) között több olyan faj akad, melyek országos viszonylatban egyedülállók. A magasabbrendű növények közül elsősorban a szubme- diterrán elterjedésű ritkaságok érdemelnek említést: arany baraboly, bánáti bazsarózsa, baranyai peremizs, díszes vesepáfrány, illatos és .kisvirágú hunyor, kaukázusi zergevirág, majom kosbor, olasz müge, óriás szegfű, pirítógyökér, szúrós és lónyelvű csodabogyó, tarifa lednek stb. Az északi völgyekből néhány egyéb ritkaság is előkerült: bajuszviróg, hegyi és széles pajzsika, pirosló nö- szőfű stb. A gerinctelen állatvilágot meglehetősen sok ritka faj képviseli (férgek, rákok, egyenesszárnyúak, bogarak, tegzesek, lepkék, csigák stb.). A ritka kétéltűek közül elsősorban a foltos szalamandra, a hüllők közül pedig a lábatlan gyík érdemel említést. Rendkívül gazdag a madárvilág. A fokozottan védett fekete gólya, gyurgyalag, holló, kígyászölyv és törpesas egyaránt megtalálható. A védett emlősök legértékesebb - fajait a nagy patkósorrú denevér, a nyest, a nyuszt és a vadmacska képviseli. A kultúrtörténeti emlékek tovább növelik a terület értékét. Ilyenek a mecsekná- dasdi Árpád-kori templom, a Szent István-kori apátság romkertje és a tatárjárás után épült Máré-vár. Várromok alapfalai találhatók még a Zengő1 csúcsán (Zen- gő-vár) és Óbányánál (Ré- ka-vár). A Pusztabányánál felfedezett üveghuta maradványai (XVIII. sz.) ipartörténeti szempontból értékesek. Püspökszentlászlónál festőién szép arborétum, kastély és rendkívüli ritkaságnak számító ovális kupolájú kápolna fogadja a látogatókat. A terület természeti értékeiről Fazekas Imre ,,A Kele- ti-Mecsek és Komló élővilága" c. nemrég megjelent könyve és a benne idézett irodalom nyújt részletesebb Ismereteket a komolyabb érdeklődők számára. A természeti és kulturális értékekben gazdagabb tájrészleteket szigorúan védett (1180 ha), illetve korlátozottan látogatható (3138 ha) területté nyilvánítottak, ahol a védelmi előírások is szigorúbbak. Az erdő-, mező-, legelő-, rét-, vad-, vízgazdálkodási és egyéb tevékenységet a természet- és tájvédelem érdekeinek figyelembevételével kell végezni... Dr. Kevey Balázs Rajz: dr. Békefi Irén Egy nap a Kétüzemben Azt mondja Bujtor Béla: az egyik üzem halálát úgy kell előkészíteni, hogy szép halála legyen, a másikat úgy kell életrekelteni, hogy mielőbb gazdaságosan lehessen benne termelni. Ez pedig nem könnyű, Európa egyik, talán legnagyobb bányaüzeme. A szállítógépmotorok egyenként 2,2 megawatt villamosenergiát vesznek fel, a kettő a paksi atomerőmű egy reaktortermelésének egy százalékát, használja fel. Amikor a ll-es üzemben beindult a termelés, úgy harminc éve, az egész vállalat nem használt 1 MW-nál több villamosenergiát. Egy kis magyarázattal tartozom: Bujtor Béla igazgatóval, régebben üzemvezető volt a címe, ezt jobban is szerette, a Mecseki Ércbányászati Vállat V-ös bányaüzemében beszélgetünk, tulajdonképpen nyolc esztendeje — az akkor még épülő új üzem és a régi - közös irányítás alatt működik. Ezért a címben a Kétüzem megjelölés. A létszám több mint fele még a régi üzemben dolgozik, az érc több mint ötven százaléka viszont már innen kerül ki. Az igazaatót percenként keresik - gyülekeznek már a reggeli raport résztvevői is — ráérek nézelődni. Az üzem körül ködben a Mecsek, bár ragyogó napsütés van ezen az őszi napon. Igaz innen az irodából ez nem látszik, a csu- paüvegfalú modern épület valamennyi ablaka fényvisszaverő, füstszínű üvegből készült. Több mint egy évtizede, amikor először számoltunk be az üzem építéséről itt egy gesztenyés volt, illetve hajdanvolt gesztenyés, mert a fák helyén követelt helyet magának az üzem. Akkor felmerült a gondolat, hogy a majdani üzemnek Gesztenyés-bánya lesz a neve, de aztán maradt a hagyományos számnév. Talán helyesebb is, jobban jellemző erre az üzemre. Az egész építés alatt, s most is tulajdonképpen a számok a meghatározóak itt. Forint, méter, létszám. Már az aknamélyítés alatt két világrekordot értek el a bánya építői, most is azt hallom 11 tonnás műszakonkénti teljesítmények születnek, melyek már- már az emberi munka szélső határát- súrolják. Igen az emberi erőfeszítésről van itt szó, a termelés most a kezdeti szakaszban csaknem kizárólag hagyományos technológiákra alapszik. Közben összejön egy tucatnyi ember, elfoglalják helyüket a tárgyalóasztalnál, gondolom mindenkinek meg van a szokott széke, mert néhányra nem ülnek. Pontosan 8-kor megkezdődik raport, mintha abba sem hagyták volna tegnap óta, mindenki a mondat lényeges felénél kezdi mondanivalóját. Koncentráltság, telepítg.ssűrű- ség, három műszak . . . Aztán költségek, tízmilliók... S egy állandóan visszatérő mondat: hogyan lehet olcsóbban megcsinálni. Régi raportok jutnak eszembe: ki sem ejtettük azt a szót, hogy költség. Többet, többet, mindegy, hogy milyen áron . . . * Zuhanunk az ezerméteres aknában. A bányában egyelőre huszonegy szintet alakítanak majd ki. A szállító aknában azonban csak két rakodót képeztek ki: A tárószintet ahol az ércet, a meddőt szállítják és a legalsót. A többi szinteket vak aknák kötik ösz- sze. Ezzel is sok pénzt lehetett a. beruházás során megtakarítani. Másodpercenként 12 méteres sebességgel zuhan a kas, fenn a toronyban egy nagy tapasztalattal rendelkező szállítógépész, a legkorszerűbb koope rendszerű szállítógép és irányítástechnikai berendezés óvja biztonságunkat. — ... még most ember irányítja a gépet, de a jövőben számítógép veszi át munkáját — mondja az igazgató. Később a negyedik és tizenharmadik szinteket összekötő vakaknán közlekedünk, egyik rakodón, mintha a Rabszolgasors című film jelenete elevenedne fel egy pillanatra ... Tovább megy a kas, eltűnnek a páraködben dolgozó fehérgatyás bányászok.- Nagyon meleg a bányánk - találja ki Bujtor Béla, hogy mire gondolok, — Bányafuru- lyukban már 53 fok kőzethőmérsékletet is mértünk: 26 fokra kell a levegőt lehűtenünk, de a páratartalom nagyon magas így is. A Vl-ik szinti irányvágaton megyünk - egyik feltörés alatt itt is fehérgatyás bányászok dolgoznak. Péter János és Mohos Sándor vájárok.- Ennyire meleg van itt is — kérdi Bujtor Béla.- Fenn a feltörésben igen, meg így könnyebben is mozgunk — mondják. Dehát nincs annyi gatya a világon, mint itt kell - dohog az igazgató, aztán később azt mondja: lehet, hogy ez még olcsóbb is, mintha a munkásruhát nyúznák. Majd kiszámíttatom. Még néhány pillanatig nem értem, s nem érzem a gatyagondot. . . Aztán Sánta Sándor körletvezető helyettes megáll egy létra előtt, néhány kisebb kavics hull le valahonnan fentről ...- Ide felmegyünk - mondja. Már el is tűnik, lámpája fényét valahol a fejem felett látom cikázni. Kapaszkodom fel - felfelé, már az első létra után csurog a víz rólam, érzem a- hogy a csizmámba gyűlik. Idétlenül kapaszkodom a következő létrára, a menekülőkészülék, a lámpa mintha béklyóba kötnének. A harmadik létrán szeretném ledobni magamról az összes ruhát, a negyediknél felkiáltok Sánta Sanyinak: hány van még vissza. Csak kettő, de van ám tizenegylét- rás fejtés is. Tizennyolc méter a feltörés, innen nyílik a fejtés. Hárman dolgoznak fenn: Balogh Ferenc, Tankovics István és Miskolczi László. Éppen egy lyukat fúrnak a főtébe, a PR— 27-es fúrógép hangja ezerszeresen visszhangzik a barlangszerű fejtésben. Miskolczi és Balogh is csuromvizesek. Egy méter nyolcvan centis lyukat fúrtak a fúrógépre most egy behasított falu acélcsövet (hasított kőzethorgony) tesznek, alsó részére egy acéllemez van erősítve. A fúrógép felnyomja a lyukba — ez a biztosítás. öt tonnányi kőzetet képes megtartani. Egy szusszanásnyi időre abbamarad a munka, Miskolczi leteszi a fúrógépet.- Tizenhárom éve dolgozom itt, megszoktam ezt a munkát, pedig hát az előző munkahe- iyemem kisebb könnyebb műszerekkel dolgoztam. Nógrád- ból kerültem Pécsre, ide nősültem, először- a műszergyárban dolgoztam, de aztán kellett a több pénz . . . Kérdezném, hogy itt meg van-e, de kérdezés nélkül mondja: a múlt hónapban tizennyolcezret kerestem. S ő kérdez: soknak találja?- Nem! Fúrnak, robbantanak, beépítik a biztosítást, a szkreperrel lehutatják a kőzetet, aztán kezdődik élőről. Ezen a műszakon hárman 53 csillét szállítottak. Még kimondani is sok. Az operátor közben méri a kőzetet, a műszeren villognak a számok 2, 4, 8 . . . Harminc alatt a meddőnek számít. Aztán szaladnak a számok, sok itt ebben a fejtésben még az érc . . . * Lanovkán jövünk kifelé. Több mint fél kilométer az akna a termelőhelyektől, legalább a járástól kímélik a bányászokat, az is sok erőt kivesz a bányában. Négy-öt méterenként sorakoznak a székek, erős légáram vág szembe, csak kiabálva tudunk beszélgetni.- Eddig nem okoztunk sok gondot a vállalatnak - kiált előre Bujtor Béla. Évről évre teljesítettük feladatainkat. Nehéz azonban -a bakonyai öreg üzemrészt távirányítással vezetni. S hiába hozunk át egyre több embert, nincs még akkora terület, hogy hatékonyan tudjuk foglalkoztatni őket. Pedig számunkra most a teljesítmény és a termelés mennyisége egyaránt fontos. A lanovka mellett a vágat oldalából víz csorog . . . Egyszer megmértük: 38 fokos — mondja az igazgató. Nagy gond a hűtés, a szellőztetés. Ennek a szállító aknának majdan 22 000 köbméter levegőt kell percenként beszívni. S a két üzem általános költségei is terhelnek: portások, fürdőkezelők, egyéb kiszolgálók adminisztráció a régi üzemben és itt is . . . Napfényben fürdik az üzem, a Mecsek is ledobta a ködtakarót, olyan furcsa ipari létesítményre a szép jelzőt használni, s félek, hogy azoknak ott lenn, a fehér gatyásoknak nem is tetszik. Pedig jóval az ezredforduló után is élni fog ez az üzem . . . Lombosi Jenő HÉTVÉGE 7. Itt bizony érc van Csöndör László felvételei Nehéz munka a fúrás — fülvédö nélkül megsüketül a bányász
