Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)
1986-11-15 / 314. szám
A KSH Baranya Megyei Igazgatósága jelenti Plusz 1 százalék Baranya gazdaságának háromnegyed évi teljesítménye az előző év azonos időszakának százalékában. SZOCIALISTA PAR A termelés indexe* 101,0 Ezen belül: bányászat 96,9 gépipar 113,9 építőanyagipar 104,0 könnyűipar 100,8 élelmiszeripar 101,8 A foglalkoztatottak száma 99,7 Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 101,3 A foglalkoztatottak havi átlagkeresete 107,2 KIVITELEZŐ ÉPÍTŐIPAR A saját épitési-szerelési munkák értéke 93,2 A foglalkoztatottak száma 92,9 Az egy építési-szerelési tevékenységen foglalkoztatott fizikaira jutó saját épitési-szerelési munka értéke 101,4 A foglalkoztatottak havi átlagkeresete 112,1 MEZÖGAZDASAG Vágómarha, t 93,0 Vágósertés, t 101,4 Baromfi, t 120,9 Tehéntej, hl 100,2 KERESKEDELEM A kiskereskedelem eladási forgalma (Összehasonlítható áron) 104,2 Ezen belül: bolti élelmiszerek, élvezeti cikkek 107,8 vendéglátás 98,0 ruházati cikkek 97,7 vegyes iparcikkek 104.8 A kereskedelmi szálláshelyeken megszállt vendégek száma 101,0 Ebből: külföldi 97,4 * Terméksorok alapján Baranya megye szocialista iparában a termelés volumene 1986. I—III. negyedévében az előző év azonos időszakához képest egy százalékkal — bányászat nélkül számítva 4%- kal — emelkedett. Az ipar fontosabb termékei közül a villamosenergia, cement, közúti gépjármű-alkatrész, nyers farostlemez, keménybőr, bőrkesztyű, vágott baromfi, fogyasztói tej, konzerv, üdítőital termelése meghaladta a tavalyit. Uayanakkor szénből, éqetett téglából, kró- mos felsőbőrből, lábbeliből, csontos nyershúsból, fejtett sörből, borból kevesebbet termeltek, mint egy évvel korábban. A megyei székhelyű szocialista ipar értékesítési árbevétele 1986 első kilenc hónapjában — összehasonlítható áron számítva — valamelyest kevesebb volt," mint eqy esztendővel előbb. A külkereskedelmi célú értékesítésből származó árbevétel mérséklődött, ezen belül nem rubel elszámolásban jelentősen csökkent. A meavei székhelvű kivitelező éo itőipar épitési-szerelési munkáinak volúmene az idén minteay 7 százalékkal volt kevesebb a mór amúavis alacsony tavalyinál. Ez év szeptember véaén 134 — eovenként egymillió forintos költséqvetési értéket meqhaladó — éoitmény kiv íelezési munkáin dolaozott a meavei székhelyű építőipar. Eqy építmény ótlaqos költséqvetési értéke 13.9 millió forint volt; 15 százalékkal alacsonyabb, mint eny esztendővel korábban. A mezőqazdasáq növénytermelési ágazatának eredményei jobbára a tavalyi szinten mozognak, de szálastakarmó- nyokból kevesebb, szójából és napraforgóból több termett, mint tavaly. Az őszi betakarítási munkák — a rendkívül tartós szárazság mellett — gyors ütemben folyhatnak, nnayobb részben be is fejeződtek. A sertésállomány ielentősen nőtt, a ' vágósertés-értékesítés valamivel meghaladta a tavalyi első kilenc havit. A szarvas- marha- és a nagyüzemi juhállomány tovább foayott. A vágómarha-értékesítés is csökkent, a tejeladás a múlt évivel azonos mértékű volt. Az év harmadik negyedében is sor került néhány jelentősebb létesítmény üzembe helyezésére a megyében. Ilyen volt többek között a pécsújhe- gyi szénelőkészítő üzem rekonstrukciója, a Siklóson és Szigetváron létesített gabona. HÉTVÉGE tároló fémsiló, a Bólyi Mező- gazdasági Kombinát kislippói terményszáritója, Pécs új középhullámú műsorszóró rádióállomása, továbbá - ugyancsak Pécsett - a mecseki kemping és a Szőlőskert vendéglő bővítése. A kiskereskedelem összehasonlítható áron számított forgalma az előző évek stagnálásával szemben ez év első három negyedévében mintegy 4 százalékkal emelkedett a megyében. Ezen belül a ruhá- zati cikkek eladása és a vendéglátói forgalom csökkent, míg vegyes iparcikkekből és bolti élelmiszerekből nőtt az értékesítés. A kereskedelmi szálláshelyeket a megyében közel 271 000 vendég vette igénybe, alig több mint egy évvel korábban. Ezen belül a belföldi vendéqek száma és a szocialista országokból érkezetteké nőtt, mig a nem szocialista országokból ide látogatóké jelentősen csökkent. Az idén Baranya megyében szeptember végéig 1680 lakás készült el a megyében, 67-tel több, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A városokban 4 százalékkal kevesebb, a községekben 29 százalékkal több lakás épült az egy évvel korábbinál. A felépült összes lakás több mint háromnegyede magánerőből létesült. Központi Statisztikai Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága Október 9-én délután egy erősen alkoholos férfi Pécsett, személygépkocsijával elütött egy 12 éves kisfiút. A gépkocsivezető kiemelte Trabantjából az utastérbe beesett gyermeket, letette az út szélére és hazahajtott . . . * Horváth István Attila ezen a napon éppen úgy kezdte a munkát a Baranya Megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalatnál és úgy is folytatta, mint máskor. A 28 éves fiatalember elvégezte a munkáját — festő, mázoló —, közben néhány üveg sört is megivott. Délután négy óráig dolgozott, egy ideig beszélgetett munkatársaival, de közben még egy üveget kiürített. Aztán beült a kocsijába és lakására indult. Még világos volt, az út száraz, a burkolat jó, így a Székely Bertalan úton nyugodtan kapaszkodott fölfelé 50—55 kilométeres tempóban. A sebesség nem volt nagy, ennek ellenére a 20-as számú ház előtti balívű kanyarban a Trabant kisodródott, Horváth elvesztette uralmát a járműve felett és Nyulak a tűzben Totálkár a tarlókon Mint egy heves járvány, sebesen szalad végig a megyén a különböző betakarítási időszakok végén a tarlótüzek lángja. A learatott búza vagy kukoricatáblákról konok és sűrű füsttenger gomolyog az utakra. A minap Szigetvár felől jövet rémülten hittem: a besötétedett estben Pécs ég a távolban, akkora területen vö- röslött a horizont. Valójában csak Szentlőrinc után, a település közvetlen szomszédságában lángolt egy hatalmas kutechnológia tehát létezik. Azért ajánlom nemcsak a jobban működő, hanem a többi mezőgazdasági nagyüzemnek is ezeknek az adaptereknek a beszerzését, mert az információink szerint a jövő évtől tilos lesz a tarlók leiégetése. Az olcsó és egyszerű megoldáson túl lehet más előnye is a tarlóégetésnek. Például vele megszüntethető az időnként és rendszerint izoláltan jelentkező gombafertőzés, vagy a földön maradt szármaegyébként nincsen kilogásuk. Ez bizonyos határig érthető. Ami a légszennyezési oldalt illeti, hagyjuk most — ha hagyhatjuk! — figyelmen kivül. Más a helyzet azonban mondjuk a tószéli nádasokkal egy nem védett tó partján. Nyilván a nádégetők nem fogják végigbogarászni a felgyújtandó részt, nem szorult-e bele védett madár... Ha pedig nem védett — úgy tűnik —, pusztulhat fészkével, fészkelőhelyével együtt. Ugyanez áll a tarlókkoricatarló. Másnap délben visszamentem: még mindig füstölt a megpörkölt föld . . . * „Abból még nem volt baj, hogy a tarlót felégették. Abból viszont adódott gond, amikor ezt elmulasztották. Ez a szemlélet sajnos egyre jobban terjed és könnyen meggyőzi a kétkedőket. Akkor is meggyújtják a táblát, ha azt semmi sem indokolja.” — Írja a NIMRÓD, a vadászok lapja. Nem véletlen, hogy őket is szóba hozzuk: a legközvetlenebbül érintettek. Előbb azonban a tarlóégetés indokairól Lukács Gyulát, a Baranya Megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának főmunkatársát kérdeztük.- Az olcsóság és az egyszerűség miatt gyújtják be a tarlókat. Ez így ésszerűnek hangzik, az előny és a hátrány azonban nincsen egymással arányban. Vannak olyan, a kombájnokra szerelhető adapterek, amelyekkel például a kukorica szárát fel lehet aprítani, a gép szétszórja, s Így már alá lehet szántani. Ez. a radványok elégetése következtében nem lesz búvóhelyük a kártékony rágcsálóknak. Ezek mellett azonban súlyosak a hátrányok: szervesanyag pusztul, mégpedig igen nagy energiák és ráfordítás révén megtermelt szervesanyaq — jóllehet, ennek egy része megmarad a földön —, a tarlóégetés légszennyező hatása egyértelmű és ezek a tüzek igen komoly kárt okoznak az élővilágban. — Mekkorára becsülhető a Baranyában felégetett terület nagysága? — Valóban csak becsülni tudom: a kalászosok és a kukorica termőterülete összesen 145 000 hektár, ennek mintegy 40 százalékán égetik fel a tarlót. Tehát körülbelül 55— 60 000 .hektáron lángolnak a szármoradványok. * Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Déldunántúli Kirendeltségén tömön választ kaptunk: a tarlóégetéshez csak abban az esetben van közük, ha a lángok védett területet vagy védett élőlényt veszélyeztetnek. ra is. Nem kell drámai fogalmazás annak érzékeltetéséhez: mi minden pusztul el egy-egy nagyüzemi tábla maradványainak lángjában, füstjében, a föld alatt, a földön és fölötte. * Ezt a vadászok tudják a legjobban. — Tavasszal, amikor a nádasokat, a sást, a lábon maradt gazt gyújtják be, a vad kiváló búvá- és szaporítóhelyei válnak a lángok martalékává — mondja Gondos Gyula, Baranya megye fővadásza. — Becslésem szerint ezekben a hetekben például a juhászok több ezer hektár legelőt gyújtanak fel. Ilyenkor pusztulnak el a nagyüzemi táblák közé szorult bokrosokban a meghúzódott vadak is: nyúlfiókák, fócáncsibék, vadrécék, számos védett állat. Nyáron, a kalászosok betakarítását követően újabb tűzhullóm söpör végig a táblákon. Legutóbb ennek hatásait a Fácánkerti Kutatóállomás vizsgálta. Megfigyeléseik szerint egy 100 hektáros területen 30—50 különböző állat ég szénné, köztük őzek is. A kisfiú berepült a kocsiba Baleset a Székely Bertalan úton felhajtott a jobboldali járdára. * A. Miklós, a Juricsis Miklós úti Általános Iskolából angol óráról ment haza. Már majdnem a házuk előtt volt, amikor a Trabant felfutott a járdára. Hátulról elütötte a kisfiút, aki fölvágódott a motorháztetőre, s az autó szélvédőjét kitörve az utastérbe esett. A kocsi megállt, Horváth kiemelte a súlyosan sérült gyermeket és az út szélére fektette. Ekkor érkezett a helyszínre egy autós, aki felajánlotta a segítségét, de Horváth azt válaszolta, hogy majd ő elviszi a gyereket a szüleihez. A segíteni akaró autós — látva a vérző kisfiút — ebbe nem nyugodott bele, kiszállt kocsijából. Közben egy másik autó is odaért, amelynek a vezetője orvos volt. Megállt és odarohant a gyerekhez ... Horváth ekkor, mondván, hogy félreáll, a két segítséget nyújtó férfi tiltakozása ellenére beült a Trabantjába és elhajtott. Az autó rendszámát felírták. Horváth nem sokkal később gyalogosan visszatért a baleset színhelyére. Az időközben a helyszínre érkező mentők a gyermeket a klinikára szállították, a rendőrség pedig őrizetbe vette Horváth István Attilát. * A kihallgatás során Horváth először azt vallotta, hogy napközben nem fogyasztott alkoholt, csupán amikor hazament. Később beismerte, hogy egész nap ivott. A vérvételnél 2,3 ezreléket mutattak ki. Egyelőre súlyos testi sértést okozó, ittas járművezetés miatt előzetes letartóztatásban van. Hogy a kötelező segítségnyújtás elmulasztása is terheli-e, a jelenleg is folyó vizsgálatok derítik ki.. Az mindenesetre tény, hogy a baleset helyszínét elhagyta. — Gyakran ivott mielőtt a volánhoz ült? Néha munka közben megittam 1—2 üveg sört, főleg délelőtt, de ekkor csak délután ültem autóba. Aznap sajnos többet, úgy 6—7 üveg sört ittam. — Nem érezte, hogy a „fejébe szállt”?- — Egyáltalán, s azt sem, hogy gondok lennének ... — De lettek! — Fölfelé mentem a Székely Bertalan úton, semmi probléma nem volt, két kanyart simán bevettem, de a harmadiknál elsötétült előttem minden. Arra eszméltem, hogy a gyerek beesett a szélvédőn. Nagyon megijedtem! Ügy emlékszem, hogy segített valaki kiemelni és letettük az útszéli fűre. Mondtam, hogy félreállok és hazamentem. — Az elsőként érkező autós azt állítja, hogy a kisfiú már az út szélén feküdt, mire ő odaért. — Lehet, nem tudom. Pedig nem kéne ezeknek az állatoknak a tűzben pusztulniuk. Meg lehet és meg is kell ezt előzni, például azzal, hogy a tarlók begyújtása előtt elriasztják az apróvadat a területről, vagy olyképpen, hogy szakaszosan gyújtják fel a táblát, s nem egyszerre, minden oldalról, tűzgyűrűbe szorítva az ott rekedt állatokat. Védeni lehet szántással az erdősávokat is, megakadályozva a lángok terjedését, meg- kimélva a fák közé menekült apró- és nagyobb vadat. — Érzékeny kárt okoznak a vadállományban a tarlóégetések? — Óriási kárt. Egy példa: a nagyüzemi lucernakaszálás során egy-egy alkalommal a területen lévő apróvadaknak mintegy 20 százaléka pusztul el a kések alatt. A tarlóégetés azonban totálkárt okoz ... — Van a vadásztársbságok- nak lehetősége az ellenlépésre? — Tehetnek szabálysértési feljelentést, ha nem megengedett módon, kellő körültekintés nélkül gyújtják fel a tarlót. * Erre azonban eddig nem volt példa. Ügy tűnik, a vadásztársaságok inkább rábízzák a hatósági eljárás megindítását a tűzoltóságra. — Nagyon szigorú előírásai vannak a tarlóégetésnek — hallottuk dr. Horváth Endre tűzoltó-főhadnagytól, a megyei parancsnokság tűzmegelőzési csoportvezetőjétől. — Alkalmi tűzveszélyes tevékenységnek minősül, ezért csak az érintett nagyüzem tűzvédelmi utasításában megjelölt felelős személy írásbeli engedélye alapján lehet meggyújtani a tarlót, s állandó felügyeletre van szükség. Vannak természetesen más előírások is, de azt tapasztaljuk: már az engedélyezés körül sok a szabálytalanság. Többször hiányzik a szántott védősáv is — ebben az évben is jópárszor rohantak szirénázva a tűzoltóautók, mert másfelé szaladtak a lángok, mint lehetett. . . — Ki a felelős? — Akinek az engedélyt ki kell adnia, s az is, aki a tarlót engedély nélkül meggyújtja. — Be kell jelenteni a tarlóégetést? — Minden esetben, a tűzoltó- parancsnokságokon. * Borzongató látvány eqy ilyen több száz hektáros, feketére égett földterület. Még akkor is rossz érzés fogja el az embert, ha nem gondol arra, hány élőlény pusztult el, sem arra: ez tulajdonképpen károkozás. Ha erre is figyel, hangosabbá válik az óhaj: minél előbb, minél hatékonyabban visszaszorítani a tarlóégetést. S talán jövő évtől valóban tilos is lesz. Mészáros Attila —; Miért ment el? — Erre azóta is keresem a magyarázatot, de nem találom. — Három hete van előzetes letartóztatásban. Gyakran gondol a kisfiúra? — Igen. Nem tiszta a lelki- ismeretem. Ha nem ittam volna, nem történik ilyen velem. A. Miklóst a napokban en- engedték ki a kórházból. A fején és fülén keletkezett sérüléseket összevarrták, jobb lábát gipszbe tették, a törött csontokat lemezekkel kapcsolták össze. Lakásuk nappalijában Lego-játékok, könyvek között beszélgetünk. Édesanyja mondja, hogy állapota szépen javul. — Ha mozdítom a lábam, akkor még fáj, de azt mondta a doktor bácsi, hogy egy-két nap múlva leszedik a gipszet. — Mire emlékszel? — Arra, hogy egy kocsiból kivesz egy bácsi, egy lépcsőre fektet és elmegy. Fel akartam állni, de nem tudtam. Ekkor már két másik bácsi is ott volt, a fűre vittek, az egyik kérdezte, hol fáj. A mentőben infúziót kaptam, felszakították a nadrágomat és bekötötték a lábamat ... Roszprim Nándor
