Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)
1986-11-15 / 314. szám
Tervezett tulajdonságú vetőmagvak Biotechnológia a mezőgazdaságban 1989-ben teljes kapacitással működnie kell a kutatási központnak Több nyelvet tudó fiatal szakemberek Beszélgetés Pék Jánossal, a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont igazgatójával Öntvényeket csiszolnak a MÉV korszerű környezet- és egészség- védelmi berendezésekkel is felszerelt acélöntödéjében Irodát hoz létre a Gépipari Tudományos Egyesület Mérnöki segítség az öntödének A biotechnika és -technológia divatba jött: egyre többet beszélnek azokról a lehetőségekről, melyek által csökkenhet a nem egyszer egészségtelen vegyszerek mezőgazdasági alkalmazása, növekedhetnek a termés- eredmények, kiemelkedő képességű tenyészállatoknak a termesztés szaporodási lehetőségeken túl születhetnek utódjai. A kormányzat felismerve az új tudományág hallatlan jelentőségét, ez év tavaszán megalapította a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpontot. Igazgatójával, Pék Jánossal beszélgettünk a kutatóközpont feladatairól, leendő munkájáról. — Elsőként is, tisztázzuk, mit takar a biotechnika és o biotechnológia fogalma, s mi köztük a különbség? — Az Európai Biotechnológiai Társaság időtállónak tűnő meghatározás szerint a biotechnológia a biokémiának, a mikrobiológiának és a műszaki tudományoknak integrált fel- használása annak érdekében, hogy a mikroorganizmusoknak, a szövettenyésztési sejteknek, esetleg azok alkotórészeinek valamely képességét .ipari termelési célokra használják fel. Nyugaton nem tesznek fogalmi különbséget a biotechnológia és a biotechnika között, mely utóbbin mi- azt értjük, hogy élő állatokon hajtunk végre valamilyen irányított tevékenységet (például embrióátültetést, ivar- zásszinkronizációt), szemben a biotechnológiai eljárásokkal, melyek a sejteknél kisebb, azon belüli változtatásokat eszközölnek valamely cél érdekében. A továbbiakban, amikór a biotechnológia szót használom, bele értendő biotechnika is, mint ahogy kutatóintézetünk tevékenysége is mindkettőt tartalmazza. — Miért van szükségünk biotechnológiára? — A termésátlagok növelése, a produktivitás javítása egyre gyakrabban ütközik a természetes változatok és a genetika korlátaiba: a biológiai alapok kimerülőben vannak. Oda érkeztünk, hogy a potenciális termőképesség, illetve a gyakorlati termések között nincs nagy különbség, ezért szükséges a biológiai alapok szélesítése, az pedig csak a biotechnológia eszközeivel lehetséges. Ha erre nem fordítunk gondot és pénzt, a magyar mezőgazdaság elveszíti jelenlegi pozícióját. Annál inkább be kell vonnunk a biotechnológiát a termelésbe, mert az alakputatások némely területén a világ élvonalába tartozunk, de az elméleti eredmények az alkalmazott mezőgazdasági biotechnológiai kutatások hiánya miatt még nem honosodhattak meg. Ezért is alapították meg ez év március elsejével a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpontot azzal a céllal, hogy a hazánkban és a világon bárhol elért eredményeket gyorsan és hatékonyan adaptálni tudjuk: az alapkutatások eredményeit, mezőgazdasági hasznosítás előtt álló problémákat saját kutatással megoldjuk és nagyüzemi alkalmazását kidolgozzuk. Azt, hogy miért éppen Gödöllőn épül meg a kutatóközpont, talán nem kell részletesen indokolni, hiszen Gödöllőn már eddigi is kialakult egy agrárközpont: egyetemmel, tudományos intézményekkel stb. Itt olyan szellemi kapacitás létezik, mely jó feltételeket teremt a biotechnológiai kutatóközpontnak is. Budapest közelsége is fontos, ugyancsak szellemi kapacitása révén. — Egy felvonulási épületben beszélgetünk. Ez lenne a kutatóközpont? — Természetesen nem. Maga a kutatóközpont a hetedik ötéves terv legjelentősebb tudománypolitikai beruházása, fél- milliárdba kerül majd világbanki finanszírozásban. 1988 decemberére el kell készülnie magának az épületegyüttesnek, s 1989. április negyedikén szeretnénk átvágni a szalagot a már működő központ avatásán. Ehhez a visszaszámlálás megkezdődött: a terveket a KÖZTI elkészítette, hamarosan verseny- tárgyalást írunk ki a kivitelezésié. — A beruházás, az építkezés, a laboratóriumok berendezése csak az egyik feladat. Még ekkorának tűnik, hogy jó szakemberek dolgozzanak majd a laboratóriumokban. A személyi feltételeket hogyan teremtik meg? — Mint említettem 1989-ben teljes kapacitással kell működnie a kutatóközpontnak. Éppen ezért már a kutatóközpont alapítása után pályázatot hirdettünk meg, hogy kiválasz- szuk a szakembereket a tudományos segédmunkatársi csoport- és témavezetői munkakörök betöltésére. Ez idáig 125 pályázat érkezett be, közülük egy bizottság válogatott. A sikerrel pályázók közül sokan már meg is kezdték egyéni továbbtanulás keretében a felkészülést leendő munkájukra. Az ország legjobb szellemi műhelyeivel kötött szerződésünk alapján ezek a főleg fiatal szakemberek mélyítik szakmai tudójukat, nyelveket tanulnak, elsajátítják a számítástechnikát, s bizonyos mértékben már specializálódnak is jövendő munkájukra. A csoportvezetők közül is több pályázó és jelölt van: ők többnyire tapasztalt, külföldi intézeteket is megjárt, vagy éppen ott tartózkodó, vagy oda induló, több nyelvet tudó, tudományos fokozatot elért emberek. Természetesen a legtehetségesebb segédmunkatársakat is külföldi tanulmányútokra küldjük, hogy tanulmányozzák a csúcstechnika kezelését, alkalmazását, megismerjék hasonló külföldi intézetek munkáját.- Gyakori vád a magyar mezőgazdasággal szemben, hogy drágán termel. Nem lesznek-e a költségek még nagyobbak azzal, hogy a drága biotechnológia alkalmazásába kezdtünk? — Joggal kérdezhetik, mit várhat az ország e fantasztikus beruházástól, melyben költséges kutatások folynak majd. Ma a biotechnológiának csak az elején vagyunk, s így egy sor nehézséget kell elhárítanunk, hogy az eljárás jövedelmezővé váljon. A növényi szövettenyésztés rohamos fejlődése, az embrióátültetés és embriómanipuláció gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos információk robbanásszerű gyarapodása is jelzi, hogy rövid idő alatt megoldódik a problémák nagy része, s ezek az eljárások közvetlen termelőerővé változnak. Nem vitás ma már, hogy a közeli jövőben a vetőmagelőállítás hasonlatos lesz a mikroáramkörök gyártásához. Ahogy egy integrált áramkör tervezése célorientált és gazdaságos, ugyanígy tervszerűen állíthatjuk elő a tervezett tulajdonságú vetőmagokat is. S azok az országok, melyek birtokában lesznek a legversenyképesebb változatok ellátási forrásainak, azok a legjobb ütőkártyát tartják a kezükben, s diktálhatnak az ösz- szes többi országnak. Azt tehát, hogy ez a befektetés gazdaságos-e, csak hosszú távon szabad vizsgálni.- A vetőmagellátók azonban ma is panaszkodnak, hogy gyakorlatilag nincs árkülönbözet aszerint, hogy mit tud az a vetőmag. A nagyobb hozamúnak ugyanannyi az ára, mint a kisebbnek ...- Meggyőződésem, hogy a biotechnológia termelésben való megjelenése gyorsít a köz- gazdasági környezet korszerűsítésében is. Ma megelégszünk annak mérlegelésével, hogy mit produkál egy gazdaság, s nem vizsgáljuk, mit produkálhatna valójában, nem nézzük, mekkora az elmaradt haszon. ^Hogy ma a tényleg nagyüzemi alkalmazásra érett szarvasmarha- embrióátültetést nem használjuk ki, az milliárdos veszteséget jelent. Meggyőződésem: a biotechnológia eredményeinek alkalmazása majd egyre élesebben veti fel az elmaradt haszon kérdését is — gazdaságosságába tehát ez is belejátszik.- Körvonalazódott-e már, hogy mely területeken történnek majd a kutatás fő irányai?- Igen. Nagy lehetőségeink vannak az embrióátültetésben, manipulációban éppen úgy, mint a nitrogénmegkötő növények létrehozásában. A biotechnológia lehetőséget ad arra, hogy például a búzát tegyük alkalmassá a nitrogénmegkötésre. Nagyon sok műtrágya takarítható meg, ha az megvalósul. ^ Témáink közé sorolható a trágyakezelés biotechnológiai forradalmasítása: ami ma szemét, környezetkárosító, az magasabb szinten legyen ismét értékes tápanyagforrás. Génsebészeti eljárásokkal megváltoztatható a szójabab aminosavössze- tétele, s talán arra is nyílik lehetőség, hogy az emésztésgátló enzimet eltüntessük belőle. A vírusmentes burgonya-szaporítóanyag előállításában is vannak már szép eredmények, amelyek Szentlőrinchez is fűződnek. A gabonafajták javításában Szegeden értek el szép eredményeket, a zöldség- és gyümölcsfaitákéban Szombathelyen. A Mericlon Gazdasáqi Társaság a vírusmentes szőlőfajták előállításában jeleskedik. Mosonmagyaróváron a juhállomány kórokozó-mentesítésében léptek nagyot, a biotechnológiát alkalmazó vakcinatermelésben a Filaxia. Az említetteken túl az állattenyésztésben nagy jelentőségű az ivardetermináció, a genetikai manipulációk, az állategészségügyi diagnosztikumok előállítása, a bendőemésztés javítása, a takarmányhasznosítás javítása, az egysejtű fehérjék takarmányozási felhasználása. Kutatóközpontunk azonban nem veszi át a biotechnológiai kutatásokat, különösen nem az alakputatásokat. összefoglalva: feladatunk lesz az ez irányú kutatás és oktatás ágazati szintű összefogása, koordinálása, az elméleti kutatási eredmények gyakorlati hasznosításának előkészítése, kidolgozása, legyenek azok hazaiak, vagy külföldiek, licen- cek szervezése, meglevő technológiák adaptálása hazai viszonyokra, azok elterjesztése. De arra is alkalmassá kell válnunk, hogy adott témakörben megrendelésre is tudjunk dolgozni. Kutatóközpontunk a MÉM Biotechnológiai Tanácsának irányításával végzi munkáját. E tanácsnak azok a tagjai, akik tudományban, kutatásban, hasznosításban, tudományszer^ vezésben eddig már produkáltak, Bodó László A munkaerő-vándorlás gócpontjai Baranyában is az öntödék. Van olyan üzem, ahol egy év alatt a dolgozók hat- van-hetven százaléka cserélődik. Egyre kevesebb a szakmunkás, az eltávozok helyére ritkán találni újat. Megyénkben nincs ilyen irányú szakképzés. A pénz megtartó ereje inkább csak a magánkézben lévő öntödék esetében érvényesül, bár ott is magas a jövő-menő emberek száma. A kisüzemek sokakat elszippantanak a komolyabb feladatokra hivatott nagyobbaktól. Kevés a szerszámkészítő, és csak elvétve találni ügyes kezű mintakészítőt. A helyzet javításáért komoly erőfeszítéseket tesz a Gépipari Tudományos Egyesület Baranya Megyei Szervezetének öntödei szakosztálya. — Egyszerűen arról van szó - magyarázza Lévai József, a szakosztály titkára —, hogy mi is érezzük felelősségünket. Ha a nálunk .folyó munkából a szakmérnökök nagyobb részt vállalnának, ha formát találunk az ilyen jellegű üzemek jobb együttműködésére, akkor mindez megtartó erő lehet és csökkentheti a fluktuációt. Az elmondottak jegyében — minél több öntöde összefogásával - egy, a kereteinken belül működő mérnöki irodát hozunk létre, elsősorban a szerszám-előállítás és a mintakészítés színvonalának emelésére. Ez — amellett, hogyha munkában résztvevők jobb anyagi és erkölcsi megbecsülésével jár — a gyakorlati megvalósítás során nagyon sok dolgozót foglalkoztathatna. Az utóbbi években a szakosztályban egyfajta nyitás taHarmadszor rendezte-szervez te meg szerkesztőségünk a négy dél-dunántúli megye középiskolásai részére számítástechnikai versenyét, melynek döntőjére ima kerül sor Pécsett, a iKodály úti kollégiumban. Az októberi előzsűnizés alapján Baranyából Kaszás Attila (508. sz. Ip. Szk. Imt.) ; Tolnából Máté Csaba Géza és Kövesi Zsolt (Bátaszéki Gimn.); Somogybái Czeglédi Sándor, Polgárdi Péter, Rad- nai Valér (Fonyódi Gimn.) és Szakács Zoltán (Nagyatádi Gimn.); Zalából pedig Devecz Ferenc, Góczán László, Farkas Sándor (Zrínyi Gimn., Zalaegerszeg) és Gyük Zsolt (Csány László Közg, Szk., Zalaegerszeg) vesz részt az etméleti- gya'korati verseny döntőijén. A legjobb egyéni és csapatteljesítményt értékes számítástechnikai eszközökkel jutalmazza a zsűri. A verseny lebonyolításához, s a nyereménytárgyak megvásárlásához több dél-dunántúli intézmény, vállalat járult hozzá. pasztaiható. A munkába a szűk szakmai értelmiségi rétegen kívül mindenkit szeretnének bekapcsolni, aki egyáltalán érdeklődik. Szaporodnak a tapasztalatcserék, ezek egyrészt a baranyai üzemek megismerését szolgálják, másrészt a megyén kívüli tájékozódást. A környezetvédelmi intézkedések közül a MÉV öntödéjének megoldásait szeretnék elterjeszteni az olajszűrők, a fáradtolaj és a kompresszorok kondenzvizének tárolására. A szórt minőségek miatt fontos volna a bentonit kötésű nyersformázó keverékek keverési arányának megválasztását segítő kölcsönös tájékoztatás. — A közeljövőben nagyobb tudományos tanácskozást szeretnénk rendezni, mert jóformán mindenki természetesnek veszi, hogy környezetvédelmi büntetést fizet, és sokszor azt sem tudja, miért. Csak látszat tájékozottságról beszélhetünk, a megkötöttségeket igazából legfeljebb néhányon ismerik. Volna, mit tanulnunk. A másik fontos lépes, hogy fokozottabban bevonjuk a magánkézben lévő öntödék dolgozóit. Végezetül pedig: nem mondhatunk le külföldi cégek bemutatóiról sem. Hasznosságukat sokan megkérdőjelezik. Mégis konkrét példával tudnék válaszolni. A közelmúltban szovjet partnerünk hozott olyan berendezéseket, melyek a gyors anyagmeghatározást, anyagvizsgálatot szolgálják. A MÉV öntöde megrendelést is adott föl akkoriban, de akik nem vásároltak, azok figyelmét is e problémák irányába terelte a bemutató. Ezért köszönettel tartozunk versenyünk támogatóinak: Baranya, Somogy, Zala Megye Tanácsa művelődési osztályainak és pedagógiai továbbképző intézeteinek; a négy megye KISZ-bizottságainak; a Számí- ástechniikai és ügyvitelszervező Vállalat baranyai, somogyi, tolnai és zalai igazgatóságainak; a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat pécsi boltcsoportjának, a Camporgan Rendszerházak " (Bp.), a Fotóelekt- ronik—Novotrade GT-nek, s pécsi szervizének, a Tudomány- szervezési és Informatikai Intézetnek, a Pannon Volánnak, a DÉDÁSZ-nak, a Pannónia Agrárinnovációs Közös Vállalat, nak, a Baranya Megyei TESZÖV-nek, a Carbon Köny- nyűipari Vállalatnak, Pécsi Konzum Áruháznak és az Iránytű GM-nek. , HÉTVÉGE 5. Sz. Koncz I. Köszönet a támogatóknak Ma: döntő a számítástechnikai versenyünkben A bicsérdi intézet steril laboratóriuma
