Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)
1986-10-26 / 295. szám
Pénteken rekordidő alatt Elkészült a „Rekordok könyve 1986" A rekordok rekordját ünnepelték pénteken Londonban. A híres Guinness, vagyis a Rekordok könyve 1986. évi kötetének ugyanis kedden volt a nyomdai leadási határideje. Egyetlen rekordra vártak, „Az év esküvőjét", amit Sarah Ferguson és Andrew herceg kötött. A boldogító „igen" elhangzása után kattantak a fényképezőgépek és lezárták a kötetet. A két „igen” után — mivel a Rekordok könyvéről van szó, ezt az időt is mérték — 47 óra és 25 perc alatt már megszületett az első kötet angol nyelven. A könyv teljes anyagát — szövegek, rajzok, fotók filmre- vett másolatát — a lap zárásával egyidőben küldték el 23 nyelvfordító csoportjának. Hiszen a Rekordok könyve az angollal együtt 24 nyelven jelenik meg. Az 1986-os Guinness könyv a nyomdai rekordidővel tűnik ki, hála a modern könyvnyomtatási rendszereknek. Ezekben ugyanis a gépsor egyik szélén fotózásra beadják a kéziratot, a képeket és a gépsor végén — bekötve, szállításra 'kötegelve — kijönnek a könyvek. Mi a Rekordok könyvének a titka? Valószínűleg az emberi élet egyik szellemi éltetője: a csodálkozás. Az unalom helyett a rendkívüli dolgok feletti érdekes szemlélődés, gondolkodás. Hiszen az évente elfogyott példányszám szerint a Rekordok könyve világelső: több mint 50 millió példányt vesznek meg belőle. Ha pedig a könyvsikert nem egy-egy évre számítjuk, hanem történelmileg, akkor is az Ótestamentum és az Üjtestamentum után a Guinness könyv kiadott példányszáma a legmagasabb. Erre még Sir Hugh Beaver (1890—1967) sem számított, pedig 1951-ben az ő fejében fogant meg a rekordok gyűjteményének kiadása. Ezért Anglia, Írország és Skócia 81 400 kocsmájában gyűjtette össze a kérdéseket, hogy az emberek mire kíváncsiak a legjobban. Néhány érdekesség a mostanában már átlagosan 350 lapoldal terjedelmű könyvből, csupán rövid jellemzésként. A legnagyobb ágyat 1430-ban készítették Fülöp burgundiai hercegnek. Mérete: 3,8x5,8 méter. A szórakoztatóipar abszolút dsillaga Rita Moreno, aki a műfaj négy lehetséges legnagyobb díját (Oscar, Tony, Emmy és Grammy) egyaránt elnyerte. A leghosszabb haja egy indiai lánynak, Swanni Pandarasamadhi-nak volt: 793 cm.\ Végül másfél magyar rekord: a legnagyobb névértékű pénzt, egymilliárd bilipengőt mi adtuk ki 1946-ban: 21 nullával kellett leírni. A félre- kord: idén a szerkesztő 'bizottság kishíján beszerkesztette, hogy hol vannak a legjobb viccek a világon. Budapest nyerte volna. A szerkesztő bizottság azonban nem talál hiteles összehasonlító mércét más viccmesélő országokhoz. F. D. Rita Moreno, aki az Oscar, Tony, Emmy és Grammy-díjaknak egyaránt a tulajdonosa. Az egyik nagy fogás a kukából került elő Új életre kel a régi játékbaba Galambos Mónika és Miilei Ilona keze nyomán. Proksza László felvétele Múzeumi műhelytitkok A múlt századi báliruha most úgy látható a Várostörténeti és Munkásmozgalmi Múzeum kiállításán, ahogyan azt Márkus Mária viselte elsőbb lozóként az 1894-es pécsi iparosbálon. Fehér selyematlasz ruháját marobutoll díszítette, bársonyszalagok és fekete csipke. A ruha felsőrészét 18 darabból állították össze, kaucsukfűzőt építettek <j derekába, hogy a báliruha híven kövesse viselőjének alakját. Hogy a báli öltözék milyen állapotban kerülhetett a múzeumba, arról a mellette kiállított foszladozó selyemblúz ad képet, és sejtet valamit abból, miféle türelemjáték is a múzeumi restaurátor munkája. E régi tárgyaik abban az állapotban, ahogyan rájuk találtak, vajmi keveset árulnak el magukról és korukról. Restaurátornak kell azokat kezébe vennie, darabjaira szedni a ruhát, vagy a 16 cikkből álló százötven éves csipke- hímzéses selyemtüll napernyőt — mint tette azt Galambos Mónika e két tárgy restaurátora. A Baranya Megyei Múzeumokban működő 17 restaurátor, kerámiával, fémmel, fával, textillel szoibor- és képrestaurálással foglalkozó szakemberek munkájába enged bepillantást ez a kiállítás a Felsőmalom utcai múzeumban. 'Közülük talán a textil re stau rátörök munkája a legkevésbé látványos. Mert mi lehet a teendő például egy olyan 18. századi öltözékkel, mint a dómból ított, festett birkabőrből készült papi kazuíá, amely az eltelt kétszáz év alatt még egy tűzvészt is megért? — A régi textilek, ruhadarabok legnagyobb ellenségei a kedvezőtlen fény- és klímaviszonyok meg a por — mondja Miilei Ilona textilrestaurátor. — Itt a várostörténeti múzeumban valamennyi mutatót figyeljük, s azok szerencsére a megengedett határ alatt vannak. Ennek a kazu- lának hazánkban csak egykét példánya ismeretes, ezért is izgatott, mint restaurátori feladat. Ilyenkor először persze a muzeológussal konzultálunk, majd a fővárosi múzeumokban dolgozó tapasztaltabb kollégákkal. Mindig olyan szerekkel kezeljük á műtárgyat, amelyek nem idegenek annak eredeti összetételétől, és nem indítanak el a régi anyagon vissza nem fordítható folyamatokat. Nekem ugyanilyen birkabőrt is kellett szereznem a kazula foltjainak kiegészítéséhez — végül egyik kesztyűmet áldoztam erre a célra. Elmesélik, mind kutatnak megfelelő textilek után a zsibpiacokon, a régi lim-lomok között, ritka textilek után az üzletekben. Az egyik nagy fogás egy pesti kukából került elő: 'Miilei Ilona talált rá a fémszállal készült bojtra, ami jól jött a Mónika által helyreállított régi egyesületi zászlóhoz. Egy-egy ilyen régi selyem- zászlót csak úgy lehet újjávarázsolni, Ihogy az eredetit egészen apró öltésekkel ró- vannják egy ugyanolyan minőségű és színű textilre. Galambos Mónika, három hónapon át dolgozott a pécsi kerékpárosok címerrel díszített 50-50 centiméter alap- területű selyemzászlajának helyreállításán. Jó szem és sok-sok türelem kell az efféle munkához, hogy aztán a restaurátori beavatkozást ne is lehessen észrevenni a kiállított tárgyon. G. O. c Mint egy gótikus katedrális Parkerdő Cser ma- alján Háromszáz éves tölgy- és bükkfák A bevésés dátuma: 1867 Mint kotlós a csibék között, a hatalmas öreg fa úgy emelkedik ki a csenevész, vékony karószerű gyertyánok közül. Döbrögi uramnak is, Ludas Matyinak is bizonyára megfelelt volna, hogy a kettőjük közötti adósságot e fa tövében rendezzék: két ember sem tudná átölelni a törzsét. S ez még nem is a legnagyobb! A Komló és Sikonda közötti Csermaalja-dűlő 13,1 hektáros ősi erdejében több tucat 200—300 éves fa található. Az 1983 óta megyei jelentőségű természetvédelmi területként védetté nyilvánított erdőnek ez a legfőbb érdekessége: ritkaság, hogy ilyen kis területen ennyi öreg fa található. Komló környékének szinte minden uralkodó fafajtája: kocsányos és csertölgy bükk, vadkörte, és szilfa, no meg a kevésbé értékes, s túlnyomó gyertyán. Dr. Várady Sándor, nyugalmazott orvos, a sikondai szanatórium egykori vezetője, a csermaaljai-dűlő értékeinek felfedezője egy hatalmas csertölgy tövébe kalauzol. Ez talán az erdő legöregebb, legnagyobb fája: lehet vagy háromszáz éves. Vihar törte le a napokban az egyik ágát. — Olyan, mint egy gótikus katedrális — mondja szinte áhítattal dr. Várady Sándor, aki a fák, az erdő szeretetét erdélyi kis szülőfalujából a gyermekkor meghatározó élményeként hozta magával. —. Magassága 24 méter, koronájának átmérője 29, s a törzs kerülete mellmagasságban 489 centi. Beljebb haladva az erdőbe, csaknem egy sajátos kupola alá jutunk: félhektárnyi területen 8 bükkfamatuzsálem áll körben. Két-háromszáz évesek. Az egyik törzsén úgy négy méter magasságban a bevésés dátuma: 1867. Annak idején bizonyára mellmagasságban forgathatta a bicskáját a bevésés szerzője. Lehet, hogy egy pásztorfiú. A Csermaalja-dűlő ugyanis Mánfa legelője volt egészen az ötvenes évekig. — Sikondai orvoskoromban bukkantam rá erre az ősi erdőre kirándulás közben. Más idők jártak akkor, hiába szorgalmaztam a megmentését, nem törődtek vele. Csak miután megalakult a Komlói Honismereti és Városvédő Egyesület elődje, a honismereti szakkör, akkor fogadták el megvédésének eszméjét, Három éve diákok, szocialista brigádok takarítják az aljnövényzetet, alakítják ki a sé- tautakat társadalmi munkában. A tanács megrendelte a védett erdő rendezési tervét, megkezdődött a növényvilág részletes feltárása. A tervek szerint arborétum jellegű parkerdőt alakítanak ki a Csermaalja—dűlőből: ismertető táblákkal, pihenőpadokkal, asztalokkal, esőbeállókkal. A padok, asztalok egy része máris kinn van, s helyreállították az egykori pásztó rkutat is. D. I. Országos diaporáma vitafórum Pécsett 'A pécsi ifjúsági Ház diaporáma, valamint fotóstúdiója rendezésében ismét találkozót adtak egymásnak a diaporáma műfajának művelői, szám szerint mintegy félszázan. Pénteken este nagy sikerű nyilvános műsorban mutatták be az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál diaporáma programjait. Tegnap délután szakmai bemutatókkal és tanácskozással folyt tovább a találkozó, melynek központjában a diaporáma hagyományos, kézzel irányított technikája mellett a számítógépes vezérlésű programok álltak. Az utóbbit Julien Biere, a müncheni Audiovizuális Akadémia professzora tartotta, felvonultatva négy vetítőgépet. A vetítőgépekbe táplált diasorok programja komputer vezérléssel kombinálva, azokat a lehetőségeket reprezentálta, amelyeket napjaink audiovizuális technikája és a komputertechnika kínál. A diaporáma területén ma e két út együttélésének lehetünk tanúi, s azoknak a vitáknak, amelyek a zene és a látvány ember által való irányítása, továbbá számító- gépes programozása körül folynak. Ez utóbbi természetesen olyan bonyolult és főként drága technikai apparátust igényel, amilyenre hazai dia- porámokészítóknek és az ilyen alkotóközösségeknek nincsenek meg az anyagi lehetőségeik. Hazánkban ilyen készülékeket nem forgalmaznak, azok beszerzése csak külföldön lehetséges, éspedig valutáért. G. O. Az iratokat mindig eldobta Strandtolvaj A fiatalasszony 'lehúzta karikagyűrűjét, kikapcsolta arany- nyakláncát, és betette a reklámszatyorba a zsebrádió és a fényképezőgép mellé. Ott volt a tárcája is néhányszáz forinttal, a személyi igazolványa és a jogosítványa. A szatyrot felakasztotta a medence szélén lévő fogasra, ahol jónéhány táska és fürdőköpeny lógott. Majd a vízből szemmel tartja, — gondolta ... A középkorú férfi csak néhány percre hagyta a pihenőágyon kistáskáját. Az aprópénzen kívül más érték nem is volt benne, mert mindent biztos helyen, a kabinban hagyott. A kabinkulcsot pedig természetesen a kistáskában ... Gondolom jónéhányan átélték már azokat a perceket, mint ők,, amikor a gondtalan fürdőzés után a fogashoz, a pihenőágyhoz léptek, és táskájuknak, szatyruknak, kabinkulcsuknak csak hűlt helyét lelték. Jónéhányan vannak a harkányi strand vendégei közül is, akik már feledni kezdték bosszankodásukat eltűnt tárgyaik, értékeik miatt, s most a rendőrség idézésére Salgótarjánból, Szegedről, Budapestről utazhattak a siklósi rendőrkapitányságra. Mintegy háromszáz óra, lánc, fényképezőgép, fürdőnadrág, szemüveg, öngyújtó és egyéb apróság közül válogathatták ki a sajátjukat. S ezt a „gyűjteményt” a harkányi strand „éber" vendégének, az 59 éves H. Ferencnek a lakásán találták meg a házkutatás során. H. Ferenc 1985. óta „dolgozott" a strandon folyamatosan — ősszel, télen, tavasszal és nyáron. Utolsó akciója 1986. június 29-én — rendszerint bevált módszere, — az őrizetlenül hagyott szatyrokra egy törölközőt borított, s azzal együtt emelte el — nem bizonyult sikeresnek. Ezen a napon is mint a többin, „zsákmányával” bevonult a WC-be, a pénztárcát az öblítő tartályába tette, tartalmát magához vette, s indult volna újabb portyára. De a folyosón már várta a strand egyik dolgozója. A rendőrségen egyeztették a házkutatásnál talált tárgyakat a strandon bejelentett eltűnt tárgyakról készített jegyzékekkel. Ezután tanúként megidézték a pórul járt vendégeket — összesen harminckettőt. Közülük huszonhármán felismerték órájukat, fürdőruhájukat, stb. S hogy nem lehettek kevesen a meglopott külföldi vendégek sem, arra csak a házkutatásnál talált aprópénzek — dinár, lej, kopejka, pora báni, zlotyi — sokféleségéből következtethettek a nyomozók. H. Ferenc egyébként körültekintően dolgozott. Az iratokat sosem tartotta- meg, hanem eldobta. A neki értéktelen „papírok" csak a tulajdonosuknak került pár száz forintjába. Egy személyigazol- vány-csere 242 forint, a jogosítványé 330 forint. A nála talált tárgyak származását illetően pedig azt vallotta, hogy azokat a vásárokon, piacokon vette, s teljesen érthetetlennek találta, hogy többségük megegyezik az ellopott dolgokkal. H. Ferenc által okozott kár 113 775 forint, ebből 56 806 forint érték térült meg. Az eddig felmerült bűnügyi költség húszezer forint. A siklósi városi ügyészség 23 rendbeli lopás és 14 rendbeli okirattal való visz- szaélés bűncselekményének alapos gyanúja miatt vádat emelt H. Ferenc ellen. Marton Gyöngyi vasárnapi
