Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)
1986-10-24 / 293. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló I XLIII. évfolyam, 293. szám 1986. október 24., péntek Ara: 1,80 Ft Az rVISZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Megkeztidött az Országgyűlés őszi ülésszaka A tartalomból: Szakmérnökavató a PMMF-en (5. oldal) Gyerekek iskolabuszon (5. oldal) Új vegyesbolt nyílt Regényén (5. oldal) Országos ankét Pécsett Törvényjavaslat a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény módosítására A Gyógyászati Segédeszközök Gyára pécsi fiókjában évente több mint 2 millió Ft értékben készülnek különböző haskötők, ortopéd-készülékek, betétek Baranya, Tolna és Somogy megye több száz betege részére. Gáspár Sándor, Németh Károly, Kádár János és Lázár György az ülésteremben Csütörtökön 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. (Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke betegsége miatt nem vesz részt az őszi ülésszak munkájában.) Sarlós István, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg az őszi ülésszakot. 'Bejelentette: dr. Horváth Mária Anna, Budapest 1ó. számú választókerületének képviselője - férje tartós külföldi kiküldetése miatt — mandátumáról lemondott. Az Országgyűlés tudomásul vette dr. Horváth Mária Anna lemondását, s az Országos Választási Elnökség javaslata alapján a budapesti 16. számú választókerület eddigi pótképviselőjét, Orosz Adélt országgyűlési képviselőként igazoltnak jelentette ki. A törvényhozó testület tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az Ország- gyűlés június 26-án berekesz- tett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését. Sarlós István közölte, hogy Király Zoltán Csöng- rád megyei képviselő kérdést intézett az egészségügyi miniszterhez: mi a véleménye a Celladam-ról, Kovács Adóm és kutatócsoportja diagnosztikai módszeréről. A kérdésre az egészségügyi államtitkár ad majd választ az ülésszak végén. A képviselők ezután döntöttek az ülésszak tárgysorozatáO A házasságról, a családról és a gyámságról szóló, 1952. évi IV. törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslat tárgyalása; G Beszámoló a posta munkájáról. fejlesztésének lehetőségeiről. Ezután — az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően — dr. Márkája Imre igazságügy-miniszter emelkedett szólásra. A hazai börnyersanyagok jobb hasznosítása A továbbiakban a miniszter a családbomlások társadalmi következményeiről szólt. Egyebek közt elmondta: — A születések számának kedvezőtlen alakulásában a válások magas száma is közrehat. Nemcsak azzal, hogy a fiatal elvált nők újraiházasodá- sónak elmarodása következtében több tízezres nagyságrendben maradnak el születések, hanem azzal is, hogy a családtervezésnél szerepet játszik a válás eshetőségének kockázata. amely a többgyermekeseket hátrányosabb helyzetbe hozza. Vitathatatlan, hogy a születések számának kívánatos növekedéséhez — az egyéb feltételek mellett — a házasság szilárdságára, tekintélyének növekedésére, az iránta való nagyobb bizalomra is szükség van. A házasság szilárdsága a gyermekek eredményes felnevelésének is a legbiztonságosabb feltétele. Természetesen a túlzó általánosításoktól is óvakodnunk kell. Nem szabad azt állítani — mert nem így van —, hogy minden kétszülős család kiválóan neveli a gyermekét, ezzel szemben oz egy- szülős csalódban, vagy szülő nélkül nevelkedő gyermekek mind veszélyeztetettek, helytelenül neveltek. Mindamellett gondolni kell a bírósági statisztika adataira. A gyermekek veszélyeztetettségének legdrámaibb mutatója a fiatalkorúak bűnözésének statisztikája. E statisztika szerint a gyermekek (Folytatás a 2. oldalon) A magyar bőripar évente 50- 60 millió dollár értékben hoz be külföldről nyersbőröket, ami igencsak megterheli az ország devizaszámláját. Vélemények szerint ezt a kiadást fokozatosan 15-20 millió dollárral lehetne csökkenteni, ha az eddi- nél sokkal jobban hasznosítanánk hazai bőrnyersanyagainkat, főként a nagy mennyiségben rendelkezésre álló sertésbőrt. Mindezeket szem előtt tartva, az Országos Tervhivatal védnöksége alatt, a Magyar Kereskedelmi Kamara dél-dunántúli bizottsága közreműködésével tegnap a pécsi Hunyor szállóban országos ankétot rendeztek, egybehívó az összes érdekeltet. Dr. Földvári János, a Baranya Megyei Tanács általános elnökhelyettese köszöntötte a résztvevőket, majd a hazai bőr nyersanyagaink jobb hasznosításával kapcsolatban többen is kifejtették véleményüket, így Harsányi Imre, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, dr. Cseh József ipari miniszterhelyettes és dr. Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes, őket követően a bőr-, szőrme- és cipőipari szakágazat képviselői szólaltak meg, számos észrevételt, javaslatot téve. Többek között megfogalmazódott, megfelelő érdekeltséget kell mindenekelőtt teremteni, hogy a vágóhidak — kicsik és nagyok - minél több sertésbőrt fejtse nek le, s hogy ez a nyersanyag ne csak több, de jobb minősé gű is legyen, hogy azt a bőr ipar minél értékesebb készter thékké dolgozhassa föl. Melles leg az ankét alkalmából a Pé esi Bőrgyár rögtönzött kiállításon mutatta be gyártmányfejlesztésének legújabb eredmé nyeit, bizonyítván, a sersésbő rökből is lehet újabb és újabb választékot nyújtani, a külpia cokon is keresett termékeket gyártani. Felhívták a figyelmet az egyéb hazai apróbőrök fel dolgozásának fontosságára is. tetszetős és keresett cipőket és bőrdíszműt lehet varrni például nyúl-, baromfiláb- és angolna bőrből. Az ankéton felszólalt dr. Dá nyi Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára, aki emlékeztetett arra, a me gyei vezetés már hét évvel ezelőtt felvetette e problémát, s azóta is szorgalmazza megöl dósát. A Kamara több ízben egybehozta az érdekelteket, s a hazai nyersbőrhasznosítás immár az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság kutatási témái között is szerepel. A tegnapi ankéton elhangzottak jó adalékul szolgálnak ahhoz az anyaghoz, melyet az érdekelt tárcák döntésre az Állami Terv bizottság elé terjesztenek. M. Z. Dr. Markója Imre expozéja teleik romlanak, érzelmileg megviseltté válnak, sokuk személyiségfejlődésében zavar keletkezik. E nehézségeket csak fokozza, hogy mivel a házasságban élők a nem házasokkal szemben bizonyos korlátozások alá esnek a tulajdonszerzés, a lakásjog, az özvegyi nyugdíj terén, előfordulnak e hátrányok elhárítása érdekében látszatválások, sőt, valóságos érdekválósok. Ugyanezek a körülmények a házasodási szándékot is — főleg az elváltakét és az özvegyekét — visszafogják, s házasságkötés helyett Ic,zább párkapcsolatra, TÖvidebb-hosz- szabb ideig tartó élettársi viszonyra késztetnek. — Családjogi törvényünk, az 1952. évi 'IV. törvény több mint harminc éve van hatályban — mondta a miniszter. — Alapvető elvei időtállónak, helyesnek bizonyultak. A módosítást a családi kapcsolatok további erősítése, a gyermekek fokozottabb védelme, valamint a jelenleginél differenciáltabb, a társadalom igazság érzetét jobban kielégítő jogalkalmazási gyakorlat 'kialakítása teszi szükségessé. A családi otthon megteremtése, a tisztességes megélhetés, a gyermeknevelés, az idősebb generáció segítése azonban — az állom gondoskodása, növekvő erőfeszítései mellett is — fokozódó áldozatokkal jár a csalódok számára. Ezek a körülmények a családi életvitel, a családi munkamegosztás megszervezésében, a családi funkciók betöltésében bizonyos nehézségeket okoznak. Az, hogy a terhek az igények objektív szintjéhez 'képest egyenlőtlenül oszlanak meg, egyrészről a társadalom és a család, másrészről a családtagok között, megnehezíti a családtagok alkalmazkodását egymáshoz és a meqszokott, hagyományos feltételektől eltérő körülményekhez, és konfliktusokat is kiválthat. Ezt 0 részben negatív hatást csak fokozza a családi élettel kapcsolatos szemlélet megvóltozá- sö, az értékrend elbizonytalanodása, amelynek következtében számos esetben kedvezőtlenül alakulnak a családok belső, erkölcsi-érzelmi kapcsolatai. A családot összetartó erőknek ez a , meglazulása mindenekelőtt a válások- magas számában nyilvánul meg, amely tíz év alatt, 1975-től 1985-ig ezer lakosonként 2,2-ről 2,7-re emelkedett. A válással érintett kiskorúak száma is jelentős: az 1985-ben felbontott, mintegy 29 ezer házasság csaknem 30 ezer gyermek életére hatott ki. Ugyanakkor 1980 óta a házasságkötések száma 20 százalékkal csökkent, főleg az új- raházasodások elmaradása következtében. Az elvált férfiak újraházosodása 1970 óta több mint felével, az elvált nőké pedig több mint egyharmadával esett vissza. Az elváltak száma így évről évre nő, s 1985-re körülbelül félmillió lett. jOöztük mintegy 120 ezer az olyan fiatal, 40 év alatti korban lévő nő, akiknek többsége új házasság esetén szívesen vállalna még gyermeket. Az elvált nők nagyobb fele azonban nem köt újabb házasságot. így a családok 13 százaléka egyszülős család, s ezekben a gyermekek 15 százaléka nevelkedik. Ezek a körülmények az egyéni sorsokra is rendkívül kedvezőtlenül hatnak. Az elváltak általában hátrányosabb helyzetbe kerülnek, mind az anyagiak és a teherviselés •egyéb formái, mind pedig az érzelmi kiegyensúlyozottság terén. Ez is hozzájárul esetenként házasságkötési esélyük csökkenéséhez. Gyakori az elváltaknak a vagyon miatti és a gyermekekkel kapcsolatos, nyugalmukat feldúló, sokszor évekig tartó perlekedése. Egyesek — főleg az otthonta- lanság és a tartási terhek következtében — a társadalom perifériájára sodródnak. Mégis. a gyermekek azok, akiknek zöme a legtöbbet veszíti szülei válása következtében. Élet- színvonaluk, nevelkedési feltéÚj nyersbőrraktár a Pécsi Bőrgyárban
