Dunántúli Napló, 1986. szeptember (43. évfolyam, 240-269. szám)

1986-09-20 / 259. szám

Baranyában 2,3 millió tenna termény vár betakarításra Kukoricabetakaritós a szalántai Hunyadi Tsz-ben Fotó: Proksza László Korábban kezdődtek az őszi munkák Van elég gép és eszköz — Tizennégyezer diák segít — Őszi vetés 55000 hektáron Az időjárás szeszélyei folytán a szokottnál két héttel koráb­ban kezdődtek meg az őszi be­takarítási munkák Baranyában. A mezőgazdasági dolgozók előtt álló feladat ezúttal is jó­val nagyobb, mint a nyári ga­bonabetakarításkor volt. Kuko­ricából 83 600 hektár, napra­forgóból 13 900 hektár, szójá­ból 8000, cukorrépából mint­egy 5500, burgonyából 1170 hektár termését kell betakarí­tani. Nem szólva a szőlő- és gyümölcsszüretről, azok nagy kézi munka-igényéről. Mint azt a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályán elmondták, ezen az őszön, mivel ha rekordot nem is, de jó termést adtak a földek, 2,2—2,3 millió tonna termést kell betakarítani, el­szállítani, vagyis megmozgat­ni, és télire betárolni. Emellett el kell vetni a repcét, az őszi árpát, az őszi takar­mánykeveréket, no és legfő­képp a jövő évi kenyerünknek valót, a mintegy 55 000 hektár­nyi őszi búzát. El kell végezni a talajok szerves- és műtrá­gyázását, és az erős fagyok be­köszöntéséig az őszi mélyszán­tást. Mindez nagy feladatot ró a gazdaságokra. A gépek és eszközök rendelkezésre állnak, illetve a hiányzók beszerezhe­tők. A feladattal a mezőgaz­daságban dolgozók ezúttal is megbirkóznak, kivéve néhány kézi munka igényes kultúrát, mint a szőlőszüret, vagy a hibridkukorica, a burgonya szedése, szállítása, osztályozá­sa. Ez utóbbi munkák főként egyes állami gazdaságokban jelentenek gondot, ezért a MÉM és a HM megegyezése értelmében ezen az őszön is mintegy 400 fő katona segíti megyénkben az őszi betakarí­tást. A szőlőszüretre most is mintegy 14 000 — főként közép- iskolás — diákot fogadnak a .gazdaságok. A munkák pillanatnyi állása előrehaladottabb a megszokott­nál. A 12 000 hektár fővetésű silókukorica betakarítása egy­két helytől eltekintve befejező­dött, a termés jó közepes. Je­lenleg a másodvetéseket silóz- zák. Jól halad és a fajták éré­si sorrendjének megfelelő üte­mű a komlószüret a Bólyi Kom­binátban és a Bikali Állami Gazdaságban. A komló jó kö­zepes terméssel fizet, a minősé­ge kifogástalan. A megyében mindenütt leroglomozták, sok­felé aratják a napraforgót is, a termés 75 százaléka már tár­házakban van. Az átlagtermés nem rossz, megközelíti a tava­lyit, amikor hektáronként 2,9 tonnát adott megyei átlagban ez a fontos olajos növény. Szójából a szuper korai és a korai fajtákat aratják. Megkez­dődött és teljes lendülettel ha­lad a burgonya betakarítása is. Az előzetes becslések és az eddigi tényleges eredmények szerint második kenyerünkből az idén Baranyában jó köze­pes termés várható. A megyé­ben mindenfelé szüretelik a ko­rai szőlőt, a terméskilátások nem /rosszak, a szakemberek véleménye szerint az idén az előző három évinél jobb szőlő­termésre, több borra és jó bor­minőségre van kilátás. A legnagyobb őszi betakarí­tási munka, a kukorica aratá­sa is megkezdődött a korai faj­tákkal. Majson, Véménden, Somberekén, Mozsgón, Sás- don. Dobszán, a Szigetvári Ál­lami Gazdaságban, tehát a megye minden pontján aratták mór a 200—300 Fao számú, te­hát korai kukoricákat. E héten általánossá vált ez a munka egész Baranyában. A korai faj­ták valamivel kevesebb termést adtak, ezeket sújtotta jobban az aszály. A későbbi érésű ku­koricák reménykeltőek. A kilá­tások nem rosszak. Ha az 1984. évi megyei rekordot — ami 8 tonna felett volt — nem is éri el Baranya, a tavalyi 7,08 ton­nás átlagnál most valamivel jobbak az esélyek. Sok múlik persze az őszi idő­járáson is. A betakarítási mun­ka szűk keresztmetszete most is a szárítókapacitás, annak da­cára, hogy több új szárító épült az elmúlt év óta. A szá­rítókapacitás áteresztő képes­sége az időjárástól függően 28 és 45 munkanapos betakarítá­si időt tesz Baranyában lehe­tővé. A gazdaságok általában 34 százalékos víztartalomnál már megkezdik a kukorica ara­tását. Ha kisebb a nedvesség, kevesebb energiát kell a szá­rításra fordítani és gyorsabb az ütem. A várható kilátások nem rosszak, ezúttal is megtermett a megyei állatállomány abrak­szükséglete, sőt Baranya még exportálni is tud kukoricát.. Az is lehetséges, hogy a megye fe­leslegeit az aszály sújtotta al­földi megyékbe irányítják majd ót. A cukorrépaszedés kicsit ké­sőbb indul az idén, aminek idő­járási, biológiai okai vannak. Tavaly ez a növény 41 tonnát adott megyei átlagban hektá­ronként, ez a termés általános vélemény szerint az idén is meglesz. Ez az átlag úgy jön ki, hogy a Mohács környéki hu­muszföldeken ennél jobb, a Dráva menti gyengébb talajo­kon ennél rosszabb termést tudnak majd betakarítani. A repce vetése megkezdő­dött. Az őszi árpát október ele­jén, az őszi búzát október 15. és 25-e között vetik el a gaz­daságok. A vetőmag ehhez ren­delkezésre áll. A talajok elő­készítése megkezdődött. Folya­matban van a szerves- és mű­trágyázás. Műtrágya hiányra, a kereskedelem ellátására eddig nem panaszkodnak a nagyüze­mi gazdaságok. — Rné — Kiváló Bányász Bállá Sándor csapatvezető vájár — Apám vasöntő volt, ki­emelték, tanácsi vb-titkár lett . . . Anyám a negyedik gyerekét várta . . . Kevés volt apám fizetése, nagyon nehéz volt a megélhetés. Akkor volt a bányásztoborzás, apám 1952-ben eljött a komlói Kos- suth-bányába. Egy év után leköltözött utána a család .. . így lettem komlói — pörgeti vissza az idő kerekét Bállá Sándor, a Komló Bányaüzem Béta-aknájának csapatvezető vájára, aki most lett Kiváló Bányász. —• Apját követve lett bá­nyász? — A véletlen hozta. A pé­csi gépipariba nem vettek fel, a haverjaim mondták, men­jünk a vájáriskolába. Négyen jöttünk, engem felvettek. Ak­kor még az volt a menő fia­tal, akit felvettek oda. Ha jól emlékszem 4 osztályba 180 gyereket iskoláztak be. Még volt bőven jelentkező és az iskola is válogathatott. Most meg ... De hagyjuk. Apámat egy dologban azért tudato­san követtem. Ö rengeteget olvasott. Nálunk, ha szalvéta és víz nincs is az asztalon, de könyv az mindig található. Bállá Sándor 1961-ben végezte el a vájáriskolót és Bétára került fejtési segéd­vájárnak. — Nagyon nehéz volt, de bírnom kellett. Keresni akar­tam ... A Papp Lajos féle 39- es csapathoz kerültem, az volt a legjobb. Mi 150—200 forinttal kerestünk többet, mint a többiek, így megvolt a havi 4500—5000 forintom. Az nagy pénz volt. Aki nem bírta, vagy nem csinálta jól, az hamar kikerült a csapat­ból — mondja. — Most is így van? — Sajnos nincs ilyen kü­lönbség . . . Nagyon-nagyon ki kell ugorni egy-egy bri­gádnak, ha 20—30 forinttal többet akar keresni. Ez a középszint nem ösztönző, a munkafegyelemben és a tel­jesítményben sem jó. Három éve csapatvezető vájár, 21-en alkotják a csa­patot és 25 tagú a Julius Fucik brigád, a két rehabili­tált és két nyugdíjas társuk­kal. A Béta 1-es nyugati ke­resztvágat 10-es telepén, komplex gépesített fejtésben dolgoznak. Napi normájuk fejenként 11 tonna. Ezért 292 forint jár, erre jön a leszál- lássi, a liász, a délutános és az éjjeles pótlék. S mivel Sa­nyi bányamentő is, a havi átlagban 2—3 hét bánya­mentő ügyelettel megkeresi a 12—13 ezer forintot. Mesé­li, hogy június végén kiska- tonák voltak náluk bányajá­ráson, és kint voltak még a bérlisták. Az egyikük megje­gyezte: „Miért jöjjek ide, amikor a vállalatomnál 200 forinttal keresek kevesebbet?” — Látja, ez az. Csodálko­zunk, hogy nem e|éggé vonzó a bánya, a bányászat. Ami­kor kezdtem, arányaiban sok­kal jobban kerestem. De ezt nem panaszként mondom. Csakhát annyi szó esik mos­tanában a pénzről, a bá­nyászat anyagi elismerésé­ről, a föld alattiak 10 száza­lékos béremeléséről . . . Pe­dig a pénz egymagában csak a gondok felét, igaz, a jelen- tősebbik felét szüntetné meg. Kevés az ember, elavultak a Huszonöt éve dolgozik a föld alatt. Balesete nem volt. — Bányamentőként már sok tragédiát láttam .. . Igaz, egyszer összeborult alattam egy kereszteződés . . . Szerencsés vagyok. — Soha nem fordult meg a fejében, hogy elmenjen? — De . . , Olyankor, ami­kor úgy éreztem, hogy nincs látszata a munkámnak geoló­gépek, a berendezések, a szervezés sem a legtökélete­sebb. Június 1-jétől plusz egy órával emelték a munkaidő jobb kihasználása érdekében a műszakidőt, mely jelenleg a le- és a kiszállással együtt 9 óra. Ezért többet adnak, az igaz, de a jelenlegi -technikai felkészültség mellett ez így nem sokat ér. Kevés az em­ber, ez visszahat a munkafe­gyelemre, tönkreteszik a munkamorált a bumlizók . . . A bányászat általános gondjai . . . Bállá Sándor és társai is a saját bőrükön ér­zik azokat. „Még bírom egészséggel, még bírjuk, mert csinálni kell ... De mi lesz a bányával, ha a mi ge­nerációnk is kidől a sorból?" — kérdi .. . Az ASCS-ről, a tíz éve ka­pott fejtési és biztosító gépről beszél, mint hűséges segítő­jükről . . . — Amióta behozták, azóta nagyon jól működik. Ha jók a körülmények, akkor műsza­konként meg tudjuk vele termelni fejenként a 25 ton­nát is . . . öreg, strapabíró gép. Már kiszolgálta a ma­gáét . . . — Kezdő bányász van a csapatában? — Van, hat is. Igaz, ők már 2—3 éve bányászok. Szí­vesen járnak hozzánk. Mind­egyik megállja a helyét. Be­lőlük biztosan bányász lesz. — Az új embereket mi hozza a bányához? — A pénz. Sajnos, kevesen jönnek... Büszke arra, hogy megvan a vájár mestervizsgája. Mondja, hogy a vállalatnál talán negyvenen vannak ilye­nek, Bétán meg tán hárman. „Ez csak anyagilag előnyös” — zárja le a témát. giai vagy szervezési gondok miatt. De látja, itt vagyok. A megszokás, meg a közös­ség ezer szállal ideköt. Ezek miatt se tudnám itthagyni a bányát, a fiúkat . . . Most, november 1-jétől olyan új lehetőség adódik, hogy érde­mes maradni. Kísérletképpen megkötöttük a munkaszerző­dést, mely valami új kezde­tét jelenti — reméljük. — Mi az? — Konkrétan megadják, hogy mi a munka, mennyi idő alatt kell a gépet besze­relnünk. kitermelnünk a sze­net, kiszerelnünk a gépet az ASCS táblán, és ezért mennyit kapunk, ha teljesít­jük. Ez tiszta beszéd. Sokat várunk tőle. Érdemes hajtani, anyaqiakban is értelmét lát­juk. Ez a munkafegyelmet is javítja és egyben létszámta­karékosságot is jelent. . . Szó esik a vgmk-ról is. Sa­nyi csoportvezető — ott is 21- en vannak. Havi átlagban így is megkeres 6—7 ezer fo­rintot. „Nehéz. Hiányzik a pihenőidő" — fejezi be. — Mire 'Vitte?-— Autó és telek nem ér­dekel. Tíz éve költöztünk a kétszobás komfortos lakásból a kétszobás összkomfortos OTP tórsasházba, az minden vagyonom. Igaz, két nagylá­nyomat iskoláztattuk, Marika most fejezte be az óvónő­képzőt, Gabriella most ta­nulja érettségi után a könyv­kötő szakmát. Rengeteg a könyvünk. Nem spóroltunk és sokat utazgattunk. — Mit szeretne még elér­ni? — Még egyszer eljutni Ve­lencébe ... de két hétre . . . Kettesben a feleségemmel. Murányi László Fényvisszaverő és zsugorodó festék, hőálló szilikonlakk... Újdonságok a Medikémiától A harmadik negyedévben már a boltokban lesz Mérlegen az elmúlt öt év munkája Közgyűlésre készül a Közgazdasági Társaság ( Űj telephelyen dolgozik a sjzegedi Medikémia Ipari Szö- <,.-,vetkezet ez év májusától. Már minden eddigi telepről oda­költöztették a gyártósorokat, a régi épületeket pedig raktá­rozásra használják. A válto­zások érintik a termékszerke­zetet, de zömében továbbra is az autóápolási és üzemelte­tési cikkeket gyártják majd. A Szegedi Ipari Vásáron mutatták be első ízben az új festékcsaládot, amely a Pre­vent márkanév és a szegé­nyes külső megtartása mel­lett is hazánkban eddig nem gyártott készítményeket takar. A festékek jó mechanikai tu- lajdonságúak, megfelelően alapozott fém-, fa-, műanyag, üvegfelületeken rugalmas, ütésálló réteget képeznek. Bázisuk akrilgyanta, az alj- pozó-, fedőfestékek és lakko:: mellett fényvisszaverő, úgyne­vezett világító kivitelben is készülnek, és lesz műbőr- hatást adó zsugorodó festék' is. Piacra kerül a hőálló szi­likonlakk, amely 400 Celsius fokig bírja a hőigénybevételt, és kipufogók festésére ajánl­ják. ígérnek úgynevezett nit- rolakk füttert, amely nagyobb szemcséket tartalmaz, és a bevont felület a fémes kö­römlakkhoz hasonlít. Az ala­pozóval együtt összesen 16- féle színnel jelennek meg, •később 20-30 között lesz a fajta- és színváltozatok szá­ma. Az alapanyagot a Spray Color cég szállítja, ezt a Me­dikémia kész termékekkel el­lentételezi. Az oldószer egy része már az induláskor ha­zai gyártású, a későbbiekben pedig teljes egészében ma­gyar vegyületet használnak majd. Idén, a harmadik ne­gyedévben jelennek meg a boltokban. Ellátásuk remélhe­tőleg folyamatosabb lesz, mint az eddigi Prevent ké­szítményeké. Utóbbiaknál az időszaki hiányokat az indo­kolja, hogy nem folyamatos az alapanyag-ellátás sem. Az import behozatalának en­gedélyezése nagyban függ az ország pillanatnyi gazdasági helyzetétől. Szakaszosan szál­lítanak a belföldi partnerek is. A Medikémia több lábon áll. Importot helyettesítő vegy­ipari segédanyagokat is elő­állítanak, ezek választékát bő­víteni szeretnék. Mód nyílik költségcsökkentésre: a kelet­kező biogázt fűtésre használ­ják fel a jövőben. Sz. K. I. Beszámoló és tisztújító köz­gyűlésére készül a Magyar Közgazdasági Társaság Bara­nya Megyei Szervezete. Az el­múlt öt év munkájának érté­kelésére, a további felada­tok meghatározására szep­tember 23-án, délután 3 óra­kor kerül sor Pécsett, a Kon- zum-tömbben, a MÉSZÖV ta­nácstermében. A vezetőség beszámolóját dr. Kisvári And­rás, az MKT megyei elnöke ismerteti, majd Szűcs Pál, a Pécsi Janus Pannonius Tudo­mányegyetem Közgazdaság- tudományi Karának docense tart előadást a közgazdászok helyzetéről és szerepéről. Az elhangzottakat vita kö­veti. Ezután a négyszáz bara­nyai közgazdászt és huszon­hat jogi tagot tömörítő tár­saságban tisztújításra kerül sor, a megyei vezetőség mel­lett megválasztják a decem­berben esedékes országos közgyűlés küldötteit is. A pé­csi rendezvényen részt vesz dr. Garamvölgyi Károly, a Magyar Közgazdasági Társa­ság főtitkára is. HÉTVÉGE 5.

Next

/
Thumbnails
Contents