Dunántúli Napló, 1986. szeptember (43. évfolyam, 240-269. szám)
1986-09-20 / 259. szám
Kérdőjelek a beköltözés előtt A 7-es szerkezeti egység tömegközlekedési, kereskedelmi kilátásai Finomra őrölt por csapódik fel minden lépésnél, a közelben elhúzó testes teherautók áthatolhatatlan sárga felhőt kavarnak. Próbáljuk ugyanezt elképzelni esős időben: bokáig érő, híg sár, amin gumicsizma nélkül lehetetlen áthatolni. Hát akkor már marad, jón a por. . . Ez érvényes lehet bármely építési területre, ezúttal azonban csak egyre: Pécs, Lvov- ‘Kertváros, 7-es szerkezeti egységre. Mólomtól keletre. Mólomhoz kötődik Tavaly ilyenkor éppen, hogy elkezdték az építés előkészületeit, most pedig már azon munkálkodnak, hogy beköltözhessenek az első lakók. Voltaképpen ebben sincs semmi különös, 1974 óta, vagyis amióta megkezdődött Pécs eme nagy déli városrészének az építése, állandó jelenség, hogy a városfejlesztési statisztikai adatot jelentő lakás otthonná válik. S hogy most mégis szemügyre veszünk közelebbről egy születő város- szerkezeti egységet, annak igen egyszerű az oka. Valamikor októberben már költöznek az első lakók, és a terület első négy építési ütemében a következő év elejére történő „kötelező" áthúzódással együtt az idénre számított 700-nál több lakásban 2 és félezer ember fog élni megíéhetősen mostoha ellátási körülmények között, hacsak sürgősen nem történnek intézkedések. Miért kell erről beszélni? Mert ez a lakóterület tulajdonképpen nem kötődik szervesen ivov-Kertvá- ros más részeihez, ezért nem ic rendelkezik azokkal az előnyökkel, mint azok a maguk hasonló korszakában. A közlekedés gyakorlatilag megoldott volt, pór háztömbbel arrébb üzlet is akadt, s található volt „karnyújtásnyira" bölcsőde, óvoda, iskola is. A 7-es szerkezeti egység Mólomhoz kötődik. A hajdani perem községet ma már két oldalról is közrefogja az épülő városrész, ennek is köszönhetően egyre több új ház épül az utcáiban, de Mólom ettől még falu. Egyedi panelházak A terület a málomi domb tetején van, legmagasabb pontján három felkiáltójel, azaz markáns színekre festett (festendő) tízemeletes lakóépület van, körülöttük meg az ötszintes házak szokott „nyája” gyülekezik. Lassan kivehető mór a közműalagútrendszer kívánta ésszerű épülettelepítés kacskaringéi mellett egy hagyományos utcb ■ formálódó képe. Jöjjünk fel ide azon a keskeny aszfaltozott úton, ami az llku Pál úttól indul. Ez pontosan az említett tízemeletesek mögött (előtt?) ér fel a tetőre, Balra a „tornyok" vannak, jobbra öt egymáshoz ragasztott, kockaalakú épület. Két, derékszögben találkozó hagyományos panelháznál délnek fordul az utcaformájú utca: egyik oldalán a földszinten készülő üzlethelyiségeket látni, két ház között kissé előreugró harmadik földszintjén úgyszintén, s a sor végén arra merőlegesen elhelyezkedő ház alján is. Mily szép is lenne, ha ennek az utcának mindkét oldala utcaszerű lehetne! De sajnos nem az. Megismétlődött ugyanis a sokat kárhoztatott Szigeti út: ott a mozgalmas északi oldallal szemben egy irdatlan épületsor sivár hátró frontja néz az útra; itt úgyszintén, bár csak két háznál, jóllehet egy háromháznyi egyenes útszakaszon ez is elviselhetetlenül sok. Ha legalább néhány loggiával tették volna oldottabbá ezt a hosszú, sivár falat!... Különben itt is megjelennek az egyedi tervezésű panelházak, vagyis a meglévő panel- készlet unalomig ismételt, szűk körű variációjától eltérő „más". Ez nemcsak a külső megjelenésben érvényesül. Az említett derékszögű találkozásnál pl. sarokház jelentkezik, ilyen egyediek a kockaházak, s a „kettő közül előreugró harmadik”. De mások a lakások is: az eddig épült több ezernél sokkalta használhatóbbak, „lakásszerűbbek”, ahol pl. az éjszakai funkció különválik a nappalitól, s a megszokott folyosószerű előszoba helyett megjelenik az ún. lakóelőtér, a „hall”. (Tervező: Tillai Ernő - DTV.) Milyen közlekedés lesz? És most lássuk a beköltözés kezdetét megelőző hónapban még élő, a majdani otthonosságérzetet befolyásoló tényezőket. Kezdjük a gyermekintézményekkel. Óvodára 1988-ban, bölcsődére és iskolára 1989ben számíthatnak a majdani lakosok (addigra különben be is fejeződik 1987 helyett a gazdasági-pénzügyi okokból lassabb ütemű építés). Cipelni kell téhót a gyerekeket, s mivel távol, vannak a meglévő intézmények, távolabb kell cipelni. Aki autóval teheti ezt, annak nem gond, de aki a tömegközlekedésre hagyatko- zik . . . Épül a Sarohin tábornok útja felől (felerészben már el is készült) a lakóterület keleti oldalán húzódó Illyés Gyula út. £z azonban egyelőre csak a lakóterület most átadásra váró részét déli oldalon lezáró, és ez idő- szerint még csak rajzon létező Taksonyi utcáig fog érni. S mivel itt most még semmiféle buszforduló nem lesz, a Volán ezen az úton nem is tervezi járat indítását. Hát akkor hol? Gyuris Gábor sze'- mélyforgalmi főosztályvezető szerint a kökényi járatok erősítésére, sűrítésére lehet gondolni, s ezek amálomi Felső utcán, tehát a lakóterülethez elérhető közelségben közlekednek. Ám azt is hozzáteszi, hogy a panelszállítás miatt rettenetesen tönkrement ez az utca, amelyre egy elengedhetetlen javítás nélkül aligha engedhetnek tisztességes tömegközlekedést. Dr. Molnár Zoltán városi tanácselnökhelyettes elismeri az igény jogosságát, de felveti: most akkor a málomikat hozzák-e nehéz helyzetbe, akik jövőre kezdenének társulásos közműépítéseket? Tehát?... És a kereskedelmi ellátás ? Biztosan tudjuk tehát, hogy gyermekintézmények híján utaztatni kell a gyerekeket, és bizonytalan még a tömeg- közlekedés. És a kereskedelmi ellátás? Új időknek új szele, hogy (a korábbi gyakorlattól eltérően) a tavaszig elkészülő — összeségében elég tekintélyes alapterületű — üzleteket a tanács pályázat útján akarja értékesíteni. Valami „rejtélyes" okból kifolyóan azonban a pályázó maszekok többsége a vendéglátást tartja kifizetődőnek. S mivel a tervezett ABC csak 1989-re épül meg, az 'Élelmiszerkereskedelmi Vállalat vonakodik az azt megelőző ideiglenes megoldást szolgáló beruházástól, és egyelőre a Zöldért sem lát elég fantáziát 2500 lakos (jövőre ez a szám megkétszereződik) ellátásában. Tehát? Lehet, hogy e legelemibb napicikkek végett is távolabbi beszerzési források után kell nézni? Hacsak . .. Jártunk a málomi vegyes boltban. A majdani Taksonyi utca közelében van, a pécsi Áfész tulajdonát képezi. \Az egyszemélyes bolt vezetője, Csobán Istvánná a néhány hónap alatt, amióta itt van, megkétszerezte a csöppnyi bolt forgalmát, de már mondták neki: vissza kell állni a havi 100 000 forintos keretre. (Nem világos, hogy miért, dehát az illetékesek lelke rajta!) Ahelyett, hogy azon gondolkodnának: hogyan lehetne elébe menni a várható konjunktúra nak és megteremteni a forgalom megtöbbszörözésének a feltételeit. Mert ma ez a bolt az egyetlen biztos pont, ahová a jövő hónapiban már a 7-es szerkezeti egységben élő lakók „leugorhatnak” tejért, kenyérért, mi egymásért.,. Hársfai István Fotó: Läufer László 4600 négyzetméterével vidéken a legnagyobb Ötéves a pécsi Domus Aruház Idén éppen öt éve, hogy megnyílt a pécsi Domus. A 72 millió forintos költséggel I ít- rehozott épület nem csak külsejében tér el a Domus hálózat többi tagjától, de egyéb jellemzőkben is. 4600 négyzet- méterével ez a legnagyobb vidéki áruház, amely forgalmát tekintve az előkelő második helyen áll. A pécsiek öröme azonban mégsem felhőtlen, az avatás óta folyamatosan perben állnak az építőkkel. Eddig minden évben történt valami, pél4. HÉTVÉGE dául szétrobbant a kirakati üvegajtó, tönkrement a külső burkolat, a födém, a padló, leestek a felirat betűi. A hibák javítását késlelteti, hogy egyik-másik alvállalkozót időközben felszámolták. Az áruházban 1981. októbertől december végéig 12 millió forint értékű lakástextilt adtak el, bútorforgalmuk pedig 47 millió forint volt. Az első teljes évben 231 millió forintot hagytak a vásárlók a pénztárban, tavaly pedig 278,4 millióval zárták az évet. A Baranya Kereskedelmi Vállalat bútorforgalmának ' 15 százalékát a Mecsek Áruház, 23 százalékát a vidéki üzletek, míg a legtöbbet — 62 százalékot —• a Domus forgalmazza. Ennek ellenére a kereslet jóval nagyobb, mint a kínálat. Ennek oka az is, hogy minőségi kifogások miatt néhány gyártótól nem fogadnak el termékeket. A bútorok hibái miatt egyébként évente közel ezer reklamációs ügyet intéznek. Az árubeszerzés nagyobbik hányadát a nagykereskedelmi vállalatokon, a Domus láncon keresztül végzik. A bútorok 40 százaléka érkezik közvetlenül a gyártótól. A hazai partnerek mellett külföldiekk jl is keresik a kapcsolatot. Jugoszláviából idén mintegy 200 000—1 000 000 dollár értékű áru érkezik, de hoznak bútort Romániából és Lengyel- országból is. NSZK-ból pedig fürdőszoba berendezése':, konyhai kiegészítők és kisbútorok érkeznek. Szeptembertől a pécsi Domus Áruház is jövedelemérdekeltségű üzletként működik. Év végéig új formaruhát kapnak az eladók és üzembe helyeznek egy szőnyegvágógépet is. A következő hónapokban több kedvezményes akciót szerveznek és bevezetik a bútorszövet minta utáni értékesítését. Holland' orvos a pécsi gyermekklinikán „Ili fant-aszHkusan gyorsan dolgoznak" A neve Karsten Jakob. Szülőihazája Hollandia, ott szerezte az orvosi diplomáját is. Legutóbb itt dolgozott Pécsett, a Gyermekklinika sebészeti osztályán kilenc hónapig. Ennyi idő alatt remekül megtanult magyarul. A felesége magyar, de mint mondta, mielőtt ‘Magyarországra jöttek volna, egymás között csak franciául beszélgettek. Kapcsolatuk gyerekkorukban kezdődött, francia nyelvű levelező partnerek voltak évekig. Aztán 'Karsten már majdnem felnőttként gondolt egyet és meglátogatta az addig csak levélen keresztül ismert lányt. A látogatásból szerelem és házasság lett. — Mindig az volt a tervem, hogy Afrikába megyek orvosnak. Ha itt befejezem a munkám, Zambiába utazom, oda szerződtem. Azonban ahhoz, hogy afrikai orvos lehessek, először az egyetem után az általános orvosi teendőket kellett megtanulnom, ezenkívül az orvoslás szinte minden területéről rutint szerezni. Dolgoztam belgyógyászaton, szülészeten, baleseti sebészeten és él kellett végeznem egy speciális tanfolyamot, ahol a trópusi betegségeket tanultam. Mivel gyermeksebészeti ismeretekre is szükség van és hallottam a pécsi egyetem gyermeksebészetének jó hírét, elhatároztam, hogy idejövök dolgozni. — Ez nem volt olyan egyszerű, ahogy én azt elképzeltem. A féleségem ismerősei például azt mondták, bolond vagyok, hogy épp ide jövök, amikor Európa bármelyik jól felszerelt, gyermeksebészetére mehetnék. A minisztériumban, mikor először bejelentettem, ott is csodálkoztak és többször megkérdezték miért? Nem értették. A legelső válaszuk az volt, nem lehet. Később azt mondták, esetleg lesz rá lehetőség, de fizetést nem kapok. Múlt év augusztusában kaptam meg a tar- ázkpdósi engedélyt, a mun- kovállalási engedélyt nem. Januárig húzódott az ügyem, rengeteget kellett különböző hivatalokba menni, hol ilyen hol olyan papírt kértek. Talán még mindig itt tartanék, ha Pintér András, a Pécsi Orvostudományi Egyetem docense a gyermeksebészet vezetője nem veszi kézbe az ügyet. Ö és a pécsi egyetem rektoa tíz nap alatt elintézték még őzt is, hogy fizetést kaphassak. 4500 forintot. — Az első hónapokban nagyon nehéz volt, mert nem értettem a nyelvet. A kollégák próbáltak segíteni, vagy németül, vagy angolul beszéltek velem (Karsten J. öt nyelvet beszél), de én minden Táron meg akartam tanulni magyarul. Hogyan beszéljek a betegekkel, a szüleikkel, ha nem tudok? 'Már rövid idő múlva rájöttem, nagyon jó választás volt a pécsi klinika. Igaz, nem olyan jól felszerelt, mint nálunk, de a műtétek sikere szempontjából ez egyáltalán nem számít. Ha jó az operatőr, akkor jók a műtétek. Itt fantasztikusan gyorsan dolgoznak! 'Nálunk egy nap négynél több operációt nem végeznek, itt volt olyan, hogy naponta 12-15 műtétet is megcsináltak. Ez fantasztikus gyorsaság és mégis jól csinálták. Nagyon jól. — Az is tetszett nekem, hogy itt jobban spórolnak mint nálunk. Az egyszer használatos műszereket mi otthon eldobjuk, itt többször is felhasználják. Ha valami hiányzik, annak pótlására kitalálnak mást. A légkör is nagyon jó volt, nagyon jól éreztem magam, talán jobban, mint otthon. Több operálási lehetőséget kaptam és többet is tanultam. A kollégák kedvesek és barátságosak és az nálunk elképzelhetetlen, hogy ilyen nagy ember, mint a Pintér tanár x úr, az ország legelső gyermeksebésze, ilyen közvetlen legyen. Hollandiában talán soha nem jutnak el az orvosok a főnökük tegezéséig, vagy legalábbis nagyon ki kell érdemelni. Itt pedig hallottam, milyen sokan tegezik, 'baráti kapcsolatban vannak vele. — Magyarországon nagyon jól éreztem magam, sokat tanultam. Ha már sokáig dolgoztam Afrikában és sok pénzem lesz, lehet, hogy ide jövök vissza dolgozni. Lejegyezte: Sarok Zsuzsa Fotó: Cseri László F. D. Az új lakótelepre vezető Illyés Gyula út