Dunántúli Napló, 1986. szeptember (43. évfolyam, 240-269. szám)
1986-09-20 / 259. szám
Of utakon Korszerű termékek Bálaszékről Poroton 36-os falazóblokk és komplett tetőrendszer A múlt héttől folyamatosan gyártják Bátaszéken a Poroton 36-os falazóblokkot. -Ebben az évben több, mint másfélmillió darabot állítanak elő, s ezt elsősorban a baranyaiak és a tolnaiak vásárolhatják meg a TüZÉP-telepeken keresztül. A mennyiség húszmillió kis méretű téglának felel meg. Megkezdődtek a szakmai egyeztetések annak az idomprésnek a beszereléséről, amelynek révén az év végétől már komplett tető- rendszereket készít a Baranya —Tolna Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat bátaszéki gyára. Az első Poroton termékek egyikét, a 30-as falazóelemet 198ő-tól gyártják Bátaszéken. A termékösszetételen belül akkor még csak 4 százalékos részarányt képviselt. Időközben ez a mutató 36 százalékra emelkedett. A megnövekedett kereslet és gyártás mögött az időközben bevezetett új hőtechnikai szabványok húzódnak meg, amelyek lényegesen megszigorították az épületekre vonatkozó hővédelmj előírásokat. Ezeknek jórészt új termékekkel kellett és lehet megfelelni. A bátaszéki gyárban részben adottak voltak, részben megteremtették azokat a feltételeket, amelyek lehetővé tették a korszerű építőanyagok gyártását. A jó képlékeny- ségű alapanyag az eddigi kutatások szerint legalább további 30 évre elegendő, adott a technológia és jó égetést garantáló gáztüzelésű kemencesor. A Poroton 36-os falazóelem a 30-as továbbfejlesztett változata, ámelyből 36 centiméter vastagságú falat lehet felhúzni. Most a nyár végétől — a sikeres próbagyártást követően — Bátaszéken megkezdték, a további tervek szerint pedig a közeljövőben a: szentesi és a mályi téglagyár is belép a Poroton 36 gyártóinak sorába. A Poroton 36 márkanevű építőanyag nagy pórustérfogatú, üreges termék. Importból származó polisztirolgyöngy adalékkal készül. A jó hőszigetelő képessége részben az alapanyag nagymérvű porozitásá- nak, részben a benne levő függőleges üregek és bordák kedvező méretének, elrendezésének köszönhető. Megfelelő a nyomószilárdsága, jó a hangszigetelése, s további előnye, hogy megfelelő a páradiffúziós tulajdonsága, vagyis jól „lélegzik” az a fal, amely Porotonból készül. Hozzávetőleges számítások szerint a 30-al egy négyzetméter falszerkezetet — a szükséges többi anyaggal együtt — 630 forintból lehet kihozni, a 36-sal pedig ugyanezt 450 forintból. A tervek szerint a jövőben mindkét változatot gyártják Bátaszéken, ám a párhuzamos gyártással sem tudják sajnos kielégíteni a rendkívül nagy keresletet. A mennyiség emelésére egyelőre nincs lehetőség. Ennek akadálya a már említett — tőkés importból származó — polisztirolgyöngy. A hét elején már egy további fejlesztés, az idomcserép gyártás előkészületeiről tárgyaltak a Tégla- és Cserépipari Tröszt, illetve a Baranya—Tolna Megyei Vállalat vezetői. E megbeszélések eredménye, hogy az év végén már komplett tetőrendszereket gyárt a bátaszéki gyár. Az előzmények a tavaszi BNV-n kezdődtek. Itt mutatta be ugyanis az olasz MO- RANDO cég azt az idomprést, amellyel különböző kiegészítő kerámia cserepeket lehet gyártani. Mivel a bátaszéki gyár cserépgyártó sorát annak idején szintén ez a cég szállította, s mivel a tröszt úgy látta, hogy itt adottak az egyéb feltételek is, ezért úgy döntött, hogy Bá- taszék kapja meg azt a prést. Az országban egyébként Békéscsabával egyidejűleg itt kezdik meg a kerámia tetőrendszerek gyártását. Azért egyidejűleg, mert Békéscsabán hasonló törekvések vannak, s várhatóan ott is az év végén indul a termelés. Az onnét kikerülő tetőrendszerek jórészt az alföldi, a bátaszékiek pedig elsősorban a dunántúli igényeket elégítik ki. A gyártás elkezdése egyben azt jelenti, hogy a beton tetőrendszerek mellett — VAÉV BRAMAC és a Római cserép — megjelennek a piacon a kerámia tetőrendszerek. Az olasz idomprés, a szegélycseréptől kezdve az antennakivezető elemig minden kiegészítő cserép előállítására alkalmas. A prés bizonyos részei már az országban vannak, jelenleg a hozzá szükséges szerszámok gyártására várnak. Ha ezek is megérkeznek, akkor megkezdődhet a szerelés olasz szakemberek irányításával. Mindez várhatóan november közepéig befejeződik, s akkor indul a próbagyártás. T. É. Szakmai irányító az Ipari Minisztérium Uj elképzelések a szakoktatásban Megújítani az elavult tankönyvállományt! - Érdekeltté teszik a képzésben résztvevő vállalatokat Az új oktatási törvény jelentős változásokat ígér a szakmunkásképzésben és a technikusképzésben is. Az Ipari Minisztérium oktatási osztályának helyettes vezetőjével, dr. Szabó Bélával az elgondolásokról beszélgettünk. — Országos tanácsadói hálózatot fogunk működtetni — mondta Szabó Béla —, mert megítélésünk szerint ez jobb lehetőségeket teremt a tapasztalatcserére, az összehasonlításra. A munkához 130 fős gárdára lesz szükségünk. A szakmai irányítás tehát hozzánk kerül, ugyanakkor az iskolák fenntartója a tanács marad. Mégsem hiszem, hogy ez konfliktusok forrása lenne, mert nincs utasítási igényünk, és ahol tarthatatlanul alacsony a színvonal, ott a jobbítás nyilván a helyiek érdeke is. — Várható-e tartalmi megújulás az elméleti képzésben? — Kilencvenhat szakma felülvizsgálatát tervezzük, ezek között körülbelül ötven olyan van, amelynek anyagait módosítjuk, és tíz eddig nem oktatott hivatást vezetünk be. Rendkívüli feladatot jelent az elavult tankönyvállomány felfrissítése, és a technikumok ellátása szakanyagokkal. Utóbbinál elképzelhetőnek tartom, hogy a tankönyvek helyett más formát kell találnunk. Ehhez is megteremtjük természetesen a megfelelő háttérintézményt. — Tíz éve nem jelent meg a bányászati szakoktatást segítő egyetlen módszertani könyv sem . . . — Munkánkat szeretnénk ki- teliesíteni, és amennyiben szükséges, ilyen kiadványokat is megjelenítünk. Egyébként épp ezen a területen régóta hiányzik az átfogó szakmai irányítás, most az országos hálózat segíti majd a bányaipari aknászképzést is. — Lehet-e változtatni a tanbányák és tanműhelyek részben termeléscentrikus szemléletén? — Nem egyeznek a vélemények abban, hogy a gyakorlati oktatásnak mennyi legyen a hasznos, a termelés irányába mutató, és mennyi a tanterv megvalósításáért folyó része. Most sajátos módon zajlik a dolog. Egyrészt van a tanterv, amelyet elméletileg végig zongoráznak a műhelyekben, a gyakorlat viszont az, hogy a képzés a tanterv iránymutatásaival, de termelő tevékenységgel párosulva folyik. Véleményem szerint ez akkor nem káros, ha láttatja az ismeretek egészét, és egy-egy részterületen mélyebb tudást ad, komo- lyabbban fejleszti a készségetervek az NC, CNC gépek (számítógéppel vezérelt megmunkáló központok) ismeretét, és előírják, hogy valamennyi tanuló tudjon dolgozni ezeken. Ugyanakkor generációk végeztek úgy, hogy még csak nem is láttak ilyen gépeket. Alapvető célunk, hogy legalább a gépészeti jellegű szakközépiskolák és szakmunkásképzők mindegyi* Szakmunkástanulók a forgácsoló tanműhelyben Cseri László felvételei két. Fontos, hogy a tanuló lássa: munkájának a termelés szempontjából is van szerepe. Rossz hatású, ha azt a munkadarabot, amit három napig reszelt, később a szemétben látja viszont. Miskolcon, a Zalka Máté Szakközépiskolában évente 16 milliós termelési értéket állítanak elő, ugyanakkor élenjáró az onnan kikerülő tanulók képzettsége. Az új oktatási törvényben éppen az a nagyszerű, hogy nem uniformizál. Minden iskola kiválaszthatja a kedvezőnek tűnő formát.- Milyen változások szükségesek az eszközállományban?- Egy példát ragadnék ki. 1972 óta tartalmazzák a tankét ellássuk ezekkel. Feladataink közé tartozik a számítástechnika további terjesztése. Szinte minden iskolában van egy tíztizenöt fős mag, akik jól ismerik a komputereket. Az a cél, hogy a többiek is eljussanak a játéktól a programozásig, mert az már maga az élet. — Az üzemi képzés fejlődésének egyik komoly kerékkötője, hogy a vállalati tanműhelyek után vagyonadó, a tanulók bére után béradó fizetendő. Tehet-e valamit ez ellen a minisztérium?- A pénzügyi szabályozás kérdéseiben^ olyan érdekeket képviselünk, hogy a képzéssel közvetlenül foglalkozó vállalatokat legalább ne büntessük. Mert mi ma a gyakorlat? Azok, akik nem foglalkoznak tanulókkal, minimális összeget fizetnek a szakmunkásképzési alapba, aztán éppen abból a pénzből, amely megmarad, mert nincs náluk képzés, ráígérnek a végzettek órabérére, és elcsábítják őket az „anyavállalattól”. Tudunk olyan budapesti cégről, chol a múlt évben senki sem maradt a végzettek közül. Ez a helyzet tarthatatlan. Akik nem foglalkoznak a gyerekekkel, többet fizetnek majd az alapba, és érdekeltté tesszük azokat, akik oktatnak. Távlatilag pedig meg kell szüntetni az említett adóterheket.- Lépjünk tovább! Technikusképzés .. . — Azokat az erőket szeretnénk kihasználni, amelyek az oktatási forma visszaállítása mellett kardoskodtak. Tudomásul kell persze venni, hogy itt van egy jó adag nosztalgia, és egykori presztízsét a képzés már nem éri el. Nem akarunk külső szemlélőként figyelni, segítő szándékkal lépünk fel, és ha megfelelő tárgyi és személyi feltételeket teremtenek valahol, akkor olyan szakok indításához is áldásunkat adjuk-, amelyek nem szerepeltek eredeti terveinkben.- Változik-e a továbbképzés rendszere? — Nem tervezünk olyan intézkedéseket, amelyek a továbbképzést kötelezővé tennék. Viszont elvárásunk a háttérintézettől — az Ipari Szakmai Továbbképző Intézettől —, hogy országos hálózatán keresztül olyan kínálatot biztosítson, amely meggyőzi a vállalatvezetőket: saját érdekük a dolgozók beíratása egy-egy tanfolyamra. Egyes szakközépiskolák is tanfolyamszervezési bázisként működnek. Vannak, akik úgy látják: területi belépésével az ISZTI olyan helyzetet hozott létre, amelyben e lehetőségeiket elvesztik. Ezzel szemben a jövőben is biztosítani kívánjuk az iskoláknak azon tanfolyamok szervezését, amelyeket eddig is jól csináltak. Sz. Koncz István fi Milli elektronizälfa tauközlesi halozatat „Fedélzeti komputer” a villanymozdonyokon A pécsi vasútigazgatóság, mint referenciaüzem - Svájcból rendeltek rádió adó-vevőket „Távközlés a vasútüzemben" címmel kétnapos nemzetközi konferenciát rendezett a múlt héten Balatonfüreden a Közlekedéstudományi Egyesület. A két nap során másfélszáz hazai vasúti távközlési szakember találkozott a híradástechnikai ipar hazai és külföldi képviselőivel. Megvitatták a közlekedési hírközlő rendszerek fejlesztésének mai irányát, a korszerű távközlési eszközök vasúti alkalmazás-technológiáját, az adat- átviteli hálózat korszerűsítését, a vezetékes és a vezetéknélküli átviteltechnika alkalmazásának előnyeit, lehetőségeit. Nem utolsósorban jneqismer- kedtek a fejlett külföldi vasútok távközlési rendszereivel. A füredi rendezvényen részt vett Balogh János, a pécsi vasútigazgatóság műszaki osztályvezetője is. Nagyon érdekesnek tartotta annak a francia szakembernek az előadását, aki az úgynevezett vonali rádiós rendszerekről, vagyis az egyes vasútvonalakon a menetirányító állomások és a mozdonyvezetők közötti rádiós kapcsolatokról beszélt. A francia rendszer különlegessége — amit egyébként a 300 kilomé- ter/óra sebességű Atlantic vasúton kívánnak bevezetni —, hogy egy központi számítógéphez önműködően eljuttatja a mozdony működésére vonatkozó műszaki adatokat is. Jó hír, hogy a MÁV már tárgyal ilyen „fedélzeti komputerek" üzembe helyezésének lehetőségéről. Érdekes volt az osztrákok előadása is az ún. mellékvonal rádiós forgalomirányító rendszerről. Ha ugyanis egy vonalon megszüntetik az állomásokat, akkor a továbbiakban a forgalmat az egész vonalon egyetlen menetirányító szabályozza, aki csak a vonalon közlekedő mozdonyvezetőkkel van állandó rádióösszeköttetésben. Magyarországon a fedélzeti komputereket elsőként a MÁV Szombathelyi Igazgatóságának területén, az Ausztriába átmenő villanyvonatokon alkalmazzák majd. A konferencián megtárgyalt kérdések most különösen időszerűek hazánkban, mert a MÁV-nál elkezdődött és folyamatban van a távközlési hálózat korszerűsítése. Megtörténtek az első lépések például az eddigi elektromechanikus Rotary rendszerű távbeszélőhálózatok elektronizálására. Erről a nagyszabású fejlesztési tervről a BHG szakemberei tájékoztatták a konferencia résztvevőit. Be- számqltak arról is, hogy 1987- ben a pécsi vasútigazgatóság területén megkezdik az új korszerű hálózat mintapéldányának kiépítését, hogy az itt szerzett tapasztalatokat felhasználhassák a korszerűsítés további menetében. Tehát afféle referenciaüzem lesz a pécsi vasútigazgatóság. Balogh János mindehhez hozzáfűzte, hogy a modernizálást ún. kisgóc központokkal kezdik. Elektronikas központokat építenek ki 'Fonyódon, Siófokon, Sár- bogárdon, ez utóbbi helyen a munkát már el is kezdték. A BHG fejlesztésével összhangban haladnak előre. A Pécs— Dombóvár—Budapest vonalon a villanymozdonyokra rádió adó-vevőket szerelnek fel, amelyeken át a mozdonyvezetők állandó kapcsolatban lesznek a diszpécserközponttal. Az adóvevőkészülékeket és egyéb berendezéseket egy svájci cégnél már meg is rendelték. — Rné — HÉTVÉGE 3. \i 500-as Szakmunkásképző Intézet számítógép tanterme A V 43-as típusú villanymozdony vezetőfülkéje Cseri László felvétele
