Dunántúli Napló, 1986. szeptember (43. évfolyam, 240-269. szám)

1986-09-20 / 259. szám

Of utakon Korszerű termékek Bálaszékről Poroton 36-os falazóblokk és komplett tetőrendszer A múlt héttől folyamatosan gyártják Bátaszéken a Poroton 36-os falazóblokkot. -Ebben az évben több, mint másfélmillió darabot állítanak elő, s ezt el­sősorban a baranyaiak és a tolnaiak vásárolhatják meg a TüZÉP-telepeken keresztül. A mennyiség húszmillió kis mére­tű téglának felel meg. Megkez­dődtek a szakmai egyeztetések annak az idomprésnek a be­szereléséről, amelynek révén az év végétől már komplett tető- rendszereket készít a Baranya —Tolna Megyei Tégla- és Cse­répipari Vállalat bátaszéki gyá­ra. Az első Poroton termékek egyikét, a 30-as falazóelemet 198ő-tól gyártják Bátaszéken. A termékösszetételen belül ak­kor még csak 4 százalékos rész­arányt képviselt. Időközben ez a mutató 36 százalékra emel­kedett. A megnövekedett ke­reslet és gyártás mögött az idő­közben bevezetett új hőtechni­kai szabványok húzódnak meg, amelyek lényegesen megszigo­rították az épületekre vonatkozó hővédelmj előírásokat. Ezeknek jórészt új termékekkel kellett és lehet megfelelni. A bátaszéki gyárban részben adottak voltak, részben megteremtették azokat a feltételeket, amelyek lehető­vé tették a korszerű építőanya­gok gyártását. A jó képlékeny- ségű alapanyag az eddigi ku­tatások szerint legalább továb­bi 30 évre elegendő, adott a technológia és jó égetést ga­rantáló gáztüzelésű kemence­sor. A Poroton 36-os falazóelem a 30-as továbbfejlesztett válto­zata, ámelyből 36 centiméter vastagságú falat lehet felhúz­ni. Most a nyár végétől — a sikeres próbagyártást követően — Bátaszéken megkezdték, a további tervek szerint pedig a közeljövőben a: szentesi és a mályi téglagyár is belép a Po­roton 36 gyártóinak sorába. A Poroton 36 márkanevű építő­anyag nagy pórustérfogatú, üreges termék. Importból szár­mazó polisztirolgyöngy adalék­kal készül. A jó hőszigetelő képessége részben az alap­anyag nagymérvű porozitásá- nak, részben a benne levő füg­gőleges üregek és bordák ked­vező méretének, elrendezésének köszönhető. Megfelelő a nyo­mószilárdsága, jó a hangszige­telése, s további előnye, hogy megfelelő a páradiffúziós tulaj­donsága, vagyis jól „lélegzik” az a fal, amely Porotonból ké­szül. Hozzávetőleges számítások szerint a 30-al egy négyzetmé­ter falszerkezetet — a szüksé­ges többi anyaggal együtt — 630 forintból lehet kihozni, a 36-sal pedig ugyanezt 450 fo­rintból. A tervek szerint a jövőben mindkét változatot gyártják Bá­taszéken, ám a párhuzamos gyártással sem tudják sajnos kielégíteni a rendkívül nagy ke­resletet. A mennyiség emelésé­re egyelőre nincs lehetőség. En­nek akadálya a már említett — tőkés importból származó — polisztirolgyöngy. A hét elején már egy továb­bi fejlesztés, az idomcserép gyártás előkészületeiről tárgyal­tak a Tégla- és Cserépipari Tröszt, illetve a Baranya—Tolna Megyei Vállalat vezetői. E meg­beszélések eredménye, hogy az év végén már komplett tető­rendszereket gyárt a bátaszé­ki gyár. Az előzmények a tava­szi BNV-n kezdődtek. Itt mu­tatta be ugyanis az olasz MO- RANDO cég azt az idomprést, amellyel különböző kiegészítő kerámia cserepeket lehet gyár­tani. Mivel a bátaszéki gyár cserépgyártó sorát annak ide­jén szintén ez a cég szállította, s mivel a tröszt úgy látta, hogy itt adottak az egyéb feltételek is, ezért úgy döntött, hogy Bá- taszék kapja meg azt a prést. Az országban egyébként Békés­csabával egyidejűleg itt kezdik meg a kerámia tetőrendszerek gyártását. Azért egyidejűleg, mert Békéscsabán hasonló tö­rekvések vannak, s várhatóan ott is az év végén indul a ter­melés. Az onnét kikerülő tető­rendszerek jórészt az alföldi, a bátaszékiek pedig elsősorban a dunántúli igényeket elégítik ki. A gyártás elkezdése egyben azt jelenti, hogy a beton tetőrend­szerek mellett — VAÉV BRA­MAC és a Római cserép — megjelennek a piacon a kerá­mia tetőrendszerek. Az olasz idomprés, a szegély­cseréptől kezdve az antennaki­vezető elemig minden kiegészí­tő cserép előállítására alkal­mas. A prés bizonyos részei már az országban vannak, je­lenleg a hozzá szükséges szer­számok gyártására várnak. Ha ezek is megérkeznek, akkor megkezdődhet a szerelés olasz szakemberek irányításával. Mindez várhatóan november közepéig befejeződik, s akkor indul a próbagyártás. T. É. Szakmai irányító az Ipari Minisztérium Uj elképzelések a szakoktatásban Megújítani az elavult tankönyv­állományt! - Érdekeltté teszik a képzésben résztvevő vállalatokat Az új oktatási törvény jelen­tős változásokat ígér a szak­munkásképzésben és a techni­kusképzésben is. Az Ipari Mi­nisztérium oktatási osztályának helyettes vezetőjével, dr. Szabó Bélával az elgondolásokról be­szélgettünk. — Országos tanácsadói há­lózatot fogunk működtetni — mondta Szabó Béla —, mert megítélésünk szerint ez jobb lehetőségeket teremt a ta­pasztalatcserére, az összeha­sonlításra. A munkához 130 fős gárdára lesz szükségünk. A szakmai irányítás tehát hozzánk kerül, ugyanakkor az iskolák fenntartója a tanács marad. Mégsem hiszem, hogy ez konf­liktusok forrása lenne, mert nincs utasítási igényünk, és ahol tarthatatlanul alacsony a színvonal, ott a jobbítás nyil­ván a helyiek érdeke is. — Várható-e tartalmi meg­újulás az elméleti képzésben? — Kilencvenhat szakma felül­vizsgálatát tervezzük, ezek kö­zött körülbelül ötven olyan van, amelynek anyagait módo­sítjuk, és tíz eddig nem oktatott hivatást vezetünk be. Rendkí­vüli feladatot jelent az elavult tankönyvállomány felfrissítése, és a technikumok ellátása szakanyagokkal. Utóbbinál el­képzelhetőnek tartom, hogy a tankönyvek helyett más formát kell találnunk. Ehhez is meg­teremtjük természetesen a megfelelő háttérintézményt. — Tíz éve nem jelent meg a bányászati szakoktatást segítő egyetlen módszertani könyv sem . . . — Munkánkat szeretnénk ki- teliesíteni, és amennyiben szükséges, ilyen kiadványokat is megjelenítünk. Egyébként épp ezen a területen régóta hiányzik az átfogó szakmai irá­nyítás, most az országos háló­zat segíti majd a bányaipari aknászképzést is. — Lehet-e változtatni a tan­bányák és tanműhelyek részben termeléscentrikus szemléletén? — Nem egyeznek a vélemé­nyek abban, hogy a gyakorlati oktatásnak mennyi legyen a hasznos, a termelés irányába mutató, és mennyi a tanterv megvalósításáért folyó része. Most sajátos módon zajlik a dolog. Egyrészt van a tanterv, amelyet elméletileg végig zon­goráznak a műhelyekben, a gyakorlat viszont az, hogy a képzés a tanterv iránymutatá­saival, de termelő tevékenység­gel párosulva folyik. Vélemé­nyem szerint ez akkor nem ká­ros, ha láttatja az ismeretek egészét, és egy-egy részterüle­ten mélyebb tudást ad, komo- lyabbban fejleszti a készsége­tervek az NC, CNC gépek (szá­mítógéppel vezérelt megmun­káló központok) ismeretét, és előírják, hogy valamennyi ta­nuló tudjon dolgozni ezeken. Ugyanakkor generációk végez­tek úgy, hogy még csak nem is láttak ilyen gépeket. Alapvető célunk, hogy legalább a gépé­szeti jellegű szakközépiskolák és szakmunkásképzők mindegyi* Szakmunkástanulók a forgácsoló tanműhelyben Cseri László felvételei két. Fontos, hogy a tanuló lás­sa: munkájának a termelés szempontjából is van szerepe. Rossz hatású, ha azt a munka­darabot, amit három napig re­szelt, később a szemétben lát­ja viszont. Miskolcon, a Zalka Máté Szakközépiskolában éven­te 16 milliós termelési értéket állítanak elő, ugyanakkor élen­járó az onnan kikerülő tanulók képzettsége. Az új oktatási tör­vényben éppen az a nagyszerű, hogy nem uniformizál. Minden iskola kiválaszthatja a kedve­zőnek tűnő formát.- Milyen változások szüksé­gesek az eszközállományban?- Egy példát ragadnék ki. 1972 óta tartalmazzák a tan­két ellássuk ezekkel. Feladataink közé tartozik a számítástechni­ka további terjesztése. Szinte minden iskolában van egy tíz­tizenöt fős mag, akik jól ismerik a komputereket. Az a cél, hogy a többiek is eljussanak a já­téktól a programozásig, mert az már maga az élet. — Az üzemi képzés fejlődésé­nek egyik komoly kerékkötője, hogy a vállalati tanműhelyek után vagyonadó, a tanulók bé­re után béradó fizetendő. Te­het-e valamit ez ellen a mi­nisztérium?- A pénzügyi szabályozás kérdéseiben^ olyan érdekeket képviselünk, hogy a képzéssel közvetlenül foglalkozó vállala­tokat legalább ne büntessük. Mert mi ma a gyakorlat? Azok, akik nem foglalkoznak tanulók­kal, minimális összeget fizetnek a szakmunkásképzési alapba, aztán éppen abból a pénzből, amely megmarad, mert nincs náluk képzés, ráígérnek a vég­zettek órabérére, és elcsábít­ják őket az „anyavállalattól”. Tudunk olyan budapesti cégről, chol a múlt évben senki sem maradt a végzettek közül. Ez a helyzet tarthatatlan. Akik nem foglalkoznak a gyerekek­kel, többet fizetnek majd az alapba, és érdekeltté tesszük azokat, akik oktatnak. Távlati­lag pedig meg kell szüntetni az említett adóterheket.- Lépjünk tovább! Techni­kusképzés .. . — Azokat az erőket szeret­nénk kihasználni, amelyek az oktatási forma visszaállítása mellett kardoskodtak. Tudomá­sul kell persze venni, hogy itt van egy jó adag nosztalgia, és egykori presztízsét a képzés már nem éri el. Nem akarunk külső szemlélőként figyelni, se­gítő szándékkal lépünk fel, és ha megfelelő tárgyi és szemé­lyi feltételeket teremtenek vala­hol, akkor olyan szakok indítá­sához is áldásunkat adjuk-, amelyek nem szerepeltek ere­deti terveinkben.- Változik-e a továbbképzés rendszere? — Nem tervezünk olyan in­tézkedéseket, amelyek a to­vábbképzést kötelezővé tennék. Viszont elvárásunk a háttérin­tézettől — az Ipari Szakmai To­vábbképző Intézettől —, hogy országos hálózatán keresztül olyan kínálatot biztosítson, amely meggyőzi a vállalatve­zetőket: saját érdekük a dol­gozók beíratása egy-egy tan­folyamra. Egyes szakközépisko­lák is tanfolyamszervezési bá­zisként működnek. Vannak, akik úgy látják: területi belépésével az ISZTI olyan helyzetet hozott létre, amelyben e lehetőségei­ket elvesztik. Ezzel szemben a jövőben is biztosítani kívánjuk az iskoláknak azon tanfolyamok szervezését, amelyeket eddig is jól csináltak. Sz. Koncz István fi Milli elektronizälfa tauközlesi halozatat „Fedélzeti komputer” a villanymozdonyokon A pécsi vasútigazgatóság, mint referenciaüzem - Svájcból rendeltek rádió adó-vevőket „Távközlés a vasútüzemben" címmel kétnapos nemzetközi konferenciát rendezett a múlt héten Balatonfüreden a Köz­lekedéstudományi Egyesület. A két nap során másfélszáz hazai vasúti távközlési szakember ta­lálkozott a híradástechnikai ipar hazai és külföldi képviselői­vel. Megvitatták a közlekedési hírközlő rendszerek fejlesztésé­nek mai irányát, a korszerű táv­közlési eszközök vasúti alkal­mazás-technológiáját, az adat- átviteli hálózat korszerűsítését, a vezetékes és a vezetéknélkü­li átviteltechnika alkalmazásá­nak előnyeit, lehetőségeit. Nem utolsósorban jneqismer- kedtek a fejlett külföldi vasútok távközlési rendszereivel. A füredi rendezvényen részt vett Balogh János, a pécsi va­sútigazgatóság műszaki osz­tályvezetője is. Nagyon érde­kesnek tartotta annak a fran­cia szakembernek az előadá­sát, aki az úgynevezett vonali rádiós rendszerekről, vagyis az egyes vasútvonalakon a menet­irányító állomások és a moz­donyvezetők közötti rádiós kap­csolatokról beszélt. A francia rendszer különlegessége — amit egyébként a 300 kilomé- ter/óra sebességű Atlantic vas­úton kívánnak bevezetni —, hogy egy központi számítógép­hez önműködően eljuttatja a mozdony működésére vonatkozó műszaki adatokat is. Jó hír, hogy a MÁV már tárgyal ilyen „fedélzeti komputerek" üzembe helyezésének lehetőségéről. Érdekes volt az osztrákok elő­adása is az ún. mellékvonal rádiós forgalomirányító rend­szerről. Ha ugyanis egy vona­lon megszüntetik az állomáso­kat, akkor a továbbiakban a forgalmat az egész vonalon egyetlen menetirányító szabá­lyozza, aki csak a vonalon köz­lekedő mozdonyvezetőkkel van állandó rádióösszeköttetésben. Magyarországon a fedélzeti komputereket elsőként a MÁV Szombathelyi Igazgatóságának területén, az Ausztriába átme­nő villanyvonatokon alkalmaz­zák majd. A konferencián megtárgyalt kérdések most különösen idő­szerűek hazánkban, mert a MÁV-nál elkezdődött és folya­matban van a távközlési háló­zat korszerűsítése. Megtörténtek az első lépések például az ed­digi elektromechanikus Rotary rendszerű távbeszélőhálózatok elektronizálására. Erről a nagy­szabású fejlesztési tervről a BHG szakemberei tájékoztatták a konferencia résztvevőit. Be- számqltak arról is, hogy 1987- ben a pécsi vasútigazgatóság területén megkezdik az új kor­szerű hálózat mintapéldányá­nak kiépítését, hogy az itt szer­zett tapasztalatokat felhasznál­hassák a korszerűsítés további menetében. Tehát afféle referenciaüzem lesz a pécsi vasútigazgatóság. Balogh János mindehhez hoz­záfűzte, hogy a modernizálást ún. kisgóc központokkal kezdik. Elektronikas központokat építe­nek ki 'Fonyódon, Siófokon, Sár- bogárdon, ez utóbbi helyen a munkát már el is kezdték. A BHG fejlesztésével összhang­ban haladnak előre. A Pécs— Dombóvár—Budapest vonalon a villanymozdonyokra rádió adó-vevőket szerelnek fel, ame­lyeken át a mozdonyvezetők ál­landó kapcsolatban lesznek a diszpécserközponttal. Az adó­vevőkészülékeket és egyéb be­rendezéseket egy svájci cégnél már meg is rendelték. — Rné — HÉTVÉGE 3. \i 500-as Szakmunkásképző Intézet számítógép tanterme A V 43-as típusú villanymozdony vezetőfülkéje Cseri László felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents