Dunántúli Napló, 1986. szeptember (43. évfolyam, 240-269. szám)
1986-09-14 / 253. szám
Természetes gyógymódok terjedése Terjed a barlangterápia öt magyar — köztük két pécsi — hivatalos résztvevője volt a Barcelonában megrendezett IX. Szpeleológiai Világkongresszusnak. A karszt- és barlangtudományok eddigi eredményeinek összegzéséhez a két pécsi résztvevő — dr. Pais Ella pszichológus a Pollack Mihály Műszaki Főiskoláról, valamint dr. Fodor István, az MTA 'Regionális Kutatások Központja tudományos osztályvezetője — közös munkával, a gyógybar- langokban kezelt betegek pszichológiai vizsgálatának elemzésével járultak hozzá. A megfigyelések jelentős részét az abaligeti barlangban végezték. Az egészen új kutatási területen dr. Fodor István, a barlangi környezet éghajlati, klimatológiai, mikrobiológiai és kémiai mutatóinak meghatározásával, dr. Pais Ella pedig a barlangterápia során kezelt asztmás betegek jellegzetes személyiségvonásainak feltárásával foglalkozott. Vizsgálataikból egyértelműen kiderült, hogy az asztmás betegség kialakulásának nem csak szervi, hanem pszichés eredetű okai is lehetnek. Sok betegre jellemző, hogy testi betegségképpel kívánják megvédeni önmagukat a környezeti stressztényezőkkel — munkahelyi, családi és anyagi problémákkal — szemben és ezzel feszültségeik valódi okának feltárását akadályozzák meg. Érdekesség, hogy a betegségképzetbe menekülés a férfiaknál erősebb, mint a gyengébb nemnél. A két kutató arra a következtetésre jutott, hogy barlangterápiára alapozott módszerük alkalmas lőhet a szervi és pszichés eredet elkülönítésére és ezzel a helyes gyógymód megválasztására. — A barlangot egy klimatikus gyógyhely aktív keretének lehet tekinteni — fejtegette dr. Pais Ella, ahol az elsődleges orvosi kezelés mellett a pszichés gondozásnak is helyet kell adni a jövőben. Természeti adottságaink kedvezőek ehhez, hisz Magyarországon mintegy 3000 barlang, köztük több gyógyhely található. Vá I toza tos ka rsz tte rü létéi nk- nek, barlangjaink nagy számának, valamint kutatóink széles körű, eredményes munkájának köszönhetően hazánk nyerte el Barcelonában az 1989-es, X. Szpeleológiai Világkongresszus rendezésének jogát. Mint pécsiek, büszkék lehetünk arra is, hogy dr. Fodor István személyében — aki a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat elnöke — először választottak a Nemzetközi Szpeleológiai Unió titkárai közé magyar kutatót. Balog N. és Szegényebb lettem egy illúzióval. Volt, hogy arról álmodoztam; valaki mélyen a szemembe néz vagy esetleg elmerül tenyereim rejtelmeiben, netán kártyát vetve rólam és csakis rólam szól, és elmondja a jövőmet. Ebben az időszakban naiv voltam és nem találkoztam még igazi jósnőkkel. Ez utóbbi nemrégiben esett meg velem, széles-e világ egy picinyke szegletében. Két jósnőhöz is volt szerencsém, rövid időn belül. És mit tesz a sors; mindegyikük előre tudott rólam. Ez lehetet a lelkészülés, a felkészlütség ára vagyishogy átka. Az ember, főként, ha toliforgatásra adja a lejét, manapság úgy tűnik már fel sem készülhet, úgy igazán. Mert bejelentik előre, mert lebukik, mert — ahogyis most legutóbb hallottam — „azt vetette ki a kártya, hogy ma jön egy „hivatalos ember". Hivatalos ember lettem, kérem, igy mégcsak nem is jósolhatnak nekem. Elmondanak mindent, beszélnek velem sok mindenről, csak a jövendőmről ne essék szólj?) Szegényebb lettem egy illúzióval. Bocsánat és még eggyel. De ez semmi az előzőkhöz képest, ezt hivatalos emberként is elmondhatom. Ez a második; magánügy. Annyit ugyanis nagynehezen sikerült megtudnom, hogy én is jósolhatnék, ha áttanulmányozom mondjuk a Tolnai Világlapja évkönyvének valamelyik példányát, e század tizes éveiből. Ezen aztán ne múljon! Hiába keresgéltem, megyénk könyvtáraiban nem találtam a jeles lap éppen azon évfolyamát. Sebaj! Jóslásokról Írok, kezdtem el hiresztelni szerteszét és jó- néhány más könyvet ajánlót tak. Seregnyi, mostanában vagy korábban megjelent mukát tanulmányoztam a kártyavetésről, a tenyérjóslásról, a babonás napokról... Jobb sorsra érdemes kolléganőmet pedig megkértem; ugyan, menjen már ő is a jósnőkhöz. És rájöhettem, nem minden nap vet ki „hivatalos embert" a kártya. Neki jósoltak. Jókat. Örömmel újságolta, a részletekkel sem maradt adós. Én meg itt állok bizonytalanul, azon kívül, hogy különböző könyvekben a legkülönbözőbb dolgokat olvasgattam magamról — jóslatként. Volt pillanat, amikor azon kaptam magam, hogy sajátmagamnak vetek kártyát, néha, végső elkeseredésemben, percekig vizsgálgat- tam saját tenyeremet. Aztán rájöttem, ezekkel is csak a drága időm megy, közben pedig alakulhatna, alakítgathatnám például a saját jövőmet. Vagy nem? Bozsik László Mi legyen a névjegyen? Szabványosított telefonszámok Belföldön zárójel, külföldről kereszt Sok bosszúságtól kíméli meg magát az ember, ha precízen, pontosan írja fel a telefonszámokat. De vajon létezik-e olyan szabály, amely előírja, hogy mi a követendő? A hazai gyakorlatot figyelve ugyanis könnyen kialakulhat bennünk a vélemény: ahány ház, annyi szokás. A hirdetésekben például mindenkinek elemi érdeke, hogy a közölt szám minél kevesebb tévedésre adjon lehetőséget. Mégis megesik, hogy ugyanaz a cég, ugyanabban a lapban másként írja a telefonszámot a második, megint másként a negyedik oldalon. Van aki a kettes tagolást alkalmazza, mások kötőjelet tesznek a számok közé. Bonyolítja a helyzetet ha a telefonszám elé oda kerül a körzetszám is. Van ugyanis egyjegyű — ilyen Budapesté —, kétjegyű, sőt ha elkészül a szigetvári főközpont, Baranyában lesz háromjegyű körzetszám is. A névjegyeken, a vállalatok, intézmények levélpapírjain a legkülönfélébb számleírást alkalmazzák. A Magyar helyesírás szabályai nem intézkednek egyértelműen a követendő gyakorlatról, a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság azonban kiadott egy kis füzetecs- két, amelyben többek között a telefonszámok helyesírására is adnak tanácsot. Javaslataik szerint például egy pécsi telefonszámot belföldi használatra így kell írni: (72)15-000, de helyes az is, ha a számok elé odakerül az a szó is, hogy „belföldön". Ha pedig azt akarjuk, hogy a határokon túlról is hívni tudjanak bennünket, a következőt kell leírnunk: -(-36 72 15 000. A + jel a külföldieknek egyértelműen jelzi a telefonszámot, ez a jel ugyanis szabványosított. A posta ajánlata szerint a csak külföldre szóló levelekre, iratokra a „belföldön" szó helyett National kerül. Ha azt akarjuk, hogy például Bécsből is hívhatóa.k legyünk, a számsor elé az „International" szó kerül. A szabvány természetesen abban is segít, hogy egy bécsi számot is könnyen megértsünk. íme a példa: National (0222) 881 1008. Bécs területéről elég csupán a zárójel utápi számot hívni, Ausztria más vidékéről viszont a 0 tárcsázandó először. A forgalomválasztó szám után pedig Bécs körzetszáma a 222, végül pedig a maradék, ami nem más mint az előfizető száma. Ha Magyarországról akarunk — a példánál maradva — mondjuk Bécsbe telefonálni, máris másként írandó a számsor: +43 222 881 10 08. A szakemberek javaslata alapján tehát a legcélszerűbb ha a levélpapírokon, névjegyeken egyaránt feltüntetjük a belföldről, illetve a külföldről hívható számsort. Ferenci Demeter Új lakóegységek kialakítása Kicserélik az ajtó- és ablaktokokat, felújitjók a vízvezeték-hálózatot. Fotó: Proksza László Családias típusú nevelőotthon Pécsett A kísérlet- szeptemberben kezdődik A cél: a nevelőotthonban élő gyermekek élménydúsabb, változatosabb, a családi élethez jobban hasonlító körülmények közötti nevelése, személyiségük, képességeik kibontakoztatása. A Pécsi Állami Nevelőotthonban a Művelődési Minisztérium gyermek- és ifjúságvédelmi osztályának javaslata alapján, a városi és megyei tanács támogatásával, szeptembertől - elkezdődik a családias típusú nevelőotthon megteremtésének kísérlete. Még javában dolgoznak a Megye utcában. A földszinten mindenki takarít. Nevelők, gyermekfelügyelők, konyhások és a takarítónő. Vasárnap délutánra, amikoris visszajönnek a gyerekek a nyarolás- bál, ez a szint ragyogni .fog. Az emeleten a kivitelezők szeptember közepére ígérték az- átalakítás befejezését. Merckle Lászlóné igazgatóval lépegetünk a törmelékek kö. zött, de a látvány így is biztató. Két-két nagyszoba között teakonyha, előszoba, zuhanyozó. A gyerekek a nevelőotthon költségvetéséből pénzt is kapnak, amivel gazdálkodhatnak. Főzhetnek, születésnapokra megsüthetik a tortát, moshatnak. Megismerkednek a nyersanyagokkal, ihogy ne forduljon elő, ami nagyon sokszor megtörtént: kikerülve az intézetből, még nem láttak étolajat, nem tudták, milyen a teafű. Nyolcvan gyereket helyeznek el hét csoportban. Az emeleten három koedukált csoportban, elsősorban testvérek laknak, majd, a földszinten a fiúk. A szobákban minden gyereknek lesz külön kis sarka, saját szekrénnyel, polccal, lámpával. Egy-egy csoporttal két nevelő és egy gyermekfelügyelő foglalkozik majd, így is több lehetőség nyílik az egyéni 'bánásmódra, a szocializációs, kommunikációs feladatok ellátására. A pécsi nevelőotthonban egyik fő elv, hogy a bekerülő gyermekeket feltételek nélkül, hiányosságaikkal, hibáikkal együtt el kell fogadni, szeretetteljes kapcsolatot kell kialakítani velük és utána lehet következetesen, lépésről-fépés- re, egymással összhangban nevelni őket. A gyerekek általában választanak is maguknak „pötronálót”, ki a nevelőtanárral, ki a konyhásnéni- vel van barátibb kapcsolatban. — Szeretnénk még jobban hozzájárulni a harmonikus személyiségfejlődéshez, a csoládi háttér hiányából vagy nem megfelelő voltából adódó szocializációs hátrányok minél sikeresebb leküzdéséhez — mondja Merckle Lászlóné. Elmeséli, hogy mindenki örömmel készül az új feladatokra, a gyerekek is lelkesen várják a változásokat. Mielőtt elutaztak a közös vagy a családdal töltött nyaralásra, segítettek is a munkában, megértették az átmenetileg szűkösebb körülményeket. A nevelőotthonban harmadik éve építkeznek, felújították az életveszélyessé vált épületszórnyat, folyamatosan korszerűsítették az ugyancsak rossz állapotú, elavult villamos- és vízvezetékeket. A munkákat nehezítette az épület alatt húzódó pincerendszer tömedékelése is. A földszinti szolgálati lakást is átalakítják, különféle műhelyeket, betegszobát, klubszobát, tornatermet rendeznek be. A későbbiekben a Nevelési Tanácsadó is új épületbe költözik és az így felszabaduló helyiségekkel is a nevelőotthon bővül, egyre szellősebbé, lakhatóbbá válik, egyre jobban szolgálja a közös érdekeket: minél több egészséges, kiegyensúlyozott fiatal kerüljön ki a nevelőotthonból, legyen elég erős érzelmileg, szellemileg és fizikailag a saját otthon teremtéséhez. B. A. I Tanmúzeum Szakadáton Német nemzetiségi tanmúzeumot avattak a Tolna megyei Szakadáton, a kis falunak a körzetesítés óta nem használt iskola iát rendezték be régészeti, néprajzi és helytörténeti anyaggal a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum szakemberei. Az országban első ilyen intézményt a gyönki körzeti általános iskola kezelésébe adják át, azzal a céllal, hogy a tanmúzeumban történelmi, környezetismereti és néprajzi foglalkozásokat tartsanak a gyerekek számára, az ott látható dokumentumok és tárgyak felhasználásával. Gyönkhöz hat kisebb település tartozik, köztük Szakadát is. A nagyközség új, modern általános iskolája az egyik legjobban felszerelt tanintézmény Tolna megyében, de a múzeumi órákkal, a gyerekek érdeklődésének felkeltésével még tovább javíthatják az oktatás színvonalát — ezt várják a pedagógusok és a muzeológusok a most birtokba vett falusi múzeumtól. Az intézmény egyik termében régészeti jeletek láthatók, az őskortól a honfoglalásig. Itt állították ki a Gyönk határában feltárt avar temető leleteiből az egyik harcos maradványait is, fegyverrel és egyéb eszközökkel. A régészeti anyag mellett jól megfér az a gazdag tárlat, amely Szakadát történelmének legfontoso'bb eseményeit mutatja be 1723-tól, amikor az első német családok letelepültek a helységben. Sok írásos dokumentum, fénykép és tárgy maradt meg a falúban és most közkinccsé vált. A másik teremben német falusi szobát rendeztek be, részben helyi, részben Tolna megye más településeiről való bútorokkal . és Iakáctextillel. Muzeóis értékűek nemcsak a bútorok, de a század elején készült, jellegzetes díszítésű ágyneműk is. Különleges szobadísz az a virágmintás, festett famennyezet, amelyet 1871-ben készítettek és mostantól a szakadáti tanmúzeum egyik ékessége. A ládatörténeti kiállításnak a zárt folyosón jutott hely: 15 kelengyeládát mutatnak be. Gemenci József vasamapi 3
