Dunántúli Napló, 1986. szeptember (43. évfolyam, 240-269. szám)
1986-09-13 / 252. szám
Olyan közhangulatot alakítsunk ki. amelynek jellemzője a tenniakarös Méltón egyetemünk hírnevéhez Részleteket közlünk dr. Bauer Miklós, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektorának tanévnyitó beszédéből. «V Egyetemünk életében a tanévnyitó nyilvános tanácsülés mindenkor ünnepélyes atka lom, amely lehetove tesz- hogy visszatekintsünk az elmúlt tanévre és körvonalazzuk a következő tanévre vonatkozó e gondolásainkat. Legfőbb fenolunknak azt tekintjük, hogy optimálisan biztosítsuk az egye tem működésének feltételeit, Az elmúlt évben az egyetem vezetése figyelmét és energiáját főképpen az egyetem működési feltételemek jav, oso ° irányuló törekvés kötötte I- Tájékoztatom a tisztelt e kezletet, hogy a 400-agyas ki. nikai tömbbel szembenJe«, terület birtokbavétele megkezdődött, a kisajátítás, eljár« folyamatban van. Sikerült elő rébb lépnünk a régi H. tomb ügyében. A II. Sebé“5*' “"".I ka felújítása elkezdődött, a homlokzat felújítása befejeződött. Birtokunkba került a Bem utcában egy uj épületrész, amelynek felhasználósa lehetővé teszi a két klinika égető területproblemainak enyhítését. Ugyancsak kedvezően halad a Szülészeti Klinika felújításának előkészítése. Befejeződött a Honved utcai épületek felújítása, elkészült a qyóqyszertár, átköltözésé folyamatban van. Lényegeben az elméleti tömbünk végleges kialakítása megtörtént. Az I. sz.. Belklinikán működésbe lePett o korszerűen felszerelt kliniko- ifarmokológiai osztály, es elfoglalhatta új helyét az Izotópdiagnosztikai Laboratorium. Befejeződött a cobalt-bunker építése, ott a munka heteken belül megindulhat. Hónapokon belül működésbe lép az uj, modern angiográf és megkezdődött a számítástechnikai csoport szervezése a Központi Elméleti Laboratórium keretein belül. , ..... Mindezek egyetemünk működésének tulajdonképpen előfeltételeit hivatottak biztosítani. Az egyetem lényegi tevékenysége az oktaíó-nevelo munkában, a gyógyitomunka- ban és a kutatómunkában realizálódik. Feladatunk az, oktatómunka színvonalának további emele- se. Emelni kell a követelményeket is úgy, hogy azok ne jelentsenek túlterhelést. At kell tekintenünk tananyagunkat tartalmi szempontból. Bizonyos tervmódosítás is szükségesnek látszik, hogy elérjük a vizsgaterhelések racionálisabb elosztását. Kiemeltén kívánunk foglalkozni az oktató-nevelő munka technikai feltételeinek javításával. A képátviteli technika forradalmasította a szerrrlélte- tés lehetőségét, ezzel élnünk kell és korlátozott anyagi lehetőségünk ellenére is el kell látnunk vele intézeteinket. A jövőben jóval többet kell foglalkoznunk az oktatók munkájával^' értékelésével, segítsé- gével. 6. HÉTVÉGE A klinikai oktatásunk gyenge pontja a hallgató-betegágy arány. A megoldást csak az egyetemi klinikák és az oktatást végző kórházi, osztályok közötti olyan kapcsolat jelentheti, amely képes biztosítani azt, hogy nemcsak a kívánt szellemben és a megfelelő metodikának alkalmazásával történjen az oktatás, hanem követelményeiben is megegyezzen a klinikáéval. Tovább kell javítani tehát a kórházi osztályok és a klinikák kapcsolatát. Közismert, hogy egyetemünk nagy számban oktat külföldi hallgatókat. Ezeknek a hallgatóknak túlnyomó többsége ösztöndíjasként az afrikai országokból, vagy a fejlődő országokból jött, de jónéhány szocialista országból is vannak nálunk és folytatják tanulmányaikat. Néhány év óta önköltséges alapon is tanulnak külföldi hallgatók egyetemünkön angol nyelven. Noha ez az oktatás külön történik, természetes, hogy az ide fordított oktatói energia kamatozik a hallgatók másik csoportjának oktatásában is. Gyógyító-megelőző munkánkban arra kell törekednünk, hogy. a lehetőségeket mind technikai, 'mind emberi értelemben optimálisan használjuk fel. Törekszünk az új diagnosztikai és fherápiós eljárások bevezetésére. Kiemelten egy modern computer-tomograph és egy cardiológiai ultrahang-készülék beszérve- zését szorgalmazzuk. Klinikáinkon évente több beteg fordul meg, mint egész megyénk lakossága. Ez a szóm kötelez. Sajnos, az elmúlt évben néhány észrevétel érte ezen munkánkat. Ezúttal is szeretném megköszönni a beteg- ellátásban részt vevő . dolgozóink áldozatos munkáját és kérem, hogy további jó munkájukkal öregbítsék egyetemünk jó hírét. A tanévnyitó alkalmával abban a helyzetben vagyunk; hogy értékelhetjük az elmúlt 5 éves tervidőszak tudományos munkáját. Megállapíthatjuk, hogy a nehéz gazdasági helyzet és az elöregedett (átlagban 14-15 éves) műszer- géppark ellenére a Pécsi Orvostudományi Egyetem meg tudta őrizni átlagos tudományos produktivitását, ami nagy szó — sőt, úgy tűnik, hogy egyes tanszékek kutatási színvonala és elismertsége még nőtt is. Ebben két tényező játszott döntő szerepet: egyrészt kutatóink áldozatkészsége és tudományszeretete, másrészt az a tény, hogy kutatóink az egyetemen belüli, hazai- és külföldi kooperáció, előnyeit igen okosan aknázták ki. A pályázatok évét éljük. Az eddigi mérleg nem mondható kedvezőtlennek, ami arra utal, hogy a tudományirányítók értékelik a Pécsi Orvostudományi Egyetem kutatási tevékenységét. 24 tanszék kapott EüM-i tárcaszintű kutatási támogatást (összesen 21,5 millió Ft), az MTA 3 intézetet támogat (2,4 millió Ft), OKKFT pályázatot két intézet nyért (8,2 millió Ft), OTKA támogatásában 13 tanszék részesül (25,8 millió Ft), ami eddig összesen 57,9 millió Ft 1990-ig. Nem lebecsülendő összeg. Vitathatatlan, hogy egy-két tanszék kérelmének elutasítása nehezen magyarázható meg, de nem állítható, hogy az eddigi kép egészében véve igazságtalan lenne. A kutatási színvonal megőrzése és emelése érdekében fokozzuk a kutatásfejlesztési kooperációt olyan külső intézményekkel, melyek erre hajlandók, s ha ez az egyetem kutatási alapfunkciójának ellátását elősegíti. Be kell hoznunk lemaradásunkat a számítástechnika terén, amire már most , megvannak a feltételek. Korszerűsíteni szeretnénk az információszolgálatot is a MEDLINE rendszer kiépítésével. Bővíteni szeretnénk valamelyest folyóba tállományunkat. Az egyetemi tevékenység alapja az intézet, az a bázis, ahol feladataink realizálása minden vonatkozásban megtörténik. Szeretnénk, ha intézeteink továbbra is betöltenék az alkotó műhely szerepét, ahol a fiatalok formálása, képzése az alkotó munka része, ahol a vezető és a munkatárs partnerként dolgozik, és az egymás iránti felelősség bővül az egyetem iránt érzett kötelezettséggel. Az egyetem vezetése szeretné az intézetvezetésen keresztül bekapcsolni az egyetem dolgozóit az egyetemi feladatok kimunkálásába és a vezetésbe. Ezt elősegítendő, javítani kívárfjuk tájékoztatásunkat. Szeptember 1-től kezdődően egyrészt megjelenik egyetemünk tanrendje, másrészt pedig megjelenik a Pécsi Orvostudományi Egyetem Hivatalos Közleménye. * A tanévnyitón tisztelettel kö- szüntjük azokat, akik az elmúlt évben jó munkájukkal kitüntetést érdemeltek ki. Dr. Ti- gyi József egyetemi tanár a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetésben, dr. Tényi Jenő egyetemi tanár az Április 4-e Érdemrend kitüntetésben részesült. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapták: dr. Jávor Tibor egyetemi tanár, Fábián Dénesné egyetemi vezető nővér és Paulovics Sándor gazdasági vezető. „Kiváló Orvos" kitüntetést kapott dr. Csaba Imre egyetemi, tanár. Egyetemünk dolgozói immár másodízben nyerték el a Honthy Hanna emlékjutalmat, melyet ez évben a gyermeksebészet munkacsoportja kapott meg. 30 dolgozónkat Kiváló Munkáért kitüntetésben részesített az egészségügyi miniszter. Köszöntőm azokat a dolgozóinkat, akik maaasabb beosztásba kerültek: dr. Székely József egyetemi docens egyetemi tanári kinevezést, dr. Forgon Mihály egyetemi tanár intézet- igazgatói megbízást kapott. Az elmúlt tanévben egyetemünk három „Honoris causa” doktort avatott: prof. Walter Frommhold (NSZK), prof. Murray Goldstein (Egyesült Államok), prof. flndrew Vidor Schally (Egyesült Államok). Mindig szakmai megbecsülést, bizonyos értelemben kitüntetést jelent, ha egyetemünk valamelyik intézete valamely tudományos társaságtól elnyeri egy tudományos összejövetel rendezésének jogát. Az elmúlt tanévben egyetemünkön a II. sz. Belgyógyászati és Urológiai Klinika, a Szülészeti Klinika és a Könyvtár rendezett nívós kongresszust. Meg szeretném említeni a Kísérletes Sebészeti Intézet által rendezett micro- chirurgiai kurzust, ami szép példája egyrészt az elmélet^ intézetek és a klinikák, ‘ másrészt az egyetemek közötti gyümölcsöző együttműködésnek. Bejelentem, hogy dr. Frang Dezsőt, egyetemünk volt tanárát az egészségügyi miniszter a budapesti Urológiai Klinika intézetigazgatói állására nevezte ki. * Külön szeretném köszönteni a most beiratkozott és fogadalmat tevő elsőéves hallgatóinkat. Emlékeztessem önöket, hogy legalább másfélszer eny- nyien nem tudtak egyetemünkre bekerülni és még egyszer ennyien vannak, akik tulajdonképpen megfeleltek a követelményeknek, de a mérlegelés során önök előnyben részesültek. Egyetemünk szeretettel fogadja önöket. Ez egyúttal azzal is jár, hogy kötelességük ehhez az egyetemhez méltóan viselkedni, élni, gondolkodni és dolgozni. Tanévnyitó beszédemet azzal a megállapítással szeretném befejezni, hogy egyetemünk alapvetően rendelkezik mindazon szellemi és anyagi javakkal, amelyek szükségesek ahhoz, hogy becsülettel teljesítse mindazon feladatát, amit tőle az ország elvár. Képeink Pécsett, a Budai Nagy Antal utcai Módszertani óvodában készültek. Läufer László felvételei Ismerkedés a bölcsődével A hathónapos Ottó Áron a hatalmas udvari járókában hasal. Vele szemben — hol előrébb mászva, hol felülve, vagy lehasalva — a kilenchónapos Márki Zsófia. Kettejük közül ő az, aki otthonosan érzi magát ebben a környezetben, aki már ismerős darabként fogja meg a játékokat, szélesen mosolyog a gondozónőkre. Áron, még csak ismerkedik a bölcsődével, a beszoktatás óráit, napjait tölti .. . — Az első napokban valóban csak órákról beszélhetünk — mondja Pilkhoffer Józsefné, a pécsi Módszertani Bölcsőde helyettes vezetője. — Fokozatosan, napról napra emeljük az itt eltöltött időt, s az ismerkedés második hetében már eljutunk odáig, hogy az édesanya rövid időre itt is hagyja a gyermekét, illetve délután itt alszik a kicsi. Augusztus végén — tekintettel a tanévkezdésre — elsősorban a pedagógusok, illetve a főiskolai, egyetemi hallgatók élnek a gyermekek beszokta- tási lehetőségével. Áron édesanyja, Somogyi Erika az orvostudományi egyetemen tanul.-— Nagyon megnyugtató, hogy itt lehetek Áronnal, láthatom, hova hozom majd nap mint nap, miként öltöztetik, etetik, hol játszik, alszik. Legalább ennyire fontos, hogy már most megismerem a gondozónőket, s mindent meg tudok beszélni velük, ami fontos a kisfiam érdekében. A bölcsődébe szoktatás lényege, hogy a rendszeres napi ittlétet meglőzően mind a gyermek, mind qz édesanya megismerkedjen az intézménnyel, s a gondozónők is a családdal. Ezt a célt szolgálja, hogy a beiratkozást követően, de még a beszoktatás előtt a gondozónő családlátogatásra megy, tehát a kisgyermekkel és szüleivel az otthonában találkozik először. Az általában két hétig tartó beszoktatás ideje alatt pedig arra is van idő, hogy alaposan megbeszéljék a gyermek szokásait, hogy mikor alszik, mit szeret, mi az, amiben már kezd önállósodni. Alig egy évtizeddel ezelőtt még csak elvétve fordult elő, hogy a gyermekintézmények egyike-másika megengedte, hogy a közösségi élet kezdetén egymástól nehezen elváló szülő és gyermek megismerkedjen az ajtókon belüli világgal. Ahol ez előfordult, ott is kis létszámban. Aztán ahogy múltak az évek és gyűltek a tapasztalatok, egyre inkább az lett a bölcsődék dolgozóinak meggyőződése, hogy mind a gyermekek, mind a szülők, s az ő szempontjukból is jobb, ha lehetőséget kínálnak a fokozatos elválásra. A régi gyakorlatban egyáltalán nem számított ritkaságnak, hogy az előzetes ismerkedési lehetőség nélkül reggel beadott gyermek szinte átsírta a napot, egészen addig, amíg érte nem jöttek. Minden idegen volt számára: a környezet, a hangok, a játékok, az étel, s még a nyugtató simoga- tás is. Most, hogy az utóbbi években a beszoktatás csaknem általános gyakorlat lett, a kisgyermekek az édesanyjuk jelenlétében ismerkedhetnek meg az új körülményekkel, s azt is tapasztalják, hogy nem hagyják itt őket, hogy jönnek értük. A csaknem kétéves Simon Márk most az első elválás keserves pillanatait éli. • Édesanyja, aki már több mint egy hete idejár vele, most először hagyja itt húsz percre. Nem lopva, a gyermek elmerült pillanatát kilesve megy el, hanem elköszön. Nincs is semmi baj, egészen addig, amíg el nem tűnik az ajtó mögött, s abban a pillanatban Márkó sírni kezd. A gondozónő felveszi, sétál vele. A többi kisgyermek, akik már régi bölcsisek — követik őket. Ez a húszperces távoliét Márkának maga az örökkévalóság, s amikor az édesanyja ismét megjelenik az ajtóban, szinte röpül feléje. Holnap talán már kevesebbet sír, talán könnyebben elhiszi, hogy az anyu nem hagyta itt, hogy jönni fog érte ... A város legújabb, a Bornemissza Gergely utcai bölcsődéjében augusztus végén még javában tartott a berendezkedés, de ismerkedő gyermekeik már voltak. Az új intézmény első lakói közül itt töltötte a nap nagy részét az öthónapos Madarász Dóra és a nyolchónapos Fehér Dániel. Mindkettőjük édesanyja, a Műszaki Főiskola hallgatója, kollégiumban laknak. — Nagyon örülünk ennek a lehetőségnek, mert így talán mindkettőnknek könnyebb lesz a reggelenkénti elválás mondja Fehérné Kubicsek Ágnes. - Nem mindegy az embernek, hogy reggel egy kétség- beesetten síró, vagy nyugodt gyermeket ad át a gondozónőnek. . — Nekem is ez a véleményem — folytatja Madarászné Kovács Anita. — A beiratkozáskor hallottunk a beszoktatás- rót, s most mindennap Ági- ékkal együtt jövünk. — Nyitottak a bölcsődék, valóban második otthont akarnak nyújtani a gyermekeknek — mondja Móré Jánosné, a Bornemissza úti intézmény vezetője. — Huszonkét évvel ezelőtt, amikor én kezdtem, talán meg sem fordult a fejünkben, hogy egyszer a szülőket is beengedjük. Nemcsak beszok- tatásra, hanem nyílt napokra, ünnepségekre is.' Rengeteget változott a bölcsődei élet, s ennek a nyitottságnak elsősorban a gyermekek látják hasznát. Török Éva i
