Dunántúli Napló, 1986. szeptember (43. évfolyam, 240-269. szám)
1986-09-13 / 252. szám
A szekcsi hegy Fent lenni jó. Múlt hetekben megint meghaltak néhányon, hogy, feljussanak a Himalájára, mert örök az emberi vágy: fent lenni. Repülőn vagy szőlőhegyen, a Mont Blancon vagy egy nagyobb falu felsőbb utcájában, ahonnét lefele látni. Igazán látni csak magasból lehet, a dombok, hegyek, és emberi tudások magasából, így lehetünk csak valaki, aki a világra nézhet. Hegyre feljutni, onnét lenézni — önmegvalósítás, siker. Ez a székeséi hegy filozófiája. Az egykori szeremlei parasztok félnapokig szekereztei; a „szekcsi hegyre”, de mostanság a gumikerekekre váltott világ félszáz kilométerekről félóra alatt is ideköltözhet. Másfél évtized óta kis Pécs meg kis Komló lett az a csendes parti hegyvonulat Másfél évtized nem nagy idő, arra' mégis elegendő, hogy nagy közös életté gyűrje egybe a folyóparttól messze lakó ember vízre vágyását, a gumikerekeken felgyorsult és errefelé tartó közlekedést, Du- naszekcsö irányítóinak szervezőképességét és a hegy említett filozófiáját. Dunaszekcsőn már idegenforgalmi fogalmakban. kell számolni: nyáron a falu lakossága ezer embererei több. Hiszen kétszáz nyaraló van a szekcsői hegyen, s abban egyenként legalább négy nyaraló ember, többnyire tavasz végétől ősz elejéig. Hisz beosztják a nagyszülők, rokonok sorát, mikor ki használja. •k Ez itt a nagy kék országút. Nagy kék csíkban vezet tér képen és a valóságban. Fé. Európa matrózai füttyentenek a szekcsői lányoknak, hói még nyáron, amikor fürdőruha teszi szebbé a lányt. Igaz, ma a hajókról csak idevágyakozni lehet, megállni nem, S a nagy kék országút mentén ott csíkoz egy nagy ezüstszürke betonút is. Autókaravánok járnak rajta. Lengyel- országból, Csehszlovákiából erre húznak a turistaautók a jugoszláv tengerpartra. Beáll néhány csehszlovák autókara.ván a dunaszekcsői ABC áruház elé, s az utasai kocsinként néha félmázsóny' áruval lépnek ki onnét. Cukor, kávé, felvágott, sajt néha félnapig nincs, mert a csehszlovák, lengyel állampolgárok megveszik azt is, ami a falunak és a helyben nyaralóknak máskülönben' elegendő lenne. Apró bosszúság ez persze, hiszen a Mohácsi ÁFÉSZ igyekszik mindig gyorsan .megtölteni a polcokat, hűtőket, s ez a forgalom is növeli a jogot, hogy Duna| szekcsőt mielőbb idegenforgalmi helynek nyilvánítsák. Az áfész is rugalmasan a modern turistaforgalomhoz igazodik: négyen is beszélik az ABC-ben az idegenforgalomhoz Középkelet-Európában legfontosabb nyelvet, a németet. Ami a hegy alatt van, az mind a hegyet szolgálja: a faluban négy orvos dolgozik, meg egy fogorvos is. Ott a környék egyik legszebb patikája, jó a szaküzlethálózata, a benzinkút és a halászcsárda. Itt, a csárdánál álljunk meg egy szóra, hiszen évek óta megállnak az alföldi kirán- dulóbuszok is. így a sok személyautó mellett estefelé mindig áll néhány autóbusz, teli. Harkányból érkező Csongrád, vagy Bács-Kiskun megyeiekkel. Azt mondja Balogh János, a tsz halászcsárdájának vezetője: — Már évek óta szokás, hogy reggel Harkányba mehet a különjáratú buszban összeírják: hány halászlét é; hányféle más ennivalót rendelnek. Beadják- a rendelést, és estére beülhetnek a friss halászlé, más étel mellé. Sőt, újabban reggeliztetünk is. A tsz ezerféle módon segíti a falut, s az idegenforgalmat. Korszerűsítették a halászcsárdát: elegáns mellékhelyiségek, kényelmes modern konyhai kisegítő létesítmények, és raktárak mellett fedetté változtattuk az eddig csak nyitott teraszt is. Egész Baranya megyében csak Pécsett és Harkányban van cigányzene és nálunk. * Felmegyünk a hegyre. Kamasz nyárfák szegélyezik az utat, látszik, hogy friss a település, nem volt még idejük megnőni. Az egykori vásártéren csendes utcák húznak fel és le, s tégla- meg faházak váltogatják egymást. Kicsik, de szépek. Nemrég láttam a kecskeméti Tőserdő új üdülőtelepét. ott is ilyen ifjonczöldek a nyárfák, csak az üdülőépületek magasabbak, büszkébbek, de több pénzt is emésztettek föl, és elállják a szemhatárt. Az Alföldön nem lehet fentről nézni a világot. Itt a szekcsői hegyen félfordulatot kell tenni és a nyugágyról odalátni a vizre. Lefelé! Meg át Bácskába, s rá a fél Európából erre járó hajókra. Bekopogtunk egy friss kávé illatú nyaralóba. — A fiam, meg a nagyapja — mutatja be a családot Horváth Lászlóné, aki a pécsi Ifjúsági Házban dolgozik. Szavai kéretlenül hordozzák a Látkép a szőlőhegyről és a szőlőhegyre dunaszekcsői nyaralótelep magas fokú dicséretét: — Mióta felépítettük ezt a nyaralót, minden szabadidőnket itt töltjük. De az itteni szomszédaink is ezt t:- szik. Csak néha a külföldi útra mennek el. De a nyaralóépületek akkor is teli vannak volt, édesapám pedig az állatorvosa. — Amikor megnősültem — folytatja dr. Balázs György — elkezdtünk ide, feleségem szülőfalujába járni. Ez erősítette azt a korábbi törekvésemet, hogy a Duna mellett lakjak. Mióta az eszemet tudom, Indul a komp a folyó másik oldalára, Dunafalvára rokonokkal. Mi külföldre sem igen megyünk, ez itt szebb, mint a bolgár Napospart. Tudja, milyen homokos strand van itt?! Arréb, hol a meredek part egészen a Duna széle fölé magasodik, egy házaspár fürdik. A homokfalba ásott lépcsőn leereszkedünk melléjük. — Dr. Balázs György nyugalmazott honvédezredes vagyok — mutatkozik be a férfi. Felesége pedig mindjárt az idetartozósukat magyarázza meg: — Dédapám innét indult az 1848—49-es magyar szabadságharcba, s itt temették el Dunaszekcsőn. Nagyapám, Freitag Lajos a falu jegyzője mindig vízi ember voltam. Leszámítva a háborút, sikerült ezt a szenvedélyemet megőrizni. Nézze, ez itt az én kis hajóm, mindennap evezek. 57 évesen már nyugdíjba mentem, s 'kerestünk egy helyet közvetlenül a Duna mellett. Soha nem gondoltam én házépítésre, de úgy hozta a szerencsénk, hogy ezt a víz menti telket megkaptuk, ezért ide építkeztünk. Ezóta az év nagyobbik részében itt lakunk. Gyerekeink is járnak ide, most már unokástól. — Azt hallottuk, hogy ön szervezgeti a vizisportot?! Pesten egy evezősklub elnöke voltam. Vannak kapcsolataim, s tanácsokat adok, hogy hol lehet Pesten olcsón kajakot venni. Csodálatos ez a hely és itt a vízi sport minden válfaját lehetne űzni. Vagyis szervezett vizi sportélet után kiált ez a falu. Szívesen segítek egy szervezeti keret létrehozásában, s a fővárosi vízi sportélettel való összekapcsolódásban. Elmegyünk az Arénába is. Ezt a kempinget hajdanvolt szekcsői téglagyár agyagbányájában alakították ki. A magyar— jugoszláv országhatártól egészen Bajáig ez a legalkalmasabb hely. Hatalmas, háromszintes vájat a hegyoldalban. Három oldalról magas agyagfal védi, a negyedik nyitott oldalon a folyóra lehet látni. Romantikus az országút alatt húzódó alagút is, a kempingből azon át lehet a strandra sétálni. Nappal azonban alig fél ház van. Hiszen a három hónapja nyílott dunaszekcsői kemping elsősorban átvonuló hely. A Jugoszláviába belépés előtt, avagy onnét Magyarországra átlépve sok kocsi ide kanyarodik, hogy utasai itt éjszakázzanak. Pazaurek Dezsőt, a társtulajdonban létesült kemping vezetőjét kérdeztük: — Van már nyoma annak, hogy Európa idegenforgalma tudomásul vette a dunaszekcsői kempinget? — Nemcsak tudomásul vette, hanem el is fogadta, s nem csak Európa. A három hónap alatt lakott már itt úi- zélandi, ausztráliai, izraeli család is, s vannak már osztrák horgász törzsvendégeink is. — Az á ra k ? — Harmadosztályú kemping vagyunk, s árkedvezményt is adunk. Lakókocsinként 50 forint területhasználati díjat, továbbá személyenként 40, gyerekekért 20 forintot kell egy-egy éjszakai kempinghasználatért fizetni. A kedvezmény? — Ha Jugoszláviába menet valaki itt száll meg, s visszafelé is itt éjszakázik, akkor visszafelé féláron jöhet hozzánk. Dunaszekcső tehát — hegynek, víznek hála! — több, mint a sokezer magyar falu egyike. Már a rómaiak is fontos helynek tartották. Sok évvel ezelőtt, amikor Kőhegyi Mihály, a Bajai Türr István Múzeum régésze a faluban levő várhegyet ásatta, megtalálták az egykori lugiói helyőrség laktanyáját. Lugio volt ennek a falunak a római kori neve. Heccelték is a szekcsőiek a magyar építőipart, mert Kőhegyi Mihály olyan épületcserepekre lelt, amelyekbe betűjelzéseket égettek: az ideköltözött légió építgette, javítgatta a laktanyát, s beégette a katonai egység számát, ha később beázik, akkor a katonautódok tudják, melyik légiós századot szidhatják érte, és hogy milyen jó megoldás lenne ez a mai építészeti hanyagságok ellen. A szekcsőiek kedvét jellemzi, hogy egy kis üzletet Lugiónak neveztek el, merthogy nem me'sze tőle, az út szélén árválkodik egy római kori kerékvető kő. Szabó János párttitkár, Fratz Frigyesné megbízott vb- titkár és Tóth Zoltán adóügyi előadó elmondták: a 70-es évek elején kezdték el a falu földrajzi és idegenforgalmi rangját növelő üdülőtelep kialakítását. Előbb a vásártéri és vizparti részen, aztán Bárban, néhány éve pedig a téglagyár tájékán. Másfél évtizede még 80 100 öles telke két adtak OPT-hitelre, 5—8 ezer forintért. Ma némelyik a rajta levő faházzal negyed- milliót is ér. Van, amelyik sokkal többet! A falu pedig megszavazta a területfejlesztési hozzájárulást, amiből utakat, járdákat építenek. De a víz menti községnek éppen a vízhiány a nagy baja. Rossz talajadottságok közepette, csatorna nélkül él a község. A várhegy néha megmozdul, földdarabok csúsznak le. Aztán itt megy Pécs felé a gáz, megvannak a lecsatlakozó vezetékek. A terepadottságok miatt azonban további 70 ezer forintba kerül, hogy egészen a konyhába jusson. Nem kis pénz. De Dunaszekcső vezetőinek, lakosainak van dolgos kezük és gondolkodva, okosan dolgoznak. Múltat mentő, jövőt építő életükben még a kasmírról is szó esik. Hiszen a sárközi néprajzi táj legdélibb két falujában,' Szeremlén é. Dunaszekcsőn használnák a népviseletre ezt a ruhaanyagot, ha lehetne kapni. Pedig a két falu öregasszonyai még tudják a módját, hogyan kell szép szoknyát, mellényt varrni, inget hímezni. A helyi öregek napközi otthonában nemrég csodaszép parasztbabákat varrtak. Ha a két falu összefogna, egy kedves babamúzeumot alakíthatnának ki. Felváltva hol Szeremlén, hol Dunaszekcsőn vásárt rendezhetnének. Lenne vevője, lenne rangja. Sok minden szép van itt. S még nem is beszéltünk a szomszédos bátai határ ősi madárvilágáról. Földessy Dénes HÉTVÉGE 7. Pillanatképek a falu életéröl: délelőtti forgalom a főutcán, horgászok a Duna-parton, és a homokkőbe vájt pincék a szőlőhegyen Läufer László felvételei
