Dunántúli Napló, 1986. szeptember (43. évfolyam, 240-269. szám)
1986-09-13 / 252. szám
Hazai erőforrásokra támaszkodva Szerkezetváltás Á mecseki bányászoknak nem kell félniük, hogy munka nélkül maradnak — Növekvő a jelentősége az ércbányászatnak A 36. bányásznap megyei ünnepségének Dániel Pál, az MSZMP Ipari Minisztériumi Bizottságának titkára volt a központi előadója, aki a kormány energiapolitikájával foglalkozott, kitérve a Mecsek jövőjének kérdéseire is. Az alábbiakban a bányásznapi tudósításainknál bővebb terjedelemben ismertetjük beszédét. A minisztertanács nemrégiben Hozott határozatot a szén- bányászattal kapcsolatban. Hosszú és talán kétségektől sem mentes időszak vitatott kérdéseit rendezte a kormány, hogy megteremtse az elkövetkező évtizedek széntermelési feladatainak alapjait. A határozat természetesen figyelembe vette azt is, hogy társadalmi fejlődésünk alapvető feltétele a gazdaság élénkítése, ezen belül a jövedelemtermelő képesség radikális növelése. Ennek érdekében lényegesen fel kell gyorsítani az ipar termelési szerkezetének javítását, a társadalmi erőforrásoknak a gazdaságtalan területekről a hatékonyan működni képes te- rületekrevaló átcsoportosítását. Nagyobb hatékonysággal A népgazdaság termelési struktúrájának ilyen fejlesztésében lényeges szerepe van az energetikának, amelyen belül ugyancsak a szerkezet folyamatos javítása a feladat. Erre irányulnak az energetika hosz- szú távú fejlesztésére a közelmúltban hozott kormányzati döntések, amelyek lényegében azt a fontos iparpolitikai célkitűzést szolgálják, hogy fogyasztói oldalon tovább folytassuk az energiatakarékossági, ésszerűsítési tevékenységet, a termelőszféra fajlagos energiaigényességének csökkentését, forrásoldalon pedig az energiaszektor-fejlesztését, annak hatékonysága növelésével együtt hajtsuk végre. Az elvégzett számítások eredményei nem változtattak azokon a célkitűzéseken, amelyek szerint energiaszükségletünk több mint felét hazai erőforrásokból Jtell gazdaságosan kielégítenünk, mégpedig úgy, hogy továbbra , is maximális mértékben igénybe vesszük a hazai kőolaj- és földgáztermelés lehetőségeit, a gazdaságosan kitermelhető hazai szénva- gyont és folytatjuk a hazai uránércvagyonra támaszkodó atomenergetikai fejlesztést. A forrásokra való támaszkodás energiaellátásunk biztonságát is növeli. Korszerűsítés Az energetikai feladatok kormányzati áttekintése során természetesen azt is meg kellett vizsgálni, hogy mit lehet és kell a szénbányászatban tennj ennek az alapvető fontosságú szakágazatnak a szerkezeti és technikai korszerűsítése érdekében, továbbá abból a célból, hogy a megfelelő bányászlétszám ne csak biztosítható legyen a termelési feladatok megvalósításához, hanem hogy a bányászság munkakörülményei, életszínvonala is folyamatosan javuljon. Mindezekre a kérdésekre a választ középtávra vonatkozóan úgy lehetett megfogalmazni, hogy a szén- bányászatban ugyancsak lehet és kell is javítani az erőforrások adott elosztását. A döntésnél abból indultunk ki, hogy a VII. ötéves tervidőszakban évente előirányzott és gazdaságilag is indokolt 24 millió tonnás széntermelésen belül a nagy munkatermelékenységű, kis önköltségű külfej- téses lignittermelést az 1985. évi 6,5 millió tonnáról 1990-ig mintegy 8,7 millió tév-re, és ezt követően még nagyobb termelési szintre növeljük, ennek fogyasztói körét is bővítve. Az alapvetően föld alatti széntermelést folytató vállalatok néhány gazdaságtalan termelő- egységet folyamatosan felszámoljuk. A szerkezetátalakítás nemcsak a létszámhiány abszolút mértékét csökkenti, hanem a jobb adottságú területekre koncentrált munkának a termelékenysége is növekszik, amit elősegít az, hogy egyidejűleg megfelelő műszaki fejlesztésre is mód van. A nagyobb munkatermelékenység biztosításával pedig nemcsak javítható a bányák állapota, művelési egyensúlya, hanem gyakorlatilag megszüntethető, illetve minimálisra csökkenthető a szabadnapi termelés is. Szó sincs tehát arról, hogy a kormányzat a szerkezetváltással „hűtlen lesz" a szénbányászokhoz! Sőt: akkor „lenne hűtlen", ha nem élne ezekkel a népgazdaság számára is és a bányászok számára — nemcsak, mint állampolgárok számára— is előnyös lehetőségekkel. A kormányzati döntések — melyek sorában ott áll a bányászpreferenciák további biztosítása is'-— ezt a célt szolgálják tehát. Racionálisabb felhasználás A szénbányászat szerkezeti átalakítását a szénfogyasztók igényeivel összhangban végezzük. A csökkenő mélyműveléses széntermelésből is változatlan mennyiségben, évi 5 millió tonna szenet és brikettet ad át a szénbányászat a lakosságnak. Ugyanakkor változik a szénfajták szerinti összetétel, csökken a nyersszén mennyisége és növekszik a brikett aránya. A változó szerkezeti összetétellel összhangban valósul meg a régi széntüzelésű erőművek rekonstrukciója, amelyek így hosszú távon gazdaságos felvevői lesznek az energetikai szeneknek. A növekvő lignittermelés felhasználását szolgálja a Gagarin Hőerőmű teljes rekonstrukciója, amelyet már meg- kezdtünk, továbbá a Tiszapal- konyai Hőerőmű lignittüzelésre történő átállása, amely már ugyancsak megkezdődött. Az energiatermelés fejlesztésében viszont továbbra is az atomerőművek kapják a fő szerepet. A tervek szerint 1994— 1995-re felépül egy 1000 megawattos blokk Pakson. Az atomerőművek áramának önköltsége ugyanis körülbelül a hordónként 10 dolláros árral kalkulált olajból termelt áram önköltségének. Fiatal ágazat Ez természetesen azt is jelenti, hogy a Mecseki Ércbányászati Vállalat, amely az atomenergia alapvető nyersanyagát termeli, egyre növekvő mértékben járul hozzá az ország energiaellátásához. Ennek a viszonylag fiatal bányászati ágazatnak a jelentőségét még növeli, hogy felfejlesztése egész ser technológiai módszer kidolgozását, szellemi és technikai alapok megtermelését igényelte, amellyel az egyetemes magyar bányászat fejlődéséhez jelentős mértékben hozzájárult. Kiemelkedőek azok a fejlesztési munkák, amelyek az uránbányászat a bányaművelési technológiák folyamatos korszerűsítése érdekében végzett. Tervszerűen átgondolt fejlesztési tevékenység folyik a nehéz munkafolyamatok gépesítése, az automatizált irányítástechnika, valamint a számítógépek alkalmazása terén. Az új, korszerű, nagy mélységű bánya — az V. bányaüzem — beruházási, valamint az ércosztályozás és hidrometallurgiai feldolgozás rekontsrukciós munkáit is az éves ütemnek megfelelően végzik. Az eddig megkutatott ércva- gyon, valamint a jelenlegi érctermelési és feldolgozási teljesítmény alapján meggyőződéssel mondhatjuk, hogy az üzemelő, a közeljövőben üzembelépő és a távlatban tervezett atomerőműblokkjaink fűtőanyagának természetes uránszükségletét a hazai uránipar a századfordulóig, sőt a század- forduló utáni első évtizedekre is biztosítja. Liászprogram A minisztertanács határozata döntött a liászprogram sorsáról is. Ebben is állást kellett foglalni, hiszen sokan már „elföldelték" a Mecsekben olyan nagy reményekre alapot adó fejesztéseket. Szó sincs megszüntetésről, de azt is számításba kellett venni — s talán ez lehetett az alapja a találgatásnak —, hogy a népgazdaság jelenlegi teherbíróképessége az eredetileg tervezett határidőre szóló befejezést nem teszi lehetővé. Nem kell tehát félniük az itteni bányászoknak, hogy munka nélkül maradnak. Rájuk továbbra is számít az ország. Olyan nagyhírű, a megye határain túl is a példa erejével ható brigádokra lenne minél többre szükség, mint a Mecseki Szénbányáknál a Bischof Antal, a Baráti Árpád, a Bendek Miklós, a Vörös Gyöigy vezette kollektívák, az Aknamélyítő Vállalat mecseki körzetében tevékenykedő Brengyán Sándor, Sulyok Sándor, Fata Lajos által irányított brigádokra, vagy az Ércbányászati Vállalatnál a Deák László „Ágazat Kiváló", vagy a Turcsi István vezette „Népköztársaság Kiváló" brigádra. Oyan termelő közösségek ezek, amelyekre méltán lehetnek büszkék a vállalati kollektívák, gkiknek összetartozása, termelési eredményei húzóerőt jelentenek a többi közösség számára. Az üzemcsarnokban egymás mellett készül a hagyományos- és a gyöngybeton. Családi Hazak gyöngy betonból Két tényező jutott nagy szerephez a magánerős építkezéseknél az utóbbi időben. Az egyik a szállítási költségek növekedése, a másik az ez évben életbe léptetett hőszabvány. Hogyan lehet a legegyszerűbben és aránylag a legolcsóbban eleget tenni a hőszabványnak úgy, hogy a kiválasztott építőanyagokat se kelljen nagy távolságból, tehát túlontúl drágán az építkezéshez szállítani? o „Tájékoztatom, hogy a Kolos Réka féle — Dunaszekcsőn gyártott — gyöngybeton miniváz építési technológiával már két ház felépült, most épül a harmadik is házilagos kivitelezésben . . . A telexüzenet feladója, Huba Gyula, a Bólyi Költségvetési üzem vezetője bizakodó, hisz nem kevés pénzt áldoztak eddig, hogy hasznosíthassák a 21. számú ÁÉV szolgálati szabadalmát. — Bízunk benne, hogy a gyöngybeton a minivázas technológiával csatát nyer, szélesíti az építőanyagkínálatot, és a gyártása nekünk is megéri — — összegez Huba Gyula. — Számításaink szerint évente 40—50 családi ház építését segíthetjük. Reméljük, hogy felfedezik az építkezők és nem bánják meg, ha a GYB mellett döntenek . . . Még idén Mohácson, a Liget utcában saját kivitelezésben szeretnénk egy ilyen családi házat építeni, és a tervek szerint jövőre Bolyban 6 lakásos GYB-sorház építését is elkezdhetjük. e Lánycsókon, a Dózsa György u. 67. szám alatti telken magasodnak a gyöngybeton falazóblokkokból a külső falak, pótkocsis traktor a belső válaszfalakat hozta. Horváth Antal építkező miért éppen a GYB mellett döntött? — Gondban voltam a hőszabvánnyal. Azt be kell tartani, de nem mindegy, hogy milyen anyaggal és mennyi pénzből. Hallottam a GYB- ről. Kiszámítottuk, hogy olcsóbb, mint más anyagból megépíteni a külső falszerkezetet. Guszmann György kőműves: — Nem nehezebb vele építkezni, mint a hagyományos anyaggal. Igaz, gépesíteni is kell, vágógépet szereztem be, azzal gyorsabb a blokkok elvágása. A vasszerelést viszont meg kell tanulni. o Mohácson délidőben semmi mozgás a Korsós utca 31. szám alatti még vakolatlan szürke színű GYB-háznál. Megnézem kívülről, belülről. Az első szint majdnem teljesen kész. Jól mutatnak a GYB-ből megoldott bejárati és abláknyílás boltívek. Olcsóbb, jobb, szaporább építőanyag — A hőszabvány követelményeit teljes mértékben kielégíti A GYB-elemek jellegzetes szürke színűek. Cementtel és némi homokkal dolgozzák ösz- sze a duzzasztott (gyöngyösi- tett) polisztirol granulátumot. Ettől könnyű, jó hőszigetelő és jó hőálló tulajdonságú. Igaz, a teherbírása nem veheti fel a versenyt a hagyományos építőanyagokkal, de ezt pótolja a miniváz teherhordó szerkezet. A lényege: bizonyos távolságonként a GYB kézi falazó elemekbe az alapjától függőlegesen egymásra kerülő monolit vasbeton teherhordó-pillér gerendaváz zsaluüregeibe —• a falazat elkészülte után — helyezik be a betonacél armatúrát, majd kibetonozzák az egészet. Ez adja a falszerkezet teherhordó vázát. Ez a művelet szokatlan a hagyományos anyagú építkezésnél . . . o Wenhardt Lászlónak is fejtöréstokozott, hogy milyen építőanyagot válasszon. Hallott már a Rastréról, de azt még nem gyártják Baranyában. Azhettünk volna, sokkal több habarcsot kellett volna kevernünk, ha hagyományos építőanyaggal dolgozunk. így a falazás nem csak egyszerűbb és olcsóbb, de szaporább is. Segítséggel három nap alatt felhúztam a falakat. Ennél új dolog a pillérezés, és a hagyományosnál is bonyolultabb a koszorúvasalás. Ki kell tanulni, de megéri. A szerelvényezésnél viszont könyű faragni a GYB elemeket. o A GYB elemeknél érdemes egy kételkedésre okot adható tulajdonságot is megemlíteni: a gyártásból frissen kikerült elemek felületét kézzel lehet morzsolni. „Ebből akarnak házat építeni?" — csodálkoztak a hitetlenkedők. Wolfart Ferenc kőműves — akinek annyira megtetszett a GYB, hogy magának is ilyenből szeretne építeni — ezzel a véleménnyel nem ért egyet. — Az elemek kötőanyagának, Targoncára rakodják az elszállítandó gyöngybeton-elemeket Fotó: Läufer László tán az új Poroton foglalkoztatta egy ideig, de attól a fuvar- költség térítette el. Ivándórdán épülő új házának lábazati anyagát Duna- szekcsőről szerezte be még az év elején. Ott látták meg a GYB-t. — Érdeklődtünk, hogy mi ez, mit tud és mennyibe kerül. A kőművessel közösen döntöttünk a GYB mellett. Már áll az egyszintes, teljes padlástér-beépítéses ház, rajta van a betoncserép is. Wollart Ferenc kőműves kisiparos mutatja, hogy az összes főfal és a padlás falai is GYB-ből épültek. — Hatvannyolcezerből. Más anyagból lényegesen többe került volna. Kellett volna zsaluanyag a koszorúelemek elkészítéséhez, áthidalókat is vea cementnek érnie kell. S, ahogy telnek a napok, úgy ke- ményedik, érik az anyag. Nézze meg, most is már milyen kemény. A habarcs és a külső vakolat is csak tovább szilárdítja. A 21. sz. ÁÉV garantálja a Dunaszekcsőn gyártott elemek minőségét — miután tüzetesen megvizsgálták az ott készített GYB-termékeket. Mellette foglalt állást az ÉMI szakvéleménye is. Az új építőanyag, a gyöngy- béton megkezdte terjeszkedését Baranyában. Murányi László HÉTVÉGE 5.
