Dunántúli Napló, 1986. szeptember (43. évfolyam, 240-269. szám)

1986-09-13 / 252. szám

fl gégerák kifejlődésének 95 százalékákan a dohányzás a felelős Műtét lézerrel Magyar—amerikai együttműködés lézereszközök gyártásában ? A Bem utcában példás gyorsasággal újították fel az épületeket A Pécsett nemrég lezajlott lézerszimpózium keretében a lézerrel foglalkozó orvosok találkozójára is sor került. A tudományos ülés meghívott vendége volt dr. Jakó Géza, a bostoni egyetem (USA) professzora is. *- Professzor úr, lézer se­gítségével a világon elsőként ön távolított el rákos daga­natot hangszalagokról. Most a budapesti rákkongresszus egyik sajtótájékoztatóián ugyancsak hivatkoztak önre, mint a lézer első alkalmazó­jára a tumorsebészetben. — Az első kísérleteket tu­lajdonképpen már 1964-ben elkezdtem. Először természe­tesen állatokat használtam ifel a széndioxid lézer mikro- sebészetének kidolgozására. Élő emberen az első műtétet 1972-ben csináltam. Amikor a velencei világkongresszu­son bejelentettem az elő­adásom témáját, a prog­ramszervezők nem is tudtak vele mit kezdeni, hogy hová, melyik szekcióba sorolják be. Végül én is odakerültem az „'Egyebek" címszó alatti elő- előadások közé. Akkor még sebészetben sehol senki nem alkalmazott lézert. Szerencsé­re az érdeklődés mégis nagy volt. Hogy mennyire, bizo­nyítja, hogy négy évvel ké­sőbb a következő világkong­resszuson Buenos Airesben már 12 előadást tartottak e témában.- Mi, vagy ki adta az öt­letet, hogy egyáltalán el­kezdje? — 1961-ben Stockholmban volt az első biofizikai világ- kongresszus. Ott a lézer egyik felfedezője, az ameri­kai Townes tartott előadást az optikai lézer biológiai al­kalmazásának lehetőségei­ről. A kongresszuson részt vett két pécsi professzor is, Ernst Jenő és Tigyi József. A következő nemzetközi biofizi­kai kongresszuson, 1963-ban Bécsben már Tigyi József, a pécsi egyetem biofizika tan­székének vezetője biztatott, hogy foglalkozzak többet a lézer orvosi alkalmazásával. A munkát 1964-ben Boston­ban kezdtem el, először hé- lium-neonlézerrel az ugyan­csak magyar Pollányi testvé­rekkel együtt. Pollányi Tamás később 1966-ban készítette el a világ első széndioxid sebé­szeti lézerét. A későbbiekben már ezt alkalmaztam. — Most a pécsi előadásá­ban említette, hogy a hang­szalagok rosszindulatú tumo­rának lézerrel való eltávolí­tása sokkal kíméletesebb a hagyományos gégemütétek- nél. — Ezt a módszert csak at­tól függően alkalmazzuk, ■hogy a rák milyen stádium­ban van. Az első tehát,' hogy a daganat helyét, kiterjedé­sét tisztázzuk. A gégében előforduló rákok nagy része |a hangszalagokból indul ki. Szerencsére a hangszalag rákját korán fel lehet ismer­ni. Az egészen kis mennyisé­gű rákos sejtek megjelenése már rekedtséget okozhat, ezért’, ha valakinek a hangja megváltozik, rekedté válik és ez két-három hét után sem múlik el, feltétlen menjen el gégészeti szakrendelésre. A hangszalagon már az egé­szen kicsi, az alig 10 milliós nagyságrendű rákos sejtcso­portot is fel lehet ismerni, összehasonlításképp: a mell­rák csak akkor fedezhető fel, ha már legalább egy centi­méter átmérőjű a rákos szö­vetburjánzás, ebben pedig már 10 milliárdnyi rákos sejt van. 4. HÉTVÉGE l A korai hangszalagrák ha­gyományos műtéti gyógyítása úgy történik, hogy a gégét elöl felnyitják, a hangszala­got eltávolítják. Ez nagy mű­tétnek számit, ami nagyon megviseli a betegeket, és ezek az emberek 10—12 na­pot is kórházban töltenek a műtét után. Ugyanezt a rá­kot lézer segítségével bizton­ságosan el tudjuk távolítani nagy gégeműtét nélkül. A lé­zernek vérzéscsillapító hatá­sa is van, a műtét alatti vér­zés minimális. A betegek egy­két nap után hazamehetnek. — Említette, 1972 óta vé­gez ilyen műtéteket. Milyen a gyógyulási statisztikája? — Három év eredményeit vizsgáltuk, összehasonlítva d hasonló stádiumú, ám más terápiában részesült hang- szalagrákasokkal. A korai ráknál az eredmények egy- értelmeűn jobbak, mint pél­dául a besugárzásban ré- szesülteknél, a gyógyulási arány 96 százalék. De ismét­lem, csak- a korai stádium­ban. — Mi okozhatja a hang­szalagrák kialakulását? — Ma már nem kétséges, hogy a gégerók kifejlődésé­ben 95 százalékban a dohány­zás a felelős. Amerikai sta­tisztikai adatok is ezt bizo­nyítják. Például harminc év­vel ezelőtt a nők közötta gé­gerák előfordulása szinte is­meretlen volt. Amióta a dohányzás a nők körében is elterjedté vált, megnöveke­dett a gégerákos nők száma is. A magyarországi statisz­tikákat nem ismerem, deany- nyi tudok a nemzetközi ada­tokból, hogy a férfiak gége­rákja itt igen gyakori és a 15 ország között, amit nemzet­közi összehasonlításra hasz­nálnak, Magyarország veze­tő helyen áll a férfiak közötti gégerák előfordulási arányá­ban. Ha már a dohányzásról be­szélünk, mégpedig itt Pé­csett, meg kell említenem, hogy a tüdőrák kialakulásá­ban is ennek van a legna­gyobb szerepe. És "ezért em­lítem Pécset, mert tudom, hogy itt van szén- és urán­bánya is. A világon sokan, sokfelé vizsgálták éveken ke­resztül, hogy a bányászok mennyire veszélyeztetettek e betegség kialakulásában. A vizsgálódás eredménye: azok között a bányászok között, akik nem dohányoznak, a tüdőrákos megbetegedés arány csak minimális eltérést mutat a nem bányász lakos­ságéhoz képest. A dohányzó bányászoknál azonban igen nagyszámú. Bebizonyosodott, hogy a kettő együttes hatá­sa, a bányabeli körülmények plusz a dohányzás az, ami a rákot kiválthatja. így, ha va­lakiknek, hát akkor a bányá­szoknak kellene igazán le­szokni a cigarettáról. — Más sebészeti területen milyen távlatai lehetnek a lézernek? — Ahogy látom, ebben az évezredben a rákgyógyítás lehetősége az lesz, hogy mi­nél több rákos sejtet felis­merjünk és minél tökélete­sebben eltávolitsuk a beteg szövetet. Ehhez a sebészet fejlődésére van szükség. Itt lehet nagy szerepe a lézer­nek. A lézereszközök kifej­lesztésében én is részt vet­tem, most elértünk arra a pontra, amikor az eddigiek helyett már jobb, még pon­tosabb lézereszközök szüksé­gesek. Most ezen dolgozom, ezzel foglalkozom a legtöb­bet. Gyártásában magyaror­szági kooperációs kapcsola­tok is szóbajöhetnek. Most folytattam erről tárgyaláso­kat Budapesten. Sarok Zsuzsa Egy autóbuszro- való min­denféle szakember indult neki a minap dr. Molnár Zoltán ta­nácselnök-helyettes vezetésével a városnak. Az őszi bejárás so­rán elsősorban a negatív je­lenségeket kívánták sorra ven­ni. De hát az út rendeltetésé­ből eredően természetes is, hogy mindenki az előbbiekre volt nyitottabb. Néhány küszö­bön álló fontos esemény kap­csán kellett megtalálni a ren­dezést igénylő pontokat ama alapgondolatra helyezkedve, hogy szép a városunk, de még szebb lehetne, ha . . . • Mindjárt az út elején, még a Landler Jenő utcában a két éve elkészült, de használatba még nem adott külső vársétány máris leromlott állapotáról hangzott el megjegyzés, majd az ugyancsak két éve nagy elánnal kezdődött és^ csaknem azóta szünetelő magánpanzió vonta magára a figyelmet. El­nökhelyettesi utasítás az illeté­kes részére: ,,Megnézni, hogy lennáll-e még az építési szán­dék, a további szüneteltetést ne tűrjük, vonjuk vissza az épí­tési engedélyt.. Lvov-Kertváros .. . Amit gya­logszerrel jobban észrevenni, az autóbuszból persze nem tűnik fel. De szóba kerül, ami időszakonként joggal idegesíti a kertvárosiakat: a vurstli. Bár idén mintha csendesedett vol­na, s korábban tartott volna zárórát is, ám ottani létét — az Egri Gyula úton - így is. megkérdőjelezték: nem lehet­ne-e pl. a Melinda utcai köz­parkban — ahol van is erre hely — elhelyezni? • Postavölgy a menetirány. Gyenge minőségű úton rendes, takaros településre érünk. Itt először éri a társaságot az a benyomás, ami az út során ké­sőbb Vasason és Hirden is megismétlődik: az emberek sokkal több szeretettel óvják, gondozzák a családi házuk kö­rüli — kerítésen belüli és kívüli — környezetet, mint a „város­ban" bérházakban lakók. A Pécsi Városszépitő és Városvédő Egyesület vál­lalt feladata az utóbbiak­ban felkelteni a környezet irán­ti igényességet, de ehhez — a jelek szerint — még nem talál­ta meg a megfelelő hangot. Persze az is igaz. hogy nem mindig a városi polgáron mú­lik a környezet rendje; ő a maga nemtörődömségével csak folytatja azt, amit különféle szervek örökítettek rá. • Postavölgyből befelé jövet az út jobb oldalán nagy területen Befejezéséhez közeledik a mohácsi földgázprogram első jelentős szakasza: az év végé­re elkészül az tílapprogram, a gerincvezeték. Ismert, hogy Mohács azon települések egyi­ke, amely világbanki hitellel vágott neki a földgázvezeték épitésének. A jelentős, százöt­millió forintos beruházáshoz huszonnégy és fél millió a vi­lágbank, hatmillió a városi ta­nács és hetvennégy és fél mil­lió forint a mohácsi üzemek, vállalatok pénze. Ma a fővezeték nyolcvan szá­zaléka kész, és a DDGáz, a be­ruházó azt ígéri, hogy október 15-re az utak helyreállításával együtt átadja, annak ellenére, hogy az utolsó évben a városi tanács újabb igényeket jelentett be. Június 11-én rögzítették jegyzőkönyvbe, hogy az ere­deti tervtől eltérően ez évben még tizenhárom kilométernyi vezetéket építenék meg, amely­nek költsége tizennégymillió forint. Tehát a fűtési szezonra elkészül a Fáskert, a Rákóczi út és az Eötvös utca szakasza, az újvárosi középnyomású ve­zeték, a Volán- és az AFJT-te- lephelyet, a tűzoltólaktanyát a planírozó földmunkák nyomait látni: itt készíti elő a BÉV a nagyárpádi városrész építésé­hez szükséges felvonulási terü­letét: Am itt-ott szemét- és törmelékkupacok vannak, és szemlátomást semmi közük a tereprendezéshez. Hát akkor? A sokat — és mindeddig ered­ménytelenül — ostorozott ille­gális szemétlerakásról van szó itt is. Később, István-akna felé járván hasonlónak a nyomát sem látni. Nyilván azért, mert oda kivinni a szemetet már „nem kifizetődő". Nem mintha ilyen helyen elnézőbb lenne a hatóság. Itt, a Postavölgyben is elhangzik az utasítás a közte­rületfelügyelőknek: „Ne sajnál­ják az időt a tettenérés érde­kében, s ha tettenérnek ilyen magánfuvarost, bevonni - leg­alább ideiglenesen — a műkö­dési. engedélyt, de kellő szigor­ral eljárni állami, szövetkezeti luvarozóval szemben is." 0 Hird ... A 6-os úton innen számítjuk a „város kapuját”. Elég hosszú a „kapualj", de meg is érdemli a törődést, hi­szen aki Pécsre jön, itt szerzi az első — a látottak alapján valljuk be, nem éppen kedve­ző - benyomásait a városról. Mit lát pl. az új Hirdből? Az útnak hátat fordító házakat, előttük (mögöttük?) meg sok­sok rendezetlen melléképület. Nyilván szükség is van mind­re, botorság lenne tehát a fel­számolásukat követelni. De hogy dús aljnövényzetű erdő- sávot - amilyen pl. Szentlőrinc felé haladva a bicsérdi elága­zás körül szegélyezi a 6-os utat — lehetne (lehetett volna!) te­lepíteni ide, az biztos. Legközelebb a Shcll-kút és bútorgyárat ellátó vezeték, a Somogyi Béla út, a Tolbuhin és a Felszabadulás út, vala­mint a Jókai utca kisebb sza­kasza. A DDGáz gazdasági mun­kaközösségekkel és magánvál­lalkozókkal dolgoztat. A gon­dok már most jelentkeznek, el­sősorban az utak helyreállítá­sánál: a Kisfaludy utca kocka- kőburkolatának visszarakására egyelőre nincs vállalkozó. A város nehezen bírja a közle­kedés elterelését is, kevés fő- közlekedési út lévén rendkívüli a Tolbuhin út között szisszen fel a társaság a helyenként látható, zavartalanul burjánzó gaztenger láttán. Aztán egy forgalmi akadály: a bánya­vasút. Mint bárhol a vasúti át­járók, ez is lassításra kénysze­rítőén rossz állapotú. Miért? A város területén van, egyszám­jegyű országos főútvonalon és ráadásul csekély forgalmú — naponta szinte csak percekig üzemelő — vasútvonalról van szó. Miért ne lehetne hát olyan, hogy két jelzőlámpa kö­zött normális sebességgel le­hessen áthaladni rajta? Nemsokára kiérünk a „kapu­aljból”, de még „alatta" va­gyunk, a Fürst Sándor utcá­ban, az Engel János út előtti szakaszon. Lassítani, majd vá­rakozni kell a jelzőlámpánál, tehát megfigyelhetők az út­menti, többségükben magán- tulajdonú házak. Az összkép nem a legjobb. Fel kell szólí­tani — halljuk — a tulajdonoso­kat a tatarozásra; ilyen helyen nem nézhetjük el, hogy ennyire elhanyagoltak legyenek a há­zak. 0 „Ezzel a kerítéssel is kellene már valamit csinálni" — hang­zik a félreérthetetlen célzás a nehézségeket okoz az autó­buszforgalom átszervezése. Legutóbb a Somogyi Béla út­ról kellett átvinni a Korsós ut­cába, amelyet a lakók - a ta­nácstagi pályázat útján — tár­sadalmi 'munkában tettek rend­be, és félő, hogy a nagy jár­művek tönkreteszik a közúti forgalomra egyébként sem al­kalmas utat. Kérdés, hogy a kényszermegoldás következmé­nyeit ki viseli majd? Húsz fogyasztó van Mohá­cson, ébből tizenöt család mindössze. Kedvezően változik Tempó Szövetkezet téglafalára, amely sehogy sincs összhang­ban a mögötte levő megszé­pült épülettel. Tüstént el is hangzik a megnyugtató válasz: „A talon belül már épül az új kerítés; ha az elkészül, ezt le­bontják, s akkor a kertvárosi buszok megállója is tágasabb lesz." És ez a kis jelenet azt is jelzi, hogy a stáb visszaért a belvárosba. Pécs nyugati vidé­keit egy következő alkalommal veszi szemügyre. De mi azért ne fejezzük be, mert a Bem utca ébreszt még gondolatokat. A 3-as számú ház hibátlan felújítása hetek­kel az állványzat és a háló el­távolítása után is álmélkodás- ra késztet. A minap egy szak­ember, aki pedig hivatalból foglalkozik effajta dolgokkal, jegyezte meg, hogy ő bizony soha nem vette észre, milyen szépen és díszesen faragott faburkolata van az ereszpár­kánynak. Hát persze, mert eddig csak a nyakunkba csörgő esővízre figyeltünk. Egyébként valóban szép, s érdemes a lát­ványért felpillantani. És ami­kor feljebb érünk, az ún. Irgal- masok bazársorához, lehetetlen nem arra gondolni, hogy itt a szomszédban, meg még néhány helyen a belvárosban iskolát teremtett a Pécsi Építő és Ta­tarozó Vállalat azzal, hogyan lehet „városbarát'' módon csi­nálni ezeket a munkákat. Em­lékeztetőül: egyetlen hétvégén eltüntetett minden levert va­kolatot, s utána szinte patika­tisztaságú Bem utcában közle­kedhettek az emberek, a jár­művek, végig a falújítás ideje olatt. Itt pedig? Hetek óta ott a sitt az utca szélén, és sen­kinek az eszeágában nincs el-' takarítani onnan. Ugyan miért nem lehet a PÉTV helyes mun­kamódszerét, gyakorlatát ter­jeszteni, mi több, megkövetel­ni másutt is? Másutt . . . Ott van pl. a „bikafejes ház”, a Kazinczy utca sarkon, szemben a Kossuth mozival. Körben épí­tési törmelék, tégla, cserép, homok járdán, úttesten. Ren­detlenül ! Hársfai István a fogyasztói kör jövőre, mert idén megszervezték az első lakossági társulásokat a Ta­vasz, a Véradó, az Alkotmány, a Kígyó és a Temető utcában, ahol százötven család vállalta a hozzájárulást. A költség 17 800 forint családonként eb­ben az évben. Ugyanennyit fi­zetnek azok is, akik nem tár­sulásban, hanem a fővezeték­hez kapcsolódva lettek, vagy lesznek fogyasztók. Ezekben az utcákban december 20-ra vál­lalta a DDGáz a vezeték át­adását. Nincs a városban az építést koordináló szervezet, ezért segít a szakvállalat legalább az első társulások­nak a munkák szervezésében. Megkezdik a DDGáz mohá­csi telephelyének építését is a következő hetekben. A SZÖV- TERV tervei alapján a mohácsi Új Barázda Termelőszövetke­zet vállalta a kivitelezést tíz és fél millió forintért a Liszt Fe­renc úti fűtőmű mellett. Az át­adási határidő: június 30. Ad­dig a DÉDÁSZ ügyfélszolgálati irodájában fogadják az ügy­feleket, illetve intézik pana­szaikat. Gáldonyi M. Földgázprogram Mohácson Év végére kész a gerincvezeték Öt utcában szerveztek társulást — Kevés a fogyasztó ww Őszi bejárás A PÉTV iskolát teremtett a belvárosban Rendezést igénylő pontok Az Engels út végén gondozottak a családi házak kertjei Fotó: Läufer László

Next

/
Thumbnails
Contents