Dunántúli Napló, 1986. szeptember (43. évfolyam, 240-269. szám)
1986-09-13 / 252. szám
Pécs még fel nem becsülhető mennyiségű tiszta karsztvízhez juthat Új víztermelő bázis születik szétmenni, hogy a fúrócsövet be lehessen tenni és indítani az esedékes előfúrást. * A Bányászati Aknamélyítő Vállalat pécsi űzetnének az új, Vak Bottyán utcai „székházáAz 1982-ben készült Vízmű épület a Pintér-kert szomszédságában.- Küldjétek fel a menekülőlétrát! — A 'hang elvész a mélyben, de kisvártatva látni a 'hüvelykujjnyi vastag drótkötél finom rezgésén, hogy valami megindult. Beöltözve várakozunk a Tettyén a „bányaudvaron" a rozsdától barnásvörös mindenféle gépek mellett. Kiváncsi vagyok erre a „menekülő- létrára”, hiszen a mpndott 40 météres mélység már idegesít, s főleg az, hogy ezt esetleg végig vaslétrán mászva kell megtenni. Nyílik az aknaajtó, ”a társaim egymás után lépnek be, és kezdenek mászni lefelé. Utolsónak én is. ölelem a ketrecszerű alkalmatosság vastag csöveit, s elszántan indulok. Az állitmeg, hogy az utolsó lépés bányászkobakon koppon. Csengőszó, majd egy kiáltás: „Indul!...” És lassan ereszkedni kezd a 3—4 ember hosszára méretezett menekülőlétra. A kb. 5 méter átmérőjű, kútszerűen kiképezett aknában lassan forogva megyünk lefelé, és ez tökéletesen elég ahhoz, hogy elfelejtsek tájékozódni. Amikor megáll az aknatalpon az alkalmatosság, a vágatba lépve fogalmam sincs az irányról. Pedig jóelőre tudtam már, hogy a vágat bemdgy a hegy alá, s hátulról „támadja" a Tettye-forrást. Nem is egyenes a vágat, ez még jobban megzavar. Viszont utcai sétának tűnik az első pár száz méter a gondosan kifalazott, a talpon is betonozott vágatban. Aztán váltakozó mélységű tócsákon kell átlábalni. A torkrétozás- tól a járat barlangszerűvé vált. Egy ponton mintha vége lenne az egésznek. De nem! A vágat derékszögben megtörik. Itt egy vízsugarat mutatnak: a falból jön a kristálytiszta karsztvíz. Nem sokat kell menni az új irányban, s egyszerre látni a vájvéget, előtte pedig az árammal és sűrített levegővel működő fúróberendezést, amellyel éppen keményen viaskodik Mörcz János vájár: a rugós pofák semmi pénzért nem akarnak mögött. Eddig nem volt vízbetörés. És ha lenne? Az emberek nyugodtan kijöhetnének, a_ vizet a vágatba ^en- gednék, s ha elérné a -nyugalmi szintet, kezdenék kiszivattyúzni. Akikor rendbetenné- nek mindent és folytatnák, ahol abba kellett hagyni. A vágat jócskán bemegy a hegy alá. Miért? Kiffer Péter elmondja: a Nplszinen egy hajdani kőbánya feltöltött — tehát laza szerkezetű — területe van. Itt mór csak ezért sem lehetett volna bányász- 'kodni.. No és a robbantásokkal okozható felszíni károkat is meg kellett előzni. Mos! már különben erősen közelítik hátulról a Tettye-forrást. A majdani vájvégről kell 2—3, mintegy 30 méteres fúrást viszont szép simára kopottak a kövek — elég hosszú utat kell megtenni, hogy a mészkő ennyire megkopjon. Ebből is gondolom, hogy még egy szifon nem lesz." A közvetlen cél: bejutni a megtisztított szifonon ót a víz járatába, esetleg magába a forrásbarlangba, s utána jöhet a tervek megvalósítása. A rendszerben több helyen — pl. a forrás és a forrásbarlang kö-. zött is, a hegy alatti vágatban is — vízgátat (meglehetősen vastag, jól záró ajtót) és tolózárakat építenek be, ezzel szabályozzák a víztermelést. Egy érdekes és fontos kísérlet lesz a próbaduzzasztás. amely által a Remeterétig terjedő vízgyűjtő terület forrásainak a hozammövekeban" Kiffer Péter körletvezető magyarázatát figyelem a mélyben látottakról. A helyszín a Tettye alatti kutatóvágat, amellyel megközelítik a Pintér kertnél levő forrást, illetve a mögötte feltételezett forrásbarlangot, hogy új vízbázist létesítsenek. A BAV 1981 májusában vonult fel a már régebben mélyített aknához, s az abból hajtott vágathoz a munka folytatása végett; A buzgalom 1983 áprilisáig tartott, attól kezdve az idei áprilisig csend honolt itt. Most viszont úgy hajtanak, hogy október végéig befejeződjék a vágat- hajtás is, és a forrásbarlanghoz irányuló fúrások is meglegyenek. Még kb. 7—8 méter vágatra van szükség a tervezett végpontig. Ennek az előkészítését láttuk odalent. A mintegy 20 méteres előfúrás célja „kitapogatni", hogy nincs-e víz a vájvégi sziklafal fúrni a forrásbarlang felé, lehetőleg behatolva abba. * Ezzel egyidejűleg a Pécsi Vízmű munkásai Vass Béla mérnök, műszaki tanácsadó irányításával a forrástölcsérben dolgoznak: tisztogatják, takarítják. „Az épület — magyarázza Vass Béla — labilis alapozású, hordalékkúpra épült, Így aztán a forrástölcsér kitisztításával együtt az alapozást is meg kell erősíteni, lefelé haladva tokról fokra." A forrástölcsér maga a szifon felszálló ága lehet, most tele van kőtörmelékkel, amit el kell távolítani ahhoz, hogy be lehessen hatolni. Jelenleg 8 méter mélyen vannak, s most kezd a vízszintes felé hajlani (vagy csak egy lépcsőről van szó?), de legalább 12 méterig le kell menni. „Sok vizet leszívtunk már, itt egy gramm iszap nincs, dését vizsgálják. Ez ad választ arra, hogy a hegy mélyén milyen mennyiségig lehet a kitörés veszélye nélkül vísz- szaduzzasztani a karsztvizet. * A Tettye-forrás ma is szerves része Pécs vízellátásának, s ráadásul — nem nagy hozamával is - olcsó vizet jelent, hiszen a kötelező klórozáson kivül az égvilágon sem. mit sem kell vele csinálni, csak ahogy kijön a hegyből, úgy beengedni a rendszerbe. A tározóvá alakítandó vágat révén napi 3000 köbméterre növelhető a hozam. Ha a forrásbarlang, illetve a forrás előtti járatok is felhasználhatók lesznek, a tározókapacitás jelenleg nem ismert mértékben megnőhet, s Pécs ma még fel sem becsülhető meny- nyiségű tiszta karsztvízhez juthat. Hársfai István Az Aknamélyitő Vállalat dolgozói: Tóth Gyula Hanzel Ferenc, Martz János és Fekete József jelenleg kutatófúrásokon dolgoznak a Tettye tér alatt. Läufer László felvételei A Tettye alatt ■■■■■«■■■■■■■■«■■■■■■■■■^■»■■■■■■■■»«■■■■»■■■■■■■■■■Ill'll I «■lllll III! Ill BMS3M— Xi'iwX-ÍXvXvi'iwi'x'i’xíií^^^ ' viirgöjs -.'ÍÉssí«BlieitlS€BiS Ogyelel Kertvárosban Szeptember 1-től indult a Kertvárosban az éjszakai orvosi ügyelet, a Testvérvárosok terén levő körzeti rendelőben. Több fórumon hangzott el a kertvárosi lakosoknak ez iránti igénye, mondván a városrésznek már csaknem annyi a lakója, mint egy közepes nagyságú városnak, és egy ekkora település éjszakára orvos nélkül marad. Arra is hivatkoztak, hogy a Lánc utcai rendelőben működő (URH-állomással és három orvossal) központi ügyelet azok számára, akiknek se telefonjuk, se autójuk, az éjszakai órákban szinte elérhetetlen. A városrész lakói tehát azt kérték, oldják meg számukra ezt a problémát, az általuk befizetett teho-ból fedezve ennek költségét. Egy orvosi ügyelet akkor felel meg igazán feladatának, ha mellette gyógyszertári háttér is van, hogy a szükséges gyógyszereket is helyben lehessen megkapni. Mivel a kertvárosi gyógyszertári ügyelet bevezetése rendkívüli módon megnövelte volna a költségeket, ezért a Baranya Megyei Gyógyszertári Központtal kötött megállapodás szerint az éjszakai ügyelet számára olyan gyógyszerkészletét biztosítanak, amely a sürgős esetek ellátásához szükséges. Az ügyelet beindulása óta újabb lakossági reklamációk futottak be a városi tanács egészségügyi osztályára, amelyben az éjszakai orvosi ügyelet helyének megválasztását kifogásolják. Nos, mielőtt emellett döntöttek, több helyszínt vizsgáltak meg, melyik lenne alkalmas e célra. Kertváros többi rendelőjében a várón és betegfogadó szobán kívül nincs más helyiség és csak betegek részére készült WC és kézmosó található. A Testvérvárosok terén levő az egyetlen, ahol van zuhanyozó és a védőnői szobában biztosított az orvos pihenése. Mert a lakossági szempontokon kívül az is szempont, hogy annak az orvosnak, aki szabadnap nélkül vállalja ezt, vagyis végigdolgozza az előző napot, éjszaka ügyel, és utána saját körzetében ugyanúgy folytatja a munkát, mint máskqr, annak a legelemibb tisztálkodási és legalább a minimális pihenési lehetőséget biztosítani kell.-' Az ügyelet beindulása óta eltelt idő nem elég, hogy bármire is következtetni lehessen. De az eddigi kevés esetből az derül ki, hogy valami félreértés van a lakosok között az ügyelet feladatát, célját illetően. Az eddig ott megfordult betegek közül két esetben volt valóban indokolt az éjszakai órákban a segítségkérés, a többinél nem. Például volt olyan, akinek már három napja voltak gyomorpanaszai, ennek ellenére nem a nappali rendelést kereste fel. Volt, aki nyugtatót kért, mondván, rettentően ideges, mert a férje három napja egyfolytában iszik. Az éjszakai orvosi ügyelet nem az ilyen panaszok orvoslására jött létre, hanem a valóban sürgős esetek — hirtelen magas láz, rosszul- lét, baleset — ellátására. A kertvárosi ügyeletes orvos házhoz hívást sem teljesít. Ha ez szükséges, akkor a központi ügyeletről kér orvost. S. Zs. Uj utakon m Átalakul a bankrendszer Öt kereskedelmi bank jön létre A nagy beruházásokat a Fejlesztési Intézet finanszírozza A gazdasági reformfolyamat - .hosszú ideje előkészített — újabb állomásaként 1987. január elsejétől átalakul a magyar bankrendszer. A mai és a hosszabb távú gazdaságpolitikai feladatokat egyaránt szolgálja, hogy a Magyar Nemzeti Bank ezután csak jegybanki funkciókat lát majd el, s a gazdasági élethez közvetlenül kapcsolódó pénzintézeti munka elvégzésére öt, nyereségérdekeltségű kereskedelmi bank jön létre. Állami Bankfelügyelet érvényesíti majd a bankok biztonságos működésének követelményeit, védve a betétesek és a hitelezők érdekeit. A nagy tőkeigényű, lassan megtérülő — az állami finanszírozás hatáskörébe tartozó - beruházások finanszírozására Állami Fejlesztési Intézetet hoznak létre. Az új, kétszintű bankrendszer kialakításának céljairól, a változások részleteiről Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Madaras! Attila pénzügyminisztériumi államtitkár adott tájékoztatást a Pénzügyminisztériumban. Madarasi Attila a qazda- ságirányítás továbbfejlesztésének menetébe illeszkedő, a korábbi intézkedésekből logikusan következő újabb lépésnek nevezte a bankrendszer átalakítását. Utalt a vállalatirányítási rendszer korszerűsítésére, a vállalatok szanálásával, illetve felszámolásával kapcsolatos jogszabály életbelépésére, hangsúlyozva: a piac „szereplőinek" .lehetőségeit a pépzügyi intézményrendszer átalakításával is szükséges növelni. E .pénzügypolitikai szemlélet jegyében vált lehetővé 1983- tól a kötvénykibocsátás, megkezdhették működésüket a szakosított pénzintézetek, s a kellő előkészületek utón napjainkra megérett az idő a bankrendszer egészének átalakítására. Lényegi módosulást jelent, hogy elválik egymástól a jegybanki és a kereskedelmi banki funkció. A Magyar Nemzeti Bank, mint jegybank, részt vesz a gazdaságpolitika kialakításában, érvényesíti a monetáris szempontokat a népgazdasági tervezés folyamatában, védi a forint va- íutaértékét, őrködik a külső és belső pénzügyi egyensúly felett. Az MNB devizamono- póliuma megmarad, továbbá kizárólagos joggal intézi majd a külföldi adósságügyeket és a belső pénzmozgások szabályozósát. Közvetlen hitelezői kapcsolatban a belföldi jövedelemtulajdonosok közül csak az állami költségvetéssel és a bankokkal, pénzintézetekkel áll majd, utóbbiak számláit vezeti. Miként Tímár Mátyás elmondta: az MNB közvetett módszerekkel — például refinanszírozási politikával, kamatpolitikával, a kötelező tartalékolás mértékének meghatározásával, úgynevezett nyíltpiaci műveletekkel — irányítja, szabályozza a bankok tevékenységét. Január elsejétől öt kereskedelmi bank vezeti a vállalatok számláit. Ezek a bankok hitelt is adnak, gyűjtik a vállalati betéteket. Az öt, részvénytársasági formában működő pénzintézet: az Általános Hitelintézet; az Országos Kereskedelmi és Hitelbank; a Budapesti Fejlesztési és Hitelbank; a Magyar Külkereskedelmi Bank, valamint az Általános Értékforgalmi Bank. Mindegyik nyereségérdekeltségű lesz, tevékenységük bővülése eredményességüktől függ majd. A vállalótok egyenjogú partnerévé váló bankok betétgyűjtésükkel és hitelnyújtásukkal gyorsítani fogják a jövedelmek hatékonyság szerinti átcsoportosítását, saját alaptőkéjük terhére részt vehetnek vállalkozásokban, bankári szolgáltatásaikkal pedig segítik a vállalatok döntéseit. Valamennyi bank országos hatáskörű lesz és ügyfélkörük nem ágazati alapon szerveződik. Klienseik között azonban a lakosság egyelőre nem szerepelhet, mere - elsősorban a lakásépítés hitelezési feltételeiben érvényesülő szociális szempontok miatt — ma még nincs lehetőség az egységes, piaci jellegű kamatlábak alkalmazására. Várható, hogy a személyi jövedelemadó rendszerinek kidolgozása után ez a megkötés enyhülni fog. Bár a vállalat számláját csak egy - kijelölt - bank vezetheti, betéteit más pénzintézetnél is elhelyezheti, és hitelt is több banktól felvehet. így a bankok között verseny alakul ki, s egy-egy nagyobb vállalkozás finanszírozásába több pénzintézet is bekapcsolódhat. A tervek szerint még 1987-ben lehetővé teszik a „szabad bankválasztást", vaqyis a vállalatok szabadon dönthetnek majd arról, hogy melyik bankot bízzák meg számlájuk vezetésével. A pénzügypolitika irányítói a kereskedelmi bankok működésétől a többi, között azt várják, hogy a jó hitelképességű, fizetőképes, ígéretes gazdálkodást folytató, hatékony vállalatok esélyei növekednek a hitelnyújtásban. Ugyanakkor a tartósan fizetési zavarokkal küszködő, kibontakozásukat megalapozni képtelen vállalatok lehetősége a külső források igénybevételére egyre inkább csökkenni fog«, A szakosított pénzintézetek — az úgynevezett kisbankok - lehetőségei nem változnak. Továbbra is széles körű betét- és hitelkapcsolatokat építhenek ki, részt vehetnek vállalkozásokban, bankári szolgáltatásokat nyújthatnak. A kereskedelmi bankoktól az különbözteti meg ezeket a pénzintézeteket, hogy nem vezethetik ügyfeleik számláját. Az új bankrendszer irányítására és ellenőrzésére bank- felügyeleti főosztály alakul a Pénzügyminisztériumban. A .kizárólag szakmai felügyeletet ellátó szervezet hatósági eszközökkel érvényesíti a kereskedelmi bankok és egyéb pénzintézetek biztonságos működésének követelményeit, védi a betétesek és a hitelezők érdekeit. A jegybanki szabályozással és felügyelettel összehangoltan működik. A tájékoztatón elmondták, hogy a monetáris politika befolyásoló, hatékonyságra késztető szerepét a pénzügyi infrastruktúra átalakítása után is növelni kell. Egyebek között ezt szolgálják majd a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének soron lévő intézkedései: a vállalati adórendszer korszerűsítése, a társulási jogszabályok továbbfejlesztése, a személyi jövedelmadózási rendszer kialakítása. HÉTVÉGE 3.
